Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1956-12-16 / 292. szám
SZAB0LC5-SZATMAR NEM 1956. december 16, vasárnap Miért váltották le az Alkaloida Vegyészeti Gyár igazgatóját ? (Folytatás az 1. oldalról.) nem nézhet az illetők szemébe, nem mondhatja szemükbe az igazságot, — nem becsületes dolog kimondani fölötte a döntő szót. Márpedig Varga Jánosnak csak akkor mondták meg, hogy a dolgozók más igazgatót akarnak, mikor a döntés már megszületett. Antitakratikii; volt a szavazás A nyílt szavazáskor a szavazók, hangulatok és kezdeményezők hatására cselekszenek. Miért nem biztosították a titkos szavazást, ha már ezt a kérdést üzemi munkásgyűlés elé vitték?! Láttam az írást, melyet december 6-i keltezéssel Horváth Gyula igazgató Közérdekű hírek küldött a Vegyipari Igazgatóságtól, s melyben az áll, hogy a munkástanács javaslatára felmondanak Varga János igazgatónak. Elgondolkoztató, hogy az igazgatóság nem vett annyi fáradtságot, hogy felülvizsgálta volna az elbocsájtási ügyet. Visszaadják a jogtalanul elvett iparengedélyeket A megyei tanács végrehajtó bizottsága' határozatot hozott arra, hogy azon. nal felül kell vizsgálni az iparengedélyek megvonását, fe! kell számolni az e téren meglévő jogsértéseket és azoknak az iparosoknak, akiktől jogtalanul vonták meg az iparengedélyt, azt rassza kell adni. Ennek alapján az illetékesek több sérelmes ügyet vizsgáltak felül és intézkedtek. így például annak idején megvonták az ipar- engedélyt Tarr Gyula nyíregyházi cipésztől, aki Antal Józseffel dolgozol1A József Attila Műve’ő- dés Házát figyelve már szinte megszokottá vált, hogy négy-öt ablak világit esténként az emeleten. Talán a város dolgozóinak nagy többsége nem is tudja, hogy itt lassan egy hónapja már 11 szakkör működik. A színjátszók, a szimfonikus zenekar, a képzőművészeti szakkör, a fotó, a bábszak- kör, a népi együttes zenekara és táncesoport- ,ja, az irodalmi szakkör, a szabó-varró szakkör és a csaknem egész, nap működő zeneoktató részleg. És utoljára, de nem utolsó * serban a dekorációs szak- 2 csoportot is meg kell em-t líteni. Hiszen az ő kezük { munkája a művelődési ház • előtti néhány hirdetőtábla. $ Néhány szakkört külön* meg kell említeni. Vegyük X elsőnek a bábosokat. A ♦ bábszínház-terem ismerős ♦ a nyíregyháziaknak. Hiszen* gyermekeik sokszor meg- $ fordulnak itt, sok kedves $ délelőttöt és délutánt tői- { lőttek már el e nagyin t szép színházteremben. t A bábszínpad valószínű 2 Keletmagyarország leg- « modernebb, legjobban ♦ felszerelt bábszínpada. * Tökéletes technikával, X gombnyomásra, kapcsolásra* működik az egész beren.de-* zés, olyan bonyolultan,* mint egy nagy színház | színpada. Egyelőre vasár-1 nap déíelőttönként gyér-1 mekelőadásokat tartanak ♦ csak. De ez a színpad al-1 kalmas sokkal komolyabb s műélvezetet is nyújtani. | Felnőtt előadásokat is ie-X hetne itt rendezni. Egyelő-Z re sajnos szövegkönyvük $ nincs, de ezt a hiányt a* nyíregyházi írók szövetsé-« gével majd pótolják, s a;;-* kor megörvendeztetik Nyír-« egyházát néhány szép báb-* előadással. Néhány szót a nagyszin-l pádról. Itt most átalakí-J tási, tökéletesítési munkát X kezdenek. Ez meglepetés ♦ lesz a nézőközönség szá-X rY\Ór>a mivf mn i-írl e» irohrln. * vendégek számára. A művelődési húz igazgatója arról beszél, hogy szívesen látnák már a Csokonai Színházat, vagy a Filharmóniát a színpadon. Ügy gondoljuk, a varos színház és művészetet szerető társadalma is vái ja már a jó előadásokat, sz'lp hangversenyeket. A népi együttes tánc- és zenekara minden héten kedden és pénteken találkozik. Folynak a próbák, sőt a tánckarba ríj 'arcoké*, is látni. Csak a kórus nem próbál, itt egyrészt technikai akadályok vannak, másrészt pedig sokan hivatkoznak a kijárási tilalomra. Azt mondják, próba után nem érnének haza a j város távoli részeire, j A József Attila Művelő-» dési Ház, e néhány példából is látszik, igyekszik mindent megtenni azért, hogy a város kulturális élete mennél hamarabb a normális körülmények között folyjon és fejlődjön tovább. A művelődési ház vezetősége már tárgyalt arról, hogy a közeljövőben (karácsony másnapján, vagy Szilveszterkor) valamilyen nyilvános előadást rendez. Adófizetési felhívás Az október 23-át követő események következtében országunkat ért súlyos gazdasági nehézségek minél hamarabbi megszüntetése, gazdasági életünk talpra- állítása szükségessé teszi, hogy mindenki a legmesz- szebbmenőkig vegye ki részét országunk újjáépítéséből. Ezt a közös célt csak úgy tudjuk minél hamarabb elérni, ha állampolgári kötelezettségeinknek, így adófizetési kötelezettségeinknek is pontosan e'eget teszünk. Felhívjuk ezért megyénk adófizető lakosságát, hogy fennálló adótartozásaikat rendezzék. Mindazoknak, akik adótartozásaikat 1956 december 31-éig rendezik, a teljes kamatmentesség mellett még 2 százalékos kamattérítést is biztosítunk. Pénzügyi szerveink a fennálló adótartozás összegéről csekkbefizetési lap csatolása mellett értesíteni fogják az adózókat, de a fennálló adótartozás összegéről a községi adóügyi megbízottak vagy községi vb. titkárok is felvilágosítást adnak. Megyei tanács vb. pénzügyi osztálya. Lehet, hegy jól, vagy nem jól ismerik Varga Jánost az igazgatóságnál, de a becsület úgy kívánta volna, hogy a döntés előtt őt is meghallgassák. Mint a főmérnök és a munkástanács vezetője mondta, pályázat alapján akarnak új igazgatót a gyárban. Mindaddig a főmérnök. a főkönyvelő és a munkástanács elnöksége felelősséggel biztosítják, hogy az üzem zavartalanul i termeljen és rentábilisan j működjön. A gyár a 48 órás fizetés- I nélküli sztrájk után to- i vább dolgozik. Több dolgozóval beszéltünk vezsté i problémákról és Varga János személyéről is. Többen nem találják vezetésre alkalmasnak Varga Jánost iMég többen nem szívesen »beszélnek erről a kérdésiről. Kézzelfogható bűnt, »vagy hibát nem tudnak ellene. Eltávolítása mellett ► szavaztak, mert ilyen volt ► a hangulat. A dolgozók ►tudják, hogy ezt a hangulatot kik keltették. Ha ►ezekben a személyekben {van a bizalmuk, s valóban {a Varga Jánossal szembeni {bizalmatlanság nem mesterkélt dolog, akkor is ► vigyázzanak arra, hogy ► ki lesz gyáruk igazga{ lója. {Úgy szóljanak és cselekedjenek, hogy munkásbecsü- [' étükön soha ne essen ►csorba! [ A munkástanács Varga ► Jánost előbb gondnoki áldásba akarta helyezni, de ► kérésére műszaki beosztást kapott. Korábbi vezetése alatt a gyár nem dol► gozot rosszul. Most, amikor [az igazgató munkájában [nagyon sok segítséget ad- [hat az üzemi munkást a- ínáes, nem hagyták kibontakoztatni az igazgató új► szerű törekvéseit. » Vajon hogy látja Varga ► János ezt a kérdést? Hegy ► látja helyét a gyárban? ► Megkérdeztük erről, s mert {a gyárban a dolgozók elő't {nem adták meg neki a szobás lehetőségét, az újság [hasábjain fog egy későbbi [számban erről nyilatkozni. • O. A. Egy kis cserepes ház egyik szobájában három ember beszélget. Előttük kancsó, a poharakban aranyszínű borocska. A legidősebb szépen őszülő ember, őszbe öregedő nyár. Szemében él még a régi tűz szikrája, arcán a férfiderű. ragyogása. Olyan érett derű ez, aminek soha sem hahota, hanem bölcs mosoly a kalásza, mert bizony az ötven év a közmondás szerint is a bölcsesség kora már. Különben ez az ember testes, piros férfi. A másik a harmincat alig haladta meg egy-két évvel. Barna, szenvedélyes, hangos beszédű. Látszik rajta, hogy 6 is tartja a közmondással: aki harminc éves korában nem vitéz, jó éjszakát neki. Él is vele, most ragadja meg az élet kor- mánykerek'.t, osztályfőnök. Mint mindenki ebben a korban, egy kicsit diktátor, pattogó, mert saját tervei középpontjában érzi már magát. A harmadik egész fiatal. Rá is talál a közmondás: aki húsz éves korában nem kedves, nem lesz belőle semmi. Kedves gyermek még. Ügy ül, hogy abból is látszik: szíves és megtisztelő hívásnak engedett, amikor idejött. Szava halk, mindig vá.ja a bölcsebbek bólintását. Ösztönösen érzi ebben a Igorban az ember, hogy tudása könyvízű, nem érlelték még egyénivé a küzdelmes évek. Pelyhes álla, lányos arca gyöngédségre vall, magas homloka viszont már jóslat: egykor lesz belőle valaki. Félórája is van, hogy érintetlen a pohár. Fel dteti a jóízű beszéd az ivást. Kátúm tanát auzeltafői — Amikor én fiatal egyetemista voltam — beszél álmodozva a legidősebb — egyszer tüntetni akartunk. Volt egy jóságos öreg professzorom, ondom neki. Végignéz rajtam cs azt mondja: Fiam, ebben a korban még gatyakorcon alul a bölcsesség. Okosat már láttam ilyen korúban, de bölcset még soha. Márt azt hittem, le kivétel leszel.. . — Lefegyverző! — jelenti ki az osztályfőnök. — Meglepő! Izbb. álmélkodik a legfiata— Az! — hagyja rájuk az öreg, majd tovább folytatja. — Hát én ezt nem mondtam az enyimeknek, de azt mondtam, hogy aki a legokosabb köztete :. . jöjjön be hozzám, hadd beszélek vele. — És? — Volt vállalkozó? Az öreg bólint. — Volt! — A legpajkosabb, a leggyengébb! — Fantasztikus... — kiált fel a barna. — Hát...! Az öreg mosolyog a hatáson, — Végignézek rajta, a szemüveget is, leveszem. Küldtek, vagy magadtól jöttéi? kérdezem. Tanár úr kérem ... dadog ja zavarában, de aztán feltalálja magát és azt mondja: Mondja meg nekem tanár úr, miért ellensége maga a diákoknak9 — Ez már szemtelenség! — kiált félhangosan a barna. — Ez már az! — ért egyet a fiatalabb. — Nem vagyok én ellenségetek, de éppen azért. Lógás ez nektek már, nem sztrájk. Hát mi lesz a. bizonyítvánnyal? — magyarázza jóságos mosollyal az öreg. — Az volt a bajotok, kifogásotok, hogy nem okos emberek vezetik az országot, hát hogy fogjátok ti, ha. nem tanultok. Erre feláll, mert közben leültettem és kijelenti kereken: Mi a munkásokkal tartunk, most pedig megyünk haza. Csóválják a. fejüket, Az ősz ember bölcs haraggal az osztályfőnök indulattal, mindjárt robbanva, a legfiatalabb a két idősebbhez igazodva. — Én felpofoznám! — pattog az osztályfőnök. Az ősz ember a fejét csóválja. — Nem. Abból még baj is lehet! — inti társát. Ennek is eszébe jut, hogy ezek a diákok úgy meg vannak keveredve, hogy.. Baj lehelne belőle igazán. — Magúiénak ártanak — teszi hozzá az öreg. Őszintén sajnálom őket, különösen azokat, akik most is tanulnának, de még sem jutnak szóhoz. Azt is sajnálom, hogy egyszer megírják ennek a kornak a történetét, amellé, hogy az ifjúság bátran állt ki fegyverrel is a jobbért. az is odakerül, hogy a felkelés után a kósza hírek áldozatául esett és nemhogy jobb, hanem gyengébb korosztályok hagyták el az iskolák kapuját. No, de fiaim... Felemeli a poharat, újra a fény felé tartja és gyönyörködik a szépen tükröző borban. Bachus e percben nyelvére csöp- penlette a mámort. Isznak. Egy ideig csend, aztán a bölcs ember újra megszólal: — Valamikor ilyen jó borocska mellett, de soka t elénekeltem ... Halkan énekel. Két út van előttem, Melyiken induljak... Olyan ízű a hangja, mint késő ősszel a fán maradt pókhálós almáé. A másik két ember is elgondolkozik. Talán azon, hogyan is dalol az öreg, vagy azon, hogy ő bizony már megjárta az élet útját, de vajon hová jutunk mi. Az öreg nem dalolja a dalt végig. Tűnődve azt mondja: —• Mert fiatal koromban írni is szerettem volna, ' a tanári pálya is tetszett. Végül is két úton indultam, de az egyiken elestem, a másikon meg már számomra nem sok van hátra... Mert, bizony másként éltünk mi akkor és ezt nem értik meg az én gyermekeim ... Olyan az arca, mint mikor a szép nyárutói égre feljönnek a jellegek.-» Keíetmagyarország legmodernebb bábszinpada Tizenegy szakkör dolgozik a művelődési házban Egy 1919-es kommunista levele: Fogjunk össze és dolgozzunk? Az elmúlt nehéz napokban váltótársammal, Kiss Józseffel, akivel együtt egy Zetoron vagyunk, állandóan dolgoztunk, tervünket nem egyszer duplán teljesítettük. Szívesen végeztük munkánkat, mert a múlt rendszernek lehettek hibái, s vannak ma is javítani valók, de az ország, a haza az a miénk, dolgozóké, s munkánk haszna nem Andrássy gróf zsebébo kerül, hanem a városi munkás, a falusi paraszt jobb életéhez járulunk vele hozzá. Dolgoztam azért, mert nem akartam, hogy 1919 megismétlődjék. Nagyon jól ismerem a fehérterror rémuralmát, gaztetteit ahhoz, hogy a zavartkeltők félrevezessenek, behálózzanak. Az előbb említett Andrássy gróf kastélyának szenespincájében már még- izleltem, miiyen világ lett volna nálunk, ha győz ez ellenforradalom. Szenigáli főhadnagy különítménye 125 botot vert rám, s legalább annyi rúgást és pofont kaptam. Nem kell az a világ se nekem, se minden épeszű dolgozónak, ahol „vitéz” Vén Zoltán százados 30 nap fogdára ítéli az embert, mert nem csókolt kezet feleségének. S vannak még mindig olyanok, akik nem látják világosan: a Mindszenthy, Eszterházy uralma ezeket a rémséges időket hozta volna vissza. Ezeknél az embereknél még több-kevesebb sikert tudnak elérni az ellenforradalom bérencei. Én azt ajánlom: gondolkozzanak, fontolják meg jól mit cselekszenek. Jólehet van még számtalan jogos követelés, elintézetlen pa- •nasz, de vajon hogyan lehet a hibákat jóvá tenni, a panaszokat orvosolni, ha nincs termelés — az élet alapja Fizetés emelést követelsz? Ha gondolkodva körülnézel, örülsz, hogy kapsz tért és ezen még tudsz vásárolni valamit! Ma egyetlen dolog van, amit tenni lehet és kell, nemcsak a jobbléthez, hanem ahhoz, hogy a katasztrófát elhárítsuk fejünk felől: összefogni és dolgozni. Aki nem ezt teszi, nemcsak maga ellen, hanem az egész ország népe ellen vét, mert az ellenforradalom szekerét tolja és hozzájárul az ország pusztulásához. Fejérvári Pál, Fehérgyarmat. együtt. Tarr Gyula vissza-; kapta iparát. Ez az intézkedés nagy; megnyugvást kelt megyénk; kisiparosságának körében,; hiszen a Rákosi-önkény; idején őket sokszor való-! ságos ncpellenségként ke-1 zelték a hivatalos hatosa-! gok, attól függetlenül, hogy! becsületesen dolgoztak. • Mindez a szocialista tör-; Vényesség súlyos megsér-; téséhez vezetett ezen a te-: ren is. Most a megyei ta-: nács végrehajtó bizottsá-; gának illetékesei teljes: erővel dolgoznak a sérel-! mek orvoslásán, a jogos! panaszok elintézésén.
