Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-16 / 242. szám
NÉPLAP 1956 október 16, kedd I\agv Imre elvi ars levele az MDF Központi Vezetőségéhez A MAGVAK DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZKTOSliCENLK B ii d a i) e s t Tisztelt Elvtársak! Kommunista meggyőződésem és a parthoz való ragaszK elásom parancsszavát követem, amikor egyem érdeket, presztízsszempontokat . vagy séituuöitse- get félretéve, ismét a patthoz fordulók. E leveiem megírására m.ndene.lelőtt a párt egysegének ieitése es az a Kívánság keazteieit, hogy m.nél előbb a pari soraiban, annak tagsagaval vállvetve munkálkodhassak a szocia.izmus építésé, az ország felvirágoztatása, dolgozo népünk bokiog, békés elete nr.gy es nehez ie.- adatainak megoldásán, am.hez a part minden erejének megieszitesére, műiden tagjának szilárd, elvhú helytállására van szükség. Ugyanakkor, amikor az 1956 júliusi központi vezetőségi határozat nyomán telmeiülő új és nagy Kerdesek, de n._m utolsósorban népköztársaságunk ellenségei számításainak meghiúsítása elengedhetetlenül megköveteli a part sorainak elvi, politikai es szervezeti egységét, valamint ennek alapján a legsze.esebo demokratikus erők nemzeti os.zefogasát — pártügyem tisztázatlansága és a körülötte egyie növekvő, bizonytalanság megnehezíti a púit egységes cselekvését, megosztja a párt és a demokrácia erőit, éppen akkor, amikor súiyos gazdasági ts politikai feladatokat keli a párt irányításával megoldani. Ebben a helyzetben mindenekfeiett álló döntő kérdés a oart- cgység ügye. Le kívánom szögezni, hogy én a marxizmus—leninizmus tanításai es a parton belüli demokrácia elvei alapján nyugvó partegységet a párt sikerei alapvető teltételének tekintem. Éppen ezé’ t károsnak tartanám, ha az úgynevezett Nagy Imre-ügy körül a harc a pártban tovább éleződne, ami a pártegyseg megszilárdításának, a párt határozott, egységes politikájának akadályává válhatnék, amit pártügyem rendezésével el iehet és el kell hárítani. Nyomatékosan hangsúlyozni Kívánom, hogy pártügyem rendezése érdekében minden tőlem telhetőt megteszek, ami a marxista—leninista meggyőződésemmel, elveimmel, valamint kommunista és emberi becsületemmel összeegyeztethető. Mint már több beadványomban kifejtettem, most újból szükségesnek tartom leszögezni, hogy a) egyetértek a párt politikai fővonalával — iparunknak, mező gazdaságunk. KOLOZSVÁR II. A templommal szemben érdekes térszobor, a Karo, lina-oszlop tűnik szembe. 1831-ben I. Ferenc császár és Karolina császa ne látogatása alkalmából emeltette a város. A szobrászati díszek egy része Nagy Sámuel és Csűrös Antal kolozsvári kőfaragók műve; a császári párt ábrázoló jeleneteket Jjsef Klieber n^ves bécsi szobrász véste köbe. A finomművű emlékoszlop — bár az uralkodó párhoz illő jeleneteket ábrázol, a polgárság biedermeier stílusát érzékelteti. Az óvárban áll Kolozsvár egyik történelmi büszkesége, Mátyás király szülőháza is A XV. században emelt gótikus épület impozáns kőfalát emléktábla díszíti. Egyszerű, csúcsíves bolthajtású, gót stílusú kötaragás- sal díszített ház ez, Méhfi «■ akab szőlősgazda tulajdona volt, amikor Szilágyi Erzsébet megszállott benne. Gazdáját később Mátyás király felmentette a közteher viselése alól, majd X. Rákóczi György a városnak ajándékozta a házat. Ettől a kolozsváriak szívének oly kedves háztól a régi épületekkel övezett szűk kis utcán a főtér felé haladva az egy in ház -újabb nevezetességet tartogat. A középkori Kolozsvár szellemi élete egyik fényes alakjának Holtai Gáspárnak a nyomdája dolgozott itt. Itt születet* meg az első kolozsvári nyomtatvány, Heltai Katekizmusa. (1550.) Nyomdája a maga korában a legtöbb magyarnyelvű könyvet adta ki: Heltai a magyar művelődést, mint hitvitázó, fordító, író, nyomdász és könyvkiadó szolgálta. A gót, reneszánsz, barokk és klasszikus stílusban épített házak formálta szabályos főtéren minden más épületet . háttérbe szorítva, lenyűgözően emelkedik az impozáns méretű Szent Mihály templom. Kolozsvár polgárainak mindig egyik büszkesége volt ez a régi, európai hírű gótikus építkezés. Szentélye már 1349-ben felépült. A XV. század kezdetén készen állt a hatalmas templomhajó és a nyugati főkapu, 1444-ben pedig a fo.iapu timpanonjában elheÚttörő-találkozó Tiszalökön Vasárnap mintegy ViO pajtás ét úttörő csapatvezető vett részt a járási úttörő találkozón Tiszalökön. Susz- terics Gyula százados mondott beszédet, amelyben a 10 éves úttörőmozgalomról szólott. Beszédében ecsetelte a tiszaioki járás úttörő csapatainak munkáját. A beszéd után három csapatvezetőt és 10 pajtást jutalmaztak meg. .4 10 úttörő megkapta a „Kiváló úttörő" jelvényt és lefényképezték őket a jubileumi zászló előtt, amelyet a járási párt- bizottság és a járást tanács ajándékozott a DlSZ-bizoti- ság iskolai osztályának. Az ünnepség után játék, e'oéá, tombola szerepelt aj programban. —— * ' Bírósági hírek Veszprényi Károly nyír- j egyházi, építőipari technikus 1956 januárjában vállalatánál Királyfalvi Kálmán táppénzes 714.Y8 forint illetményét nem fizette ki, hanem elköltötte és a [ bérfizetési jegyzéket meg- j hamisította. Társadalmi tu-1 lajdon sérelmére elkövetett sikkasztás és okirathámisí- j tás büntette miatt 3 hónap'. ! börtönre ítélték. * Gáczi Lajos 50 éves nyír-: egyházi födi ász, Kiss E.-r.ő j utca 26. szám alatt vele egy j házban lakó özv. Nagy Jú-j nosnét félrevezetve egy j nyilatkozat aláírására kény-1 széniéit, majd a gyengeel- í méjű Nagy János besz.á- j mithatatlanságát kihasznál-. va a nála lévő ku’ccsal a! sértett lakásába hatolt, ott1 átalakítási munkálatokat j eszközölt s ekként a lakás- \ cserét fondorlattal akartai megejteni. Giczit magán- j laksértés és csalás bű.vtetti} miatt 800 forint pénzbü i- j t-1 Icét-e ítélte a nyíregyházi I járásbíróság. • lyezlék Szent Mihály koalák ját. A XV. században meg kellett újítani a szentély boltozatát, majd a ter- v ett két torony helyeit egyet építettek fel. Egy 161r<-es metszeten a templom egyetlen tornya négyszögletes, zömök, négy fia- tornyos építmény nagy, napórával. Ezt tűzvész, villámcsapás, majd földrengés pusztította el. 1837 és 62 között építik a mostani 80 méter magas új-gót tornyot (a legmagasabb Erdélyben), amely stílusosan alkalmazkodik az eredeti épülethez. Ma ragaszkodva a templom eredeti stílusához, újra renoválják. ■ • ■ A Szent Mihály templom e sősorban patinás falainak tömegével ragadja meg nézőjét. Csak később tűnnek fel a szentélyre és hajóra tagolt épület kitűnő arányai, a falfelület mértéktartó beosztása, az ablakok és a pillérek ritmikus változása. Bensőjében még inkább kibontakozik szépsége. Külföldön is ritkaság számba megy csiilagbolto- zata. A boltozatok és a pillévé . arnok szüntelen egy- másbaáramlása. A hosszas építkezés miatt különböző r"’r.tájú keskenyen iveit ablakainak mozaikjai, a három kapu különösen gazdag kiképzése sok helyen helyi mesterek munkáját is- dicséri. A karzati 1420-ból származó freskó. Ma-.il- bertsch Ferenc Antal; A három királyok imádása (1748) oltárképe, Nachtigall János és Schuchbaner Antal gyönyörű faragást), szobrokkal díszített szószeke (1740—1750) a templom értékes műemlékei. A templomhoz, mint általában a várost uraló gótikus egyházakhoz, történelmi események is fűződnek. Fejedelmeket választottak és iktattak itt be. A főtéri gótikus templom hatását még jobban emeli Fadrusz János világhírt: műve, a Mátyás-szobor, Szinte Kolozsvár jelképévé vált ez a monumentális alkotás. E szobornál többet sem tollal, sem vésővel —- Mátyásról, a „legfenségesebb magyar királyról“ nem mondottak. Bástyaszerű kő- talapzaton Corvin Mátyás hatalmasan, uralkodóan, igazi reneszánsz királyként üli meg lovát. Lenyűgöző, időtlen nyugalmú — bölcs, művelt uralkodó és nagy hadvezér e szobor Mátyási. A ló mind a négy lábán, le., szegezett fejjel áll, míg Mátyás derékszöget alkotva merev-egyenesen ül, szigora szemekkel messze tekint. A két oldalt elhelyezett alakok és magasra tartott zászlaik is a szoborcsoportozat központi alakja. Mátyás felé irányítják a figyelmet. Ez a kompozíció és Mátyás király alakjának megformálása a nagyvonalúságra, lényegre való törekvését tükrözi. A világhírű szoborhoz és a négy patinás templomhoz méltó keret a szabályos négyszögben alakuló főtér. Gótikus, reneszánsz, barokk, empire és újklasszikus stílusban épített —> de az Erdélyben kialakult építési mód hatását is viselő — stíluselemek mindenütt: jellegzetes oromzatú házai a város gazdag kulturális életéről tanúskodnak és ódon levegőt teremtenek. Jellegzetes kapuboltozatok, igen magas, erdélyi típusú tetőszerkezetek. KOZMA ELZA, a kolozsvári Igazság c. lap rovatvezetője. Az MDF Központi Vezetősége Folitikai Bizottságának határozata A Politikai Bizottság megtárgyalta Nagy Imre elvtárs október 4-; levelét, amelyben pantagságának visszaállítását kérte. A Politikai Bizottság elhatározta: 1. Hatálytalanítja az 1955 novemberi határozatot, amely Nagy Imre elvtársat kizárta a part soraiból, mert jóllehet követett el politikai hibákat, ezek nem tctlék indokolttá a pártból való kizárását. A kizárási határozat létrejöttéoen jelentős szerepet játszott Rákosi Mátyás elvtárs személyi elfogultsága. Mindezeket figyelembe véve, a Politikai Bizottság #u j..;l!kllla-uuiÍii:liiiiu,aifl:j!lUi1.iii:il;idliiiliii-iiiliiltliMiiuiil[lul|liiiu,iiullliii!lii!i,iiinlfl:iil]i !Mi «M Af „„ & * „ „ Orvoslást várunk Egy kis torma az illetékesek orra alá Haapcü... Ej. de csípős, erős ez a torma! S hogy csavarja az ember orrát!... A csípős torma, rothadt szaggal vegyült, amit közel egy éven át kénytelenek voltak szagolni a nyírbátori Árpád utca 3 szám alatt lakó emberek. Tavaly decemberben történt, hogy a ház pincéjébe „ideiglenesen* több mazsa tormát raktak íe ismeretlen egyének. Aztán elfelejtették értékesíteni. Sőt a torma kezeléséről is elfeledkeztek. S a torma hiába csípett, hiába volt erős. erősebb volt nála a fagy és nyírok: megrotbndt az egész. A ház lakói hiába leslék. keresték, várták a rothadt torma felelős gazdáit. Végül' az ottani cipész ktsz. idén. október elején, saját felelősségére kirakta a pincéből az ud- \ arra a torma maradványait. mert nem volt hóra tenni a téli tüzelőt. Skuril Károly, — aki a házban lakik — panaszkodott a szerkesztőségnek, hogy kibírhatatlan az udvarban a rothadt 1orma. Kérte, hogy segítsünk megkeresni a romlásra ítélt torma gazdáit. A lakók a Népboltra gyanakodtak. de mikor megkérdeztük, a Népbolt nem Nagy Imre elvtársat visszahelyezi párt- tagsági jogaiba. 2. Javasolja a Központi Veze őségnek, hogy az ügynek még nyitott kérdéseit a közeljövőben vitassa meg, tisztázza Nagy Imre elvtárs által ténylegesen elkövetett hibákat, valamint azt, hogy a korábbi párthatározatokban mennyiben voltak túlzások vagy helytelen megállapítások. Ezen intézkedések lehetővé teszik, hogy a Központi Vezetőség az ügyet elvi alapon véglegesen tisztázza és lezárja. ...ili «Kl tó.... é A tó.*.,.. ..A,* .4.’ ...tó' tó . •*.*.. .JUh <*.*■, Ató. „tótól..., Meg kell erősíteni a Vízügyi Igazgatóság pártszervezetét Elmondja Zeleznilt Sándor mérnök, ns> alapszervexet párttitkára mennek, mert mi hivatalként lévén elbírálva, kisebb fizetéseket kapunk, illetve nem részesülünk prémiumban.) Ilyen körülmények között a fiatalok nevelése nem sok sikerrel jár. Pedig nagy szükség lenne, hogy megerősítsük sorainkat fiatal kommunistákkal. Az idősebb, jól dolgozó műszakink előtt is megnyitjuk szervezetünk kapuját és türelmes nkával bizonyltjuk, hogy a helyük közöttünk van. Ez igazgatóságunkon, a hol megyei viszonylatban talán a legtöbb támadás történt az értelmiség ellen, nem Icöny- nyíí feladat. De olytin feladat, amelyet végre k 11 hajtanunk annak érdekében, hogy a munkák motorja a Vízügyi Igazgatóságon is a pártszervezet lenen , mus—iCtnnizmus szellemében, a sajátos magyar viszonyoknak megfelelően a szocializmus alapjaira való helyezésével — ame.yei az 1953 júniusi k8-gq.'.ti vezetőségi határozat és a III. kongresszus hataroza.ái szabnak í .eg; b) egyetéltek a dem kraxikus centralizmus lenini elvével, ame.ynek alapján magamra köte.ezönek tartom.a part ha- tározaiáit, meg akkor is, hu azokkal lészbea vagy eges,.ben r.em erte.y egyet; c) egyetér tő., az 1956 jú .iusi kő-.ponti vezetőségi hatáioz.t azon ehi célkitűzése. vei, amelyek a XX. kong. essz tu szellemében ve,.e.ii< a pártot a szocialista demokratizmus útján. Bár a határozat számos kérdésében más véleményen vagyok, a határozatot magamra kötelezőnek tartom és küzdők megváló vitásáéit. Eeltet.enül szükségesnek ta.tim, hogy politikai és ideoleg ai tevékenységemmel kapcsolatban az e mú.t időszakban elhangzott vádakat megfelelően vezető paitíiOiUm nyi.vánossaga előtt megvitassuk, s amennyiben az eszmei tisztázás eredményeként szükségesnek mutatkozik, az alaptalannak bizonyult vá lak helyreigazításával egyidejűleg a magam részéről kész vagyok a ténylegesen fennálló hibák elismerésére. Meggyőződésem, hogy ügyemet mind a pártsgység,’ mind a politikai és gazdasági feladatok sikere érdekében rendezni kell. Annál inkább hangsúlyoznom keli ezt, mert a pártból való kizárásom- a párton belüli demokrácia, a párt szervezeti szabályzata megsértésével történt és pártszerűtlen volt. Ez a meggyőződésem vezetett, amikor vezető pértszervekliez több beadványt intéztem, s ez indított arra is, hogy legutóbb régi alapszervezetem pártbizottságához forduljak. Mindezek alápjan úgy érzem, hogy a pártban a helyem, amelyben közel 40 esztendőt töltöttem, s amelynek soraiban a nép, a haza, a szocializmus ügyéért hol fegyverrel a kézben, hol munkával, szóval vagy tollai, legjobb képességeim szerint küzdöttem. Kérem tehát a Központi Vezetőséget, hogy párt- ügyemet tegye újabb vizsgálat tárgyává és annak eredményeképpen állítson visz- sza párttagsági jogaimba, hogy ily módon pártügyem lezárásával is segítse elő a párt és az ország előtt álló feladatok minél eredményesebb megoldását. Budapest, 1956. október 4-én. Kommunista üdvözlettel: NAGY IMRE s. k. Az értelmiségi határozat J megjelenésé óta egészségesebb szellem alakul ki igazgatóságunkon. Persze, még érezhető a műszaki éi- teirniség egyes tagjainak fenntartása, amellyel az új légkört fogadják. A sérelmek, amelyek ezeket az egyes embereket érték, nehezen gyógyulnak. Pártszervezetünk megértéssel közeledik hozzájuk. Szervezetünk összetétele még nem egészséges. Igazgatóságunkon a dolgozók zöme műszaki, de ez azért nincs eléggé képviselve a párttagságunkban. A műszakiak csak mintegy negyedrészéi alkotják szervezetünknek, a mérnökök közt csak én vagyok párttag. A fiatalok — gazdasági okok miatt — egymásután hagyják el :g izgatóság unkát, (Más vállalatokhoz valialta magara, mert ilyet nem árusítanak. A Mészöv az ügyben a felvásárlási igazgatósághoz tanácsolt. Az igazgatóság zöldség osztálya tudott a tormáról, s ebben az ügyben szerintük a nyír- bélteki fmsz. a ludas. A nyírbéltekiek azonban nem érzik a felelősséget ..Majd eltakarítjuk, eltüntetjük“ — mondták a telefonba, s hogy ki felelős a kárért, azt nem tudják. Az igazgatóság vezetője biztosan prüszkölni fog a tormától, amit orra alá reszeltek, s felelősségre vonja a vétkeseket. O. A.
