Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-12 / 239. szám

(Vitát} prfílpíáriai tfjtjpjíM/r/eiz ! SZABOLCS­SZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 239. szám AKA 50 MLLÍáK 1936 október 12, péntek Ez már. a második forduló. Szentesi Lajosnak, a tiszalöki Üj Élet TSZ tagjának 23 mázsa tengerije termett 1200 öl háztáji földjén. Egy minisztertanácsi határozat a gyakorlatban Nemrégen jelent meg Minisztertanács határozat arról, hogy a termelőszövetkezetek 4—7 éves közép- és 19 éves hosszúlejáratú hiteleit egységesen 25 éves lejá­ratúra hosszabbította kormányzatunk. Hogy milyen gyakran jelentkező és komoly ösz- szeget jelent a középlejáratú hitel egy-egy termelőszö­vetkezetben, azt minden tsz-tag és minden vezető tud­ja. Ebből végzik az áilatvásárlást, a kisebb gépek, a műtrágya, a takarmány, és az évelők magvainak be­szerzését. Egyáltalán nem lebecsülni való összegek ezek, különösen ha hozzászámítjuk még az épületre, nagy gépekre, fásításra, telepítésekre felvett hosszú lejáratú hiteleket is. ,Adós fizess!“ Ez a törvényes jelszó, ezt kívánja a csoport becsülete is; >: De az l—3 százalékos kama­tokkal megvaskosodott összegek bizony nagy teherté­teleket jelentettek termelőszövetkezeteinknek évről évre; és ami még ennél is lényegesebb, lényegesen csökkentette a munkaegységek összegszerű értékét. Igaz: ezután is a jövedelemből kell fizetni a tartozást, csak egy kicsit másképp, A Minisztertanács segíteni akarása nemcsak aka­rat maradt. Eleven valóságot, többlet forintot ígér... Ha! ...mert ez a „ha" nagy feltétel, és nem más, mint a termelőszövetkezetek termelési tervének tel­jesítése. Lássunk egy-két példát: A tiszateleki Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek ebben az évben 226 ezer forintot kellett volna a fel­vett középlejáratú hitel törlesztésére kifizetni, 26 ezer forint kamattal együtt. Ez 252 ezer forinttal egyenlő. A Minisztertanács határozata után 52 ezer forint évi törlesztést kell fizetni és csak 13 ezer forint kamatot, tehát összesen csak 65 ezer forintot. A különbség 187 ezer forint, Ha ezt az összeget elosztjuk a 20 ezerre tervezett munkaegységgel, akkor 9 forint többletet ka­punk munkaegységenként. A Vörös Csillagban 9 forint 85 fillére tervezték őszre az egy munkaegységre jutó forintértéket. Dur­ván számítva ez az összeg mostmár kétszeresére emel­kedik. Akinek 300 munkaegysége van, és ez nem rit­kaság a tiszateleki Vörös Csillagban, az 2400 forinttal több készpénzre számíthat az őszi elszámolás alkalmá­val. (Űjból hangsúlyozuk: ez csak a készpépz. Ezen kívül munkaegységenként 24 forint természetbeni ré­szesedés is várható.) Most lássuk az ibrányi Alkotmány TSZ helyzetét: 337 ezer forintot kellene fizetnie az idén, 53 ezer forint kamattal. Ez összesen 390 ezer forint. Ezzel szemben most fizet 117 ezer forint törlesztést, és csak 29 ezer forint kamatot. Ez összesen 146 ezer forint, vagyis a 390 ezernél 244 ezer forinttal kevesebb. Mind a két példa világosan bizonyítja, hogy a Minisztertanács határozata milyen kedvezően érinti a termelőszövetkezetek tagságát. 90 mázsát fizet a burgonya - ízletes silótakarmány sárgarépából Sereny munkát végesnek n Diyirbogdányi Állami Gazdaságban A Nyirbogdányi Állami Gazdaságban vége felé jár­nak a legfontosabb betaka­rítási munkáknak. Egy-két napon belül eleget tesznek vállalásuknak, amely úgy hangzott, hogy október 15-ra befejezik az alma szedését. 45 vagon téli almát szüreteltek te, ame.y- nek 70 százaléka export­áru, A 200 holdas burgonya­földnek mintegy 90 száza­lékáról betakarították a termést. 90 mázsás átlaggal fizetett az aranyalma és az őszirózsa fajta. Őszi kalászos vetési ter­vük 500 hold, amelyhez a velőszántást már elvégez­ték, s eddig 350 holdon földbe tették a magot. Megkezdték a gazdaság­ban a silózási munkákat is. Sárgarépát vásároltak é-. kukoricaszárral kevert silo- takarmányt készítenek be­lőle. A mai napig 300 köb­méter takarmányt silóziak. Ebből a jó tápértékű siló­anyagból még 600 köbmé­tert akarnak készíteni, amelyhez 10—15 vagon sárgarépát vásárolnak. Jó tejelőtakaimány a sárga­répa. Szecskázva is etetik s azóta a tejzsír 0.3 száza­lékkal, az istállóátlag l.ő literrel emelkedett. 1 Színvonalait balettoktiifás folyik Nyíregyházán A felszabadulás óta kü­lönösen az elmúlt és az idei évben kedvelte vált a dolgozók körében a tánc, mint művészet. Egymás­után nyíltak balett tanfo­lyamok, hova nagy szám­ban jelentkeztek gyerekek és fiatalok. Nyíregyházán kb. 2000 gyermek tanult már hosszabb-rövidebb ideig balettezni. Az isko­lák színvonalát azonban a kevés tanerőre való tekin­tettel nem mindig lehe­tett a kívánalomnak meg­felelően biztosítani. A megyei és lárosi nép­művelési szervek éppen ezért igyekeztek ezen a hiányon segíteni. A József Attila várod művelődési házban még e hó 15-ig in­dul tanfolyam kezdők és haladók részére. E tanfo­lyamokat Kövérné Bacsó Alexandra és Glückné Fe­jes Éva debreceni diplomás balettoktatók vezetik. Dél­előtt 8—12-ig, délután 3—6-ig tart a beiratás. A tandíj 50 forint. A tanfo­lyam nagy érdeklődésre tart számot. Uj művelődési otthon épül Rakamazon (Tudósítónktól.) meg csatt a tervrajzok ibolyaszínú lepedőin látni a leendő falak vonalait, ue nemsokára ország-világ előtt ott büszkélkedni majd Rakamazon az új kultúr­otthon. Rakamaz lakói esztendő­kön át joggal méltatlankod­tak azért, hogy kevés lehetőség volt a művelődésre, a tanulsá­gos, hasznos szórako­zásra. A régi, szűk „kultúrház” összesen egy terme nem fo­gadott be többet 150 em­bernél. Ha színészek jöttek Rakamazra, a moziterem- ben csináltak nénin pódiu­mot. Pedig oda sem fáit be sokkal több ember, mint a kultúrterembe. De nem voltak megfelelő öltözők sem, így nem valami nagy kedvvel jöttek a községbe színtársulatok. Annál nagyobb most a község öröme. Amikor hí­rül vették, hogy a községfejlesztési alap­ból 300.000 forintot új kultúrház építésére köl­tenek. mindjárt sokan ajánlották fel segítségüket. Ki fogat­tal, ki kézierővel, csaknem 60.000 forint értékű társadalmi mun­kát végeznek el. Október elsején meg is kezdték az építőanyagok INyírgeisén megalakult a szabálysértési bizottság Szerdán az esti órákban Nyírgelsén megválasztották a megye első szabálysérté­si bizottságát. Az előkészü­letek október 10-ig megye- szerte megtörténtek. A vá­lasztásra elsőnek Nyírgel­sén tanácsülésen került sor. A szabálysértési bi­zottság elnökének Horváth Jánost, a tanács vb titká­rát. elnökhelyettesévé Nagy Istvánt választották. Tag­jai: Banka István és Idős Sándor Imre szövetkezeti dolgozók, Illés József, Lám- falusi Mihály és Lámfalusi Gábor köztiszteletben álló egyénileg dolgozó parasz­tok és Erdei Miklós tanács­tag. A szabálysértési bizottsá­gokat október 20-ig az egész megyében megvá­lasztják, október 22-től kezdve pedig az elnökeik részére kétnapos szakisme­reteket szerző tanfolyamo­kat rendeznek a járási székhely előkészítését. Jól ment a betakarítás, ezért jutott rogat ana is, h-gy a ra- xaniazi gazeiux szíves segítj szándékká! téglát, követ fuvarozzanak az építkezés helyei e. Egy h;t alatt 40.000 téglát és ló vag.n követ horotak össze. A rr.a_ lomüzem munkásai például 5.000, a földművesszö vetke­zet 3.000 téglát segített oda­szállítani tarsadaimi mun­kával. Szűcs István vb. tag körzetéből például ötöuma- gával jött és ezek a szeke­resgazdák 4.000 téglát fu­varoztak az új ku.túiház- hcz. Később jönnek majd a rakamazi kisiparosok, a ktsz-ak, hogy minden térí­tés nélkül részt vegyenek a kultúra új hajlékának építésében. A jövő hét első napján elkezdődik az építkezés. Úgy tervezik a rakamaziak, hogy ebben az évben tető alá hozzák, a jövő esztendő májusában pedig fel is avatják az új kultúrnázat. Sokat segített a raka­maziak gondján az Okta­tásügyi Minisztérium is, amely egy régen iskolának hasznait, de a háború ide­jén rommá lett épületet engedett át a falunak. A romépület alapjait és fel­menő falait jói fel tudják használni az új kultúrház egy részének megépítésé­nél. A kultúrház-építkezés iiymódon 600.000 forint he­lyett nem kerül többe. 350.000 forintnál, Az új kultúrház legna­gyobb terme lesz egy 30 méter hosszú színházterem egy ki­lenc méter széles be­épített színpaddal. Emellett könyvtár, olvasó­szoba, játékterem, szakkört szoba készül és természe­tesen öltözők, meg gond­noki lakás. A színháztér remben kényelmeden elféri majd 400 ember, a színpa-j dón pedig vendégül láthat­ják a községi kultúrcsopor- tok mellett a színházak együtteseit. Az új kultúr­ház udvarában egy akkora szabadtéri mozit építenek, amelynek nézőterén egy­szerre nyolcszáz ember fog-! laihat helyet. p. j. Dióval töltött aszaltszilva készül Nyíregyházán Konzervüzemmel, szeszgyárra], kísérleti teleppel gazdagodik a város Igen dicsérendő kezde­ményezés valósult tTi-g az idei nagymennyiségű szil­vatermes feldolgozására és hasznosítására: aszaló üzem létesült. Az üzem a Nö­vényolajipari Vállalat fe­leslegessé vált száritó be­rendezésével kezdte meg működését. Eddig több mint 40 má­zsa aszalt szilvát ké­szítettek, amit a kimagolás u.án dió­val töltenek meg, es így mint ízletes csemegét híz­nak majd forgalomba. Az üzem három műszakban dolgozik, összesen 34 al­kalmazottal. Buzsáki László és Mol­nár Mihály műszaki veze­tők elmondották, hogy ez még csak a kezdet, mert az ötéves terv keretében nagy kapacitású kon­zervüzem és szeszgyár létesül Nyíregyházán, amelynek előmunkála­tai már folynak a Si­mái út mellett. Ugyanitt kísérleti telepet is terveznek, ahol többek kö­zölt növénynemesítéssel isi foglalkoznak majd. Megyénk régi óhajának megvalósulásáról örömmel, hallunk, mivel a mezőgaz­dasági termékek helyi fel­dolgozása hasznára lesz a termelőknek és fogyasztók­nak egyaránt. Ács AiMwr, Megfelelő keresetet biztosít a kosárfonás Javaslat a fiatalok foglalkoztatására Csak nemrég alakult meg Nyíregyházán a Háziipari Szőve.Kézét ,av«il,au rész­lege, melynek telepe a Széchenyi utcán van, a me­zőgazdasági gépjavító he­lyén. A részleg erőteljes íejlődesen ment keresztül rövid idő alatt. Ez az a hely, — így lehetne jelle­mezni, — ahol a folyóparti füzek értéktelen vesszőiből szorgos kezek aranyvalutát készítenek. A „Tisza" ko­sár már igen keresett és kedveit exportcikk. Akik készítik, különböző korú emberek, nők. férfiak, gyer­mekek és öregek vegyesen. A megyében mintegy há­romszázan foglalkoznak a szövetkezeten belül kosár­fonással. Ezek nagy része úgynevezett bedolgozó, te­hát olyan, aki otthon végzi ei a teljes munkát, vagy a munka egyes részeit. A jö­vő évben 'mintegy 150 ezer darab kosarat kell elkészí­teniük. Ezen felül bármi- lv-n mennyiségben elfogad­ja a kosarakat a kereske­delem. A munkához máris legalább 203 embert kellene felvenni. A munkaalkalom és a kereseti lehetőség eléggé tág. Könnyű munká­val, megerőltetés nélkül le­het havonta 60(1—300 forin­tot keresni. Azok, akik ko­! molyán veszik feladatukat, I 1000 forinton felül is kap- ! nak bérezést. Dolgozik a részlegnél liá- | rom tiszalöki fiatal, akik | mindennap vonaton járnak be. 'Kosárösszeállítást vé- I geznek. Hárman naponta 60 {kosarat állítanak össze ! megfont oldalakból, illetve végekből. Egy kosárért 2.40 forintot fizetnek, hármójuk napi jövedelme tehát 144 forint, amelyből a brigád minden tagjának 48 forint jut. Pálvöigyi Mátyás 60 éves kssárösszeálliíó 1000 forintot, vagy annál többet. I Halasi Pálné. üvegfonó 1 900—1000 forintot, Mészáros Pál kosárfonó 1400—1500 forintot, Tóth Ferenc ruhás- kosárfonó . 1300 forintot ke­res havonta. Jónás Erzsébet munkába lépésének máso­dik napján már 25 forint értékű munkát végzett. A foglalkozás rendkívül alkalmas arra, hogy a munkát otthon végezze el, akinek erre kedve van. A munkaidő sem kötött. Ér­demes lenne hát erre irá­nyítani a 14—18 éveseket. Helyes lenne aztán a kosár­fonó részlegen belül egy ifjúsági egységet összeková­csolni.

Next

/
Thumbnails
Contents