Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-21 / 296. szám

XIII. évfolyam, 296. szám Ara: 50 íülír 1956. december 21, péntek Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja 1.400 magyar közül csak 83 dolgozik Angliában Fejfj’verrejtegetőt fogtál« el Oroson Az éjjel kiesett Unok Kálmán műhelye és lakásé A kontuíiii az összes időszerű kérdéseket a fleniokratizálődás továbbfejlesztésével, a tömegek aktivizálásával oldja megp Kádár János nyilatkozata az IS DK rádiójának Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ma délelőtt válaszolt a Német De mokratikus Köztársaság rádiójának kérdéseire. A vá­lasz a Német Demokratikus Köztársaság, továbbá a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió sajtója é rádiója, valamint több nyugati kommunista lap mun­katársainak jelenlétében hangzott el. Ar ellenforradalom elleni politikai harc még nem ért véget A jelenlegi gazdasági és politikai helyzetről szólva Kádár János elmondotta: — Az ellenforradalmi erők lényegében már vere­séget szenvedtek. Az ellen- forradalom katonai veresé­ge viszonylag rövid idő alatt következett be, a politikai harc azonban hosszabb ideig tart és még nem ért véget. Ez főként abból adó­dik, hogy az ellenforrada­lom nem nyílt sisakkal harcol, hanem leplezi ma­gát. Jellemző ebből a szem­pontból Mindszenty bíboros magatartása. November 3-i rádióbeszédében nyíltan restaurációs követeléseket hangoztatott, november 4-e után viszont az Amerikai Egyesült Államok buda­pesti követségén úgy nyi­latkozott, hogy célszerűnek tartaná, ha a Kádár-kor­mányt a kommunista Nagy Imre vezetése alatt álló kormány váltaná fel. A munkástanácsok létrejöttéről Kádár János ezután a magyar politikai helyzet fontos új vonásairól be­szélt, majd rátért a munkás- tanácsokkal kapcsolatos kérdésekre. — Az üzemi munkásta­nácsokat már az október 23-i események előtt létre kívántuk hozni — mondot­ta. — Sajnos — folytatta a miniszterelnök — az üzemi munkástanácsok első vá­lasztásaira az antikommu- nista, antidemokratikus hul­lám és uszítás nyomta rá bélyegét. Ilyen körülmé­nyek között a munkásta­nácsok vezetőségeibe olyan újsütetű „munkások” is bekerültek, akik azelőtt a kapitalista osztály tagjai voltak. A munkástanácsok megtisztítása az ilyen ele­mektől, nem kormányfel­adat; maguk a munkások már részben elvégezték és ami még hátra van, azt is ők maguk végzik majd el. Demokratikusnak egyál­talán nem mondható mód­szerekkel és nehezen ellen­őrizhető körülmények kö­zött jöttek létre a területi munkástanácsok, mint köz­ponti szervek. Ezek a köz­ponti szervek ténykedéseik­kel ellenforradalmi célokat szolgáltak: azzal az igény- nyel léptek fel, hogy a ha­talmi funkciókat átvegyék a Magyar Népköztársaság törvényes és alkotmányos hatalmi ■ szerveitől. A kor­mány kénytelen volt az ilyen törekvések ellen fel­lépni. Kívülről is beleszóltak a vitába, amely pedig — né­zetünk szerint — a magyar nép saját ügye. Amikor a Szabad Európa Bád'ó azt követelte, hogy a központi munkástanács hatalmi funkciót kapion, sajnálatos módon — bár meggyőződé­sem szerint egészen más meggondolásokból kiindul­va — a testvéri Jugoszlá­viában Kardelj elvtárs ha­sonlóan nyilatkozott. Kardelj elvtársat mi is- nerjük — magam is szemé- yesen ismerem, tisztelem és becsülöm őt — mint a jugoszláv munkásmozgalom egyik kimagasló vezetőjét. Egy elvileg és politikailag helytelen elképzelés Kardelj elvtárs kije- hogy mi—itt Magyarorszá­lentette: nem helyes, hogy a magyar kormány nem támaszkodik a munkásta­nácsra. Eltekintve attól, gon — véleményem szerint — jobban tudjuk megítélni saját ügyeinket, mint Kar­delj elvtárs Belgrádban, el­Mesefilm karácsonyra a gyermekeknek Különösen a gyermekek fogadják nagy örömmel a karácsonyra megjelenő ma­gyar kisíilmekből álló mo­ziműsort. A műsor címe: Nem igaz. A színes magyar mesefilm történetét a ma­gyar népmesék világából vették alkotói. A film ren­dezője Fejér Tamás, opera­tőrje Hegyi Barnabás, fő­szereplők: Sós Imre, Kutt- kai Éva. Makiári Zoltán és Fónay Márta. Ugyancsak színes mese- film a Terüij asztalkám, Mese a Mihaszna köcsög­ről. A budapesti állatkert éle­téről szóló színes riportfilm Citne az Élet a rács mögött. írója és rendezője Pérda Tibor, operatőrje Macs- kássy íános. A főm egy napsütötte délelőttöt mu­tat be, az állatkert legbá- josabb helyét, az állatok bölcsődéjét megismerteti az állatok gyógykezelését. Pénzjutalmat kapnak karácscnyra a Faipari Vállalat dobozéi A Keietmagyarországi Faipari Vállalat igazgató­jától hallottuk, hogy a in. negyedévi jó eredményük alapján a vállalat többlet nyereségének egy részébő. egyenként 250—300, össze­sen mintegy 20.000 forint jutalmat osztanak ki kará­csonyra a vállalat dolgo­zóinak. A munkások örül­nek ennek, hiszen ezzel i3 szebbé, gazdagabbá tehetik karácsonyukat. Már 33-an jelentkeztek bányába Néhány napja csupán, hogy a Nyíregyházi útfenn­tartó Vá'lalatnál megkezd­ték a toborzást, és máris szép számmal jelentkezne,: a dolgozok bányába. Az építő részlegtől 33 br'gád- tag jelentkezett. Vidéki ön­elszámoló egységeknél és útőröknél mégcsak tegnap volt szó a jelentkezésről. Mint Erdős Béla, a válla­lat termelési csoportvezető­je erről nyilatkozott, fO— 100 jelentkezőre számíta­nak. A jelentkezők a ku- rittyáni és ormospusztai külszíni szénfrjtésnél fog­nak dolgozni. vileg sem lehet helyeselni az ó álláspontját. Kardelj elvtárs Leninnek 1917 ta­vaszán és nyarán kiadott jelszavára hivatkozott: „Minden hatalmat a szov­jeteknek.” Ez a lenini jel­szó feltétlenül helyes volt. A történelem igazolta. Ami­kor azonban Lenin a szov­jeteknek követelte a hatal­mat, akkor egy burzsoá államhatalommal szemben állított fel ilyen követelést. 1956 november végén Ma­gyarországon proletárhata­lom volt; tehát elvileg helytelen a proletárhata­lommal szemben felállítani azt a követelményt, hegy a munkástanácsnak adja át a hatalmat, politikailag még helytelenebb. Megítélésünk szerint — és ez a tények alapján is világos — a központi mun­kástanács nevében hangoz­tatott követelés, hogy a karhatalom felelt 6 rendel­kezzék —, hogy úgy mond­jam vegytiszta ellenforra­dalmi követelés. Ha Kardelj elvtárs köze­lebbről megismeri ezeket a tényeket — úgy gondolom — módosítja álláspontját. Ezt annál is inkább felté­telezem, mert a volt buda­pesti munkástanács 12 tag­ja — bár korántsem ren­delkeznek olyan marxista tudással, mint Kardelj elv­társ — a tények ismereté­ben nekünk adott igazat. Helyeselték a területi mun­kástanácsok felszámolását és ma is támogatják a kor­mányt. Az ellenforradalom poli­tikai megsemmisítése poli­tikai eszközökkel, vélemé­nyünk szerint nem túl hosszú idő alatt befejeződik. Súlyos az ország gazdasági helyzete, de a nehézségeket le lehet küzdeni Kádár János miniszterel- nöit ezután az ország súlyos gazdasági helyzetéről be­szélt. A kormány meggyő­ződése, hogy a nehézségeket le lehet küzdeni. A terme­lés általános megindítása mellett a kormány gazda­sági erőfeszítéseinek közép­pontjában az infláció elke­rülése áll. Ez is megoldható. Ennek azonban az a felté­tele, hogy a termelés meg­felelően folyjék. A legutób­bi egy-két hét alatt már mutatkoztak biztató jelen­ségek, hogy a dolgozó tö­megek készek erőfeszítése­ket tenni a normális hely­zet megteremtésére, az infláció elkerülésére. Most a kormánynak az a törekvése, folytatta a mi­niszterelnök, hogy az összes időszerű politikai és gazda­sági kérdéseket a demok­ratizálódás továbbfejleszté­sével, a tömegek aktivizá­lásával oldja meg. A kor­mány elsősorban a mun­kásosztály tömegeire kíván támaszkodni, továbbá a munkásosztály szövetsége­sére, a parasztságra és ma­gától értetődően azokra az értelmiségi tömegekre, ame­lyek őszintén támogatni kí­vánják a munkásosztály és a parasztság hatalmát, a Magyar Népköztársaságot. Végül köszönetét mondott azért a segítségért, amelyet Berlintől Moszkván át Pe­kingi g a testvéri országok nyújtottak és nyújtanak. A nemzetközi munkásmozga­lom segítsége a legkritiKU- sabb időben létkérdés volt a Magyar Népköztársaság számára. Mi — mondotta Kádár János — továbbra is kérjük a testvéri orszá­gok segítségét, de problé­máink megoldását elsősor­ban saját népünk erőinek mozgósításával kívánjuk el­érni. Az újságírók — fe­jezte be nyilatkozatát a miniszterelnök — azzal se­gíthetnek, hogy megmutat­ják és védelmezik a ma­gyar nép forradalmi igaz­ságát a világ közvéleménye előtt,

Next

/
Thumbnails
Contents