Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-29 / 277. szám

*» SZABOlXS-SZATMAft nef* 1956 november 29, csütörtök 800 forintra emeiték az állami gazdasági dolgozók minimális keresetét Az Állami Gazdaságok 1m misztériuma és a Mező- 'gazdaságj és Erdészeti Dol­gozók Szabad Szakszerveze­te a forradalmi munkás­paraszt kormány 1956. no­vember 13-i rendelete alap­ján azoknak az állami gaz­dasági dolgozóknak a bérét, akik havonta 26 munkana­pot ledolgoztak és önhibá­jukon kívül eddig 800 fo­rintnál kevesebbet keres­tek, 800 forintra emelte. A forradalmi ' munkás-paraszt kormány rendelete alapján áz állami gazdasági fizikai dolgozók bérrendezését a rendelkezésre álló béralap 'felhasználásával a gazda­ságok munkástanácsa hatá­rozza meg. Az állami gaz­daságok területén is alkal­mazni kell a forradalmi munkás-paraszt kormány­nak azt a határozatát, hogy aki saját hibájából nem dol­gozik, nem kaphat fizetést. A műszaki és adminisztra­tív dolgozók részére további intézkedésig az eddigi fize­tést kell adni, de ezeknél is a havi 800 forint a mini­mum. A terhes anyák tejjutta­tásán felül a dolgozók gyermekei részére 12 éves korig gyermekenként napi fél liter tej adható, 1.50 fo­rintos kedvezményes áron. Az anya- és gyermektejen felül a jövőben három fo­rintért a dolgozók is ré­szesíthetők tejellátásban. A dolgozók kenyérgabona juttatását változatlanul kell biztosítani és emellett a dol­gozók feleségei részére is biztosítani kell a kenyér- gabona fejadagot minden megkötés nélkül. Azok az állami gazdasági dolgozók, akik az üzemi konyhát nem veszik igény­be, a rendelet alapján a jö­vőben családonként és he­tenként két kiló hús- és zsírellátásban részesülnek fogyasztói áron. I MEQ0SZ javaslatai, követelései A fentiek kiegészítéséül a M&DOSZ még a következő­két közölte: Megszüntettük a bonyo­lult normarendszert Mos­tantól kezdve a munkásta­nácsok az üzemi bizottsá­gokkal és az igazgatókkal együttesen döntenek arról, hogy a rendelkezésre álló béralapot milyen bérrend­szer szerint használják fel. Azoknak a dolgozóknak, «kiknek a háztáji földjén elemi kár miatt nem ter­mett meg a saját szükségle­tüknek megfelelő termény, a gazdaság terményeiből fo­gyasztói érőn biztosítani lehet a különbözetet. Az állami, kísérleti és tan­gazdaságok dolgozóinak a fentieken kívül magunkévá tesszük a további jogos kö. vetéléséit: Az állattenyésztésben 10 százalékkal, a gépesítési munkáknál 15 százalékkal, a növénytermelési munkák­nál 25 százalékkal fel kell emelni a béreket. Az összes ipari munkái végző dolgozók bérét azo­nos szintre kell hozni az iparban foglalkoztatott ha­sonló munkát végző dolgo­zókéval. Ezenkívül a többi dolgozókkal azonos termé­szetbeni juttatásban kel) őket részesíteni. Az alkalmazotti dolgozók bérét legalább 10 százalék­kal kell felemelni. Amennyiben az egyes iparágakban további újabb béremelést eszközölnek, az emelés mértékét a mezőgaz­daságban foglalkoztatottak­ra is teljes mértékben vo­natkoztatni keik Az állami, kísérleti és tangazdaságokban foglal­koztatott dolgozók részére minden mázsa megtermelt terményből részesedést kell adni, A gépállomásokon, gép­javító üzemek azon dolgo­zóinak, akik az elmúlt he­tekben bekövetkezett ese­mények miatt önhibájukon kívül dolgozni nem tudtak, az előző hónap átlagkerese­te szerint kell bért fizetni. A gépállomásokon foglal­koztatott fizikai dolgozón bérrendszerét a rendelke­zésre álló béralap felhasz­nálásával, a gépállomás munkástanácsa és üzemi bi­zottsága határozza meg. A munkástanácsok és az üzemi bizottságok az igaz­gatóval egyetértésben a gép­állomások alacsony keresetű dolgozóinak fizetését 26 munkanap ledolgozása ese­tén havi 800 Ft-ra kiegészít­hetik olyan esetekben, ami­kor a dolgozó önhibáján kí­vül ennél kevesebb kerese­tet ér el. További követelések: A gépállomások dolgozóinak béralapját 1957. január 1-től 15 százalékkal fel kell emel­ni. Az állandó műhelyi dolgo­zók fizetését az alapiparág­gal azonos szinten kell meg. állapítani és természetbeni juttatást kell biztosítani. Az erdészek illetmény­ként 4 köbméter tűzifát kapnak térítés nélkül. Egyszerűsítettük és fel­emeltük a tűzifavásárlás mennyiségét. A műszakiak, továbbá a kocsisok a jövő­ben évenként 10 köbméter tűzifát vásárolhatnak ked­vezményes áron. Kimondtuk, hogy az er­dőgazdaságok mezőgazdasá­gi művelésre alkalmas föld­területeit elsősorban az er­dőgazdaság dolgozóinak kell művelésre kiadni. További követeléseink: Az erdőgazdaságokban a helyi viszonyoknak legjob­ban megfelelő bérrendszer kidolgozását a munkástaná­csokra, az üzemi bizottsá­gokra és az igazgatókra keli bízni; A fizikai dolgozók bér­alapját 25 százalékkal, az egyéb állománycsoportba tartozó alacsony keresetű dolgozók bérét 15 százalék­kal kell felemelni. Az erdőgazdaságok vala­mennyi dolgozója a vasúti építő és karbantartó dolgo­zók részére is lehetővé keli tenni a kedvezményes tűzi­fa vásárlást. Az erdészeket egy éven belül el kell látni egyenru­hával és szolgálati fegyver­rel. A munkaruha elosztását a munkástanácsokra és az üzemi bizottságokra kell bízni. Az állandó fakiter­melő munkásokat el kell látni munkaruhával és ba­kanccsal. Szakszervezetünk támo­gatja a vízügyi dolgozóknak azt a jogos követelését, hogy a XI. területi bércsoportot szüntessék meg és azonos bért kapjanak az építőipar­ban hasonló munkával fog­lalkozó dolgozókkal. A mező- és erdőgazdasági üzemekben legyen megha­tározott munkaidő. Fizessék meg a túlórát. Vasárnap és ünnepnapokon csak olyan helyen lehf«. sn dolgozni, pl. állattenyésztésben, ahol az feltétlenül szükséges. A mezőgazdasági és erdé­szeti üzemekben, gépállo­másokon, vízügyi szervek­nél a napi munkaidő ápri. lis 1-től október 1-ig 10 óra, a többi hónapokban 8 óra legyen. Ezentúl végzett munkát progresszívon pót- lékolni kell. A heti pihenő, vagy ünnepnapon végzett munkáért 100 százalékos bérpótlékot kell fizetni. Meg kell változtatni a mező- és erdőgazdasági dol­gozók nyugdíj: endszerét. Nyugdíjat azok számára is biztosítani kell, akiknek munkavállalói jogfolytonos­sága önhibájukon kívül megszakadt. Továbbá fel kell emelni a régi mező- és erdőgazdasági munkások já­radékösszegét. A mező- és erdőgazdasági üzemek összes dolgozói az ipari üzemek dolgozóival azonos társadalombiztosítási szolgáltatásokban (táppénz, gyógykezelés stb.) kell ré­sze: ’'ieni. Magyar Mezőgazdasápi és Erdészeti Do'gozók Szabad Szakszervezete Elnölisége. megyénk közellátásáról Az utóbbi napokban több­ször is hírt adtunk arról, hogy megyénk vezetői az országunkkal határos ro­mán tartományok vezetői­vel árucsere egyezményt kötöttek. Azóta már közel két hét telt el. Hogy meg­bízható adatokat szerezzünk az eddig lezajlott árucseré­ről, felkerestük Szabó Mik­lóst, a szövetkezetek me­gyei szövetségének vezető­jét, aki egyben megyénk közellátási kormánybiztosa is. — Az elmúlt héten érke­zett meg az első szállítmány — mondotta Szabó Miklós — mellyel 10 mázsa élesz­tőt, 120 köbméter faanya­got és több tonna sót kap­tunk. Ezen felül folyamat­ban van 100 tonna petró­leum, 50 tonna gázolaj, 200 tonna só, 500 köbméter fenyőfaanyag és 40 mázsa élesztő leszállítása. Igen súlyos kerékkötője a zavartalan ellátásnak a szállítási nehézség. Gépko­csi csak egész kevés áli ren­delkezésünkre, s azok üze­meltetéséhez sincs jelenleg elég üzemanyag. A legna­gyobb akadály azonban a vasutasok sztrájkja volt. Ami annál is inkább sú­lyosbította a helyzetet, mi­vel élesztőt egyedül csak Romániából tudtunk besze­rezni. Ezért fordul elő néha zavar a kenyérellátásban. A faanyagok szállítása viszont a lakásépítkezések befejezé­sét nehezítette meg. Ezen­kívül Budapest élelmezésé­ben is jelentős rész hárul ránk, melynek egy részét szintén a vasúti szállítás szünetelése miatt nem tud­tuk teljesíteni. Elsősorban mezőgazdasági kisgépeket és szerszámokat szállítunk Romániának. Ro­mán barátaink teljes mér­tékben a mi igényeinkhez és feleslegeinkhez alkalmaz­kodtak az egyezmény meg­' Az utóbbi napokban vilá­gossá vált mindenki előtt, hogy aki a szesztilalmat el­rendelte és még most is fenntartja, jót tehetett a közbiztonságnak, de csöp­pet sem szolidáris ember. A kocsmák hetek óta üresek, csendesek. Ezáltal leleple­ződtek azok a szegény fér­jek, akik eddig azzal vigasz- talgatlák feleségüket, hogy bizony nem inni, hanem be­szélgetni járnak a kocsmá­ba. (Most, hogy italt nem adnak, senki sem bolond oda menni) Az is igazság azonban, hogyha már nem ihatunk, legalább beszélges­sünk, mert — halkan szól­va, hogy asszonyi fül föl ne fogja — mi sem lehetünk meg pletyka nélkül. Az, hogy mi szép férfiasán ,.po- litiká‘‘-nak nevezzük ezt, de csak a tekintélyért és a házi békességért van. Mi tudjuk az igazságot. Ta- lálkozgatunk is minden nap. (Ismétlem: nem kocs­mában.) Idő és alkalom van rá. így aztán annyiféle kis hpolüikat‘ csoportocska ülé­sezik ebben a városban, hogy öröm nézni. Es ami külön érdekesség, hogy mi­nél elérhetetlenebb célokat rali egy csoport, annál ki­sebb a taglétszáma. ■ Néhányba cn is bejáratos fagyok. — Uraim, ne ve­A mindennapi pletykánkat add meg nekünk ma... gyek ezt politikai szélkakas- ságnak, de szabadakaratban tígy megerősödtem, hogy va­lamit kezdeni kell vele — és a legnagyobb diszkréció mellett elmondok egyei- mást tárgyalásainkról. Ezi majd abból is láthatják, hogy fedőnevén említem a] csoportokat. MERKURISTÁK Ebbe a csoportba Merkur isten hívei csoportosulnak. Gyűlésüket — hála a gya­kori Sztrájknak — boltok­ban, kereskedésekben tart­juk. Tagdíjuk: kollegális alapon szerzet mindenna­pos pálinka. „Politikai‘ ál­lásfoglalásukról ítélve, nem - hagyományos déli, hanem a nyugati szárnyhoz tartoz­nak. Legyünk igazságosak.:] jogosan tartoznak ehhez a j szárnyhoz. Nyugaton ugyan- j is sokkal több temploma \ van Merkúrnak, mint délen vagy keleten és a. merkuriá- nizmusnák, mint a vallás­nak a gyakorlása is szaba­dabb. Az igaz, hogy a hívek hierarchikus tagozódása j nagyobb, több rétegű, de éppen ezáltal csábítóbb is, mint a déli, vagy a keleti. Olyan ember meg igen ke­vés akad, aki lia álmodozik, egyszerű hívőnek álmodja magát, mikor Merkur fő­papja is lehet. Ez a csoport most bűn­bánatot tart, szánom •Itiivo- mot mond. Miért'' Az egyik előadó a minap ezt így fo­galmazta mep: — Bánom, hogy ki nem mentem nyugatra. Ha :salá- dom nincs, kimentem volna. Ezen az elvi alapon szi­lárd az egység, abban vi­szont, hogy hova, már meg­oszlanak a vélemények. — Franciaországba. — Fenét, Ausztria jobb, közelebb is van. — Nyavalyát, Ausztrália még kihasználatlan terület, apám, hogy mit lehel ott ősz- szegüzülni. Az anyósom volt udvarlója ott van cs mesé­li, hogy... Ne beszéljünk róluk töb­bet, mert úgyis ismerősök. A MONARCHO- SANTIKÁLISTAK Ezek sokkal vidámabb legények. De többet is isz­nak, tehát az önköltségük is nagyobb. Szigorúan törté­nelmi tényekre, tanulsá­gokra építik fel elméletüket. Valahogy így: — öcsém! Én értek a fa­vágáshoz, a ki- és berakás­hoz ... Ausztráliában mi­csoda erdők vannak, ha én annak a kitermelését fel­vállalom ... — Vágja ki, aki elültette. —1 Ne hülyéskedj. — Azt itt is csinálhatom. — Igen, de olt vagyono­kat lehet keresni egyszerű favágással, jól fizetik, mert nincsen ember. És... te, hát te vágnád? Vállalkozók lennénk... Érted, apám? — Dehát hogy mégy oda. itt vannak az oroszok? — Éppen ez a jó! Tito most jól megkeveri a kár­tyái, az oroszol;, mint vala­mikor a németek, szétapróz­zák erőiket és akkor nyekk. Most pajtás villámháború lesz, hat órás. — És haha mégy ki? — De nem itt lesz, ha­nem ott, ahol kell! AZ EROTIKUS ROMANTIKA HÍVEI 'Ezek főleg gyakorlati emberek. Zömmel negyven éven aluliakból kerül ki a[ csoport tagsága. Az elméleti kidolgozások viszont negy­ven évesnél idősebbektől származnak. Jelszavuk rö­vid és velős: — Dohány és csaj! Vitáik parlamentális ala­pon, nők közelében halkan., másként zajosan folynak. Valahogy így: — Mondja a haver,' aki kint volt, hogy cscscscc ... mi van ott. Frankó. Érted apám, meztelenül táncolnak a lájcsu nők, — És a férfiak? — Apám, azok meg ott nézik. Ez már kiábrándító. . j — Akkor az semmi. — De meg is foghatod, be] a meseautóba és olaj ... Erre egy indián-ováció: — Apááááááúm, de kóser. ‘ Hát mondja meg kedves! olvasó, nem öröm a város-' ban ezek közt a virágzó .,po- j litikai" csoportok tagjaij közt járni, élénk tevékeny­ségüket látni? Az is boi-| dogság, hogy a mindennapi| betevő pletykát olcsón meg lehet szerezni. Az meg kü­lön vigasztaló lehet minded rendes ember számára, hagy ha más szelek elkerülik ezt a. várost, e kedves pletykák termelése fokozódni fog■ ű kínálat nő, az árak tovább esnek, " • kötésénél. Ez azért is elő*.] riyös még, mert a MÉSZÖV: megyei raktárában nagy-.1 számú feleslegünk van ezek-l bői a cikkekből. A hozzánk érkező fa-< anyagból természetesen a kislakás-építkezések részéra biztosítjuk a szükségleteket?] Tervünk az, hogy még az eddiginél is nagyobb meny* nyiségű építőfát szállítsunk! be a félbemaradt lakásold befejezésének meggyorsí­tására. Ezután a közellátás más ágairól, főleg a szomszédos1 megyékkel folytatott keres­kedelemről beszélgettünk Szabó Miklóssal. Elmondotta, hogy az üz­letekben időszakosan mu­tatkozó áruhiány nem az üzemek szünetelése, hanem a közlekedés megbénultságn miatt állott elő. Ezt nerri kismértékben elősegítette az indokolatlan vásárlási láz, az inflációtól való félelem? Ettől azonban félni, egy­előre nincs okunk — foly­tatta Szabó Miklós. — Kész* léteink elegendőek ahhoz, hogy az igényeket kielégít­sék, ha most megindul vég­re a rendszeres termelő munka. Ehhez természete­sen az kell, hogy maga' a lakosság segítsen leküzdeni! a vásárlási lázt és az ár-' drágítást. Hogyan oldják még köz­ellátási és kereskedelmi dolJ gozóink a legszükségesebb iparcikkek beszerzését? — Gyakorlatilag a legjob-t ban bevált módszer, melyet eddig is alkalmaztunk, hogy felkeressük a számunkra szükséges iparcikkeket ter­melő üzemek munkásait, a azokkal kötjük meg a cse­rét. Ebben a formában szál-j lítunk Budapestről textil-i anyagot és lábbelit, vala-j mint műszaki anyagot. A napokban érkezett egy félmillió forintos értékű fűszerszállii- mány. Hajdú és Szolnok megyéből a Icözeli na­pokban 40 vagon rizst kapunk, Salgótarjánból üveget és tűzhelyet, Za­lából háztartási és ipari gázt, Miskolcról szenei, Szegedről paprikát és szalámit. Ennek ellenében viszont ha­sonló értékű burgonyát,1 almát, tejet és tejterméke­ket szállítunk. Ez csak egyik része azon­ban az ellátásnak. Igen ko­moly gondot okoz a zavar1 tálán kenyérellátás. A kész­let elegendő, csupán az a baj, hogy ez terményben van meg. Megyénk malmai energiahiány miatt állnak? Ezeknek megindítása a leg­sürgősebb feladat. A bányászokhoz fordu­lunk segítségért, hogy megyénk és Budapest lisztellátás a biztosítva legyen. Ellenértékként élelmiszert küldünk ndkik. A borsodi bányákkal már felvettük a kapcsolatot, azonban a rend. szeres ellátást csak a folya­matos termelés tudja bizto­sítani. Hirdessen a SzaísoScs-Szaimár Népe hasábjain

Next

/
Thumbnails
Contents