Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-06 / 283. szám

1956. december 6, csütörtök

SZABOLCS-SZATMAR NEPD

aranyérmei- szerzett tegnap Keleti Agnes

Három

BIRKÓZÁS

Kedden este 5 súlycsoportban rendezték meg a második fordulót. A magyar ' . 'senyzők négy súlycsoportban szorítóba léptek, s hárman újabb győzelmet arattak. Könnyűsúlyban Tóth pontozással győzött Rossine (szovjet) ellen. A finn Lehtonennak még nincs hibapontja, Tóth Gyula következik utána egy hibaponttal.

Váltósúlyban Szilvási győzött Holt (amerikai) ellen, középsúlyban Gurics Atli (török) ellen.

Jansen (svéd) áll a legjobban, egy hibaponttal, két hib- ontja egyedül Gurics- nak van.

Félnehézsúlyban Nikola- jev (szovjet) győzött Kovács (magyar) ellen. Nilsson áll a legjobban egy hibaponttal, Kovács kiesett.

KF-'KPÁR

Az ezerméteres állórajtos verseny döntő résztvevői: Rosseau és Presenti.

A kétezer méteres tandem verseny döntőjét Csehszlovákia Ausztráliával vívja.

A négyezer méteres üldöző csapatverseny döntőjébe

Az Österreichische Volksstimme keddi számában vezércikkben az Ausztriában lévő magyar menekültek kérdésével foglalkozik.

A lap megállapítja, hogy a menekültek nagyrészt a harci cselekmények és a lelkiismeretlen külföldi rádiópropaganda okozta pánikhangulat hatása alatt jöttek át Ausztriába, ahol súlyos csalódás érte őket. Hangsúlyozza továbbá, hogy a menekültek többsége élni kíván azzal a lehetőséggel, amelyet a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának amnesztia-rendelete nyújt es mielőbb vissza akar térni otthonába.

Franciaország és Olaszország jutott.

TORNA

Kedden megkezdődtek a férfi tomaversenyek. Az összetett csapatverseny élcsoportja így áll: 1. Szovjetunió 282.50 pont, 2. Japán 282.40 pont, 3. Csehszlovákia 276.90 pont.

CÉLLÖVÉSZET A kisöbű sportpuska ösz- szetett olimpiai bajnokságának küzdelmei során a ma- ar Krefce Sándor 1154 körös eredményével a 10. helyen végzett.

VÍZILABDA

Az Olaszország—Egyesült Állam találV ■'zó 3:2 arányú olasz győzelemmel ért véget,

KERÉKPÁR

Kedden délután lefutották a négyezer méteres üldöző csapatverseny döntőjét. Az olimpiai bajnoki címet Olaszország válogatottja szerezte meg Franciaország előtt. Az olasz csapat ideje 4:37.4 p., a francia együttesé pedig 4:42.2 p. volt.

A vezércikk élesen kifogásolja, hogy bizonyos osztrák és nyugati körök, valamint sajtóorgánumaik politikai tőkét szeretnének kovácsolni a magyar menekültek tízezreinek meggondolatlan lépéséből és mai szerencsétlen helyzetéből. A lap ezután a következőket írja:

„Mind a menekültek többségének, mind Ausztriának létérdeke, hogy az osztrák, kormány a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdjen a magyar kormánnyal a menekültek szervezett hazatelepítéséről.”

VÍVÁS

A férfj kardvívók két csoportban mérkőztek a döntőbe jutásért. Az A j csoportban Kárpáti Rudolf lett az első és kitűnő vívással mind a hát ellenfelét legyőzte. Itt meglepetésre az olasz Daré lett a nyolcadik, mert egyetlen győzelmet sem tudott szerezni.

A B. csoportban vívott a másik két magyar versenyző. A csoportelsőséget Kovács Pál szerezte meg hat győzelemmel vereség nélkül. A második Gere- vich Aladár lett öt győzelemmel és két vereséggel. Innen is kiesett egy olasz versenyző, Ferrari, aki háA magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az alábbi határozatot hozta a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű társadalmi szervek megszüntetéséről:

Az 1956. október 23-át követő zavaros időkben a minisztériumokban, országos hatáskörű szerveknél, hatóságoknál, valamint egyéb hivataloknál, vállalatoknál, intézeteknél és intézményeknél forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű szervek (— a továbbiakban forradalmi bizottságok —) létesültek. A forradalmi bizottságok működését a kormány 1/1956.

XI. 9. számú rendeletének 2. paragrafusában és a 6/1956. XI. 12. számú határozatával szabályozta.

A hivatkozott kormány- határozat rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, egyes helyeken az úgynevezett forradalmi bizottságok gátolják az intézkedésekre jogosult törvényes szerveket, sőt jóval a rendkívüli események elmú'ta után ismeretlen személyek egy magát „a forradalmi bizottságok központi intéző

|rom győzelemmel és négy vereséggel csak ötödik tu dott lenni.

A döntőben tehát mind a három magyar versenyző ott lesz a bajnokságra pályázók között.

•k

Az olimpiai küzdelmek további eseményeiről ma nem tudunk beszámolni a Magyar Távirati Iroda üzemzavara miatt.

A Kossulh-rádió szerda déli jelentése alapján közöljük, hogy Keleti Ágnes három torna-számban nyert tegnap olimpiai bajnokságot.

Ennek részleteiről és a többi eseményekről holnap tájékoztatjuk olvasóinkat.

bizottságá”-nak nevező szervet hoztak létre.

A tapasztalatok szerint a forradalmi bizottságok semmiféle közérdekű tevékenységet nem fejtenek ki, ellenkezőleg, ahol még léteznek és működnek, tevékenységük károsan befolyásolja és gátolja az állami és a gazdasági szervek munkáját és a közérdekű feladatok megoldását.

Ezért a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a forradalmi bizottságokat és azok központi intéző . bizottságát a mai nappal feloszlatja és működésüket megszünteti.

A forradalmi bizottságok által törvényellenesen eltávolított vezetők haladéktalanul térjenek vissza beosztási helyükre, ahol további munkába állításuk, vagy munkaviszonyuk megszüntetése tekintetében az dönt, aki az általuk beltöl- tött munkakörben kinevezésükre, illetve felmentésükre a hatályos jogszabályok értelmében jogosult. Dr. Münnich Ferenc sk., a forradalmi munkásparaszt kormány elnök- helyettese.

Az osztrák kormány kezdjen tárgyalásokat a magyar menekültek hazatelepítéséröl

fi magyar forradalmi munkásparaszt kormány határozata

£ZAIiOLLSl QjOlESZ

(Vanatén

r

í /’jfehértón úgy megrohanják a vonatot, hogy az pillanatok alatt tömött ruszlisüveghez hasonlít. Mert ha a sógor egy kocsit kiválaszt, negyven rokon követi, ha nem több a felszállásnál. Hangzavar is lesz, innen-onnan a hangzavaron túl mégis csak kiszűrhető egy-egy mondat, egy beszélgetés fele, vagy negyede. Megtudjuk, hogy már négy erdőt irtottak ki Ü jfehértón. Meg azt is, hogy na majd a rendőrség közéjük néz. Egy másik hang szerint a nagy fatolvajoknak nincs mit félniük, mert helyettük majd azok fogják leülni a kiszabott időt, akik esetleg egy szál fát vittek el vállon a kiirtott erdőből. Mert a peches emberek törvénye ilyen; Egy asszonyság az ajtó mellett „Szabad Európa“ legújabb üzeneteiről beszél. Felismerni vélte valamelyik újfehértóit, egy másik veszi át a szót tőle. .

— Bizony én is mennék, dehát még le találják lőni az embert. Mert lövöldöznek már a határon ám.

— Mit keresne maga ott — szól közbe valaki. Aj asszony tovább nyelvel.

— Hogy hogy mit? Hivtak már engem.

— Kofa van ott elég — mondja a másik;

— Ha nem hiszi, hogy hívtak, hát még azt is megmondom. hogy egy újfehértói ember üzletet nyitott Franciaországban, a Keljfel torony árnyékában. Az akart feleségül venni.

— Kell is maga annak — mondja valaki, de már a2 egész kocsi nevet. A „Keljfel“ torony árnyékában mindenki elképzeli a termetes újfehértói kofaasszonyt — francia divat szerint öltözve.

Valahogy így volt a beszélgetés. Elgondolkodtató. Mennyi, de mennyi nyelvet nem tudó, primitív gondolkodású ember gondolkodik most a kiszökésen azt híve, hogy ott kolbászból fonják a sövényt, hogy ott tárt karokkal fogadnak mindenkit, olyanokat is, akik az Eiffel tornyot Keljfel toronynak emlegetik. A jelek azt mutatják, hogy még a nyelvet tudó. nemzetközi szakmákkal rendelkező kivándorlottaknak sem fonják kolbászból a sövényt, még azok sem csinálják meg a szerencséjüket, mert a legkecsegtetőbb a francia idegenlégió.

RÁDIÓMŰSOR

December 6, csütörtök

Kossuth-rádió: 4.30: Hírek,utána 8.00-ig zenés műsor, közben: 6.00: Falurádió. — 6.30:

Egészségügyi tanácsadó. 7.00: Hírek, mozik műsora, időjárás- jelentés. 7.45: Naptár. 8.00: Műsorismertetés. 8.08: Könnyűzenei hangverseny. 9.00: Jön a Mikulás, a jó öreg Télapó. A Gyermekrádió műsora. — 9.20: Gyermekdalok és népdalok. — 9.40: Ravel: Lúdanyó meséi. — 10.C0: Hírek. közlemények,

sport, időiárásjelentés. — 10.20: Operarészletek. 11.00: Petőfi:

Levél Arany Jánoshoz. 11.30: Dalok és hangszerszólók. 12.00: Déli harangszó, hírek, sDort, időiárásjelentés. 12.10: Toki

Horváth Gyula és zenekara játszik, Miklós Kata és Petri Miklós énekel. 13.00: Falurádió. 13.10: Haydn: Gyermekszimfónia. 13.20: A lusta klsrigó. Meseopera. Irta: Marotányi Ferenc és Pápa Relli. Zenéjét szerezte: András Béla. A Gyermekrádió műsora. 14.00: Idö.iá- rásjelentés, közlemények, műsorismertetés. 14.15: Szórakoztató zene. 15.00: Hírek, közlei mények, sport, Időjárásjelen- I tés. 15.15: Operettrészletek. — 16.00: Milyen emberfajták élnek a földünkön? Előadás. — 16.30: Schuman: D-moll szonáta. 16.57: Műsorismertetés. — 17.00: Hírek, időjárás.ielentés. — 17.15: Legszebb Verdi lemezeinkből. 17.55: Olimpiai híradó. 18.00: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. 18.30: Lányok, asszonyok... 18.45: Jeanette

Mac-Donald és Eddy Nelson filmdalokat énekel. 19.00: Külpolitikai hírösszefoglaló. 19.12: Debussy: Részletek a Gyermekkuckóból. 19.24: Jóéjszakát gyerekek. 19.30: Napról napra... tudósítások, riportok, jegyzetek. 20.00: Hírek, idöjárásjelen- tés. 20.10: Erkel: Bánk bán.

Opera 3 felvonásban. Közben: 21.io-től 21.25-ig: Olimpiai híradó. 22.17-től 22.32-ig: Hírek, műsorismertetés, időjárásjelentés, 23.12: Tánczene. 24.00: Hírek, idójárásjelentés. Himnusz.

Petöfi-rádló: 8.10-töl 9.00-ig,

12.15-től 13.00-ig. 15.15-tői 16.00- lB. 17.15-tői 17.55-ig és 22.1.5-től 23.00-ig üzenetek. Egyébként azonos a Kossuth rádió műsorával.

@£iíizik a szán

Margarétos rét, ősi Dráva- menti liget, hamvaslcérgü fűzfákkal, minden a tavaszt, a fiatalságot, a szépséget lehelte itt. Egy fiatal katona és egy idősebb poroszkált lóháton az országúton, s ahogy Icanyarodik az út, szinte fölszisszentek, oly szép volt a táj. A fiatal megrántotta lova kantárját, $ befordult a rétre, a másik ló követte. Az idősebb tiszt maga is hajlott egy kicsit a gyönyörködésre. A rét szélében a szakaszvezető leugrott a lóról, s térdig gázolt a margarétban. A századosra nézett, aki szintén leszállt lováról és furcsa értéseket tükrözött arca. A szépség varázsa, az ifjúság varázsa szorongatta torkát. A szalMSzvezeiő elengedte a kantárt, s nagyot füttyen- tett. Egyet lendül és cigány- kereltezvc messzi röppent. A távolból visszanézett, vissza is kiáltott.

— Laci bácsi, gyere te is a százados megrándult egy kissé, végigfutott rajta valami nagy-nagy vágy, s t -égsem indult. A fiú lassan ballagott visszafelé, nagy

csokor margarétát nyalábol- va magához. Már egész közel volt, amikor újra megismételte.

— Gyere na. — A százados erre már nem felelt.

— Kém, nem lehet. — És a vállára nézett. A 47-es divatos kihajtósruha vállán ott fénylettek csillagjai. Kesernyésen jegyezte meg — nehéz a vállam. — A fiú elértette, de azért biztatta.

— Ne törődj vele, itt nem lát senki.

—Nem is az a baj. — S talán nem is az volt a baj, hogy látja valaki, hanem az, hogy elszaladt az idő, s mélyen megszántotta szívét- lelkét a negyvenhez közeledő férfinek.

É kép régen kísért. A napokban, amikor szánkózó fiatalokat láttam, újra eszembe jutott. De jó lenne szánkózni, s meg is indultam, de félúton én is megálltam, mint annakidején a százados. Kacagni még tudott ő is, hiszen kacagni nem nehéz, de gond nélkül kacagni talán csuk a fiatalok tudnak. S hogy ki az öreg. ki a fiatal, s hol a határ, azt oly nehéz megállapítani. Akik ott szánkóztak — egy húsz éves lány és egy huszonkét éves fiú — fiatalok voltak. S akik nézték őket, egy huszonnégy éves fiatalember, s egy harminckét éves férfi, ők sem öregek, hisz az ő vérüket is forralta a lány önfeledt kacagása. Gyönyörködtek, mint ifjak gyönyörködnek virágzó leányok szemében. Hallgattak, mint szerelmesek hallgatnak, ha lelkűk muzsikál. És mégis nagy volt a különbség. A huszonkét éves — szánkózott, megfür- döt a hóban — és a huszonnégy éves ifjú korban oly közel vannak, de az egyik már birkózik az élettel, már oly gondja, baja van, melyet maga vállalt ugyan, s mely mégis megköveteli, hogy egész lényével adózzék. A fiatalabb egyetemista, politizál néha, álmodozik, terveket sző, s ha kell, harcol is, s mégis önfeledten kacag most. A kí- virágzott szerelem elűzött mindent. Politikát, álmodozást, tervezgetést. Vagy jobban mondva csak az álmodozást hagyta meg, s csalárdul ezt erősítgeti: mert hisz ö ha jövőre végez, s orvos lesz, biztosan jó orvos lesz, hiszen annak kell lennie. Ezt parancsolja a szerelem. S ez álmodozás, s szerelem közepette, most gondtalanul szánkózik, mi t egy kisdiák.

A huszonnégy éves gondolatban a gyermekkort keresi. Emlékeket kutat, ily virágzó szerelmet idézne vissza, de ez nem sikerül. Kicsit kesernyés lesz a szája, nincs emlék, bármily kincsesbánya is a gyermekkor s az ifjúkor emléktára, szegényebb egy ily önfeledt ifjúi szerelemmel. Most, hogy ott áll, tudja jól, hogy néki már nem jöhet ilyen szép, s ilyen nagyszerű, minden gondtól mentes szenvedély. Hogy miért? A válasz oly nehéz. Huszonnégy éves ifjú, d. jalami olyat vállalt, mely többet követel, mint amennyit kor szerint megadhatna anélkül, hogy korának minden jellemvonását megőrizhetné. O nemcsak a maga jövőjén gondolkodik, hanem az egész kibontakozáson töri fejét. Ehhez akar valamit hozzáadni, s huszonnégy éves korát meghazudtolva

türelmes ebben a harcban.

A harminckét éves, a volt szakaszvezető kesemyésebb jóval, mint a fiatalabb néző. Most érzi talán először azt a súlyt, mely a századosra nehezedett akkor, amikor cigánykerekezni hívta. No nemcsak azért, mert a szórakozás, a cigánykerekezés vagy szánkózás már fizikai fáradtságot is okozhat, hanem azért is, mert ő már sokkal serényebben sürgetné a jövendő kibontakozását, mint fiatalabb társa. Fogy az idő, s türelmetlenebbé válik az ember. Fogy az idő, s a negyvenéves, vagy idősebb, az már minden napot sajnál, mely topo- gást és nem előrejutást hoz. Mert ki adja vissza az elfutott napokat? Ki adja vissza a negyvenéveseknek az eltelt tizenkét esztendőt ? Sokszor kérdezik és sokszor mondják, hogy ők már nem várhatnak a jobbra még tizenkét esztendőt, mert 52 évesek lesznek. És mit ér a jobb, ha már az a jelszó, hogy „hatvanfelé, hazafelé!"

Messzi jutottunk, de tán mégis közelebb ahhoz a fordulóhoz, amely az ember

életében egyszer bekövetkezik. Az ifjúkor határán valahol saját álmaink összefolynak, s helyt adnak egyre jobban a közös vágyakkal. Azt mondják: először

egyén, aztán kollektivista az ember. Ez így igaz, s talán a két serpenyő merre billenőse határozza meg az ember vágyait és az ember arcának vonásait is, ha szánkózókat néz, ha margarétos rétet lát, s azt az érzést is, mely az élét sürgetését diktálja.

Szánkózó fiatalok, szánkózzatok csak, kacagjatok önfeledten, s boldogan, higgyétek, hogy hamar, s nagy küzdelem nélkül kialakul körülöttetek úgy az élet, hogy érdemes lesz élni. E küzdelem, melyet azért vívunk, hogy ilyen legyen, maradjon kissé távol tőletek, hogy a kialakult jobbat teljes valótokkal élni tudjátok. Huszonnégyéve- sek, harminckétévesek, s negyvenévesek, ti pedig sürgessétek rendületlenül az élet jobbra fordulását, hogy ne kelljen visszakövetelni az idő elteltével egyetlen hiába — leélt évet sem.

H. Sz. J.