Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1956-11-03 / 255. szám
XIII. évfolyam, 255. szám Ára: 50 filier 1956 november 3, szombat A Megyei Nemzeti Bizottság és o Városi Munkástanács lapja A legnagyobb vívmány a forradalom három első napjában az volt, hogy mindenki nyugodtan hajthatta le álomra fejét városunkban, vármegyénkben. Nem borult fel a rend! A vármegye centrumában, Nyíregyházán, a vidék más központjaiban, a járások székhelyein is állanak a kirakatok, ha megkötötten is, hullámzik, lüktet az. élet. Az üzletekből, gyárakból, műhelyekből, irodákból nem hiányzik semmi, a közvagyon érintetlen maradt. Az előforduló bűncselekmények száma: a lopás, betörés nem volt nagyobb, mint a normális, rendes időkben. Ezen a vonalon nincs is semmi baj! Egyetlen rablógyilkosságot jelentettek a félmillió fakost magában foglaló hozzánktartozó területekről. A tettest a merki nemzetőrség elfogta, kiderült hogy egy többszörösen büntetett előéletű gonosztevő. Erre az emberre halál vár. A legforróbb, legizzóbb órákban, percekben, amikor lerepültek a házak tetejéről a keserű múlt emlékei, amikor az utcákat, tereket elöntötte az einberára- dat, éppen úgy, mint a fővárosban — senkinek sem azon járt az esze, hogy a kirakatok mögé nyúljon, raboljon, fosztogasson, gyilkoljon, vagy olyan dolgot provokáljon ki, amely a város biztos pusztulásához vezetne. Mindenki azt leste, hogy a munkások, ifjak a szédítő magasságban mikor szedik le a régi zászlókat, s miként nyírják ki a magyar zászlókból a magyar lélcktől teljesen idegen címert. Taps, üdvrivalgás, Himnusz foglalkoztatta az embereket és nem a rend felborítása. Ennek a három első napnak méltóságteljes magar tartása mutatta meg, hogy miről is van itt tulajdonképpen szó? Egy nemzet rácsmögé zárt lelkének kiszabadításáról! A későbbi órák, éjjelek is így teltek el. Nem akadt egyetlen egy „sehonnai bitang ember”. És reméljük, hogy nem akad ezután sem, aki fosztogatni, rabolni, gyilkolni merészelne, mert arra kíméletlenül lesújt a karhatalom, a helyőrség, nemzetőrség, bíróság. ügyészség, amely megrendíthetetleniil, mindenre elszántan, fegyverrel a kézben, a törvény alapján állva, a forradalom zászlaja alatt áll. Ezt a forradalmat nem fogja bemocskolni senki. A lopásoknak, fosztogatásoknak, egyéni bosszúknak a csiráját is el fogják fojtani. Vigyázzanak azok a lesipuskások is. akik csak az alkalomra várnak, hogy a forradalom drága vérrel kivívott vívmányait a szélsőségek szakadékaiba taszítsák. Nem hisszük, hogy még csak gondolatban is akadnának ilyenek. A szélsőségekből elég volt. Értse meg mindenki, ez a. nemzet nem pártdiktatúrát akar, hanem tiszta demokráciát. Az olyan államformák, társadalmi berendezkedések, amelyek beleszólnak az emberek legszentebb magánügyeibe, a családi életbe, vallásba, ifjúsági nevelésbe, nem térnek vissza többé sohasem! Ezeket a rendszereket a népek jól mcgismerlék. Lehullott az álarc! . . . Jól tudjuk, hogy mit akarnak! A kis és nagy hitierekből, rákesikból elég volt! Nem fogunk többé an'antszijjal, csizmásán menetelni és nem fogunk vezényszóra kórusba tapsolni! Van középút is. Vigyázzunk! Ránk figyel az egész világ. Azt a gesztenyét, amit a szabadságharcosok tíz körömmel, foggal, életükkel az összeomlott egypárírendszer talajából kapartak ki. csak a szabadságra éhes magyar nemzet eheti meg és senki más! Szegények, koldusok, kifosztottak vagyunk! A semlegessé vált Magyarországnak, a félig romokban heverő Budapestnek feltétlenül szüksége van minden nép szimpátiájára, segítségére. Éneikül nem állhatunk talpra. A forradalom győzött, erkölcsi és politikai téren. Ezt kell megtartani továbbra is, de győznünk kell még közgazdasági vonalon! Ezért nem szabad elveszítenünk a népek becsülését, támogatását. Ezért kell vasfegyelmet követelni! Ezért nincs helye a legkisebb atrocitásoknak sem. Ha bárkinek, bármiért van valakivel elszámolni valója, ez a legszigorúbb törvényesség alapján történhetik. A törvények betartására, végrehajtására van megbízható karhatalmunk, nemzetőrségünk, pártatlan bíróságunk, ügyészségünk, de van keménykezű. forradalmi bizottságunk is, akik nem haboznék cselekedni, intézkedni a rendbontókkal szemben sem, ha annak szüksége mutatkozik! (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarország semleges állam Nagy Imre miniszterelnök csütörtök este a következő rádiószózatot intézte a magyar néphez: Magyarország népe! A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan ' akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. A magyar nép a függetlenség és egyenjogúság alapjan, az ENSZ alapokmánya szellemének megfelelően igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével. Nemzeti forradalma vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését óhajtja, anélkül, hogy bármelyik hatalmi csoportosuláshoz csatlakozzék. A magyar nép évszázados álma valósul meg ezzel. A forradalmi harc, melyet a magyar múlt és jelen hősei vívtak, végre győzelemre vitte a szabadság, a függetlenség A hercegprímás nyilatkozata a sajtó és a rádió munkatársainak Mindszenthy József bíboros hercegprímás budai palotájában fogadta a magyar és a külföldi sajtó, rádió és televízió munkatársait es rövid nyilatkozatot tett előttük. A hercegprímás a következőket mondotta: — Hosszú fogság után szólok a magyar haza valamennyi gyermekéhez. Senkivel szemben sincs gyűlölet szívemben. — Csodálatraméltó hősiesség szabadítja meg most a hazát. A világtörténelemben példátlan ez a szabad, ságharc: minden dicsőséget megérdemelnek fiataljaink. Hála és imádság, az áldozatokért! Honvédségünk, munkásságunk, földműves népünk példát mutatott a hős hazaszeretetben. — Az ország helyzete rendkívül súlyos, napok óta hiányzik az élet folytatásának minden közös feltétele. A legsürgősebben meg ke,! találni a kibontakozást. — Most tájékozódom, két napon belül a kibontakozás útjáról személyes szózatot intézek a nemzethez. * Mindszenthy hercegprímást palotájában felkereste Tildy Zoltán államiniszter és Maiéter Pál ezredes, n honvédelmi miniszter első helyettese. Az államférfiak rövid megbeszélést folytattak a hercegprímással. A budai prímási palotát egymás után keresik fel a küldöttségek. Csütörtökön többek között a hittudományi kar professzorai lettek tisztelgő látogatást a prímásnál. Eljött az egyetemi hallgatók küldöttsége is. Sorra keresik fel Mindszenthy Józsefet a katolikus egyház vezetői és a magyar közélet személyiségei. * A Magyar Kurír jelenti: Csütörtökön, Mindenszentek napján déli 12 óráig több mint 2100 távirat érkezett a világ minden részéből Mindszenthy József bíboroshoz, Magyarország herceg- prímásához. Az első táviratok között van XII. Pius pápának 30 sorból álló táv. irata, amelyet az alábbiakban közlünk: XII. Pius pápa távirata Mindszenthy bíberos érsekhez Mindszenthy József bíbo ros, esztergomi érseknek. Budapest. Kedvelt fiúnknak! Ugyanazzal az atyai lélekkel, amellyel 8 év előtt keserű fájdalommal megsirattunk, hogy székhelyedről igazságtalanul elragadtak és börtönbe vetettek és nem egyszer nyilvánosan, főként pedig a rendkívüli konzisz- tóriumon felpanaszoltuk, most erős vigaszunkra van az az értesülés, hogy szabadságodat visszanyerted az egész világ katolikusainak és hazádnak újjongása közben. Bőséges áldást adunk annak, aki minden keresztény hívő könyörgését jóságosán meghallgatta és akinek kegyelme segítségével a te hited és lelkierőd annyi és olyan nagy Krisztusér>, viselt szorongott atás közölt megizmosodva tündökölt. Idényén ez előjele annak, kogy a te és a többi kegyes főpászlor apostoli buzgósága folytán — amelyre híveitek készséges lélekkel felelnek — az igen kedves magyar nemzetben oly súlyos tévedések és vérontás után virágozzék és mindig tündököljék az a hűáég, amelyet az egyház és az apostoli szentszék irányában őseiktől örököltek. Mindazoknak, akik e nap eseményei következtében életüket vesztették az örök nyugodalmat 1esdjük, neked kedvelt fiúnk, aki mellett mindig ott álltunk könyörgéseinkkel és aggódó gondoskodásunkkal, valamint a többi főpásztornak, nemkülönben a papságnak, továbbá a összes többi keresztény hívőnek —- azoknak névszerint. is, akiket a borzalmas csapások sújtottak, apostoli áldásunkat, az égi segítség vigaszát túláradó szeretettel ,* *\*ijük. XII. PIUS pápa. Pénteken reggel összeült Győrött a magyar szabadság- harcosok parlamentje Előző számunkban hirt adtunk arról, hogy november I-én délután ill össze Győrött a magyar szabadságharcosok parlamentje, hogy megvitassa a szabadságharc eddigi eredményeit, s meghatározza a jövő feladatait. Pásztor József megyénk egyik küldötte telefonon arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ülést péntek reggel 8 órára halasztották, mivel az ország minden részéről meghívott küldöttek nem jelenhettek meg pontos időre. A győri szabadságharcos rádió jelentése szerint péntek reggel 8 órakor már összeültek a vármegyék szabadságharcos küldöttei a munkástanács épületében. Lapunk zártakor az ülés még tart, eredményeiről folyamatosan adunk tudósítást. 150 vagon burgonya a közellátásnak A Szabolcs-Szatmár megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága mintegy 150 vagon étkezé-i hur.ron"át tárol. Az állami gazdaságok. mivel üzemanyag nem áll rendelkezésükre, a szállítást nem képesek lebonyolítani, ezért az igazgatóság kéri a Megye Nemzeti Bizottság Intéző Bizottságát. hogy találjon módot a közellátás szükségletére rendelkezésre bocsátandó étkezési burgonya elszállítására. ügyét. Ez a hősi küzdelem tette lehetővé, hogy népünk államközi kapcsolataiban érvényesítse alapvető nemzeti érdekét, a semlegességet. Felhívással fordulunk szomszédainkhoz, a közeli és távoli országokhoz, hogy tartság tiszteletben népünk megmásíthatatlan elhatározását. Most valóban igaz az a szó, hogy népünk olyan egységes ebben az elhatározásban, mint történelme során talán még soha. Magyarország dolgozó milliói védjetek és erősítsétek forradalmi elszántsággal, önfeláldozó munkával, u rend megszilárdításával hazánkat, a szabad. független, demokratikus és semleges Magyar- országot. Mit mondott a minisztereinek a szovjet nagykövetnek ? Nagy Imre, a Miniszter- tanács elnöke és megbízott külügyminiszter november 1-én magához kérette Andropov urat, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. Közölte veie, hogy a Magyar Népköztársaság kormányához hiteles értesülések érkeztek újabb szovjet katonai alakulatoknak Magyarországra való bevonulásáról. Követelte ezeknek a szovjet katonai alakulatoknak haladéktalan azonnali visszavonását. Kijelentette a szovjet nagykövetnek, hogy a magyar kormány a varsói szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilatkoztatja Magyarország semlegességét, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul és az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. A szovjet nagykövet tudomásul vette a Minisztertanács elnökének és megbízott külügyminiszterének tiltakozását és közlését, és megígérte, hogy haladéktalan választ kér kormányától. A Minisztertanács elnöke a budapesti szovjet nagykövettel folytatott tárgyalásáról szóbeli jegyzékben tájékoztatta a Budapesten akreditált összes diplomáciai képviselet vezetőjét. Ugyanakkor táviratilag értesítette az ENSZ íőtitkárát az eseményekről és a magyar kormány elhatározásáról és kérte, hogy ■az. Egyesült Nemzetek Szervezete most megnyíló közgyűlésének napirendjére a kérdés tárgyalását soronkíviil tűzze kt
