Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-17 / 243. szám
NÉPLAP 1956 október 17, szerda Értelmiségi ankétot tart Nyíregyházán Darvas József miniszter Darvas József miniszter, megyénk országgyűlési képviselője pénteken délelőtt 10 órai kezdettel értelmiségi ankétot tart Nyíregyházán. Az ankéton az időszerű megyei kultúrpolitikai kérdésekről lesz szó az értelmiségi határozat tükrében. Természetesen országos kérdések is felmerülhetnek a vita során. A kultúrotthon igazgatókat, a népművelési ügyvezetőket, a kultúrmunkásokat és mind ni érdeklődő értelmiségit ezúton is meghívja 3 Hazafias Népfront, a megyei népművelési osztály és a TTIT. Nyolc Új szélesvásznú filmszínház tervét hagyta jóvá a moszk- j vai építészeti tanács. Az j 1060 személy befogadására alkalmas szélesvásznú filmszínházak típustervét, a „Moszprojekt“ intézet építészei és mérnökei dolgozták ki. Az építkezést még ebben az esztendőben megkezdik. Hét év tükrében 1949 őszén egy este ösz- szegyűltek az őri dolgozó parasztok a párthelyiségben. Hosszan elbeszélgettek gondjaikról, bajaikról. Többen mondták, hogy csak kínlódnak a 45-ben kapott néhány hold földön, de nem tudnak sehogy erőre kapni. Nincs fogat, nincs szekér, hiányos a gazdasági felszerelés, alig tudnak egy kis trágyát juttatni a földnek. így aztán az nem is terem. Valamit tenni kellene, hogy eredményesebben gazdálkodhassanak. Csak egy utat láttak maguk előtt: az összefogást. Egyiknek tehene, a másiknak ekéje, a harmadiknak boronája, szekere van, s így csak jobban meg tudják művelni a földet. így is történt. 11 kis- paraszt ezen «az estén elhatározta, hogy megalakítják a Petőfi Termelőszövetkezeti Csoportot. A csoportnak ekkor 126 hold földje volt. Az össz- jgaerö egy tehénfogatból állt. Az is két tag tehénké- jénék összefogásából „teremtődött”. Nehéz volt az első néhány hónap. Előfordult az is, hogy a tagok maguk húzták a szekeret. Sikerült aztán kölcsönt kapnlok. Ebből lófogatot vásároltak. Most már valamivel könnyebben ment a munka. De az sem volt fenékig tejfel, Kísértett köztük: nem lesz jövedelem. Sokan munka nélkül várták a boldogulást. Nem csoda, hogy így az eredmények is csekélyek voltak. Emiatt elidegenedtek a tszcstől. Tartott ez az állapot 1951-ig. míg a tszcs, termelőszövetkezetté át nem alakult. Gazdasági felszerelés is volt már bővebben. Állami kölcsönből fogatokat, gazdasági felszerelést vásároltak. A tsz. tagjai kezdték belátni, hogy a munka fia a jövedelem. Nőtt a szorgalom, javult a fegyelem és a kívülállók előtt is növekedett a csoport becsülete. Évről-évre több új tag lépett a tsz-be. Már építkezésre is több erő volt. Gazdasági épületekre valóban nagy szükség volt, hogy ne a mások portáján kelljen elhelyezni a tsz. állatait, terményeit, istállóit ser- tésfiaztatót, raktárt építettek. Ugyanakkor a mezőgazdasági munka is fellendülést mutatott. Megművelték egész földterületüket, mi több, az állami tartalékokból is kértek. A közös munkában mégjobban ösz- szekovácsolódtak a tagok. A közösségi élet, a kollek tív munka, a szövetkezés hívei lettek szívükkel is. 1953-ban, amikor itt is arról kezdtek beszélni: feloszlatják a tsz-t, csak három tag jelentette be kilépését. Néhány hónap múlva azonban ezek is megbánták és visszatértek. Ezek után bátran feltehetjük úgy a kérdést: Hol tart ma ez a tsz? Most 14 lova, 2 csikója és 29 szarvasmarhája van a szövetkezetnek. Ezekből 11 fejőstehén. Ezeken felül van 222 darab juha, 34 sertése, 93 darab süldője. A múlt évben rendezték állami tartozásuk nagyrészét. Arra is rájöttek, hogy érdemesebb saját erőből minél többet építkezni, mert a kölcsönök visszafizetése zokon esik. Az 563 ezer forint egyszerre történő visszafizetése azt eredményezte, hogy egy-egy munkaegység értéke 15 forinttal csökkent. De nem csüggedtek el! A nyár folyamán vásároltak 125 ezer forintért egy új „Csepel- Diesel” teherautót, hogy ne kelljen annyi fuvart fizetniük a gépállomásnak. így olcsóbb lett a fuvar, s a nehezebb szállításokkal a fogatokat sem kell terhal- niök. Ebben az évben is szép jövedelemre számítanák, hogy zárszámadáskor a 6 és félkilót eléri az egy munkaegységre jutó kenyérgabona mennyisége. — Második szaporítású hibrid búzavetőmagból 900 mázsát adtak el az idén. A múlt évben 3000 q „Ackersegen” vetőburgonyát termeltek, most 4 ezernél is többet várnak. Szép volt a termés dohányból is. Ebből félmillió forintra számítanak. A gyümölcsös is jobb termést hozott a közepesnél. A tsz. 111 tagja jelenleg 820 holdon gazdálkodik. Ebből 80 hold gyümölcsös (60 új telepítésű), 4 hold szőlő. 30 hold új telepítésű erdő és 16 hold nádas. Ez A hét év nagyvonalú mérlege. Ezek csupán számok, gazdasági eredmények', amelyek mögött ott áll az ember a közös gonddal, bajjal küzdő ember, aki a boldogulásának útját keresi. Tamási Sándor tanító. f Óriási meteor 4 bécsi csillagvizsgáló állomáson vasárnap rendkívüli készültség volt, miután az osztrák fővárostól délkeletre hatalmas méretű meteor jelent meg az. égboltozaton. Az izzó fényű meteor néhány másodpercig holdnagyságúnak tűnt. Osztrák szakemberek azt hiszik, hogy a meteor magyar területen zuhant le. Kössön minden termelőszövetkezet és egyéni gazda sertéshizlalási szerződést! Jól jár, meri magas vételárat, kukoricabeadás) kedvezmény biztosit a szerződés, Keszietes felvilágosítást az Állat-, forgalmi Vállalat Kirendeltségei és felvásárlói nyújtanak. Á kultúra nem egyéb, mint embernek emberhez való viszonya l ila Xyíregyhása kulturális éleiének problémáiról Mielőtt a Bessenyei klubban lezajlott vitáról ismertetőt adnánk, elöljáróban el kell mondani, hogy a vita ismertetése teljesen a mi hibánkból húzódott ilyen sokáig. Az ismertetés megírásában semmiféle más gátló körülmény nem játszott közre. Ezt azért szükséges elmondani, mert a városban itt-ott szó esik e vita elhallgatásáról. Ezeket előrebocsátva kezdjük beszámolónkat. ’ A város érdeklődő lakossága jól tudja, hogy csütörtök esténként a Bessenyei klubban élénk viták szoktak lenni. A vitákat a múzeumbarátok köre rendezte a múzeum problémáiról, s csak néha- néha léptek ki ebből a mederből. Az elmúlt csütörtökön viszont már a város kulturális problémáinak megbeszélésére gyűltek össze Nyíregyháza értelmiségének képviselői. Elmondhatjuk, hogy szinte minden réteg képviselve volt. Több, mint ötvenen jelentek meg közülük, több mint huszonötén szólaltak fel újabb és újabb kérdéseket érintve. A vitára jellemző, hogy a megjelentek valamennyien a gazda szemével, mint sajátjukról úgy beszéltek a város kulturális problémáiról. A kulturális életet mint népi demokráciánk alkotó részét tárgyalják, ellentétben azokkal a felfogásokkal, melyek holmi műsorok rendezésében és egysíkú ismeretterjesztésben látják a kultúra szerepét. Ezt bizonyítja az a nagyfokú érdeklődés, mellyél a megjelenő évkönyv felé fordultak a részvevők. Azontúl, hogy örömüket fejezték ki, elmondották azt is, szégyen, hogy megyénk itt is; ebben a kérdésben is az utolsók között kullog. Hiszen ma már csaknem minden megyében van folyóirat, sőt olyan megye is akad, ahol két vagy több ilyen kiadványról is beszélnek. Aggályukat fejezik ki többen az évkönyvvel kapcsolatban azért, mert úgy tudták, hogy annak nagyobb részét a mezőgazdaság problémáiról szóló cikkek töltik ki. A folyóirat szerkesztőbizottságának jelenlévő tagjai sem tudták kellőképpen megnyugtatni n szót emelőket. Hiszen az ’-vkönyv felelős szerkesz- I ‘ője, dr. Merényi elvtárs | nem volt jelen. Elégtelen- isk tartották a folyóirat Ui íorradalomtörténeti mm Leninqrádban Leningrádban készülnek a Nagy Októberi Forradalom Múzeumának megnyitására. ! \ múzeumban kiállított : anyagok 31 termet, foglal- 1 nak el és az 1861—1922 I évek közötti időszakot öle- ■I lik fel. ■ A múzeumban' körülbelül 6.000- eredeti dokumentumot; iratot, fényképet, képet állítanak ki. A dokumentumok, fényképek és képek Vlagyimir Jljics Lenin tevékenységét ismertetik. Az új múzeum megnyitását a Nagy Október 40. évfordulójára tervezik, propagandáját s hibáztatták ebben a Néplapot is. A folyóirat gondja sajtóvitává szélesült. Horváth Sándor elvtárs például elmondotta: „Szerintem a sajtónak nem az a feladata, hogy megnézze a központi lapokat és annak alapján a mi kis újságunkban igyekezzék lemásolni azt. Adjanak helyet a helyi sajtóban Szabolcs kulturális problémáinak, a népművészetnek, a néprajznak is. esett szó. Soltész eivtárs kifejtette: „Ha megnézzük a népművelési állandó bizottságot, akkor azt látjuk, hogy nem törődött a város kulturális fejlődésével. Az állandó bizottságot meg kellene erősíteni. Már többször felvetettük hogy városi kulturális bizottságot kell létrehozni, vagy ezt, vagy a népművelési állandó bizottságot kell megerősíteni, hogy ez a szerv betölthesse feladatát, hogy képes legyen legalább ötéves terVet kidolgozni a Város kulturális életének fejlesztésére. Jelenleg ugyanis a város kulturális életét a színjátszó csoportok meg a bábszínház jelentik, és szó se esik vagy csak igen kevés szó esik a kutató szakemberek munkájáról, a múzeumról, a zenéről, az ircdalcmróí stb. Berki Nándor arról beszélt, hogy „Nyíregyháza város kulturális- fejlődését nézve azt kell megállapítani, hogy hiányzott eddig az állandó vérkeringés. — Mindig alulról vagy az íróknak, vagy a zenei embereknek. kellett kezdeményezni dolgokat. Véleménye szerint az íróknak nem az a feladata, hogy a megírt írást ő hozza nyilvánosságra, a tanács feladata az, hogy a dolgok nyilvánosságra kerüljenek. Majd így folytatta: „Rendelkezünk-e olyan erőkkel, hogy megálljuk helyünket? Az az érzésem, hogy távolról sem ismerjük egymás munkáját. Ügy gondolom, hogy Szabolcs megye meg tudja állni'helyét kulturális területen is, csak ehhez teret kell biztosítani. Sokkal jobban segíteni kellene a népművelési szerveknek a kiállítások rendezését. S akkor nem fordulna elő, hogy csak azért nem kapunk kiállítási termet, mert az pont egy tánccso- nortnak kell.” Színesebbé, élénkebbé kell; tenni a helyi lapot. Szolgálja az a megye megis- mertetését, hiszen igen s.-k ember olvassa, így jó szolgálatot tehet;” Hozzászólásában még szót eme{t: egy kultúrpolitikai irodalmi hetilap megteremtésécrá „Ha tánerühákra van 5tf ezer forint, akkor az irjtlalmi lap megindítására im kell, hogy legyen pénz.” ~ A következő fclszólaláKoruknai Gyula ehhez csatlakozva a képzőművészek siralmas he.yzetéről ■beszélt, s arról, hogy évek óta képtelenek műtermet kapni, mert egy negyed-, vagy ötödosztalyú sportklub elfoglalja az egyetlen műteremnek alkalmas helyiséget. Majd sorraveite Nyíregyháza kulturális életének állomásait. Hagyományainkról és kulturális büszkeségeinkről beszélt. „A kultúra nagyon mostoha gyerek” — állapította meg és hozzátette, hogy sajnos a kulturális rendezvényeken nem igen lehet látni sem a megyei pártbizottság, séma megyei tanács dolgozóit. Pedig a megye vezetőinek hivatásuk lenne a megye kulturális életét ilymódon is fellendíteni. Általában a’ kulturális vezetésben hiányzik a perspektíva. Majd az iskolai oktatás hiányosságairól beszélt'. Említetté az országos költségvetésbeh az eltolódást a sport javára. S ennek orvoslását kérte. Dr. Török László a TTIT budapesti Kossuth klubjának küldötte Krúdy Gyuláról beszélt. Szemünkre vetette, hogy bizony keveset törődünk Krú- dyval. Pedig igen nagy író, s ne-* künk büszkének kellene lenni rá. „A kultúra nem egyéb, mint embernek emberhez való viszonya” — kezdte felszólalását Kovács István, a népfront megyei' titkára. A XX. kongresz- szus által elindított új politikai helyzetről beszélt. Hangsúlyozta, hogy most már egészségesebb viszony alakulhat ki ember és ember között, amely egymás megbecsülésén, s nem pedig előítéleteken fog alapulni. A szemlével kap-1 csolatban kifejtette, azt1 várja a meginduló folyóirattól is, hogy sugározza (Folytatás az 5. oldalon ) könnyítse munkáját — Vásároljon háztartási gépeket és eszközöket. Hagymavágói, műanyag húz ban rozsdamentes késekkel á 44.— Ft Acclkerekcs késélesitőt á 10.— Ft Dióőrlőt á 41.20 Ft Húsgépet 5-Ös 8-as 10-es nagyságban 75.30 Ft 102.— Ft 138.— Ft Pásszírozógépet, mely burgonya, bab. paradicsom és más hüvelyes növények panírozására alkalmas. Vajköpülőgépct 2 literes: 97.60 Ft, 3 literes; 93.— Ft és 4 literes nagyságban 119.70 Ft. Háztartásimérleget már 100.— Ft-tól vásárolhat. Fentiek kaphatók vidéken a töldroűvcsszövcl- kezet cs a NÉPBOLT árudáiban, Nyíregyházán az Állami Áruházban és a Kiskereskedelmi V. 25-ös és 40-cs számú szakárudáiban. sokban a népművelési állandó bizottság in íi Ilkájáról *P «•