Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1956-11-15 / 265. szám
193* november 15, csütörtök szaeolcs-szatmAr Nírt 3 Srájc a négy hatalom összehívását javasolta kormány tői értekezlete — fimli a részvételével — A Szó vj etu nió hajlandó rész íven ni az értekezleten — Moszkva, (Agerpres). A TASZSZ jelenti: Malkus Feldmann, Svájc szövetségi elnöke november 6-án a következő tartalmú táviratot intézte N. A. Bul- ganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez: nvirolAj alekszandROVICS BULGANYIN úrnak, * Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA Egy harmadik világháború és az erők újabb összeütközésének veszélye lebeg az emberiség fölött a vele járó összes tragikus következményekkel. Mégis, a békét meg lehet és meg kell menteni. Svájc szövetségi tanácsa ezért ál haía- tosan javasolja, hogy haladéktalanul hívják ö-sze annak a négy kormányfőnek az értekezletét, akik 1955 júliusában Gertiben üléseztek, tehát az Amerikai Egyesiüt Államok, Franciaország, Nagy-Bri- tannia és a Szovjetunió kormányfőinek értekezletét amelyhez a bandungi értekezleten résztvett államok képviselőjeként csatlakozhatna az indiai kormányfő is. Az értekezletet a Svájc* 1 Szövetség területén lehetne megtartani. A Szövetségi Tanács felajánlja szolgálatait az értekezlet megszervezéséhez. MARKUS FELDMANN, a Svájci Szövetség elnöke. ★ Moszkva. (Agerpres). A TASZSZ je'enti: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1956 november 11-én a következő választáviratot intézte Markus Feldmannhoz, a Svájci Szövetség elnökéhez: MARKUS FELDMANN úrnak, a Svájci Szövetség elnökének, BERN A szovjet kormány meggyőződve arról, hogy az össze vitás kérdéseket békés eszközökkel kell megoldani és hogy a különböző hatalmak kormányfőinek tárgyalásai hasznosak lehetnek a béke ügyé-1 re nézve, kedvezően fog. d- J ja Svájc ama javaslatát ; hagy késedelem nélkül hívják össze értekezletre Svájc I területén az Amerikai Egyesült Államok, Francia- ország, Nagy-Britannia, a j Szovjetunió kormányát és a bandungi értekezleten j részt vett országok képviselőjeként, India kormányfőjét és kijelenti, hogy hajlandó részt venni az érte-1 kezletén. N. BULGANYIN. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Moszkva, 1956. nov. 11. A KÖZEL-KELETRŐL Egyiptom ellenfelei megszegik a tűzszünetet AZ EGYIPTOMI fegyveres erők főparancsnoksága jelenti, hogy november 10-én egy ellenséges tehergépkocsi közeledett uz egyiptomi állásokhoz. A gépkocsiban lévő katonák tüzet nyitottak az egyiptomi őrségre, amely nyomban visszavágott. A tűzharc következtében két ellenséges katona elesett. November 9-én este két ellenséges repülőgép felderíts repülést végzett Izma.. lia. tartományban az egyiptomi állások ’ fölött. Az egyiptomi haderők tüzet nyitottak és lelőtték a kel ellenséges repülőgépet. Iz egyiptomi kormány szóvivőjének nyilatkozata A NASSZER KORMÁNY egyik szóvivője a következő nyilatkozatot tette: Az angol-francia szövetséges parancsnokság bejelentette, hogy Port Szaidoan a polgári lakosság soraiban az áldozatok és a sebesültek száma nem haladja meg a százat. Az ellenség eme hamis állítása azt bizonyítja, hogy el akarja titkolni az általa elkövetett kegyetlenségeket és embertelen akciókat s azt, hogy lábbal tiporta a legelemibb emberi jogokat és elveket. Az ellenséges haderő a levegőből és a tenger ie;ől bombázta a várost és a védtelen polgári lakosságot. Sok házat rombadön- tött. A külföldi sajtótudó- sítók szemtanúi voltak a rombolásoknak és láthatták, hogy sok polgári, személy elpusztult. Mindezek a tények kétségbevonhatat- lanul bizonyítják, hogy az ellenség állításai valótlanok. Nyugati szemtanuk Port Szaid bombázásáról AZ EGYIPTOMI KORMÁNY 50 millió lírányi gyorssegélyt folyósított a port-szaidi lakosság számára. Szemtanúk jelentése szerint egész városnegyedek váltak romhalmazzá. Súlyosan lerombolták a város nyugati negyedeit is, ahol a legsűrűbb a lakosság. Az angol-francia légierő bombázásának hatását még tetézték a hadihajók ágyulövedékei. A polgári lakosság — főként a nők és gyermekek — körében számtalan áldozat van. — Ugyancsak szemtanúk számolnak be arról is, hogy az angol és a francia repülőgépek és tankok gépfegy- vertüzet nyitottak a menekülő lakosságra. Andersen svéd fotóriporter kijelentette a sajtótudósítóknak, hogy soha még olyan borzalmakat nem látott, mint Port Szaidban. Port Szaid füstölgő romhalmaz, valóságos halál- város — mondotta Andersen. Az angol katonai hatóságok — Andersen fényképeit látva — nem engedték meg, hogy ismét át- | haladjon a „tuzszüneti vonalon.” A l.Humanitc cikket közöl Jacques Duclos tollából a magyarországi eseményekről. Jacques Duclos felhívja a figyelmet arra: a reakció a magyarországi eseményeket saját céljaira akarja kihasználni, amelyeknek semmi közük a magyar nép érdekeihez. A reakció és a fasizmus képviselői — írja Duclos — elképzelhetetlenül nagy zajt csapnak a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. A szocialista vezetők támogatásával, sajtójuk és az állami rádióleadó útján be akarják bizonyítani, hogy a magyar- országi ellenforradalom még mindig jelentős katonai pozíciók birtokában van. Az österreichische Volksstimme szerkesztősági cikk- | ben számol be arról, hogy | Ausztriában egy úgyreve- I zett „magyar b'zottság” lé- ; tesült, amelynek vezetői I Lauda, az osztrák nagyiparosok egyesületének elnöke, Maleta, a Néppárt (az osztrák tőkések nártja) főtitkára és Gradier, a leg- reakciósabb osztrák politikai irányzat vezetője. Habsburg Ottó és Horthy fia szintén előbújtak odúikból és kifejezik rokonszen- vüket az ellenforrada’nrr bandákkal. Vajon mindaz nem arról tanúskodik, hegy Az El-Gamalía városrészben a bombázás nyomán 300 épület romhalmazzá vált. Félőrült gyermekek és asszonyok kutatnak a romok között eltűnt családtagjaik után. — Két napon keresztül az agresszorok elvágták a város vízszolgáltatását, ami meggátolta a lakosságot a tüzek oltásában. Az agresz- szorok helikopterekről gép- fegyvertüzet nyitottak a a házak emeleti lakásaira. Egy bomba megsemmisítette a Muhammed Ali kórház műtőjét, s az clt tartózkodó személyzet elpusztult. Az agresszorok noha két nap és két éjjel szakadatlanul folytatták a légi és tengeri bombázásokat, nem tudták megtörni a város kiknek volt érdekük az ellenforradalmi puccs? A Dorthmundban megjelenő Westdeutsches Tageblatt súlyosan elítéli a Horthy-fasiszták magyar- országi fehérterrorját. A lap hangsúlyozza, hogy a magyarországi tüntetéseket reakciós elemek véres zavargások előidézésére használták fel. Ez elképzelhetetlen borzalmakhoz vezetett, amelynek ártatlan emberek estek áldozatul. Rendőrségi tisztviselőket olyan vérszomjas kegyetlenséggel gyilkoltak meg, amely még a bűnügyi riporterek fantáziáját is felülmúlja. Senki sem ítélheti el a Szovjetuniót azért, mert véget akart vetni ezeknek a reakciós rémtetteknek. Meg kell állapítanunk — szögezi le a lap, — hogy Angliával és Franciacrszrg- gal ellentétben, a Szovjetunió őszintén azok közt akar lenni, akik a politikai kérdéseket nem a csatatéren, hanem a tárgyaló- asztalnál kívánják megoldani. Ez mag kellene, hogy gondolkoztassa a nyugat- németországi politikusokat. Adenauer november. 8-i bundestagi nyilatkozatával kapcsolatban a lap ezeket írja: Adenauer csupán enyhén megrótta . a világot • ellenállását. Andersen elmondja, hogy minden elesett egyiptomi katona fegyverét újabb és újabb polgári személyek vették magukhoz, hogy folytassák a harcot. Andersen véleménye szerint, noha az áldozatok számát még nem lehet megállapítani, a Port Szaid elleni támadásnak legalább 15.000 áldozata van, főként a polgári lakosság köréből. Andersen elmondja, hogy az angol katonák felháborító módon űztek gúnyt a város polgári lakosságából. Á kiéhezett lakosságot fegyverrel kényszerítették romlott hal fogyasztására, majd lefényképezték őket, hogy bemutassák, mint „élelmezik a megszállók Port Szaid lakosságát”. Egy angol ezredes ebből az alkalomból kijelentette: „ezek a • mocskos egyiptomiak nem is érdemelnek jobbat.” káoszba döntő angol és francia háborús bűnösöket, akik figyelmen kívül hagyják a kis nemzetek jogait é3 béke idején bombázó | repülőgépeikkel intéztek tá- i madást a békés polgári la- ! kosság elleni A VORWÄRTS, a némétI országi szociáldemokrata . párt központi lapja legutóbbi számában a magyar értelmiség egyik, képviselőjének tollából közölt levelet. A levél írója hangsúlyozza, hogy nem kommunista, azonban megállapítja, hogy „a Nyugat a fasiszta Nagy Ferencet küldte hozzánk. Ez volt a Nyugat politikai támogatása.” A továbbiakban a levél írója kijelenti, hogy Magyarország elutasítja azokat az ellenforradalmi erőket, ame- lyek azért akarták magukhoz ragadni a hatalmat, hegy a nyugati reakciós körök támogatásával megsemmisítsék Magyarország állámrendjét. Az ország | legkizsákmányolóbb földes-; urának, Eszterházy herceg-1 nek a megjelenése és • Mindszenthy bíboros mo- narchista jelszavai fölött; — fejezi be a levélíró — a magyar nép mondott ítéletet. védőinek és lakosságának ------------■*>----------------------A magyarországi események a nemzetközi sajtó tükrében MA3TÉNY1 ERIK Naplótöredék NOVEMBER 3. DÉLELŐTT Már voltam benned boldog, Budapest, hallom visszhangzó muzsikás szavad —, mondd, szélseperte, őszi Bástyasétány, ki ellen akarsz lenni most szabad? Kik ellen bontod kartácsot viharban, s kiért bontod ki Kossuth zászlaját? A vízbe rokkant Erzsébet-híd mellett kiért, kik ellen folyik most csatád? Hány napja már, hány éjszakája perdül ujjunk között a bakelit-gombi Szemünk rezzen — vagy csak a skála-lámpa? Es eszelősen hallgatjuk, hogy mit mond-, mit mondhat még az éter, mi hírt hozhat ? Süvít a hang, akár a sújtó kardvas, te ifjú Pest, te büszke vén Buda. Táncsics tarlója, jaj, hol hanyatlasz? És szólni hallom, ím, költőidet szavuk oly furcsán rebben szét az éjben., i És felcsendül a Himnusz mély kongat a, óh, jaj nekem, már Kölcseyt sem értem i • Erőid fogytán, maholnap a körte válton bámul az aUconyi szobára, de hova hunyhat, amit költőd ígért, osztályrészed, a szellem napvilága? Most tompán hullnak belém a szavak, mint göröngyök a koporsó-födélre — ezért őszült meg Mikes Rodostóban, ezert alvadt meg Martinovics vére? E felemás világért, felemás jövendőért, mely fagyos éjbe torkoll? Jaj, múljon el e keserű pohár mitőlünk, távolélő magyaroktól! Nyilas színész szavalja Vörösmarlyt, nagymélyről hallom Petőfi nevét. De Eszterházy nem érti Petőfit, csak a kőműves, csak a volt cseléd! Kiket akarsz most volt cselédeid urául hívni, szegény Magyarország? Holott az utca gyilkol s fosztogat, s fiaid vérét isszák a csatornák.. i Óh, ti géppuskás szörnyű éjszakák s ti hullaszaga hűvös hajnalok! Ti, körzők helyett irányzókra hajló szöghajú fiúk mit akartok? A múlt hibáit, bűnét számonként, új arcot adni hitnek, szabadságnak? Most már hazug szavakba göngyölítve új bűnök mérges magvai csíráznak. A kisbíró már veri a dobot, az országházat terrorlegény őrzi, már számlálja a gyáros: mennyit kérjen s új hármaskönyvet fogalmaz Werbőczy. NOVEMBER 3. ESTE Messziről szól e szó, s ki tudja eljuthat-e még hű testvérem, hozzád, ldnek szavára talpra állhat vagy porba bukhat egész Magyarország. De minden szónál jobban fájna, most a hallgatás — óh Budapest, te árva, emlékszel-e még szépszavú s üres- zsebű fiadra, József Attilára? Ó hitte azt, hogy végső győzelemre viszi népét a bíborszínű zászló, és őrzi még utolsó lépteit s utolsó gondjait Balatonszárszó. n Emlékezz hát, ocsúdj föl, nézz az égre, oly leélt, mint tegnap, s még a te eged, még van hazád, van életed, jövendőd, s az ő hitével meg is védheted! NOVEMBER 5. DÉLBEN Űj ének csendül új csaták elébe: Híres Komárom sose lesz bevéve! Jöjj hát s taposd szét, ifjú virradat, a Dózsa-trón alatt a parazsat. Gyötört a kin, a vér, a könny, a láz, de nem gyötört úgy, mint az a parázs. Az őszi fákat könyörtelen rázza a szélvihar — vagy tán egy nép faiíiÁszii. hogy sose tengjen önmagát gyalusán, bús koldusként a nagymajtényi páston, hogy mégse menjen volt urak elébe az igát önként a nyakába véve, — tis. tulva kínban, megtisztulva vérben, ne lássa többé senki fia térden. NOVEMBER 6. REGGEL leszel még boldog, ifjú Budapest, majd elcsitul a temetési ének, és behegednek tépett sebeid, és dalaid is rendre visszatérnek. És hó szitál majd a Margitszigetre, jönnek zuzmarás reggelek és estik, s majd fölébreszti halkan a tavasz a szabadság s az élet Budapestjét. S mert törvény, hogy az idő és a hí-1 a szenvedést, a súlyos gyászt feloldj, a Vár alatt és kint Erzsébeten száz cseresznyefa öltözik sziromba- Messziről szólok hozzád, Budapest, ki tőlünk már-már idegenbe estél, s ki voltál szörnyű tizenkét napig testvérek közt a legfé't Hebb testvér, s kiben hiszek, hogy megújhodhatik v: s volt koldusai sz:nt jussát megóvja ama Székely Györry mártír-koronája s Lenin viharvert győztes lobogója.
