Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1956-11-24 / 273. szám
r XIII. évfolyam, 273. szám Ara: 5Q fillér A Megyei Pártelnökség és a Megyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tanács lapja KOMOLY FEGYVER Kérdezzétek meg az idős munkásokat! Ők tudják a legjobban elmondani, hogy micsoda erő feszül a munkásosztályban, micsoda rémületet, riadalmat keltett a tőkésekben, gyárosokban, a csendőrszuronyok mögött reszkető Horthy-urakban, ha a munkásság felemelte szavát és sztrájkba lépett! így verselt erről József Attila, a proletárok dalos szíve: „Csak nézzétek a drága jószág — hogy elvadult, a gép! — Törékeny falvak recs- csennek össze, — mint tócsán gyönge jég, — városok vakolata omlik, — ha szökken; s dong az ég.“ Igen, valósággal döngölt az ég, ha végigfutott az üzemeken az üzenet: „sztrájk!“ Irtóztató szó volt ez a tőkések előtt! Most a munkásságnak ismét sztrájkjoga van. Forradalmi vívmány ez, hogy soha többé vissza ne jöjjön az az átkozott önkény, amelyet a magyar dolgozó néptől idegen Rákosi és Gerő-klikk vezetett be hazánkban. A sztrájkhoz joga van a munkásoknak: tiszta és forradalmi akaratuk határozott kinyilvánítására, amikor arra szükség van. Érthető, hogy ehhez a joghoz ragaszkodik munkásosztályunk — az elmúlt évek szomorú tapasztalatai, súlyos hibái késztetik rá. De vajon ez azt jelenti-e, hogy a fegyverrel felelőtlenül, komolytalanul bánjunk? Semmiképpen nem jelentheti — mint ahogy a tőkések uralma idején sem nyúlt komolytalanul és elsietve, meggondolatlanul ehhez a nagy fegyverhez a munkásság. Az idős munkások erre is jó és igaz tanúk! Százszor megvitatták, megrágták, amíg kimondták a sztrájkot, gondosan mérlegelték a körülményeket. S ime most, a nép országában, sajnálatosan tapasztalni, hogy túlságosan könnyen teszik le az emberek a szerszámot, csukják be a boltokat, iskolákat. Elég egy meggondolatlan s azóta már megbánt, revidiált gyorsán' kimondott szó, vagy egy rémhír, vágj1 egy terrorista fenyegetés, s máris áll a munka. Sztrájk ez vajon? Talán nem is lehetne annak nevezni, nem lehetne minden esetben ezzel a harcos múltú, komoly szóval kifejezni. Komoly fegyver a sztrájk és nem játékszer! S meg kell mondani őszintén: országunk mai helyzetében, állapotában csak a legvégső esetben nyúlhatunk ehhez a fegyverhez. Hosszú hetek óta állt a termelés, az élet ebben az országban s közben fogytak a javak, iparcikkek, fogyott a szén. az áram, a gáz — nőtt a nyugtalanság, az idegesség. Ilyen helyzetben sztrájkolni nem más, mint nemzeti öngyilkosság! Katasztrófa! A munkások, a dolgozó emberek katasztrófája! Nézzetek csak körül! Ki örül ma annak, ha áll az üzemekben a munka, nem folyik a tanítás, csukva vannak a boltok, s ennek következtében egyre üresebb a piac is?! Éppen azok az elemek, akik a múltban irtóztak és rettegtek ettől a szótól: ..sztrájk!“ Mert az anarchia, a további gazdasági pangás, a riadt légkör a munkások hatalmát gyengíti, az ellenforradalmat segíti. Ezt jól meg kell érteni a munkástanácsoknak, mielőtt a sztrájkról döntenének valamilyen követeléssel kapcsolatban. Érezniük keli óriási felelősségüket az egész nemzet előtt az ország sorsáért, jövőjéért. Nem arról van szó, hogy nincsenek jogos követelések az országban, a megyében, a városban. Nyíregyházán. Vannak ilyen követelések s ezekkel mi is egyetértünk. De azzal nem érthetünk egyet s nem érthet egyet egyetlen megfontolt ember sem, hogy minden követelésért sztrájkot kell indítani. Mintha talán nem lehetne tárgyalni a kormánnyal más módon? Éppen a közelmúlt mutatta meg, hogy lehet. Hiszen ez a kormány a munkások és parasztok forradalmi kormánya, amely a munkásosztály hatalmáért vívott harc érdekében született meg. Érthető az elmúlt évek súlyos hibái után, hogy nincs meg a teljes bizalom. De hogy teljes bizalmat kiváltó intézkedések, rendeletek szülessenek, ahhoz rend, nyugalom és békés termelőmunka szükséges. De sürgősen! Szinte az utolsó órában kell kiáltani! Idős munkások! Munkástanácsok! Megfontoltságotokra, felelősségérzetetekre van szükség ezekben a n: néz és bonyolult időkben. Ne engedjétek meg, hogy felülkerekedjenek a felelőtlen és tapasztalatlan demagógok, akik között igen sok az ellenforradalmi elem. Legyetek harcosak, de legyetek bölcsek is. Amilyen harcos és amilyen bölcs az a hatalmas forradalmi erő. amelyet így nevez a világtörténelem: munkásosztály) Bőrárut hoznak Budapestről A KIOSZ városi és megyei titkárságától négytagú küldöttség utazott Budapestre egy élelmet szállító gépkocsi-karavánnal, hogy a bőrös kisiparosok részére bőrárut szerezzenek be. Ütjük sikerrel járt. Két gépkocsi bőrárut, kb. 50— 60 mázsa talpat kapnak. Az anyagot a cipész és csizmadia kisiparosok részére ki fogják osztani. A kisipari szövetkezetek részére hasonlóan két gépkocsi bőrárut szerzett be a KISZÖV megyei titkársága. A budapesti munkástanács és a kormány megállapodása: Megszűnik a sztrájk! A Kossuth-ródióban pénteken reggel 6 órakor Balázs József, a budapesti munkástanács tagja ismertette a budaDesti munkás- tanács és Kádár János miniszterelnök alábbi megállapodását: A budapesti munkástanács küldöttsége folyó hó 23-ra virradó éjjel megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökével. A megbeBelgrúdi hivatalon közlemény: Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv nagykövetséget A belgrádi rádió csütörtökön éjfélkor közölte: a jugoszláv külügyi államtitkárság a következő közleményt tette közzé: Nagy Imre volt kormányának egyes munkatársai 1956. november 2-án azzal a kérdéssel fordultak a budapesti jugoszláv nagykövethez, vajon menedéket találhatna-e néhány pogrom által veszélyeztetett személy a budapesti jugoszláv nagy- követségen? A jugoszláv kormány elvben pozitív választ adott erre a kérdésre. Ennek az elvi beleegyezésnek alapján ez év november 4-én kora hajnalban menedéket keresett a budapesti jugoszláv nagykövetségen: Nagy Imre, a Magyar népköztársaság volt miniszterelnöke, Lo- sonczy Géza volt államminiszter, Szántó Zoltán, Do- ráth Ferenc és Lukács György, a Magyar Szocialista Munkáspárt előkészítő bizottságának volt tagjai, továbbá Tánczos Gábor, Haraszti Sándor. Jánosi Ferenc, Fazekas György, Szilágyi János, Erdős Péter, Vas Zoltán, Rajk Júlia, Nádor Ferenc, Újhelyi Szilárd, Vásárhelyi Miklós, valamint 15 asszony és 17 gyermek. Ez év november 18-án saját elhatározásából elhagyta a budapesti jugoszláv nagy- ; követséget Vas Zoltán, Erdős Péter, Lukács György, Szántó Zoltán és Nádor Ferenc, november 22-án 18.30 órakor pedig Nagy Imre, Lcsonczy Géza, Donáth Ferenc, Tánczos Gábor, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Fazekas György, Szilágyi János, Újhelyi Szilárd, Vásárhelyi Miklós, ezek feleségei, gyermekei és Rajk Júlia. ; A Népbolt vásározó részlege Nyíregvházán árusít Akadályokba ütközik n Népbolt vásározó részlegének vidéki működése. A legnagyobb akadályt a közlekedési zavarok okozzák. A meglévő gépkocsik főkén*, élelmiszert szállítanak és az áru utánpótlását intézik. A mintegy 5 millió forintot kitevő árukészlet értékesítését a vásározó részleg ezért is kényszerülve van a városban eszközölni. A Béke-száiló aiatti boltokban férfi, női és gyermek konfekció árut és méterárut, a Totózó melletti boithelyiségekben cipőt, továbbá férfi és női divatcikkeket fognak árusítani. A vásározó részleg dolgozói átmenetileg tehát e két helyen fognak működni. A berendezkedés után — ami legalább egy napot igény oe vesz — megkezdi az árusítást. szélés eredményeként megállapodtak a következőkben: 1. A budapesti munkás- tanácsot a kormány tanácskozó testületként tekinti, javaslatait minden esetben megvizsgálja és döntéseinél figyelembe veszi. 2. Kádár János miniszter- elnök ígéretet tett arra, hogy a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet azon pontját, amely az igazgatók kinevezéséről szól, a budapesti munkás- tanács kívánsága szerint újbóli megfogalmazás céljából a Minisztertanács elé terjeszti. A budapesti munkástanács kívánsága, hogy az igazgatókat a munkástanács pályázat alapján válassza, meg. 3. A budapesti munkás- tanács közleményeit összekötőin keresztül a rádióban és a sajtóban ismerteik A budapesti munkástanács a tárgyalások eredményekén felhívást intéz az ország összes üzmeihez, bányáihoz, közlekedési és szállítási vállalataihoz, hogy a gazdasági élet normalizálása érdekében a sztrájkjog fenntartása mellett a munkát haladéktalanul vegyék fel. Egyben közlik a dolgozókkal, hogy a tárgyalások tovább folynak. Csepeli vélemény A Csepel Vas- és Fémművek központi munkástanácsa a rádióban ismertetett felhívásában súlyosan elítélte a november 2i-re meghirdetett országos munkástanácskozás betiltását. (Tudvalévőén a tiltó határozat nyomán rendelte el a munkástanács a 48 órás sztrájkot.) A csepeli munkástanács egyöntetű véleménye az, hogy az ülés betiltása elleni tiltakozás végett a kibontakozás jelenlegi egészen kezdeti időszakában súlyos hiba volt a budapesti munkástanács részéről az általános sztrájk kihirdetése. Az éppen meginduló munka újbóli megszakítása a magyar nép, a magyar munkásság lelkét még mindig meg nem értőknek csak újabb fegyvert ad a kezébe a kivívott munkáshatalom aláásására és értelmetlenül súlyosbítja az amúgyis rendkívül súlyos gazdasági helyzetet. A csepeli központi munkástanács egységesen kijelenti, hogy nem ért egyet az ideiglenes budapesti munkástanács 48 órás sztrájkfelhívásával és felszólítja a csepeli munkásokat, hogy fegyelmezettségüket őrizzék meg és a munkát, a. forradalmi vívmányok megvédésének és a kibontakozásnak jelenleg legfontosabb alapját folytassák. A Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkás- tanácsa elhatározta, hogy a legrövidebb időn belül felveszi a szénbányák munkástanácsaival a kapcsolatot, hogy közös erővel távolíthassuk el azokat az akadályokat, amelyek a széntermelés teljes erővel való megindítását akadályozzák. Végül a munkás- tanács az utóbbi napokban megnyilvánuló alaptalan őrizetbevételek és eltűnések, valamint a november 21-i országos munkástanácsülés elleni tiltakozásul folyó hó 22-én küldöttséget indított a kormányhoz. Az írószövetség nyilatkozata Román kormán;» - ég pártküidöttsfg érkezeit Bmlapeslre November 22-én román kormány- és pártvezetőkből álló küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség, amelynek vezetői Gheoighiu Dej, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének első titkára és ChivuStoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, tárgyalásokat folytat az Elnöki Tanács, a forradalmi. munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőivel. A Magyar írók Szövetségéhez mind gyakrabban .Meznek kérdést a munkásság köréből, milyen tanácsot adnak az írók a sztrájk folytatását, vagy a munka felvételét illetően. Az írószövetség a sztrájkot annyira a munkásság sajátos fegyverének tartja, hogy ebben a kérdésben mindenféle kezdeményező lépésre csakis a munkásságot ismeri el illetékesnek. Az írószövetség a békés munka, a szabad élet mielőbbi biztosítékát kívánja, hogy zavartalanul és új eszközökkel bár, de változatlan erővel küzdhessünk a forradalom vívmányainak megőrzéséért és továbbfejlesztéséért. Ezért az író- szövetség helyesnek tartja, hogy a termelőmunka minél előbb induljon meg, vagy ahol már folyik, ott fokozódjék. Ennek elérésére szükségesnek látja azt is. hogy a kormányzat szervei sürgősen tárgyaljanak a munkásság teljes jogú megbi- zottaivai. A Magyar írók Szövetsége újból hangsúlyozza, hogy a magyar nép forradalmi követeléseit maradéktalanul magáévá teszi és azokért minden erejével harcol: Magyarország társadalmi és gazdasági rendszere a demokratikus eszközökkel felépített szocializmus legyen a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, érvényben tartva az 1945-c^ földreformot és a gyárak, nagyüzemek, bányák, bankok társadalmi tulajdonba vételét. Az irodalomnak, a művészetnek a forradalomban kivívott legszentebb joga a szabadság és az igazmondás. Ezt a jogot megvédjük e; népünk iránti felelősséggel éiünk vele. 1956 november 24, szombat
