Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-16 / 242. szám

* '7hl ár} proletárjai reijf.iutjetfl? .’ SZABOLCS­SZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 242. szám aha 3« ‘ »I.I.KH 1956 október 16, kedd Nagy Imre elvtárs levele a Központi Vezetőséghez A Politikai Bizottság határozata (2. oldal) A jugoH&láv-magyar tárgyaliísok (3, oldal.)-----Nyolc év után----­Belgrádban Belgrad . » . Néhány éve a világ végének vagy még annál is rosszabbnak gondoltuk. És nemcsak gondoltuk, hanem egy bűnös politika jóvoltából mi újságírók is így tájékoztattuk a közvéleményt. Le­írni is nehéz, de rágalom volt minden szavunk, mely Jugoszláviát illette. Fülünk nem fogta fel, kezünk nem írta le csak a rosszat: öivendtünk ha ottani gazdasági nehézségekről szólt a hír, s elhallgattuk az eredményeket. Megrendezett perek hazug adatai alapján szórtunk rágalmakat Jugoszlávia vezetőire, a perek nyomán pedig ártatlan emberek kerültek akasztófára, börtönbe. Megtörténhetett ez akkor, amikor a néptől messze eltávolodott az államhata­lom, amikor az ország igazi gazdáinak csak jóvá­hagyási joga volt, amikor virágzott, tombolt a sze­mélyi kultusz. Aztán történt egy és más; egy szép napon szov­jet utasszállító repülőgép szállt le Jugoszláviában, s a kíséretével kilépő N. Sz. Hruscsov a világ ámula­tára így kezdte beszédét; „Kedves Tito elvtárs . . Mennyire más volt ez, mint az évek hosszú so­rán papagáj módjára ismételt dicstelen jelzők! A legszebb, a legmelegebb, a legközvetlenebb azok között a megszólítások között, amelyekkel politiku­sok illethetik egymást. Hogy mi történt ezután? Nekünk magyaroknak is színt kellett vallanunk. Elsősorban magunk, má­sodsorban a világ előtt elismerni, hogy gyalázat volt a sok rágalom, Jugoszlávia barátainak ártatla­nul kiontott vére. Gyalázat volt. És mégis másfél évnek kellett eltelnie, míg a bűnözők rabtemetőjé­ből díszsírhelyre kerültek mártírjaink, míg vissza­vonhatatlanul elhangzott a „Végtelenül szégyelljük7’ és a „Soha többé”. Hosszú másfél évnek, mert még működtek a régi politika erői, akik nem tudtak megbékélni a tisztán ragyogó igazsággal. Néhány hónapja Tito elnök a Szovjetunióban járt, s hazafelé menet hivatalos látogatást tett a Román Népköztársaságban. Hogy irigyeltük dél­keleti szomszédainkat! Hogy reménykedtünk: hátha mégis erre veszi útját a jugoszláv küldöttség, hátha kimehetünk fogadására Záhonyba, az ország ka­pujába! De nem. Magyarországot elkerülte a kül­döttség. Nem is igen volt itt keresni valója. Be kellett látni: alaptalan a remény. Ki is hallott olyat, hogy ide jönnek Jugoszlávia vezetői elmon­dani: „Ne haragudjanak az elvtársak azért, hogy önök megbántottak minket.” Az ország kerekét kellett előbb másképp irá­nyítani. Aztán jöhetett tíz nap alatt három csoport mártír ünnepélyes temetése. Előbb itthon, a szívek­ben kellett elrendezni a „jugoszláv-ügyet”, a ,.Rajk- ügyet”. Aztán ülhettek vonatra a párt küldöttei, hogy bocsánatkérő, de tiszta tekintettel léphessenek Jugoszlávia földjére. A párt Központi Vezetősége negyedévvel ezelőtt hirdette meg a „tiszta lap” politikáját. Sokoldalú eredmények, kibontakozó demokratizmus jelzi útját. S egy tiszta lapra tegnap óta újabb eredményt jelző írás, makulátlan írás kerül: tekintélyes veze­tők részvételével megkezdődött a jugoszláv és a magyar kommunisták tanácskozása. Több gazda­sági és szakszervezeti küldöttség után á párívezetők tisztelegnek a meggyalázott ország előtt s egyenge­tik a szocializmus építésének sokféle és mégis kö­zös útját. Nem lehet ma magyar újságíró előtt becsesebb feladat, mint hűen beszámolni a tanácskozásról, megírni az évekig elhallgatott vagy visszájára fer­dített igazságot, bevallani a tévedést, a felelőtlensé­get és megint új lapot nyitni, tisztát, becsületest, amely nem tűn a hazugságot. Szívből kívánni, hogy koronázza teljes siker a megkezdődött tárgyalásokat. Nem lehet magyar dolgozó előtt igazibb fogadalom, mint megfogadni erős fogadással, hogy' nem térhet vissza a hazugság, a gyűlölködés korszaka, hogy az újonnan izmosodó barátságot soha többé nem ront­hatják meg a letűnt politika bűnös erői. Megérkezett Belgrádba a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége Belgrád, (MTr). A Magyar- Dolgozók Pártjának kül­döttsége Gerő Ernő vezeté­sével hétfőn kora délelőtt megérkezett a jugoszláv fő­városba. A küldöttség ku- lönvonata. pontban 9 órakor futott be a belgrádi pálya­udvarra, ahol a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviseletében Alekszandar Rankovics és Szvetozár Vukmanovics-Tempo, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsá­gé. Végrehajtó Bizottságának tagjai, továbbá Dusán Pet- rovics és Milos Minies, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi. zottságának tagjai, Jozse Vilfan, Tito köztársasági el­nök kabinetirodájának főtit­kára és Dobrivoja Vidics helyettes külügyi államtit­kár várta a magyar párt ve­zetőit. A magyar küldöttség kü- lónvonatán érkezett a pá­lyaudvarra Lazar Kolisev- -zki, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja, Voja Le­in vies és Paso Romac, a JKSZ Központi Bizottságá­nak tagjai, akik Szabadkán í gadták a magyar párt ve­zetőit. A vonatból egymásután szálltak ki Gérő Ernő, Apró Antal, Hegedűs András, Kádár János, Kovács Ist­ván. Alekszandar Rankovics odalépett Gerő Ernőhöz és forrón kezet szorított vele. Két úttörő virágcsokrokat nyújtót át Gerő elvtársnak. Felhangzott a magyar, majd a jugoszláv himnusz, utána Gerő elvtárs a mikrofonhoz lépett és alábbi beszédet mondotta: Kedves Elvtársak! Mint a Magyar Dolgozók Pártjának és a magyar népnek küldötteit nagy örömmel tölt el bennünket, hogy eljöhettünk a szom­szédos Jugoszláv Szövetségi N pköztársaságba, baráti ’"•őrsi küldetéssel. Már nagyrészt eltemet­tük azokat a káros, mindkét országra és mindkét népre, vala­mint pártjainkra nagy mértékben hátrányos viszonyokat, amelyek néhány éven keresztül mérgezték és kiélezték az országaink és né­peink közötti kapcsola­tokat. Hála mindkét -rszúg vezető körei kölcsönös törekvései­nek, népeink akaratának megfelelően az elmúlt évek­ben igen jelentős előrehala­dás történt az országaink közötti jószomszédi, baráti, testvéri viszony és szoros kapcsolatok megteremtése útján. Különösen gyümöl­csöző volt e tekintetben az elmúlt esztendő, melynek folyamán együttműködé­sünk megjavításában és ki­fejlesztésében, a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a sport területén közös erőfe­szítéssel komoly eredménye­ket értünk el. Meg vagyunk győződve arról, hogy jelenlegi küldetésünk .jelentős lé­péssel fog hozzájárulni a pártjaink közötti elv­A DÓZSA TERMELŐ­SZÖVETKEZETNEK saját építőbrigádja van — s eb­ben három kőműves és há­rom ács dolgozik. Ebben az esztendőben sok építkezés fűződik nevéhez. 40 férőhelyes sertés- fiaztatót, 100 férőhe­lyes hizlaldát, ötvenva- gonos górct, darálót és pajtát épített. Ezek az építkezések saját erőből születtek, s így nem­csak az építési brigad.t il­leti dicséret, hanem a ter­melőszövetkezet egész tag­ságút. Hasonló szorgalmáról és kezdeményező e ő, ől lehet meggyőződni A SÁG VÁRI TERMELŐ- SZÖVETKEZETBEN is. A sző.e.ke-e.r.ek három tagú építöbrigádja van, amelyik set vagonos górct, 100 tói óhelyes sertéshizlal ­dát épített. Nagyon érdekes és köve­tésre méltó, hogy a termelőszövetkezet holland melegágyas ker­tészetet akar létrehozni. Enneit az a lényege, hogy meleg vízzel fűtik az ágya­kat. A meleg vizet a ter­melőszövetkezet a közelben lévő két üzemből, a do­hányfermentálóból és a Patyolat Vállalat üzeméből szeretné megkapni. Jelentős építkezés folyik A FELSŐSIMÁI BÉKE TSZBEN is. Rövidesen befejezik egy 12 hold dohány termésé: befogadó pajta ep t.s.t. El­készült mar egy 18 férőhe­lyes tehénistálió és 40 négy­zetméter al. pt rülcíű da­ráló. A darálót egy régeb­ben felépült se té hizlaldá­hoz építetté::. GÉPTÁRSELÁS A BÁLINT BOKORBAN A Bálint bokeri dolgozó parasztok gépttmulá i szak­csoportot alakítottak. En­nek az az e.ö.tye, hogy a szomszédos fö.dű dolgozó pa­rasztok, egyénileg gazdál­kodók géppel tudjáa m.g- müvelni földjüket. Eddig 20 gazda társu.t 160 hold főid­del. ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT A term :iőszövetkezetek zárszámadásra készülnek. A hónap végén hivatalosan is megkezdődne!, sz. tlő- é zü- letek, elkészítik a termelő­szövetkezeti gazdaságok lel­tárát, számbaveszik a jöve­társi együttműködéshez, s népeink közötti ba­rátság megszilárdításá­hoz és kifejlesztéséhez, mert mindkét ország a szo­cializmust építi, mert or­szágainkban a hatalom a dolgozó parasztsággal szo­delmet, meghatározzák a szétosztásra kerülő hasz­not. A nyíregyházi Szabad­ság Termelőszövetkezetben jók a kilátások. Az elmúlt héten előlegül 4 kilogramm kukoricát osztottak ki mun­kaegységenként. Egyébként a kukorica betakarítása még folyik és te.més;et:sen még jelentős mennyiség kerül szétosztásra. SZÜRET Megkezdődött a szőlő- szüret a Kossuth Termelő- szövetkezetben. Az idén igen jó bort présel a szö­vetkezet — a tavalyi 13 mai szemben 19—23 cukorfoko­sat. 52 MÁZSÁS KUKORICA ÁTLAG Az idei száraz nyár sok helyen kárt telt a kukorica­Busa József né és Séra István, a Minőségi Textil­ruházati Vállalat szabászat a következőket mondták munkatársunknak az őszi divatról. A szövet, o gyapjúszövet és más őszi és téli ruha­anyagok mellett egyre na­gyobb tért hódit a yersey és a háziszőttes. Leggya­koribb szín a fekete és a lila. Általában a sötét szí­nek uralkodnak, de azért nem a szín határozza meg elsősorban a divatot. In­kább maga a ruha és sza­bása. A kiskosztümök melleit j gyakratt használják a há­romrészes ruhát (szoknya, kiskosztüm, kosztüm) bár­sony, vagy szőrme díszí­téssel. A szoknyák általá­ban egyenes vonalúak, di­vatos a legyezőhol, kosz­tümökön a rátüzött zseb. Sok délutáni ruhát láthc- tunk kiskosztümszerü mély kivágással, amelyeket gyöngyhímzés, vagy bár­sonybeiét díszít. Viselnek hozzá stólát vagy kiskabá- tot. A legújabb és legdi­vatosabb anyag az arany­nyal vagy ezüsttel átszőtt yersey, leggyakrabban só- I tét színben. A díszítést ál­talában művirággal, szí­nes alumínium ékszerrel oldják meg a nők. vetséges munkásosztály ke­zében van, mert mindkét félben megvan a törekvés arra, hogy a még függőben lévő dolgainkat rendetzük a teljes nemzeti független­ség, az egymás ügyeibe való* (Folytatása a 3. ollalon) termésben. Ezt azonban nem igen venni észre a Ságvári Termelőszövetke­zetben. Ez a szövetkezet tíz holdjról 520 mázsát takarí-l tott be. ELVETETTÉK AZ ÖSZÍ ÁRPÁT A nyíregyházi termelő-: szövetkezetek befejezték az! őszi árpa vetését. Ugyan­akkor elvetették a rozs het-: ven, a búza negyven szá­zalékát. A mag 80 százalékát az új módszer szerint kél henger közé vetették. A nyíregyházi termelőszö­vetkezetei.: között elsőnek, a Rákóczi TermelőszöveU kezet végzett a vetéssel.-» Dicséret illeti az egész tag-; ságot. Soltész Istvánná. A nadrág-divat olyan, mint tavaly volt, emellett otthoni viseletre vagy munkahelyre női kabát- szövetből vagy nagy pepi­tából készítenek rövidebb.l széles mandzsettás nadrá­gokat. A téli kosztümöknél ál-* tataidban divatos a ma- gasnyak, a sálgallér, de nem szorul háttérbe a fa- zonos megoldás sem. Az ujjakat viszont egyszerű bevarrással készítik. Gyak­ran láthatunk kosztümö­ket övvel. Kezd térthóditani a buggyos-hát megoldás. A fiúkatbátok az idén hát­térbe szorulnak, egyre na­gyobb tért hódit a hét- nyolcados kulikabát min­denféle színben és a düf­tinnel vagy ballonnal kom­binált kétoldalt hordható fregoli kabát. A dolgozó, nőknek őszre és télre egy-\ aránt divatos és célszerűi a kötényruha, amit több-] féle blúzzal és boleróvali hordhatnak. Az eddigi kalapdivatok melleit a ruhának meg­felelő yersey turbán, cse­rép-kalap vagy tollkalap divatos. Általában lehel mondani, hogy a téli kosz­tümöknél a kulikabátok mellett kedvelik az angoli kosztümöket, fazonnal' vagy magasnyakkal, eset-1 leg sálgallérral. Öltözködjünk csinosabban! Milyen az őszi és milyen lesz a téli női divat ? Gazdag ősz, lendületes építő munka Hírek a nyíregyházi termelőszövetkezetek életéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents