Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-23 / 272. szám

XIII. évfolyam, 212. szám \ yji - SO «Her

B Megyei PárteínSkség és a Megyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tanács lapja

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeleté a munkástanácsokról

A szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulása csak úgy biztosítható, ha az egész nép tulajdonát képező gyárak, bányák, üzemek (a továbbiakban ipari vállalatok) vezetését az ipari vállalat dolgozói által választott munkástanács végzi.

A munkástanácsok megválasztásával, hatáskörével és ügyrendjével kapcsolatban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendeletet alkotja.

1. §

(1) Munkástanácsot kell választani minden ipari üzemben, ipari vállalatnál,

bányában, állami mezőgazdasági üzemben, beleértve az egyes állami intézmények (MÁV, Posta stb.) ipari termelő üzemeit is.

(2) A termelő tevékenységet nem végző hivatalok, intézmények, szervezetek, továbbá a vasúti és postaforgalom, á közhasználatú autóközlekedés, villamos- és légi közlekedés dolgozói munkástanácsot nem választanak.

(3) A jelen § rendelkezései nem vonatkoznak a kisipari, háziipari, földműves- és egyéb szövetkezetekre, amelyeknek ügyeit választott szervek (közgyűlés, vezetőség stb.) intézik;

kástanács névsorát lehetőleg még a választás napján, legkésőbb azonban a választást követő 24 órán belül ismertetni kell a dolgozókkal,

5. §

(1) A megválasztott munkástanács a választást követően legkésőbb 24 órán belül összeül és tagjai sorából megválasztja 5—15 tagú elnökségét, elnökét és elnökhelyettesét, valamint titkárát.

(2) A munkástanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet a vállalat igazgatóján kívül az üzemi szakszervezeti bizottság képviselője, as illetékes

2. §

I munkástanácsok megválasztása

(1) A végleges munkástanácsot akkor lehet megvá- lásztani. ha az összes dolgozóknak legalább kétharmada megjelenik munkahelyén. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az 1. § értelmében munkástanácsot kell választani, a végleges munkástanács megválasztásáig az ideiglenes munkás- tanács a 6/1956. (XI. 12.) számú kormányhatározat alapján folytatja működését.

(2) A munkástanács létszáma a vállalat dolgozóinak létszámától függően

11—71 tagból és 3—15 póttagból áll. E kereten belül a munkástanács tagjainak és póttagjainak számát a dolgozók választói gyűlése határozza meg.

3. f

(1) A munkástanács tagjait a vállalat dolgozói üzemi gyűlésen, közvetlenül és titkosan választják meg. A választást az üzemi szak- szervezett bizottság, a dolgozók széleskörű bevonásával készíti elő.

(2) A választó üzemi gyűlésen a vállalat minden dolgozója szavazati jogsai rendelkezik, és minden dolgozó megválasztható, aki a vállalatnál legalább egy éve alkalmazásban áll.

Nem választható be a munkástanácsba a vállalat Igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője; a vállalat Igazgatója azonban a munkástanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

4. §

(1) A választás lehetőleg az üzem összes dolgozóinak egy közös gyűlésén történjék. Azokban az üzemekben, ahol a dolgozók nagy száma, vagy a munkahelyek (tel enb elvek) elszórt- sága miatt ez nem lehetséges, a munkástanács tagjait üzemrészenként, műhelyenként, telenhelvenként tartott gyűlésen kell megválasztani. Ilyen esetben egy-egy üzemrész, műhely, telep az ott dolsozők számarányának megfelelően választ műnké «tani «’«s-taaokat.

(2) A munkástanácsban m üzem dolgozói minden

rétegének képviseletet kell biztosítani. A munkástanács kétharmadát a termelésben közvetlenül részvevő dolgozók közül (fizikai dolgozók, művezetők, technikusok, mérnökök) kell választani.

(3) A választás során a dolgozók nem listára, hanem egyes személyekre szavaznak. A dolgozóknak joguk van az előterjesztett listát megváltoztatni, illetve az általuk javasolt személyekkel a listát kiegészíteni. A titkos szavazás alkalmával a választóknak joguk van a listáról bármely nevet kihúzni, és helyette más nevet beírni.

(4) A megválasztott mun7.

állami felügyeleti szervek képviselője, valamint a felettes szakszervezet képviselője,

8. §

(1) A munkástanács tagjait első alkalommal egy évi időtartamra választják. A munkástanács elnökét egymásután legfeljebb két esetben lehet megválasztani.

(2) A munkástanács tagja az egy év időtartam lejárta előtt is visszahívható. A visszahíváshoz az őt megválasztó dolgozók kétharmad szavazat többsége szükséges.

i

II munkástanács e'nöksége

(1) Az elnökség a munkástanácsnak alárendelt végrehajtó szerve. Az elnökség tagjaira a. munka - tanács elnöke a dolgozó véleményének meghallga tásával tesz javaslatot.

(2) Az elnökség ülésein

az üzemi szakszervezeti bi- :ottság képviselője és a /állalat igazgatója részt vesz, de arra a munkásta- ács elnöke a vállalat fő- nérnökét és főkönyvelőjét is meghívhatja tanácskozási joggal

3- 9fi munkástanács jogköre

A munkástanács a vállalat legfontosabb kérdéseiben dönt, irányítja a vállalat egész tevékenységét. Ennek keretében:

1. biztosítja a termelő- munka folyamatossagat, a vállalat leggazdaságosabb működését;

2. gondoskodik a dolgozóknak járó munkabérek és egyéb juttatások kifizetéséről;

3. biztosítja az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését;

4. gondoskodik a szak- szervezetek bevonásával készült és a dűg' zók által elfogadott kollektív szerződésben előírt és a vállalatot terhelő kötelezettségek teljesítéséről, támogatja az igazgatót a munkafegyelem biztosításában;

5. megállapítja a vállalat terveit és a dolgozók létszámát;

6. meghatározza a vállalat szervezeti felépítését és az egyes válla’ati, üzem, igazgatási szervek működését;

7. a törvényes rendelkezések keretén belül meghatározza a munkások és alkalmazottak minimális és maximális bérét, jóváhagyja a dolgozók (a munkások és alkalmazottak) besorolását és meghatározza az üzemen belüli bérezés' formákat, azok alkalmazási területeit;

8. az elért nyereségből — a jogszabályok által később megállapítandó hányad szerint az állrm'ok befizetendő részen felül — a vállalatnál maradó nyereség felhaszná’ásáról dönt. Ennek megfe'elően m'ghatározza a vállalati nyereségnek termelési, szociális és kulturális beruházásra es felújítására, valamint az üzem dolgozói részére nyereségvisszatérítés címén és egyéb célokra fordítandó összegek arányát és mértékét. A rendelkezésre álló összegből tartalékot képez;

9. javaslatot tesz a kormánynak az export-, importügyletek vállalat által történő közvetlen lebonyolításának engedélyezésére;

(1) Az elnökség a munkástanács határozatainak megfelelően működik és megszabja az üzem igazgatójának feladatait.

(2) A munkástanács két ülésének időpontja között dönt a vállalat olyan ügyeiben, amelyek a munkás- tanács kizárólagos hatáskörébe utalva nincsenek.

(3) A vállalat vezetőbeosztású dolgozóinak alkalmazásához vagy elbocsátásához az elnökség jóváhagyása szükséges.

10. irányítja a vállalat pénzgazdálkodását;

a) a fennálló törvényes rendelkezések keretén belül rendelkezik a val.alat álló- és forgóeszközeivel;

b) engedélyezi hitel felvételét

c) jóváhagyja a vállalat mérlegbeszámolóit;

11. a munkástanács jogosult a számára biztosított jogok bármelyikét bsszá- molási kötelezettség mellett az elnökségre, vagy az igazgatóra átruházni.

(4) A munkástanács engedélye alapján hitelt vehet fel.

(1)A munkástanács és az elnökség határozatait az igazgató hajtja végre. Abban az esetben, ha a munkástanácsnak, vagy az elnökségnek határozata íör(5) Az elnökség a dolgozók élet- és munka.,öiul- ményeit közvetlenül érintő kérdésekben (pl. bérezési, szociális, kulturális kérdések stb.) határozatot hoz, de határozata meghozatalánál köteles az üzemi szakszervezeti bizottság véleményét figyelembe venni; Ha ezt elmulasztotta, úgy az ügyet döntés céljából a munkástanács elé kell terjeszteni.

(6) A munkástanács által meghozott határozatok végrehajtását ellenőrzi.

(7) A vállalat igazgatóját, főmérnökét és főkönyvelőjét rendszeresen beszámoltatja.

vénybe, törvényerejű rendeletbe, vagy kormányren; deleibe ütközik, annak végrehajtását az igazgató megtagadni és a határozatról e (Folytatás a 2. oldalon.)

9. §.

fi munkástanács elnökségének Jogköre

10. §

fi munkástanács, az elnökség és az igazgató kapcsolata

A Hazafias Népfront Megyei Bizottságának felhívása

Magyar Munkások!

Parasztok! Értelmiségiek!

Magyar Ifjúság! SzabolcsSzaunar megye Dolgozó

Népe!

November 4-ével a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány vette át a hatalmat és a nemzeti összefogás jegyében kibontotta a piros-feaér-zöld nemzed lobogót, hogy minden hazáját szerető embert e zászló köré tömöritsen a népi hatalom megvédése és megszilárdítása érdekében. Felhívással fordult a magyar néphez, hogy a rend, a fegyelem, a béke; nemzetünk függetlensége és szabadsága érdekében mindenütt kezdjék meg a termelőmunkát.

E Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány a dolgozók jogos követeléseinek kielégítésére már eddig is egy sor intézkedést tett folyamatba és nem kétséges, hogy a továbbiakban •— népgazdaságunk erejéhez képest — a jogos követeléseket maradéktalanul ki fogja elégíteni. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága teljes mértékben egyet ért a munkás-paraszt kormány programjával és szívvel, lélekkel támogatja városon és fa’un egyaránt. A munkások, parasztok nagy többsége látja és tudja, hogy a termelőmunka mind családjaik, mind az egész ország érdekeben nélkülözhetetlen, A ter; melőmunka jeienti az éle- ! tét, a szabadságot, a biztos, nyugodt megemelést. Van- uaK, akik igyekeznek félrevezetni a becsületes dolgozókat, hogy a munkát ne vegyek fék Mi úgy látjuk, nogy a termelőmunka szünetelése mindnyájunk kárára történik.

Vannak provokátorok, akik rémhírek terjesztésével, a közvagyon elleni támadással, egyes személyek megfenyegetésével, de sok más eszközzel zür-zavart, anarchiát igyekeznek teremteni. Mindent elkövetnek, hogy megzavarják a termelőmunkát a közrendet, azt, hogy az üzemekben, gyárakban kialakuljon az életet jelentő termelőmunka, az iskolákban zavartalanul folyjék a tanítás. Pedig nemzetünknek, de ezen belül megyénk dolgozó népének is létérdeke, hogy működjenek az üzemek, gyárak. A lakosság kanja meg a mindennapi kenyeret, munkahe- ’yeken, üzemekben, kórházakban égjen a villany, az egyes családok találjanak meleg hajlékot, tehát legyen szén, tűzifa, egyszóval mindenütt alakuljon ki és váljék teljessé a termelőmunka.

A Hazafias Népfront Bizottság városon és falun ’e'—en most a társadalom élő lelkiismerete. Védelmezze a köztulajdont. Va- lun a* egyéni parasztokra,

' a termelőszövetkezetekre

állami gazdaságok dolgozóira, mezőgazdasági szakemberekre támaszkodva segítsék elő a jövő évi kenyerünk biztosítását, Munkások! Kövessétek azok példáját, akik már újra résztvesznek a termelő munkában. Tsz, és egyénileg dolgozó parasztok! Segítsétek elő a köz- ellátás biztosítását Feleslegeiteket hozzátok piacra!

Édesanyák! Az iskolákba, napközikbe, bölcsődékbe vigyétek és küldjétek gyermekeiteket, hogy a mulasztásokat mielőbb pótolni lehessen, Végezzetek felvilá gosító munkát, hogy felesleges az áruhalmozás, mert folyamatos termelőmunkával biztosítani lehet dolge zóink szükségleteit.

Népfront bizottságaink és megyénk dolgozó népe álljon határozottan és segítőkészséggel a munkás-paraszt kormány és helyi ’gazgatásj szervei, a tanácsok végrehajtóbizottságai mellé. Tegyük mindenki előtt tudatossá, hogy a nép jogos követeléseit csak s népi hatalom, a munkás- paraszt kormány valósíthatja meg és csak akkor, ha minél hamarább mindenütt teljessé lesz a termelőmunka, a rend, fegyelem. Ezt akarják elősegíteni szovjet barátaink is. Nyíregyháza, 1956. november 22.

KOVÁCS ISTVÁN, a Hazafias Népfront mess-tí. titkára-..

1956 november 23, péntek