Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-16 / 266. szám

3 SZABOLCS-S7ATM \K N£PB 1956 november 16, péntek A Tiszalüki Erőmű szünet nélkül annyi áramot adott és ad, ami megyénk szükségletét kielégíti Szenet ad munkásainak a kisvárául Szeszfinomító A Tiszalöki Erőmű dol­gozói a forradalom első napjaiban megválasztották az ideiglenes munkástaná­csot. A munkástanács nagy segítséget adott és ed ma is az igazgatónak az eiőmű zavartalan működéséhez. Az erőmű 80 főnyi dol­gozója hiányzás nélkül minden nap megjelent a munkában. Az ideiglenes munkásta­nács gondoskodott a dolgo­zók megfelelő étkeztetésé­ről, sőt Budapestről otUe- kedt, hozzájuk nem tar­tozó dolgozókat is el át- tak. A munkahelyek fűté­sére még nyáron tároltak 220 tonna szenet, amit az irodai és fizikai dolgozók maguk földeltek el, hogy a szénérték ne csökkenjék. Plessa Elek főmérnök vezetésével, aki egyben a munkástanács elnöke is, azon fáradoznak, bogy a központi fűtést megindítsák. Ezzel ugyanis problémájuk van. mert a célnak nem ; megfelelő kazánokat kap- J tak a fűtés' ellátására. Az erőmű dolgozóit dí- j csérét illeti nemcsak a Ti­szalöki Erőmű működtető- I séért, hanem a keszhyéte- ni, gibarti, ielsődobszai er 5- | művek működtetéséért is, í amelyek hasonló pontos- j Sággal adják az áramot, ! mint a tiszalöki. Indul az élet Tisza vas váriban Dolgozik u gépállomás és az állami gazdaság Tiszavasváriban , kezd az e.'.e. a szokott kerékvágás­ban haladni. A tanácsná- zifi Tündik András tanács­elnök nagy nyugalommal es megértéssel intézi a dol­gozok száz és százféle ügyes-bajos kérelmét. Egyik peicben a vadászok kopog­tatnak ajtaján, hogy meg­kezdhetik-e már a vadá­szatot, majd asszonyok jön­nek hatósági igazolványért, hogy élelmiszerszállíto ko­csival Budapestre utazhas­sanak, küldöttek jönnek a tsz-ekből és még sok egyéb prrb'éma tornyosodik egyet­len félórában is. a gépállomáson A Tiszavasvári Gépállo­más öntevékenyen fogott hozzá a téli gépjavításhoz. Kapcsolatot teremtett a debreceni golyóscsapágy- gyárral, valamint a Víz­ügyi Igazatóság hajdúná­nási munkahelyével. Mind a két helyről alkatrészeket szereznek a javításhoz. — Hajdúnánásról már kaptak is DT-típusú lánctalpasak­hoz alkatrészt és ventillá­torszíjakat. A korábban ké­szített javítási tervtől el­térnek. Nem azt nézik, hogy novemberre milyen gépek voltak javításra beütemez­ve, hanem azt, hogy mihez tudnak alkatrészt szerezni. Ha csali a jövő júliusban használatra kerülő cséplő­gépekhez akad alkatrész, akkor azt javítják. Ipar­kodnak olyan alkatrészeket is felújítani saját anyagból, amit különben ha zava­rok nem lettek volna, újra cseréltek volna ki. Szerdán reggel 15 szál­lító jármű indult ki a gép­állomásról különböző mun­kák elvégzésére. Több he­lyen megkezdték a szán­tást a traktorosok. A mű­hely dolgozói teljes lét­számmal dolgoznak. az Állami gazdaság­ban is teljes létszámmal mun­kában vannak a dolgozók. A vetést már régen befe­Az Állatforgalmi Válla­lat tiszalöki kirendeltsége kedden kezdte meg újra Budapest számára a hízott­sertés vásárlást. Akkor nap 50 darabot vásároltak fel, amelyeket teherautóval to­vábbítottak a fővárosba. Szerdán már 200 darab hí­zottsertést vásárollak, 20 jezték, most az őszi mély- j szántás folyik a szántóföl- j deken. Nagyobb munka még a kertészetben van. A napokban küldtek el hárem teherautó káposztát Buda­pestre. Még 8 vagon fehér télikáposzta van a rázom; üzemegységben, ahol a dol­gozók szállításra készítik elő az árut. A kertészeiben tárolnak 8 vagon vöröská­posztát, amit ha helyreáll a forgalom, külföldre szállíta­nak. Almából eddig 29 va­gonnal küldtek nyugati ex­portra, még 13 vagon alma vár elszállításra. Ezeknek a munkáknak befejeztével az állami gazdaságban minden külső munkát elvégeznek. darabot helyi fogyasztásra adtak át, 180 darabot pe­dig vagonokban útbaindí­tottak Budapestre. A tiszalöki járásban nagy mennyiségű hízottser­tés van, csupán a vasúton múlik, hogy a szerdaihoz hasonló szállítmányok in­duljanak a fővárosba. 180 darab hízottsertés Budapestnek egy járásból egy nap alatt Kisvárdán a Szeszfino- mitó Vállalat lerakatában jelenleg a kötelező és ese­dékes karbantartás folyik. Emellett természetesen gon­dolnak a későbbi időkre is és gyűjtik a szeszfőzéshez szükséges nyersanyagot. Ez nem megy minden ne­hézség nélkül, már csak azért sem, mivel a szállítás akadozik, a vasúton még néni tudnak tervszerűen szállítani. Ezért szekerek­kel, gépkocsikkal szállítják a termelők a szükséges nyersanyagot. A finomítást kénytelenek voltak elhalasztani, mivel az üzemnek mindössze 35 napra való nyersanyag '-észlet áll rendelkezésére. Ezért határozták el azt, hogy I Később sokkal nagyobb ! szükség lesz a nyersanyag- ! ra és éppen ezért kezdték I meg ezt a munkát. A munkástanács figye- | lembe véve a dolgozók ne­héz helyzetét, elhatározta, hogy a vállalat szénkészle­téből juttat a munkások­nak. A legjobban rászoru­lói nak máris több mázsa szenet adott ki, hogy a kö. zelgő hidegben ne érezzenek, szükséget. Nyíregyházi középiskolai tanulók és szüleik figyelmébe Felhívjuk a nyíregyházi középiskolákba járó tanu­lók és szüleik figyelmét, hogy a nyíregyházi közép­iskolákban a tanítás meg­kezdődött. Mindazok, akik tanulmányaikat tovább ki- vánják folytatni, haladék­talanul jelenjenek meg is­kolájukban. Nyíregyházi középiskolák igazgatói. Tájékoztató az új karhatalmi egységekről inkább a karbantartást folytatják és ezzel el­kerülik a befagyást. A Népszabadság c. lap tájékoztatót közöl az új karhatalommal kapcsolat­Hogyan lehet Budapestre élelmiszert szállítani Felhívom az összes válla­latok, földművesszövetkeze­tek és helyi tanácsok figyel­mét arra vonatkozóan, hogy megyénk közellátásának he­lyes megszervezése, vala­mint országos ellátásunk legfőbb biztosítása érdeké­ben megyénk területéről ne engedjék meg az élelmiszer- cikkek kiszállítását, csak abban az esetben, ha ahhoz a Megyei Közellátási Bi­zottság előzetesen hozzájá­rult. Erre a rendelkezésre azért volt szükség, mert megnö­vekedett a budapesti élelmi­szerszállítások száma, ugyanis földművesszövetke­zeteink, vállalataink, állami gazdaságaink nap, mint nap szervezik külön élelmiszer- szállításaikat Budapest köz­ellátásának megsegítése cél­jából. Ezek a külön szál­lítások azonban szer­vezetlenségük folytán . — amellett, hogy nagyfokú se­gítséget jelentenek Buda­pest számára — zavart je­lentenek a gépkocsipark és üzemanyag arányos elosztá­sa vonalán és kellő felvi­lágosítások hiányában igen sok esetben nem a legszük­ségesebb helyekre, vagy nem a központi elosztás: helyekre érkeznek meg. Ép­pen ezért jelen rendelkezé­semmel a vázolt szervezet­lenséget kívánom megszün­tetni és biztosítani gépko- csiaink és üzemanyagunk legcélszerűbb felhasználá­sát. Fentiek alapján tehát amennyiben bármely szerv a megye területéről élelmi­szert kívánna a jövőben ki­szállítani, feltétlen jelentse be a közellátási bizottság 10—46 közvetlen telefonján, hogy további intézkedése­ket tehessünk annak lebo­nyolítása végett. A bejelentési kötelezett­ség nem vonatkozik a postai küldeményekre. Szabó Miklós megyei közellátási kormánybiztos. ban. Amint írja, az új kar­hatalmi egységek honvéd­és rendőri alakulatokból állnak. Az egységek már eddig is nagyon sok fegy­vert és lőszert szedtek ösz- sze és elfogtak fegyveres fosztogatókat A rendfenn­tartás munkáját fokozato­san átveszik a szovjet csa-’ patoktól. Megtervezték az új rang­jelzést és az újformájú sapkaviseletet, amely ha el­fogadják, hasonló lesz az 1945. előtti egyensapkához. A tervezett rangjelzés kö­rülbelül megegyezik a je­lenlegivel, tehát a galléron viselik a rendfokozatot je­lentő csillagokat. A Kossuth rádió mindennap 15 és 20 órakor ismerteti a hivatalos köz­leményeket és rendeletiket. Tekintettel arra, hogy a hírszolgálat nehézkes, a megyei, járási és más szer­vek figyeljék a rádió ren­deletismertetőjét és lehető-1 leg gyorsírással rögzítsék. Jean Effel csehszlován karikaturistának van egy könyve: „Az első ember" Ebben rajzolja és írja, hogy amikor az isteni munkapa­don már készen állt az em­ber, az angyalok köréje gyűltek és várták, vajon mi lesz az első szava. Az első ember első szava ez volt: — Hapci! Azt már nejm mondja el nekünk az elmés karikatu­rista, hogy mi volt erre az angyalok véleménye. De ha feltételezzük, hogy szikrá- nyi demokratizmus van odafent, akkor a vélemé­nyek különbözők voltak Talán ilyenek: — No, no! — Hát ez ember? — Minden szavával mes (erét dicséri! — Nem ezt vártam! Mondjuk meg őszintén, mi magyarok is ilyen kí­váncsisággal vártuk eg> olyan kormány megszületé­sét, amely úrrá tud lenni a viharok felett. Százszor na­gyobb érdeklődéssel vártuk megszületése hírekor első szavát. A kormánynak egy 15 pontból álló program volt az első szava. Hazud­nánk, ha azt mondanánk, hogy a programot és az utá­na kiadott rendelkezéseket valamennyien egyértelműen és egységes véleménnyel tj- cadtukj EMBEREK - VEIEMENY Beszélgetés munkásokkal, parasztokkal és crfe]miséglekkel a munkás-paraszt kormányról Most, amikor ^szinte vé­leményeket keresek, az ut­cán keresem. A jövő-menő, oktalanul vásárolgató embe­rek között, az áruházak, boltok előtti sokaságban, a.s irodákban, iskolákban. Csa!: innen várhatom, mert em­berek viselkedése, munká­ja, vásárlása, további sztrájk­ja magatartásban kifejezett véleménynek tekinthető. A Kossuth téren három paraszt ember álldogál. Sor- banálló feleségükre várnak. Beszélgetnek. Odalépek hoz­zájuk. Rámnéznek, látóin bizalmatlanok. Fordítanak nyomban a szón. Egy csa­vart bajuszú magyar, a leg­idősebb azt mondja: — Még a cigaretták is megromlottak. — Meg! — felel a másik. — Embernek köptető, szú­nyognak füstölő — mondja a csavart bajuszú és végig­néz vékony, hivatalnokra valló alakomon. A többiek mosolyognak. Mégis megkérdezem: Egye­nesen, kertelés nélkül. — Bátyámnak mi a véle­ménye a munkás-paraszt kormányról? — Nekem jó! — mondja röviden. — Miért jó? Erre ránéz a másik ket­tőre, mintha bíztatást vár­na, hogy beszéljen-e. Ügy látszik, bátorítást kapott, mert beszél. Elismeri a beadás eltör­lését, nem nyűi a földhöz, a jogtalanul betagosítettat is vissza adja, engedi a szabad piacot és nem emeli a bolti árakat. Vagyis jó! íme, a parasztok gyakor­lati, kisárutermelésen nyug­vó véleménye. — De a piaci árakat bá­tyámék emelik... — jelen­teni ki. — Hm! — néz maga elé. — Emeljük, hát emeljük. Évekig majdnem ingyen vitték el beadásba a termé­nyünket. Tehát most kell kárpót­lást szerezni, amíg és ami­kor lehet. — Az állam, a munkások is emelhetnék az iparcikkek árát, ha bátyámék emelik. — Ugyan, azt miért emel­nék?! Közömbös és vitát lezáró ez a vélemény. Kis bátor­sággal mégis ál líthatiuk. hogy nem az egész dolgozó parasztság véleménye ez. MIT MOND A MUNKÁS? Gyerünk innen egy üzem­be. Nem fontos hová, néni fontos itt a neve, a véle­mény a fő. Egy idős ember­nek teszem fei ugyanazt, a kérdést. — Nézze polgártárs! — mondja lassan végigmérve, találgatva, ki vagyok, mi vagyok. — Nekem elég volt a politikából tizenkét évig. Én nem beszélek se magá­nak, se másnak. Itt tehát nincsen mit kez­deni. Ezt az embert meg­mérgezték a mindenre bó- tinttató állásfoglalás meg­követelésével. Egy másik így nyilatko­zik: — Nézze elvtárs! — gon­dolkozik. — Ezzel a kor­mánnyal meg kell elégedni. Hát kit tudnánk most a magunk fajtájából jobbat odaültetni? Egy értelmes szemű, tisz­ta arcú 30—50 év körüli munkás is hozzánk lép. Hallgatja eme szavát egy ideig, aztán halkan meg­szólal. — Hallom, hogy sokan még most sem dolgoznak. Olyan dolog ez kérem, mint aki azt mondja, ha nem lesz így, vagy amúgy, akkor megfojtom magam. — Az oroszok ittléte a szálka — szól bele a másiü. — Majd elmennek, ha rend lesz, de addig is enni kell. Nincs otthon egy da­rab szenem se, fám se ... Családom, gyermekeim van­nak nekem, kérem. Erre is gondolni kellene. — mondja, majd kis gondolkozás után kijelentette: — Én bízok Kádár János­ban, évekig szenvedett Rá­kosi börtönében, nem akar­hatja azt vissza, ami volt, amit vele csináltak. Itt Ké- lem már csak jobb lehet. Ügy érzem, hogy ez reá­lis beszéd volt. Termelni kell, mert a munka haloga­tása nemzeti öngyilkosság­hoz vezet. Mi pedig élni sze­retnénk, éppen ezután iga­zán élni. MIT MOND AZ Értelmiségi? Az értelmiségiek egy ré- ^ze munkához kezdett. Bi­zakodó optimizmussal nem-| csak várja egy szabad, bolj dog élet elkövetkezését, ha­nem erős hittel hiszi is. Ilyen a pedagógusok jelen­tős része. Vannak azonban,j akik filozofálnak, okok és okozatok halmazában vájj Icáinak. Egy ilyen emberrel is i*4| lálkoztam. Már most ki kell azonban jelentenem, hogw meggyőződésem szerint ea az értelmiségi sem akar mást, mint a Kádár-korJ irány: továbbhaladni a szőj cializmus építésének magyar útján. Ez az ember is dol­gozik, mert látja: a további sztrájk nemzeti katasztrófád 1 oz vezet. Ez az ember a munkás-* paraszt kormányról aztj mondta: — Több humanizmust] vártam! — Kikkel szemben? — Mindenkivel.;; Tehát személyválaszlá3 nélkül. A súlyos bűnöket ott követő, gyilkoló, rabló ellen­forradalmárokkal szemben is teljes bocsánatot? Micsoda, humanizmus ez? A min­denkivel megbékélés, meg-J bocsájtás „humanizmusa",1 Ez a „humanizmus" nemi gyökerezhetik szívben, csakj szóban. íme: emberek és vclemé-*, nyék. Vélemények és embe-j rek*

Next

/
Thumbnails
Contents