Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-29 / 23. szám
'() Hág pioíclárjai egyes üljetek/ XIT. évfolyam, Z3. szám Ara: 50 filíér 1957. január 29, kedd VV V V V V V V ' > > "i > > > > > > > r V V •*'~V •*" 4 4 4 < <; f < 4 <| Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja Nyilatkozat' la mezőgazdasáq< A felvásárlók drágítják : I i a piacol Az utóbbi betekben állandó a panasz, hogy a nyíregyházi piacokon a felvásárlók működése következtében napról-napra emelkednek az árak. Utána néztünk, hogy ennek mi lehet az oka, amikor a felhozatal bőséges mindenhol. Különösen a baromfi piacon érezhető az áremelkedés. Megállapítottuk, hogy mi okozza az árak emelkedését. A városi tanács kereskedelmi osztálya nagyon megszigorította a piaci kofák működési lehetőséget. Az állandó ellenőrzések lehetetlenné tették a piac! kofák kuf árkodását. De mi következett ezután? A piaci kofák frontot változtattak. Kimentek felvásárlóknak a szövetkezetekhez. — Most aztán mint „felvásárlók" szabadon üzletelhetnek. Ezt a lehetőséget alaposan ki is használják. Ami szép árut a faluról felhoznak, arra a kezüket rá is teszik. De hogyan? Még a vevők kezéből is kiszedik a baromfit és ráígérve az árakra, — minden szép árut összevásárolnak. Ez természetesen áremelkedést idéz elő és azt, hogy csak a „selejt”-hez juthat hozzá a vásárló közönség. Felhívjuk a kereskedelmi osztály figyelmét ezekre a „fclvásárlók”-ra. Jó lesz egy kicsit a körmükre nézni és azt is megnézni, hogyan találják meg számításukat a ..ráígért” árak mellett is. (F. P.) Megbüntetik a fatoivajt Bűnvádi eljárást indított a baktai rendőrkapitányság Török Inu'e. 36 éve*, nős, büntetett előéletű bese.tyődi lakos ellen, aki az ellenforradalmi időszakot kibaszna iva, az ófehértó, állami erdőből 23 mázsa akác szerszámját kivágott és ellopott 2000 forint értékben. A rendőrség a fát elkobozta és a tanácsnak átadta. A nyomozás tovább folyik, Segítsünk azoknak, akik dolgozni ♦ szeretnének! I I Hogyan kaphatnának helyiséget sí A munfcaerőgazdálkodáosztályokon és munkaközvetítő irodákban szinte egymásnak adják a kilincset a racionalizált dolgozók. — Dolgozni szeret-, nénk — mondják, s bizony elkeseredetten távoznak, mert egyelőre nincs kilátás munkalehetőségre a megyében. Igaz, hogy döntően adminisztratív beosztású dolgozókat racionalizáltak, s ez még inkább megnehezíti az elhelyezkedést, és nehezít a másik probléma, hogy megyénk jellegénél fogva sofcan dolgoztak más megyék ipari vállalatainál, s ezek most visszajöttek^ növelni a munkanélküliek* számát. j A jóllakott ember nemi érzi, hogy az éi esnek ko-t rog a gyomra — mondják* a racionalizáltak. S el kuli? gondolkodni ezen a megye f illetékes vezetőinek. Bi-; zony nehéz dolguk van aj munkanélkülielmek. Mély] emberséggel kell gondoskodni részükre munkale-$ hetőségekről. Többet kein akarni s nem visszariadni] a nehézségektől. a kisiparosok és kiskereskedők? Néhány javaslat: Termelő vállalatok kövessék az Útfenntartó Vállalat példáját, ahol a vezetőség az 1957. évi tervében fizikai munkaigényes feladatokat vett. Többek között szélesíteni fogják a meglévő keskeny utakat, szélesítik az utakat Övező partvályatokat, azokon a helyeken, ahol pedig az árkolás hiánya következtében esős idő esetén víz áll az úton, ezt megszüntetik, így elkerülik, hogy a vállalatnál racionalizálni kelljen, sőt tervszerint, amint az időiárás majd megengedi, 5—600 új dolgozót foglalkoztathatnak; Ezt persze nem lehet kaptafára húzni, hogy melyik vállalat hogyan tud űl munkalehetőségeket, hasznosf munkákat biztosítani; A megye vezetőinek sokkal inkább kell harcolniok azért, hogy a megyében megtermett mezőgazda sági termékek konzerválása. tartósítása a megyében történhessen, vagyis konzervüzemek, ' szárítók, hűtőházak létesülhessenek. A kisipari termelőszövetkezetek is gondolkozzanak azon. hogyan létesíthetnének új részlegeket, melyek, új munkaerőt foglal koz-* futhatnának hasznosan I Olyan részlegekre van* szükség, melyeknél a tér-v mékek előállításához helyi* anyagokat lehet felhasz-* nálni, s melv gyártmányok £ keresett cikkek. Érdemes? lenne például Nagy Gyulai találmányát, a palakésaí-t test. vagy az általa tervezett és kikísérletezett anyagokból épületelemeket üzemszerűen gyártani. A szükség megtanítja az embereket gondolkozni. Bizonyára vannak olyan? személyek, akiknek talál-1 mányuk van vagy lesz.4 akinek olyan elgondolásuk van, ami a megye vezetői-1 nek segítségével megváló > ■dhatniL A városban ebben az évben ti magániparos és kiskereskedő kapott helyiséget. Többek között a Dózsa György út eiején új zöldságesboltot nyitott egy magán kiskereskedő. A tanács' igazgatási osztályának illetékes előadója, Molnár Pál szerint a közeljövőben az eddiginél sokkal több kisiparosnak és kiskereskedőnek adhatnak helyiséget, amenynyiben régi műhely-, bolt és lakáshelyiséget most elfoglaló nagykereskedelmi vállalati raktárakat egy erre megfelelő helyen összevonják. Tárgyalást folytatnak az ügyben, hogy a Guszev laktanya üresen álló épületrészeit a Nagy kér. raktárak céljára megkapják. Addig is, míg ez a jó megoldás megvalósulhat, a vállalatok jószívűségére van szükség. A Szabadság-téren a hentesüzlet mellett néhány lehúzott rolló éktelenkedik, mögötte a helyiségekben valamikor műhely és bolt volt, most meg nem nagytételű holmit raktároznak benne. Az ÁKF-nek is megfelelne az iroda♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦v***********«*******' ♦ Tegyék meg javaslatukat, jó elgondolásukat olyan gyártmányok készítésére, amire szükség van, s amihez munkaerőre van szükség. Javaslatukat juttassák el a] tanácsok illetékes osztó-] lyára, vagy akár személye-* sen mondják el elgondolá-1 sukal. így sokkal hama-2 rabb és sokkal több ra-, cionalizált dolgozó kegül-^ hét újra munkába. O. A, HULL A HO jövőjéről > se> mostam £ házban egy iroda, a mos-> tani utcára nyuo bolthe- > lyiség helyett. A hirdető' iroda működéséhez fontos, hogy a helyen, bolthelyisegber legyen. A KIK kerületi > irodái nagyon jól működ-1 hetnének bármelyik épü-> let emeletén is, nempedig* központi helyeken fekvő > bolthelyiségekben. S van > még több olyan helyiség £ a városban, és méginkáb’o a járási székhelyeken és£ községekben, melyeket > kereskedés, vagy műhely > céljára inkább tanácsos £ lenne használni. > Még valamit a helyiség> problémákról. Vajon hol> éltek azok a tervezők, akik a város szívében fek-jvö két nagy épület, az Irodaház és a Békeház > alá nem terveztek bolt- v helyiségeket. Ezen épülert tek helyén korábban löbbmint harminc bolt volt. > Csodálkozunk aztán, hogy £ bolthelyiség problémáink > vannak? Tanácsos lenned hogy a jövőben a város l szívében épülő épületek > alá bolthely iséget is vezzen ek. koiEununistáktAI várjál: ai igazságot <8! %r fegyverrejtegető foukúna tér- £ > > O. A.> lük Á A A A A A A A- A A A A A -A -A A / Új lendülettel indái a művelődési munka megyénkben Az elmúlt héten pénteken és szombaton kétnapos közös megbeszélésen vettek részt megyénk népművelési munkásai. Az értekezletet Arató Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője tartotta. A két szakminisztérium (oktatás és népművelés) összevonása után ez volt az első közös megbeszélése az új osztálynak, illetve megyénk szakembereinek. Az értekezleten megjelent Orosz Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese i*. Arató elvtárs beszámolójának első részében a politikai helyzettel foglalkozott. Elemezte azt az eszmei zűrzavart, mely az értelmiségiek körében terjedt az októberi eseményekkel kapcsolatosán. — Leszögezte, hogy elsősorban minden értelmiséginek saját gondolat világában keil rendet teremteni, ezután bátran hozzá kell fogni g bibék kijavításához s nagyobb lendülettel a rama kához. Azonban a hibákat nem szabad felnagyítva létei. A szakmai kérdésekről, szólva ismertette az új feladatköröket, melyek az osztályok összevonásával az új osztályra, illetve a járási tanulmányi felügye-1 lökre, járási számadó-' igazgatókra hárulnak, Gacsó László műve* 'lődési osztályvezető helyettes a népművelési! tennivalókra hívta fel a figyelmet Rámutatott a fennálló hibákra, melyek akadályoznák a helyes népművelési munka kialakulását, így a túlzott centralizmusról, a helytelen műsorpolitíkáról, a könyvtárak, könyv hiányáról stb. beszélt A kétnapos értekezleten számosán felszólaltak. Az elhangzottakból kitűnt, hogy a jelenlévő pedagógusok bár egyénenként másként értékelik az eU múlt eseményeket, s jövőbeni munkájukról La különbözőek az elképzeléseik, egy nagy kérdésben mindannyian egyetértettek: a szocializmust kívánják építeni, s ebben megalkuvást nem fogadnak ei.
