Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-15 / 291. szám

SZABOLCS-SZAl MAH N£f*B 1936. december 15, szombat Kétszáz mázsa paprika, húsz vagon só és egyéb árucikk érkezett Romániából az oittoDeri esemenyeK óta szakadatlan élénkség uralkodik a Földmű vessző, v etkezetek Megyei Központ­jában. Elsősorban a Keres­kedelmi Főosztály dolgozói jönnek, mennek. ..Áru, áru, áru kell a megyénknek'1 — mondogatják, s hozzák és viszik a különböző iparcik­Á társadalmi élei hírei j Helyszínen segítenek a pénzügyi osztály dolgezói a költségvetési tervek összeállításén * A megyei tanács végrehajtó bizottsága utasította 1 a megyei és járási pénzügyi osztályokat, hogy szak- « embereik a helyszínen segítsék a hozzájuk tartozó j vállalatok, intézmények dolgozóit, a községi tanáeso- 1 kát az 1957-es költségvetési tervek összeállításánál, « Erre annál is inkább szükség van, meit a költségve- j lés összeállításán fokozott mértékben kell érvénye- j sülni a takarékossági szempontoknak. 1 önkényes beköltözések sora történt az elmúlt hi­tekben. Az utóbbi napok­ban például beköltöztek a Moszkva ucai befejezetlen lakásokba, a ’Toldy utcai 3G lakásos bérházba, me'y még szintén befejezetlen s ezenkívül sok elhagyott la­kásba. A városi tanács la­káshivatalában náp-mint nap kérvények tízezreit ad­ják be a már beadott sok­száz mellé. A kérelmek jo­gosságát meg kell állapítani s a rend, a törvény azt kí­vánja, hogy a legmesszebb­menő igazságossággal dönt­senek egy-egy lakás odaíté­lésénél. Hiába azonban a lakáshivatcli dolgozók tö­rekvése, ha egyesek min­den igénylés nélkül, indo­kolt, vagy ir.dckols.tlan helyzet, miatt önkényesen beköltöznek. A kérelmezők verik aztán a hivatal aszta­lát, hogy mért nem intézke­dik a lakáshivatal. Tarthatatlan a helyzet a lakáshivatalban. Az ott dolgozók is emberek, s bi­zony kimerültek az ideg­őrlő munkában. Jogosan panaszkodnak, h"gy a kar­hatalomtól nem kapnak se­gítséget a rend biztosításá­hoz, a személyi biztonság­kedjen és a lakásügyeknél is helyreálljon a törvényes rend. Ne tűrjék az önké­ny eskedéseket, ne hagyják a további károkozásokat. — (Több befejezetlen lakás­nál nagyok a károk s a munkát az építőipari dolgo­zók a beköltözés miatt nem tudják folytatni.) December 16-tól újra lehet vadászni A Megyei Vadászati Felügyelőtől nyert értesülés alapján közöljük, hogy vasárnaptól újra szabad a vadászat. A 16-án kezdődő vadászati idény január 6-ig tart. Töltényt csali a vadásztársaság elnöke vá­sárolhat a társaság számára. A felügyelőség tájékoztatása szerint a megye nyúl- állománva úgy mennyiségileg, mint minőségileg jónak mondható. Kivétel ez alól a nyíl egyházi körzet, ahol nem kímélték az állományt. Meleg léjét, kávét ismét lehet fogyasztani a város három tejivójábar., A fogyasztók legnagyobb örö­mére Ismét van gáz és reg­gel forró kávé és tej várja a munkába indulókat. Valószínűleg egész télen kapnak gázt a tejcsárdák és mindenki kedvére válo- 1 gathat a Széchenyi uicai, t Bethlen utcai és a Dózsa t György utcai tej és kávé- | mérések „reggeli italai” kö- * zött. Dolgoznak a bakiai erdőben! f A korábbiakban cikk je­lent meg „Bányafát n bá-( nyáknak” címmel — mely-] ben közöltük, hogy a bak.-) talcrántházi erdészetnél fo-j ly am at osan megy a mun­ka. A korábbi cikkünkkel j ellentétben az erdészeti[ dolgozók a teljes szerző­dött létszámmal, — mir.t-J egy 70—80 fő — dolgozik, j Fakitermelési, faanyagszál- J lítási és fe’tío'gozási mun­kát végeznek. Misák Béla tarpai lakos, volt „m. kir.” rendőr és Guti Béla „forradalmi tanácselnökhelyettes” pálya­futása október 23.-a után kezdődőit. Azóta mint hír­harangok jártak Tarpán és gyűjtötték maguk köré az embereket. Legutóbb arra uszítottak, hogy támadják meg a rendőrséget, szerezzenek fegyvert. Guti Béla ve­zette a szavára hallgató ittas és könnyen félrevezet­hető tarpaiakat. Amikor a rendőrség R. csoportja szerdán letartóztatta, megkérdezték tőle, van-e fegy­vere. Azt felelte: „nincs”. Amikor megmotozták, egy 6.35-ös pisztolyt találtak nála. Misák Béla és Guti Béla rövid pályafutása befe­jeződött. A rendőrség mindkettőjüket őrizetbe vette. Vizsgálat után vádiratot készítenek ellenük. Halálos kimenetelű szurkolás Nyírmihálydibasi Valószínűleg statánális bíróság eíé Sérülnék a gyilkosok rekedtek Petrohai Berta­lannal. A verekedés köz­ben többször megszúrták Petrohai Bertalant, aki a sérülésekbe belehalt. A két gyilkost őrizetbe vették és valószínűleg rögtönítélő bíróság ítél­kezik felettük. A nyírbátori rendőrség jelentette, hogy Nyírml- hálydiban halálos kimene­telű szurkálás volt no­vember 12-én. Sípos Sándor és Sípos Bertalan nyírmihálydi la­kosok a délelőtti órákban ittas állapotban összsve­Letartóztattak egy elienforraiía!?^ röpeéduíázét Csütörtökön a rendőrség letartóztatta Horváth Jenő 42 éves nyírbátori lakost, mert a járási tanácsnál, ahol dolgozott, írógéppel gyalázó, ellenforradalmi röp­cédulákat készített. Horváth Jenő a röplapokat munkatársai előtt fel­olvasta, majd azokat terjesztette. A bűnjeleket lefog­lalták és a nyomozás után a bíróság előtt a tények bizonyítására felhasználják azokat. (B&mLik a (júzn Szép szál, javáhorabeli ember K. Bó- dor József. Magyarosan pödört bajuszá­val, értelemtől sugárzó arcával rögtön megnyeri ez ember tetszését. Nem mél­tatlanul választották a tiszavasvári dol­gozó parasztok a gazdakör elnökének. Szakképzett, művelt gazda. Ezüstkalá­szos. A termelési bizottság elnöke. Nem csak a földműveléshez ért. hanem az em­berekhez is. Tud a nyelvükön beszélni, s hallgatnak rá. Valóságos ezermester. Őt küldték a tanácsházára, mint a leg- hivatottabb képviselőt a gazdák, hogy kérjen segítséget... Még nem adta elő miben lehetne támo­gatásukra a tanács, mert tisztességet tu­dó ember, aki megvárja, míg rákerül a sor. Addig úgy félrehúzódva áll, később leül, s figyeli a beszélgetést. Egy darabig hallgat. Mikor olyan dologról esik szóvál­tás, ami a parasztembert is érdekli meg­mozdul a széken. Aztán közelebb húzó­dik. — Ha nem zavarnám magukat, hát... — Sőt nagyon örülünk, hogy Józsi bácsi is elmondja a véleményét — vágnak a szavába egyszerre többen is. Magyar paraszti ésszel gondolkodunk — Ami a gazdálkodást illeti. a paraszt embernek mindég meg volt a saját véle­ménye kérem. Vetéstervek? — nevet. — Megszabni, hogy a földterület harminc, meg negyven százalékán vetni gabonát... nevetséges. Ez garázdálkodás volt. így nem emelhettük a terméshozamokat, hisz ez egymásutánt években ugyanabba a földbe került kalászos, s nem hogy emel­kedett volna a terméshozam, hanem csökkent. Szakszerűen magyarázza, hogyan kell csinálni. — A belterjesség... ez a fontos. Ki­sebb területen, de többet termelni. Sok­szor felemeltem a szavam, de hiába. Ke­resztül láttunk mi sok mindent. Magyar paraszti ésszel gondolkodunk. Ezelőtt nem ért a szavunk semmit. A gazdálkodásról a szervezkedésre te­reli a szót. — A magyar parasztnak, aki az első kenyeret teszi a nemzet asztalára, annyit nem engedtek meg, hogy szervezkedjen, egy helysége legyen. Pesten hiába enge­délyezték, a helybéli vezetők nem tet­tek semmit. Mi parasztok éreztük, hogy egyszer révbe jutunk .. . Olyan a nép. mini a pelyva — Mi csak azt kérjük, becsüljenek meg bennünket... megalakítottuk a gazdakört. Szükség van erre. Olyan ez a nép, mint a pelyva. Szétszórt, nem szer­veseit. s anyagias is. Valahol csak kell, hogy az ügyét képviseljék. Nagyon kell, mert sokszor becsapták a parasztot. Gondolkodik. Nem akar eseteket felso­rolni, talán még úgy tűnik most is, mint­ha tartana valamitől, de aztán mégsem. Bizalommal beszél tovább. — Lépten, nyomon tapostuk a tanács sarkát a gazdaügyekben, Kvncsik, az egyik dolgozó paraszt elhajtotta az átvé­teli helyre a borjúját. Otthon — nagyon okosan — lemérte. Mikor az átvevő lemázsálta, s bemond­ta, hogy 43 kiló, Kuncsik nagyot nézett. — Az istenit neki, hogy lehet az, hi­szen otthon 53 kiló veV ..Hiába szóltunk...“ — Később hajtsa rá kend újból a má­zsára — súgott a fülébe Kuncsiknak az egyik gazdatársa. Ügy is volt. Mikor egy sort lemázsáltak, újból má­zsára állították a Kuncsik borjúját. Egy ideig nézte az átvevő, talán fel is tűnt neki, mintha látta volna már ezt a borjúi, de azért lemázsálta. — ötvenkét kiló — kiáltotta a mázsáié. Kuncsik gazda ciné vette magát. — Az istenit neki, ez a borjú kilenc kilót hízott míg körül vezették a kará­mon. Az emberek nevetnek. — Hiába szóltunk, hogy hitelesítsék, vagy vizsgálják- meg a mázsát, nem tör­tént semmi... A cukorrépa átvételénél is csak akkor volt tisztesség, ha a parasz­tok részéről ellenőrizték. Aztán csaltak. Míg ott voltunk, addig 2—3 kilót fogtak le földre. Mikor eljöttünk... még 16-ot is — nyomja meg a szót K. Bodor Jó­zsef. — Ügy bizony. Kérem ... az a föld- mennyiség, amit itt évek hosszú során levontak földre a gazdáktól, Szerencset már rég eltemette volna ... Nem vitatkozik senki Bodor bácsival. Igazat adnak neki, mert így volt. Hogyan is les% n gazdakörrel? Csend. Hallgat mindenki. Tűnődnek az emberek. — A mázsát hitelesítjük — fordul a ta­nácselnök Bodor bácsi felé. Az bólint, hiszi is, meg nem is. Most mégis nagyobb a bizalma, mert ráint mo­solyogva. — No, hogy a dologra térjek — kezdi újból. — A gazdakörnek egyenlőre nyolc­van fizető tagja van. — Mennyi lesz a tagdíj — érdeklődnek. — Egyenlőre 50 forint évenként. Aztán majd meglátjuk. Ha szaporodunk, keve­sebb, ha nem. több. — válaszol kurtán..i — Alapszabály még nincs. Nem tudjuk, hogy lesz. Várjuk a törvényes intézke­dést. Még a nevét sem tudjuk. Talán Földművelők Egyesülete, talán más, én magam sem tudom, majd a törvény, meg a gazdák eldöntik. Bár már az első gyű­lésen tapasztaltam, vannak olyanok, akik talán kinézik az „új gazdákat“. Én azt mondom, hogy köztünk a helye, még ha 2 holdja is van. Hogy a határ meddig lesz, azt nem tudom ... majd meglátjuk. Jó jel ez. A dolgozó parasztok, s élü­kén K. Bodor bácsi szervezkednek. Érzik, sejtik, várják a békés nyugodt kibonta­kozást, a szabad paraszti gazdálkodás távlatait. Érzik, hogy megszűnik a pa­raszti gúzsbakölöttség, s minden paraszt­nak saját elhatározására lesz bízva, ho­gyan gazdálkodjon. Aki akar szövetke­zik, aki akar, egyénileg gazdálkodik. Sen­kit nem lehet és nem szabad ezután zak­latni. — Hanem mostmár előadnám, miért is jöttem — fordul bizalommal Tündik And­rás felé. — A gazdakör épületének abla­kain, ajtaján a zárakat saját pénzünkön megjavíttctluk. Szazhaluan forintba ke­rült. A tanácsot kérnénk, segítsenek egy pár darab bútorral. Egy pár széket, meg asztalt kérnénk. — Meg lesz Bodor bácsi, segítünk. — nyugtatja meg Tündik a tekintélyes dol­gozó parasztot. Kezet fognak. S ebben a baráti kézszorításban olt van a kölcsö­nös bizalom, mely még tovább terebélye­sedik. (— s. K.—) 2 RENDET KELL TEREMTENI a lakás ügyekben hoz a lakásügyek intézésé­nél. Nem egyszer e'.őfordu1 iiogy a törvényes határoza­toknak nem tudnak ér vényt szerezni, mert a: igénybevett karhatalon nem bizonyul szilárdnak í végrehajtásnál. A karhatalom pcrancsno kától várják, hogy intéz lalatokat, a különböző tize- - meket és gyakran megfor-| dulunk a szomszédos Román j Népköztársaságban is. — Romániában nagyon előzékenyen és barátságo­san fogadnak bennünket minden alkalommal— vilá­gosít fel Kiss Lajos. — A részükre szükséges árufélé­ket kedvező árucsere alap- jak adják a román állami ;és szövetkezeti kereskede­lem megbízottai. Elmondha­tom, hogy eddig húsz vagon ísót, negyven mázsa élesztőt, 150 ezer liter petróleumot, 1600 tonna gázolajat és több ■ '•ágon épület-anvagot adtak. [ A napokban kétszáz mázsa [paprikát küldtek. Már meg [is jelent az öt dekás csoma- [golású román paprika az [üzletekben, nem lesz gond la jó paprikás csirke, sza­lonna és egyéb falatok el­► készítése. [ — Mit adunk cserébe? í — Mindenféle árut szíve- jsen fogadnak — folytatja »Kiss Lajos. — Cserében kü- [ lönböző mezőgazdasági kis- [ gépeket, Dongó-segédmoto- t rókát, órákat, ékszereket, [játékokat és más cikkeket > szállítunk. A napokban szin­tién meglátogatjuk román [barátainkat, aminek legjob- [ban a gyermekek örülnek [majd. V. Gy. keket tehergépkocsikkal. j A dolgozók mind több! élelmiszert, ruhát, cipőt, j petróleumot és egyéb kö:.-j szükségleti cikkeket szeret-j nének bevásárolni. A gye­rekeit kedvét sem szabad! elrontanunk. Ezért járjuk aj nyíregyházi, budapesti és ^ más nagykereskedelmi vál-l ‘ A ---—---í----- w —----—--­Egyre többen lépnek he a falusi MSZMP ulupszerrexetekbe Az újonnan alakított MSZMP alapszervozetek tagsága napról-napra sza­porodik. Ibránybsn né­hány nap alatt — már cik­künk megjelenése óta — több dolgozó paraszt je­lentkezett az új elnök­ségnél és kérte a pártba való felvételét. Kemecsén 31 fővel ala­kult meg az alapszerveze' — tegnapelőttig 42-re sza­porodott a szervezet lét­száma. A jövő héten tart ják taggyűlésüket. Balsán ugyancsak a jő vő héten tartanak faggyú lést. Jellemző, hogy Bal- sán az MDP-nek 32 tag ja volt és az MSZMP 21 fővel alakult meg. \A rendőrségről — ügyészségről »Végétért két tarpai főbujtogaté l pályafutása

Next

/
Thumbnails
Contents