Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-10 / 237. szám

1936 október 10, szerda. N e p l a p 3 SZUEZI HÍREK A Szuezi-csatorna Társaság vezérigazgatója támogatást kér az amerikai hajózási és olaitársasáookiól a csatorna korszerűsítéséhez Sepilov felszólalása a Biztonsági Tanácsban Washington, (Reuter). — Washingtoni diplomáciai körök hétfőn kijelentették: dr. Bahat Badavi, az egyip­tomi Szuezi-csatorna Tár­saság vezérigazgatója meg akarja szerezni az amerikai hajózási és olajtársaságok | te: Egyiptomnak ahhoz, támogatását a Szuezi-csa- j hogy végrehajtsa a csatorna torna fenntartásához és | fejlesztésére vonatkozó, jö- korszerusitesehez. ... , .. , . Az egyiptomi nagykövet-1 V3beh lerveit; ku‘ío’c\be' ség egyik szóvivője kárdé- j ruházásokra és műszaki se- sekre válaszolva kijelentet- j gítségre van • szüksége., Megtartotta első ülését a Szuezi csatornát használók szövetségének igazgató tanácsa London, (AFP) A Szuezi csatornát használók szövet­ségének igazgató tanácsa kedden délelőtt megtartotta első ülését a londoni Lan­caster Houseban. A tanács napirendjén a következő kérdések szerepeltek: a) az ügyvezető igazgató megválasztása, b) a pénzügyi bizottság beszámolójának tanulmá­nyozása a szövetség ideig­lenes és állandó költség- vetéséről, c) a tengeri szállítások kérdésével foglalkozó bi­zottság beszámolójának megvizsgálása. Ez a beszá­moló a csatornán átmenő forgalom kérdésével, neve­zetesen az áthajózási ille­ték kifizetésével foglalko­zik, d) a szövetség székhelyé­nek kijelölése. Az igazgató tanács je­lenleg 6 ország (Francia- ország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Olaszor­szág, Irán és Norvégia) képviselőiből áll. Hetedik tagját később választják meg. Az egyiptomi kormány néhány hét múlva dönt az asszuáni gátépilés tárgyában Khartum, (AFP) A szu- dáni kormány az iránt ér­deklődött az egyiptomi ön­tözésügyi hivatalnál, hogy vajon az egyiptomi kor­mány tervbevette-e az asszuáni gátépítés mielőbbi megindítását, vagy későbbi időpontra halasztotta a terv megvalósítását. Hírek szerint a kairói kormány a kérdésre azt válaszolta, hogy néhány hét múlva áttekinthetőbb lesz a helyzet, s akkor dönt majd az asszuáni gátépítés tárgyában. Az agresszió fogalmának meghatározására alakult külön ENSZ bizottság megkezdte munkáját New-York, (TASZSZ) — New-Yorkban október 8-án megkezdte munkáját az agresszió fogalmának meg­határozására alakult külön ENSZ-bizottság, amelyet az ENSZ közgyűlés IX. ülésszaka határozatának megfelelően hoztak létre. 19 állam tartozik a bizott­sághoz, köztük a Szovjet­unió, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, az Egyesült Államok, Francia- ország és Szíria. A bizott­ságnak tervezetet kell ki­dolgoznia az agresszió fo­galmának meghatározására és a tervezetet jelentésével együtt a közgyűlés novem­ber 12-én New-Yorkban megnyíló XI. ülésszaka elé kell terjesztenie. Vízvezeték ;« «zűzföldekeu | A bizottság első ülésén [ P. D. Morozov, a Szovjet­unió képviselője rámuta­tott, hogy az ülésen részt­vevő csangkajsekista a va­lóságban nem képvisel sen­kit és Kína egyedüli tör­vényes képvisel 5je csakis az a személy lehet, akit er­re a Kínai Népköztársaság kormánya felhatalmazott. Ez a tűrhetetlen helyzet jelentette ki a Szovjetunió képviselője — ismét szem­léltetően kiemeli, mennyire sérti az ENSZ tekintélyét, hogy bizonyos körök meg­kísérlik megakadályozni a nagy kínai nép igazi kép­viselőit abban, hogy elfog­lalják jogos helyüket az ENSZ minden szervezeté­ben. Jugoszlávia, Lengyelor­szág és Csehszlovákia kül­döttsége támogatta a Szov­jetunió küldöttének felszó­lalását. Kelet-Kazahsztánban ha­talmas területet foglal el a Kurgaldzsinszkij sztyep­pe. Az új telepesek rövid idő alatt sokszázezer hek­tár szűzföldet szántottak fel. Sok gondot okoz az új telepeseknek a vízhiány. E probléma megoldásában az állam nyújtott segítsé­get: a Kurgaldzsinszkij sztyeppén körülbelül 800 kilométeres vízvezetéket építenek. A bővizű Nura sztyeppéi folyótól a leg­nagyobb szovhozok föld­jeire jut a víz. Mozik műsora: Béke: Ganga. Gorkij: Gróf Monte Christo. Dózsa: Szökevé­nyek. ★ A szakszervezeti kultúr- házban, 13-án este 7 órai kezdettel hagyományos szüreti bál lesz. New-York, (MTI) A Biz­tonsági Tanács hétfőn két ülést tartott. A délelőtti ülést Favzi egyiptomi és Sepilov szovjet külügymi­niszter felszólalása töltöt­te ki. Scpiicv szovjet külügy­miniszter hosszabb felszó­lalásában fejtegette a szuezi probléma lényegét. Leszögezte, hogy a csatorna államosításának törvényes­sége vitán felül áll. Fran­ciaország és Anglia szándé­kosan keverte össze a csa­torna tulajdonjogának, va­lamint igazgatásának kér­dését. A Szovjetunió . nem fogadhatja el azt az érvet, amely szerint a hajózás szabadsága a Szuezi-csa- tornán nemzetközi igazga­tást követel. Példaként Se­pilov a Panama-csatornát hozta fel, amely szintén egyetlen állam (az Egye­sült Államok) kizárólagos igazgatása alatt áll, de ez mégsem sérti a . forgalom szabadságát. A Szuezi-csa­torna államosítása —i mon­dotta Sepilov — Egyiptom szuverénitásának területére tartozik; a csatornán átha­ladó hajózás szabadságát pedig nemzetközi egyez­mény (az 1888-as konstan­tinápolyi szerződés) garan­tálja, amelyet nem lehet értekezlet összehívása nél­kül módosítani. A szovjet külügyminisz­ter ezután rámutatott, hogy a csatornát használók szö­vetségének terve, amelynek jóváhagyását az angol- francia határozati javaslat a Biztonsági Tanácstól kéri, összeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányával. Ez a terv nemcsak Egyip­tom szuverénitását tiporná lábbal, hanem veszélyeztet­né a hajózásnak a konstan­tinápolyi egyezményben biztosított szabadságát is. Sepilov a továbbiakban javasolta, hogy a Biztonsá­gi .Tanács állítson fej egy tárgyaló bizottságot, amely, nek Egyiptom, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, India és a Szovjetunió lenne tagja. Hozzáfűzte, szó lehetne például egy 8 ország kép­viselőiből álló bizottságról is, amelyben az előbb em­lített 6 országon kívül he­lyet kaona Jugoszlávia és Irán, vagy Indonézia és Svédország, olyképpen, hogy biztosítsák az álláspontok egyensúlyát. A bizottság azt a feladatot kaphatná, hogy előkészítse a konstan­tinápolyi egyezmény he­lyére lépő és a hajózás szabadságát biztosító új egyezmény tervét. A hat vagy nyolchatalmi bizott­ság az új egyezmény ta­nulmányozására és jóvá­hagyására nemzetközi ér­tekezletet szervezhetne a csatornát használó vala­mennyi ország részvételé­véi. Sepilov három elvet so­rolt fel, amely megállapo­dáshoz vezethet és az új egyezmény alapjául szol. gálhat. Ezek a következők: 1. A hajózás szabadsága minden ország kereskedel­I mi és hadihajói számára a j teljes egyenlőség alapján. i Egyiptom, amely a csator- j nát birtokolja s igazgatja, I köteles biztosítani a hajó­zás szabadságát, a csator­nának és berendezéseinek biztonságát, kötelessége, hogy a csatornát hajózható állapotban tartsa, a hajó­zási feltételeket javítsa. 2. Az egyezményt aláíró valamennyi fél kötelezi magát, hogy semmi olyat nem tesz, amellyel a fenti elveket megsértheti és. a csatorna berendezéseiben anyagi károkat okozhat. A Szuezi-csatorna nem vál­hat ellenségeskedések szín­terévé és nem vehető blo­kád alá. 3. Egyiptom és a Szuezi- csatornát használó országok között megfelelő együttmű­ködési formákat kell be- vezetni. Ahhoz, hogy a szuezi kérdést békésen megold­ják — folytatta Sepilov — mindenekelőtt el kell ej­teni az ultimátumok, a ka­tonai fenyegetések és a gazdasági nyomás politiká­ját. Sepilov kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács elé terjesztett angol-francia határozati javaslat nern . a szuezi konfliktus békés rendezésének szándékára utal, hanem új ultimátum Egyiptom felé. Ezt a hatá­rozati javaslatot a Bizton­sági Tanács nem fogadhat­ja el — mondotta befeje­zésül a szovjet külügymi­niszter. Sepilov felszólalása után a délelőtti ülést berekesz­tették, majd a vitát dél- I r 1.1 f ,\ í‘ után — helyi idő szerint — 15.40 órakor folytatták. A délutáni ülés első fel­szólalója Belaunde perui küldött volt, aki egyelőre nem foglalt állást az angol­francia határozati javasla­tot illetően és kijelentette: reméli, hogy a Biztonsági tanács zárt ülései sikeit hoznak. Dzselal Abdon iráni kül­dött hangsúlyozta: a ta­nácskozások jelenlegi sza­kaszában el kell kerülni az angol-francia határozati javaslat minden megvitatá­sát. Ha nagy vonalakban sikerül megegyezésre jut­nunk az esetleges rendezés elvében — mondotta — ak­kor minden valószínűség szerint nem lesz szüksé­günk arra, hogy bármine­mű döntést hozzunk a szó- banforgó angol-francia ja­vaslat tárgyában. Ronald Walker ausztrá­liai küldött támogatta az angol-francia határozati javaslatot. Közölte, hogy a londoni értekezlet 18 rész­vevőjének határozata alap­ján hajlandó részt venni a Biztonsági Tanács zárt tár­gyalásain. ‘Végezetül emlé­keztetett Menzies ausztrá­liai miniszterelnöknek arra a kijelentésére,, hogy nincs’ elsimíthatatlan elvi ellen­tét a csatornát használók szövetsége és Egyiptom kö­zött. Nunez Portuondo kubai követ elvben támogatta az angol-francia határozati javaslatot, amelyről azt mondotta, hogy bizonyos módosításokkal tárgyalási alapul szolgálhat. Ting Fu-csang csangkaj­sekista küldött szerint Egyiptom a csatorna álla­mosításával megszegte az ENSZ alapokmányát. A hétfő délutáni ülés utolsó szónoka Spaak bel­ga külügyminiszter volt. Elítélte Egyiptomot a Szuezi-csatorna államosítá­sáért, majd sikraszálit a londoni értekezlet 18 ha­talmi határozata mellett és kérte Egyiptomot, hogy azt szintén fogadja el tárgya­lási alapul. A Biztonsági Tanács nyilvános ülésén beszédet mondott még Drlles amerikai és. Popovics jugoszláv kül­ügyminiszter. Ezt követően a Biztonsági Tanács dél* u.án áttért a zárt ülésekre,; Ebéd után enyhített az utazás egyhangúságán, hogy festői tájakra jutottunk. A soktornyú Vác után Nógrád- verőce, Kismaros, Nagy­maros, a másik oldalon pe­dig Visegrád kínálkozott az amatőr fényképészek len­cséjére.: És elérkeztünk Szobhoz. Pár percre ki is kötöttünk. Szinte mindenki a hajó j ibh oldalára húzódott. Nem a kikötés „élménye** von­zott. Valami egészen más. Néhány perc múlva, ami­kor meglátjuk a Dunában feloldódó Ipoly vizét, bú­csúzunk az országtól. Igaz: a túloldalon még igen hosz- szú a magyar part, reggel lesz tán, míg elhagyjuk. De a hajó a folyó jobb oldalán h lad. Itt illik búcsút ven­ni a hazai tájtól, különösen azoknak, akik először lépik át a határt.­Nem nagy birodalmak, kicsi országok határát je­lölik itt is, túl is a nemzeti színek. S lehetetlen nem gondolni rá: jó dolog békes­ségben utazni egyik parttól a másikig. Jó dolog érezni az idegen táj kiváltotta kí­váncsiságot. Jó dolog meg- ism mi egymást, egymás BECSI NAPOK él-tét. Jó dolog elmenni rö- videbb-hosszabo időre még t a kikötőbeli búcsútól, a határállomás látásától ki­csit el is nehezedik a szív. hosszú gondolkodás- ra nincs idő. Már Csehszlovákia vizén futunk. Ezt a hajósok nem tartják pont .3 kifejezésnek, mond­ván: a Duna nemzetközi hajóút. Nekünk laikusoknak viszont csak Csehszlovák víz ez Szob után. S ez a víz éppoly szelíden ringatja a hajót, mint az imént a ma­gyar. Visegrád .. t Komárom .,. Ak, első éjszaka a hajón. Felkelés... Pozsony ... Dé­vény ... Osztrák lobogó ke­rül a hajó orrára s ver­senyt lobog a piros-fehér- zölddel. « Az óránkon a nagymutató huszonhárom kört írt le a pesti indulás óta. Rakpar- t k, hidak tűnnek fel, há- ’ orú-sújtotta épületek. A súlyos kötelek ismét előke­rülnek, s megáll a hajó a Reichbrücke lábainál, ahol balkézre ezt nevet viseli a hajóállomás: Wien-Prater­kai. \ forgalmas Becs Ismerkedni, megismerni, minél többet látni! Érez- het-e mást a messziről jött egy idegen városban?! Le­het-e nagyobb vágya, mint nekivágni az utcáknak, ér­zékszerveivel felfogni a vá­ros fényét, zaját, illatát?! Lehet-e csodálkozni, hogy a kik" és után nem sokkal i vár kisebb-nagyobb cso­portok indultak el a szél­rózsa minden irányába?! Csak úgy, ismeretlenül, kér- dezősködés nélkül. Ráér kérdezni az ember, ha majd nem talál haza. Addig nem vezethet más, csak a szem, a fül, a látni és hal­lani való. Tekintélyes csoport ka­paszkodott fel a kopottas híd, a Rechbrücke villamos- megállójához. (E\ ekkel ez­előtt nyomott térképek bi­zonyítják: volt szebb, de­mokratikusabb neve is a hídnak, mint ahogy lehetett szebb festése is.) Találomra szálltunk fel a 25-ös jelzésű villamosra, a legközelebbi átszálióhelyen pedig egy B jelűre. Magyar­szemnek már az is elég furcsa, hogy az egyik villa­mos számot visel, a másik betűt. Tovább menve aztán láttunk még bonyolultabb jeleket. Kis és nagy betűt, számot és betűt különféle variációkban. De azt már sehogyan se tudtuk megér­teni, hogy má; jelzésű ko­csik járnak cgy-egy utca bal oldalán és mások a job­bon. Az előbb említett B- villamos a Ring-re, a négy és fél kilométer hosszú körútra vitt minket. Visz- szafelé jövet azonban hiá- b ácsorogtunk és vártunk az utca másik oldalán B je­lű kocsira. Az másfelé jár — mondták a bécsiek és szívesen ajánlották az Ak-je- lűt. Megpróbáltuk. Annyira bevált, hogy . átszállás nél­kül értünk vissza a kikötő­höz. De ne siessük el a dolgot, ] nem lehet olyan könnyen a | nap végére érni. Még egy fél nap végére sem. A yil- lamosokról szólva, meg kell még említeni, hogy az esti műszakváltás óráját kivéve eléggé üresek a kocsik. Csak mi, megrögzött kül- f ldiek ácsorogtunk a pero­non, pedig vendéglátóink szívélyesen tessékeltek bel­jebb a kocsi belsejébe. Ak: bement, nem bánta meg. Nemcsak ülőhelyhez jutott, hanem szerencsés esetben egy ablakra akasztott ké­pes folyóirathoz is. Amíg végigmegy az ember a vona­lon, át is nézheti. Az igaz, hogy meg is ké­rik az árát. A jegybe a ké­nyelmet is beszámítják. Egy schilling 90 groschen egy átszálló ára. (Ezért a pén­zért egy negyedkiló fügét lehet vásárolni.) Autóbusszal kevéssel ta­lálkoztunk. Annál több a magánjellegű jármű. Aligha van 200.000 alatt » bécsi „ épkocsik száma, s legalább annyi a motorkerékpároké, ro bogoké, kerékpároké. Az opera épülete egy teljes . . .ztömb, var is négy utcá­ra néz. Este, az előadás ide­jűi sűrű kettes sorokban álltak a gépkocsik az épület minden oldalánál. Másnap délelőtt is arra jártunk. Akkor is láttunk ott ácsor­gó gépkocsikat. A széles Ringen, a járda mellett szintén sok autó parkol, kü­lönösen a hivatalok környé­kén. A sok autót látva fejtö­rést okozott: vajon hol leheti ennyi garázs? Nem kellett sokáig keresni. Csalj betér­ni egy-egy mellékutcába a fő útvonalak közelében. Itt éjszakáznak a kocsik a sza­lad ég alatt. A technika százada ala­kítja Bécs közlekedését. De a -ármilyen hihetetlenül is hangzik, úton-útfélen fel­bukkan az ősi fiakker. És még milyen előkelő helyen parkolnak: az operaház kör­út felőli oldalánl I (Folytatjuk.) Kovácuvöím Sándort I €

Next

/
Thumbnails
Contents