Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-23 / 247. szám
füiLáq prolrJárjai tqqtiulfahk! SZABOLCS' SZATMÁRI Tervek az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére AZ mdr: megyej bizottsága és a megyei tanács lapja XIII. évfolyam, 247. szám A KA 50 FILLER 1956 október 23, kedd Az embereken múlik Ma valóban olyan időket élünk, amikor minden az embereken múlik. Népünk csipkerózsika álmából felébredve egyre inkább és egyre hangosabban hallatja szavát. Vitatkoznak az üzemekben, klubokban, az országgyűlésen, a falvakban, mindenütt, ahol néhány ember összegyűl. És ezek a viták nem üres szócséplé- sek, hanem alkotó módon előbbreviszik egész népünk, társadalmunk ügyét. Vitatkoznak üzemeinkben is; hogyan dolgozzunk, hogy jobb legyen, hogy jobban éljünk. És a viták eredményét jól tükrözik a számok, — megyénk ipara a harmadik negyedéves tervet jelentősen túlteljesítette. A Demecseri Ipartelepeken a tervezett burgonyának mintegy kétszeresét dolgozták fel az elmúlt időben, — tervét 182 százalékra teljesítette. Nagyszerű eredményt értek el az Alkaloidában, a nyíregyházi dohánygyárban, a Vulkánban, a gépjavító vállalatnál. Mindezeket azért soroljuk fel, hogy lássuk: ime az új légkörben, amikor dolgozó népünk új módon próbál és akar élni, amikor levetkőzi magáról a régi rosszat, nem feledkezik meg holnapjáról, épít, dolgozik. Szólni kell azonban a hogyanról is. Minden üzemA gyümölcstermelő exportbrigádok versenyében megyénk listaijai vezetnek Néhány hét múlva befejeződik az ország állami gazdaságainak ifjúsági exportbrigádjai között kialakult verseny. A DISZ Központi Vezetőségének és az Állami Gazdaságok Minisztériumának iegutóbbi értékelése szerint a gyü- mölcsttermelő exportbrigá- dok versenyében három Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaság került az első helyekre. Első a Nyírmadai ÁG, második a Balkányi ÁG, harmadik a Nyírteleki Állami Gazdaság ifjúsági exportbrigádja. Az értékelést a termésmennyiség és az exportminőségű termés hányada alapján végezték. Külpolitika (á. oldal.) SPÜR T (4, oldal.) Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság kidolgozta az öntözés lő éves fejlesztési tervét. Eszerint 1970-re a jelenlegi 160.000-ről 370.000 holdra növelnék az öntözött terület nagyságát. A fejlesztés elsősorban nem a terület növelésére irányul, sokkal inkább a meglévő és a megépülő öntözőtelepek kihasználására. A cél az, hogy a 370.000 holdon öntözéssel megkétszereződjenek a terméshozamok. A vízügyi szakemberek elgondolása természetesen csak akkor valósulhat meg, ha a termelők, (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni termelők) kellőképpen ellátják az ön* tözéssel járó többi etfelada- tokát és megfelelően gondoskodnak a berendezések működtetéséről. A távlati terv szerint az öntözőműveket és a berendezéseket úgy építik meg* hogy 15 év múlva az öntözés 76 százaléka az Alföldre, a Tisza vidékére, 21 százaléka pedig a Dunántúlra essék. Az öntözés kiterjesztésével párhuzamosan nő halgazdaságaink területe is, 9 a tervek szerint 1970-ben már mintegy 70.000 holdon tenyésztünk, halakat. Az MDP küldöttsége Eszéken Belgrad, (MTI) Az MDF Központi Vezetőségének küldöttsége vasárnap este 23 órakor elhagyta Ljubljanát és Eszékre indult. A különvonat reggel 7 óra 30 perckor érkezett az eszéki pályaudvarra. A magyar párt vezetői a csepini Krizsan földműves és felvásárló szövetkezetbe hajtattak, ahol a jugoszláv termelőszövetkezeti mozgalom különböző problémáiról folytattak több mint egy órás beszélgetést. Majd Bállyén keresztül a melzi baromfitenyésztő telepre átogattak el. Nem sokkal 10 óra után a küldöttség a je- szenováci mezőgazdasági birtokra érkezett, ahol mintegy 2 órás beszélgetést folytatott az állami gazdaságok és a mezőgazdaság különböző problémáiról. Befejeződtek a magyar-jageszíáv pártközi tárgyalások Kedden délután teszik közzé a závóközlemény szövegét Béllye, (MTI). A Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának képviselői között a délutáni órákban: megkezdett tárgyalásokat este fél 9 órakor rövid időm ben, minden munkás emlékszik arra az időszakra is, amikor egymást érte a sok formális értekezlet a termelés „érdekében”. Megbeszélték a műszakiak a tervet, majd a pártszervezet, pártcsoport, az üb., a bizalmiak és a termelési értekezlet. Volt olyan üzem is, ahol még ezen kívül is közbeiktattak néhány megbeszélést, közben a faliújságon hetes, hónapos cikkek buzdítottak a versenyre — alig vagy egyáltalán nem olvasták — a dicsőségtáblán pedig felsorolták a legjobb és legrosszabb munkások neveit. (Legtöbb esetben ugyanazok kerültek oda dekádról-dekádra.) Az idő, a gyakorlat azonban bebizonyította, hogy így nem lehet irányítani, hogy helytelen és rossz az az elképzelés, hogy az értekezletek és értékelések tömkelegé segíti a munkát. Mit láthatunk és tapasztalhatunk mostanában? Üres beszéd és ígérgetések helyett alkotóbb, szabadabb viták, az emberek nagyobb megbecsülése a jellemző. A párt és a kormány egymásután rendezi az alacsonykeresetűek bérét, mind nagyobb teret, szabadabb kezet kapnak az üzemek vezetői, munkásai saját sorsuk irányításában. Természetesen van még tennivaló, hiszen az anyagi érdekeltség, az üzemi demokratizmus még nem megoldott probléma. De van már kezdeményezés az üzemek részéről is. A Vulkánban például közszemlére teszik ki azokat az értékes tárgyakat, amelyeket a munkaverseny legjobbjai nyernek el. Ezt látni a dohányfermentálóban is. Sajnos azonban, a többi üzemekben nincs hasonló kezdeményezés. Pedig az ilyen ötletek nagyon hasznosak. A pártszervezetek hívják fel erre a figyelmet, a szak- szervezeti bizottságok pedig legyenek az eddiginél sokkal inkább öntevékenyek. Nem utolsó sorban a pártszervezetek és a szákszervezeti bizottságok hibája az, hogy az egyik legfontosabb iparágban, a téglagyártásban nem teljesítették negyedéves tervüket. Tiszabercelen és Tiszavasváriban többtízezer téglával maradtak adósok a téglagyáriak. Miért nem beszél és cselekszik itt az üzemi bizottság és a pártszervezet? Nem igaz, hogy ne tudnák, hogy most mennyire nagy szükségünk van minden darab téglára. Nincs elég lakásunk, még nem állítottuk helyre az árvízokozta károkat sem. És ebben a két gyárban terven felül is ígértek segítséget, a megyének, az árvízsujtotta dolgozóknak! Nem érzik felelősségüket a gyár vezetői, a debreceni téglagyári egyesülés igazgatója? Nyíregyházán téglahiány miat: áll a lakásépítkezés, Penészleken nem tudják folytatni a nevelőlakás építését, mert késik a tégla. Több emberségre, önbecsülésre van szükség! Ne feledjük egy percre sem, hogy rajtunk, az embereken múlik, hogy a következő időkben hogy élünk. A napokban látott napvilágot az Országos Tervhivatal közleménye, amely szerint a nemzeti jövedelem több mint háromnegyed részét fordítják az idén a lakosság ellátására. Tehát ma százszor inkább mint eddig érvényesül az, hogy ha jobban dolgozunk, jobban élünk. Éljünk tehát mindnyájan ezzel a lehetőséggel. HOGYAN KÉPEZIK MAGUKAT AZ ORVOSOK? megszakították. A tárgyalások szünetelése alatt Alek- szandar Rankovics búcsúvacsorát adott a magyar Munkatársunk beszélgetést folytatott Dr. Salamon Istvánnal, a megyei kórház igazgató főorvosával az orvosok szakmai továbbképzéséről. Salamon elvtárs a kővetkező felvilágosítást adta kérdésünkre: — Ebben az évben jelent meg az egészségügyi minisztérium határozata az orvosok szervezett továbbképzéséről. A szakmai továbbképzés tulajdonképpen az orvosok tudományos képzése. Ezeken a tanfolyamokon új gyógymódokkal ismerkednek meg körzeti és kórházi orvosaink. Az intézeti bentlakásos tanfolyamon, amelyet a körzeti orvosoknak szerveztünk — 9 orvos vett részt A kórházi főorvosoknak klinikákon indítottak továbbképző tanfolyamot, s ezen részt vett a mi kórházunkból a szemész, a belgyógyász, a gyermek- gyógyász főorvos és egy röntgenes. Külön tanfolyamon vett részt a megyei fogász főorvos. A hipertónia tanfolyam, amelyen a magas vérnyomásos betegek kezelésével, újfajta gyógymódokkal ismerkedtek meg az orvosok, kórházunkból egy belgyógyász vett részt. TianszfuzióAelc- íős tanfolyamon egy sebész másodorvosunk tanult. Egy orvosunk részt vett a 9 hetes reumatológus tanfolyamon, majd a két hetes továbbképzésen. Végül egy örvös onkológus továbbképzésen vett részt. — Kórházunk 47 orvosa közül ezidőszerint 8 orvos részesült tudományos képzésben. A körzeti orvosoknak havonta konferenciás továbbképzést tartunk, ahol az orvostovábbképző klinika által központilag megadott témából vitákat rendezünk. Hasonló konferenciás továbbképzésen vesznek részt negyedévenként a belgyógyászok. Ezenkívül a kórház mindegyik osztályán hetente, vagy kéthetente megbeszélik az orvosok a szakirodalom újabb közleményeit, amelyek kül- és belföldi szaklapokban jelennek meg. — Kell-e az orvosnak tanulni? — Természetesen kell. Különösebb kiesést a munkából a szakmai tanfolyam nem jelent. És hogy mennyire szükséges ez a szakmai továbbképzés azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kisvárdai belgyógyász főorvos, — aki szintén részt vett a továbbképző tanfolyamon — bizony nagyon el volt maradva a legújabb gyógymódok ismerete terén. Orvosaink örömmel vesznek részt a szakmai tanfolyamokon, mert munkájukat segíti és könnyíti az orvosok szakmai továbbképzése. Kenyeres. küldöttség tiszteletére. Ennek befejeztével folytatódtak a tárgyalások, amelyek 10 órakor befejeződtek, Megállapodtak a közös záró- közlemény szövegében, melyet október 23-án délután 5 órakor tesznek közzé Budapesten és Belgrádban. A magyar küldöttség kfl- lönvonata este fél 11 órakor indul vissza Eszékről Bu-: dapestre. Kellemes csalódás A tiszanagyíalui Táncsics Termelőszövetkezetben almaosztás volt a napokban. Két kis kosárkával a keiében odaállított idős Oláh Jánosné is. A férje sertés- gondozó volt, de betegség miatt fel kellett hagyni ezzel a munkával és a gyümölcsösben lett őr. — öregember után nem sokat lehet várni, meg aztán beteg is volt, íg/ Oláhné kicsit restelkedve lépett be a két kosárral. Amikor a férje nevét hallotta és azt is, hogy a járandóság 96 kiló, kétszer is megkérdezte, hogy biztosan az övék az. Az elnök helyettes félreértve a dolgot, azt próbálta magyarázni, hogy ez csak előleg, majd végeznek a szürettel, akkor még egy vagon almát szétosztanak. — Nem az alma kevés. — magyarázta Oláhné, — hanem a kosár. Csalódása még azzal is kellemesebbé lett, hogy a körülötte álló fürge menyecskék felajánlották a segítséget. Háromszor is fordultak a kosarakkal míg hazavitték az előleg almát. Cflataiök közölt Mi a fiatalok hivatása? Az, hogy valóban -fiatalok legyenek. Fiatalok, szárnyaló vágyakkal, tiszta tűzzel világot formáló tervekkel és hazát szolgáló nagy odaadással. Hadd mondjam el, hogy vasárnap délután találkoztam egy csokor igazi fiatallal. Gimnazista és képzős lányok. Már szeptemberben alakítottak egy kis klubot, ahol szombat, vasárnap délutánonként összejönnek. Szó kerül mindenről. Könyvek, színészek, filmek, fiúk meg ezer apróság, ami olyan csodálatossá teszi az életet. Persze, mindig van valami „komoly“ téma is. A film története, a francia nyelv furcsaságai és még sok hasonló érdekes, hasznos dolog. Most, hogy az őszi szellek mellett tisztító politikai szelek is lengedeznek Magyarország fölött, fölfigyeltek. Azt tudják, hogy az őszi szelek után nagy, megdönthetetlen ősi törvényszerűséggel jön a tél, de a politikai szélről még nem tudják, kinek hoz lombhullatást és kinek rügyfakadást. S mert érezték, hogy ehhez nekik is közük van, s mert szeretnének tisztán látni és segíteni — egyszóval, mert igazi fiatalok — megkérték történelemtanárukat, Lóky Károlyt, igazítsa el őket elvben az előttük még homátyos, de tisztuló rengetegben. Figyelmesen, érdeklődve hallgatták az idős tanár okos, tárgyilago: magyarázatát, s utána bővült látókörrel beszéltek a Petőfi körről, a szegedi diákokról, a jugoszlávokról, a lengyelekről, március 15-ről. Hallani kellett volna, hogyan „politizáltak“ ezek a kedves diáklányok. Milyen jó lenne Nyíregyházán is mozgalmasabb életet teremteni a fiataloknak. Milyen jó lenne egy diákparlamentet létrehozni nálunk. Szinte belepirultak, olyan nagynak látszott a terv. Pedig előttük semmi sem lehetetlen. Hiszen fiatalok. Nagyszerű példa ez és okos kezdeményezés. Jó lenne, ha elgondolkoznátok e. . nyíregyházi fiatalok és követnétek, az ő példájukat, L. E.
