Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-18 / 268. szám

1956 november 18, vasárnap SZABOLCS-SZAXMAR NflPB Hírek az ENSZ-röl, az egyiptomi Mit is akar l’óvsi János ? és magyarországi eseményekről Franciaország ENSZ-kül- döttségének vezetője kije­lentette, hogy a Iranern és az angol csapatok kivonása Egyiptomból Hammarskjöld kairói tanácskozásainak eredményeitől függ. Bulganyin újabb levele tagijához és Franciaországhoz Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke újabb leve.et intéze t Anglia és Franciaország mi­niszterelnökéhez. Közli azt a szovjet véleményt, hogy Angliának, Franciaország­nak és Izraelnek kártérí­tést kell fizetnie az egyip­tomi károkért, a Szusz.- csatorna megrongálásáért. A Szovjetunió megelége­déssel fogadta a fegyver­szünet megkötését, de ag­gódik, mert egyes hírek szerint az angol és a fran­cia katonaság erősítést kap Egyiptomban. A szovjet kormány cáfolja azokat az állításokat, amelyek sze­rint a Szovjetuniónak kü­lönleges célkitűzései lenné­nek a nyugati hatalmak ellen a Közel-Keleten. Vé­gül a Magyarország bel- ügyeibe való beavatkozást utasította vissza. Nehru véleménye Nehru indiai miniszter- j elnök a szuezi kérdéssel; kapcsolatban kijelentette:! ma a hidrogénbemba és a i békés együttélés öt alap­elve közt kell választani. Ha a háború ismét meg­kezdődik Szuezben, félő, hogy világháborúvá fejlő­dik. Megállapította, hogy az ENSZ közbe’epése vé- I get . vethet áz agresszió- j r.ak. i A: magyar, ügyekről szól­rtnt a vitát félbeszakítják és ismét a magyar kérdés­sel foglalkoznak. Nz angol sajté nagy figyelmet szentel a közelkeleti és a magyaror­szági helyzetnek, valamint Tito jugoszláv elnök csü­törtöki beszédének. Scots­man szerint a beszéd meg­erősíti azt a feltevést, hogy küzdelem folyik azek kö­zött, akik szeretnének visz- szatérni a sztálinizmus szelleméhez és azok között, akik nem hajlandók a sztá­linista politikát tovább kö­vetni. Az angol külügyminisz­térium szóvivője bejelen­tette, hogy Port-Saidtól dél­re az egyiptomiak elvág­ták a város vízvezetékét. A várost megszállva tartó angol katonaságra «úlyos feladat hárul a víz bi-to- sítása miatt. Magyarország megsegítése Rádiójelentések szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára fel­szólította az ENSZ tagálla­mait, közöljék, hogy milyen j anyagi támogatással kíván- j nak hozzájárulni a magyar! nép megsegítéséhez. A román nép a Magyar- ország megseg'tésére ed­dig küldött gyógyszereken kívül útnak indított még három vagon gyógyszert. Magyar vasúti rendőrség vigyáz a rendre Nyíregyházán A nyíregyházi állomáson tartózkodó vasúti rendőrség már teljes egészében át­vette az állomás és környé­ke biztosítását, a rend és a nyugalom őrzését a szovjet vasúti alakulatoktól. Az állomáson, bár elég sok különböző árukkal és anya­gokkal megrakott szerel­vény tartózkodik — mosta­nában fosztogatásokat nem észleltek. — A vasúti rend­őrség a szolgálat helyes megszervezésével biztosítja, hogy egyetlen bűneset se forduljon elő szolgálati he­lyükön. Megkezdődtek a lengyel-szovjet tárgyalások Moszkvai jelentés szerint szovjet fővárosban meg­kezdődtek a árgyalások a szovjet és lengyel vezetők között. A kiadott közlemény szerint a tárgyalások a nyílt szókimondás s a barátság szellemében folynak. Szikár, csontosarcú em­ber Pócsi János. Tanar, húrom gyerek apja. Ahol tanít, a kis városban több mint tíz esztendeje van. Az egyetemről került ide. Itt leit igazán gondolkodó ember. A forradalmi napokat inkább csak szemlélte. Nem találta magát, mert oly sebesen rohantak az események, hogy nem tu­dott viegfogózni egyikben sem. Volt, amivel egyet­értett, volt, ,.mit nem lá­tott jónak. Elszaladlak a napok, nem volt ideje csak általános következtetése­ket levonni. Cs-.k mosta­nában kezdte vizsgálni: mi is történt hát. S mint más ember, ő is előre pil- lantgat, s a ködös jövendő­ből szeretne kihámozni valamit. Szeretne valamit látni abból a nagy kibon­takozásból, amelyet évek óta várt, s ..melyet most sem szűnt meg várni. Ilyen ember. Gondolkodó, s gondolataiban nem csa­pongó, hanem szilárd. Már a múltban is megpróbált magának önálló utat vá­lasztani. Ez nehéz volt ak­kor, hiszen ezernyi kötött­ség Itapcsolta hozzá az élethez, a körülmények­hez, az iskolához, amelyet szűk rendeletek valami­féle nem egészen érthető módon cipeltek a legutób­bi évek alatt. Valami olyat érzett, hogy feszes kötelék van őrajta is. Szabad a keze és mégsem az. Sza­badnak mondják, s mégis meg akarják határozni még azt is, miként, s ho­gyan gondolkozzék. A kollektíva, amibe be­lecsöppent, nyájas, beszél­ni szerető emberekből állt. Mostanában, különösen egy esztendeje szívesen emlékezik az első évekre, valahogy jobban telt ak­kor az idő. Talán azért, mert 24 éves volt, vagy tán azért, mert a közszel­lem más volt, mint az utóbbi időkben. Tréfálkoz­tak, beszélgettek, ellenkez­tek, sokszor még külön­böző nézeteket is vallot­tak. S parázsan vitatkoz­tak. S ez az idő elmúlt. Csak az utóbbi félesz­tendőbe érzett valami ilyesmit a tanári karban. Most is kezdtek vitatkozni erről is, arról is. Hogy egész legyen a kép, azt is el kell mondani, hogy a tanári kar mintegy 60 szá­zalékban azonos a régivel. Tehát ugyanazok az embe­rek csöndben voltak, bó­logattak, egyetértettek hosszú évekig. S most lám újra vitatkoznak, s nem értenek egyet, mindenki­nek egyéni véleménye van. De ez nem baj, mert ottho­nosabban érzi magát az ember ilyen társaságban, mint az egyetértők közt. Mert milyen is volt ez az egyetértés? Inkább csak némaság, olyan mint a fa­lun, ahol néha ráfogtuk, hogy a hallgatás beleegye­zés, s közben néma tünte­tés volt az ellen a pers- pektivátlan, levegőtlen szűk élet ellen, melyet a néptől idegen bürokratikus s#CSc*d»aS<*<aKSC£c»C8cK*<»';SC*CK»CSaK»CSci<3<*Ä«tOSC*<äcScio»CSCK*a*aS<*^^ * 5 ezer liízottsertés a város részére — Leleményesek-e a szövetkezeti boltosok? va- annak a véleményének adott kifejezést, hegy az ENSZ-határozatok megfo­galmazása helytelen volt. Az ENSZ-határozatok arra alkalmasak, hogy a világ­háború veszélyét idézzék tel. India segélyt küldött Egyiptomnak — mondotta Nehr.u — és haladéktalanul küld Magyarországnak is. Befejezésül annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy az ENSZ szigorúan szerezzen érvényt az alap­okmány elveinek. Hammarskjöld Egyiptomban Dag Hammarksjöld, az ENSZ főtitkára pénteken megérkezett Egyiptom fő­városába. Az újságírók előtt kijelentette: reméli, hogy az egyesült rendőri erők Egyiptomba érkezése megnyitja az utat a világ­béke és a biztonság hely­reállítása felé a földnek ezen a részén. Hammarskjöld Nasszer egyiptomi miniszterelnök­kel tárgyal a rendőri erők működésének tervéről. Mi újság az ENSZ-ben? Amint a londoni rádió Jelenti, az ENSZ közgyűlé­sén elhangzottak a 11. ülés­szak megnyitó beszédei. A közgyűlés elfogadta azt az amerikai javaslatot, hogy még egy évvel h3lasszák el a Kínai Népköztársaság felvételének megtárgyalá­sát. A legközelebbi ülést hétfőn tartják. Az ameri­kai rádió véleménye sze­Müködnek a földmüvesszövetkezetek Megnyugszik a város, megye. Helyreáll a rend, az élet. Vidéken nagy a dolgo­zó parasztság öröme, amit a kötelező beszolgáltatás eltörlése okozott. Termény- feleslegüket szabad áron értékesíthetik. Viszik, s el­adják feleslegüket a felvá­sárló helyeken. Forgalmasak a földmüvesszövetkezetek felvásárló helyei Burgonyáért mintegy hat­szor annyit kap szabad el­adási áron a termelő, mint amennyiért kötelező beszol­gáltatásba vették. Más ter­ményfeleslegükért is jó árat" kapnak. Vonakodás nélkül adják el a földmű­vesszövetkezeti felvásárlók­nak. A Mészöv emberei felkészültek, hogy mintegy 4—5 ezer vagon burgonyát, — ennyi felesleg van kö­rülbelül a termelőknél — szabadáron felvásároljanak. Minden almamennyiséget átvesznek az érvényben lévő áron. Az alma szállí­tása és tárolása még nehéz­ségekbe ütközik. Több más között, a földművesszövet­kezetek mintegy 5 ezer da­rab hízottsertést vásárolnak fel szabad áron a város ré­szére. A boltvezetők megtanultak kereskedni A megye sok földműves- szövetkezeti áruházában és boltjában bőségesen van mindenféle áru. Másutt, s ez a kevesebb hely. fogyó­ban van a készlet s előfor­dul, hogy fontos árucikkek nincsenek. Ez nem utolsó sorban a bolt vezetőjének kereskedelmi tudásán, ügyességén múlik. A balká- nyi íöldmüvesszövetkezeti áruház vezetője, Kovács János idejében felismerte a helyzetet, s gondoskodott róla, hogy a környék lakos­ságának áruval való ellátá­sát biztosítsa. Nem várt központi intézkedésekre, elindult, hogy a szükséges árucikkeket beszerezze. Vitt is a balkányiaknak elegen­dőt. A vásárosnaményi áru­ház' raktára is tele van, mert ügyeskedtek a beszer­zésnél, az utánpótlásnál. Bizonyára több földmű­vesszövetkezeti boltvezető sopánkodik, hogy lassan ki­ürül a boltja, késik az utánpótlás. Korábban az árubázisokból kiszállították a községek földművesszö­. . . • FIGYELEM! Megyénk valamennyi községi és városi baromfi begyűjtője a libamáj felvásárlását megkezdte. Az I. o. máj ára 45 dkg-tól (szívvel együtt) 120 Ft/kg. II. o. máj ára 90 Ft/kg. — III. o. 50 Ft/kg. IV. o. 35 Ft/kg. A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET HELYBEI MÉHÉSZ SZAKCSOPORTJA november 1-től kezdődően minden héten kedden este 5—7 óráig kezdő és gyakorló méhészek részére szakoktatást tart. Részvételi dij az egész oktatás idejére cso­porton kívüli méhészeknek 35.— forint. — Belratás a részvételi díj egyidejű befizetésével Körte u. 11. sz. alatt Soltész Gyula pénztárosnál történik. vetkezeti boltjainak diszpo­nált mennyiségeket, most azonban öntevékenyebbek­nek kell lenni. Áruutánpótlás — leleményességgel Van burgonyánk, almánk, mezőgazdasági kisgépünk és sok más olyan holmink, amiért más városokban, szomszedországokban besze­rezhetjük a hiányzó árukat.’ A Mészöv gondoskodott ró­la, hogy jól kereskedő szakemberek Szerencsre, Sátoraljaújhelybe, Debre- I cenbe, Szolnokra, Szegedre j és máshova eljussanak, s | pénzért, vagy árucseréért I beszerezzék a gyorsan fogyó I dolgokat. Hajdú és Szolnok ! megyéből például a Mészöv mintegy 50 vagon rizst hoz ilyen módon. A szomszédos Romániával is van kapcso­latuk. A mátészalkaiak a szerencsi csokoládégyárból 2 gépkocsi cukorkát és cso­kit szereztek be. A szövetkezeti boltosok ; bebizonyíthatják ezekben a j hetekben, hogy' milyen jó kereskedők. | -----­Kémeket ítéltek el Csehszlovákiában i j A csehszlovák hírügynök­ség jelenése alspján kö- I zölte a londoni rádió, hegy i pénteken 4-től 25 évig ter­1 jedő szabadságvesztésre j ítélték egy kémcsoport tag- I jait, akik az amerikai kém- ! központ javára dolgoztak, pártvezetők igyekeztek rá­erőszakolni a legkisebb kollektívára is. Pócsi János hát most újra vitatlcozók társaságá­ban él. Hallgatja a szava­kat, s elmondja ő is kötet­lenül a maga véleményét, Elmondja, hogy mit gondol a jövőről, mit szeretve. Nemcsak meleg szobáról, jó ruháról, hogy a telet át­vészeljük valahogy, s az iskolában ne olyan min­dent elrendelő módon ta­nítsunk. Nemcsak ezekről, hanem másról is gondolko­dik, s beszél is néha. Ű tanár, s nem is akar más lenni. Felesége is ta­nít, mi kell még egyéb. Mondhatnánk így is, de ez a kisérő múlt lenne, a~. egyénekre szabdalt társa­dalom véleménye, nem pe­dig azé az emberé, aki többet akar, jobbat akar, Ű ahhoz a táborhoz tarto­zik, amelyik túl lát egy kissé önmagán. Persze ezek a tervek mégis csak egyéniek egy kissé. Ö elő­adásokat tervez, melyet saját maga készít, saját maga választotta források alapján és saját gondola­tait mondja ott. Mert kö­zölni szeretné, hogy 5 egyénien gondolkodik. Bár ez nem fér el a nép szol­gálatától. De valami na­gyon nagy kielégülést je­lent egy ilyen ember szá­mára. Azt jelentené, mint a sebésznek, aki először végez nagy műtétet, s ön­állóan teszi azt, neki asz- szisztálnak. Erről álmodik, s arról, hogy cikkeket ír majd, valami olyan lap­ban, amelyben az okos szó lesz a döntő, s nem valami ál pártszerűség, amelyre annyiszor hivatkoztak, ha valamit másként mondott, mint sokan szerették vol­na. Újságról beszél. Egy olyan újságról, amely meg­felel az ő egyéni követel­ményeinek. De mégis csak az egyén útján közelíti meg a közös nagy célt. Kulturált városról be­szél, ahol olyan vezetők lesznek, akik maguk is kulturált emberek, s hoz­záteszi, hogy az ő céljait egy ilyen városban lehet megvalósítani. Lám ez a kívánság is összeesik vala­mennyiünk elképzelésével, S mégis egyéni az, mert az elképzelés még összeegyez­tetésre vár. Hogyan cs miként lesz az a kulturált város, s a jövő kulturál­tabb élete, hogyan nő majd fel a színház, szüle­tik zenekar, s egy olyan élő eleven klubélet, mely létrehívja az igazán alko­tó kollektíváját az értelmi­ségnek. Pócsi János fiatal em­ber. Minden gondolatán látszik ez, nem sopánko­dik azon, hogy ki adja vissza az elmúlt tíz eszten­dőt, melyben bezárkózol- tan, sokszor csak felesé­güknek, vagy még annak sem mertük elmondani tit­kolt vágyainkat, gondola­tainkat. Pedig ezek a vá­gyak, ha egyéniek is vol­tak, a Izözösség, s a város életével, s annak az élet­nek megjavításával függ­tek össze. Mert a Pócsi Jánosok hasznos módon akartak és alkarnak élni az egész nemzet szempontjá­ból. S hogy ma még csak kis körben beszélnek cél­jaikról, vágyaikról, ez is <s múlt bűne. A mostani élet bizonyos mértékig mégf magán viseli az elmúlt évek, a rideg, embertelen,! egyáltalán nem lidlekti- vista életszemlélet nyo­mait.

Next

/
Thumbnails
Contents