Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-05 / 233. szám
Ní PL ' P 1956. október 5, péntek I Kiew VI «OM DOK — Megjegyzések egy község éleiéről — ii. Példák és érvek Az ibrányi pártbizottságnak és tanácsnak az a törekvése, hogy a tíz termelőszövetkezeti csoportot az alapszabályzat szerinti működés útjára vezeti, a csoporttagok gazdasági és kulturális felemelésének szükségéből és abból az elgondolásból táplálkozik, hogy ha már elértünk egyszer valamit, ne engedjük szétzülleni. Igaz, valóban nagyon szép mór maga az a gondolat is, hogy Ibrány- ban négy termelőszövetkezet és tíz termelőszövetkezeti csoport van. A terv megvalósításához azonban a község vezetőinek maguknak sem sok a bizodal- muk. Tisztán látják — hiszen ezer megnyilatkozása van — hogy az eddigi termelőszövetkezeti szervezési módszerek a dolgozó parasztok jelentős részét eltaszi- tották a szövetkezés gondolatától. A csoportok tagságában sem erősödött a közösségi szellem. Gyorsította ennek a lefolyás» t az, hogy a csoportok és a község vezetői éveken át nem törődtek a tagság nevelésével, példájukkal, szavaikkal tetteikkel — éppen az ellenkezőjét szolgálták annak, amit, mint választott vezetőknek szolgálniok kellett volna. A csoportok gazdasági eredményei sem ellensúlyozhatták ezeket, hiszen a nagyüzemi termelés előnyeit nem élvezhették, mert egyénileg gazdálkodtak. Annál inkább hatottak a szövetkezeti zászló alatt folyó egyéni gazdálkodás zavarai: a gyakori torzsalkodás, egyenetlenkedés, veszedelem stb. Ez a rendezetlen, a szövetkezeti névvel és gondolattai visszaélő belső élet és a csoportnak erőszakos összetartása sokat ártott Ibrány- ban a szövetkezés gondolatának. Sok egyéni dolgozó paraszt a szövetkezést, a társulást azonosítja a csoportokban tapasztaltakkal. Hiába vannak előtte az ibrányi jó termelőszövetkezetek, nem társul, nem szövetkezik. A tanácselnök és pártbizottság titkárának hívó szavára azt válaszolják: — Nem megyünk közzétek, mert 1951-ben csináltatok olyan lakodalmat, hogy még most is járja a nép! Pedig a termelőszövetkezetek élenjáró tagjai sokkal nagyobb jövedelmet tesznek zsebre esztendőnként, mint az egyéniek. Hajnal elvtárs, a Rákóczi TSZ tagja, évenként .veres harminc, negyven ezer forint értéket. Sokszor ad kölcsönt egyénieknek, ;zer, kétezer forintot és még arra sincsen szüksége, hogy egyszerre fizessék vissza. Ahogy tudják, részletre. És ami szintén érdekes, akiknek kölcsönt ad, akik előtt világos, hogy gazdagabb náluknál, azok sem lépnek be a szövetkezetbe. Miért? Ennek egyik okára élesen rávilágít egy beszélgetés. Berencsi elvtárs és két egyéni dolgozó paraszt — Rabina és Nagy Mihály — közt folyt le a nyár folyamán. A legelő szélén beszélgettek. — Mond már, melyik a te tehened, ami otthon van, vagy ami a tsz-ben van? — Hát amelyiknek bármikor megfoghatom a rádióját és eladhatom — felelte Berencsi. — No látod, a tsz-éi térdig járnak a fűben, a tied meg a feléged legelőn van és miért van ez? — Nem tudom, azt mondja az elnök, hogy felsőbb szerv akarja így — felelte Berencsi. — Én sem tudom, de ha az ilyesmiket tisztán látnám, . belépnék közétek — felelte az egyik-egyéni. A szövetkezeti tagok helyzetének valóban gyenge pontja a háztáji tehéntartás. A háztáji földből nem lehet egy tehenet eltartani takarmánnyal, szalmával. A szövetkezetnek pedig annyira kevés a szántóföldje, — mert annakidején nem bánták, hogy ki lép be, csak belépjen valaki —, hogy örül, ha a közös állat- állománynak megtermeli a szükséges takarmányt. A Rákóczi TSZ helyzetét például nagyon világosan kifejezte egy tag: — Kevesebb föld jut rám, mint amit behoztam! Még két és fél hold sem jut egy tagra. A szövetkezetnek a gyümölcsös adja a nagyobb jövedelmet. Pénzt tud osztani, de takarmányt, szalmát, csutkát, napra- forgókórót nem. Ezt mind látják az egyéniek és azon vitatkoznak, hogy ki a szegény, és ki a legszegényebb: akinek takarmányszalma van a szérűskertjében, vagy aki pénzért vesz mindent? Amikor a 1.sz- tagokhoz mennek kölcsönpénzért, még akkor is azt tartják, hogy csak jobb annak, akinek tele a szérűskertje, mert akkor nyúl hozzá a készhez, amikor akar. (Folytatása következik.) (SZABÓ GYÖRGY.) Tudnivalók a fertőző májgyulladásról A fertőző májgyulladás általában a májnak láthatatlan kórokozó —, virus — által előidézett betegsége, mely kifejezett esetben sárgasággal is jár. Előfordul egyes könnyebb esetekben, hogy sárgaság nem jelentkezik. Ez a betegség bármely életkorban előfordulhat. Gyomor-, bélpanaszokkal kezdődik. Étvágytalanság, teltségi érzés, rossz szájíz, émelygés, hányás, tompa fájdalom jelentkezik először a gyomor és májtájon. Gyakori a hasmenés, néha hőemelkedés, lóz. Sokszor csak nagyfokú fáradékonyság és oknélküli erős izza- dás jelzi a betegség kezdetét, amihez nyomott hangulat és nagyfokú ingerlékenység csatlakozik. Nem ritkán a betegség izületi panaszokkal kezdődik. Lehetséges, hogy ezek a tünetek a betegség egész ideje alatt fennmaradnak. Jellemző esetben azonban a bevezető tünetek után 5—10 napon belül sárgaság lép fel, melyet leghamarabb a szemfehéren veszünk észre, de kiterjedhet és feltűnő lehet az egész bőrön is. A betegség kimenetele általában jóindulatú. A gyors gyógyulás attól függ. hogy a beteg hogyan tartja be az orvos által előírt életmódot. A gyógyulás általában 4—6 hét, súlyos esetben 3—fi hónapig tart. Gyermekeknél hamarabb is — egv-két hét alatt lezajlik. Hogyan előzhetjük meg a fertőző májgyulladást? Elsősorban tisztasággal. A betegség a beteg embertől terjed, annak ürülékéből. Minden, ami ezzel érintkezik, terjeszti a betegséget, így lehet terjesztője a légy is. Akárhogy is jut a légy az ürülékkel érintkezésbe (ágytól, éjjeliedény, árnyékszék) a lábaira, szívójára, testére tapadt székletrészecskékkel a kórokozók tömegei kerülnek rá. Ha tudjuk, hogy a légy rászáll minden szabadon álló élelmiszerre s az ilyenek tartására használt edényekre, elképzelhetjük, hogy milyen könnyen fertőzheti az ételek révén nemcsak a ház lakóit, hanem a környéken lakó egészségeseket is. A beteg ürülékével elsősorban a beteg, vagy ápolójának keze, az ágynemű, a fehérnemű szennyeződhet, így a betegség terjesztésében elsősorban ezek jelentenek veszélyt a beteg környezetére, csalúüj.'ra, barátaira, munkatársaira (iskolában, vagy a munkahelyen). Abban az esetben ha a beteg ilyen szennyezett kézzel különböző tárgyakat megfog, a kórokozó a tárgyakon megtapadhat. Ez különösen étellel. élelmiszerrel foglalkozóknál, szakácsoknál. pékeknél, henteseknél, kereskedőknél veszélyes. Könnven előfordulhat, hogv a beteg bajának kezdeti tüneteit nem veszi figyelembe és foglalkozását folytatva egészségesek százait fertőzi meg. Fontos és el nem hanyagolható egészségügyi rendszabály szolgálja a betegség megelőzését: étkezés és WC (árnyékszék) használata utón feltétlenül mossuk meg kezünket. Ne együnk mosatlan gyümölcsöt. A fertőzésnek természetesen a beteg ápolója és környezete van legnagyobb mértékben kitéve. Azonban az is elkerülhető, ha a leggondosabban betartják az orvosnak az ápolásra, elkülönítésre és fertőtlenítésre adott pontos utasításait. Fertőző májgyulladásos beteg környezetében fellépő enyhe betegségi tünetek esetén is forduljunk orvoshoz. Panasz nélkül is jó. ha a beteg környezetében élők kéthetenként vizeletüket ez orvosnál megvizsgáltatják. A fertőző májgyulladás más bálfertőzésekhez hasonlóan terjed. Legjobb ellenszere tehát az egyéni és környezet-tisztaság! IS mérges kígyó önállósította magát La Rochelle francia városban nagy izgalom uralkodik. Egy állatkereskedésből megszökött 15 mérges kígyó. A lakosságot felhívták, kutassa át gondosan a lakásokat a mérges kígyók után. kg. Egységár Ft összesen. Ft Búza 3 2.70 7.80 Kukorica (m. m) í).5 2.50 13.75 Burgonya 8 1.00 8.00 Takarmány r/pa . 4 0.20 0.80 Széna 3 1.20 3.60 Cukor 0.3 10.00 3.00 Alma 0.75 3.00 2.25 Készpénz 30.00 Ég munkaegységre összesen: 69.20 Úgy gondolom, hogy" csakot is kapok, körülbelül háztáji tehenem, mely a lejMit várok a zárszámadástól ? ládommal együtt zárszámadásig 1000 munkaegységei fogunk szerezni, mely 69.200 forint jövedelmet jelent. Előreláthatólag földjáradé1500 forintot és a háztáji kukoricám is megér 5 ezer forintot. így összes jövedelmem 75.700 forint. De van még három hízó is és egy és zsírszükségletet családomnak a jövő évre biztosítani fogja. Szászi Bertalan Olcsva, Új Élet TSZ/ Miért nem gyártanak elegendő típus konyhabútort ? Mendek Istvánné panasszal fordult a szerkesztőséghez: Május óta jár a bútorüzletbe, hogy típus konyhabútort vegyen, mert ez olcsó. Tegnap reggel is oda állt a bolt elé a várakozók tömege. De neki már nem jutott. Az történt ugyanis, hogy a nagy tömeg láttán a bútorüzlet a városi tanács kereskedelmi osztályát hívta segítségül, ossza el igazságosan a 18 konyhabútort. Bánné elvtársnő a városi tanács kereskedelmi osztályának dolgozója ahogy álltak sorba az emberek, úgy engedte őket az üzletbe. Természetesen csak tizennyolcán kaptak konyhabútort, a többieket pedig előjegyezték, hogy legközelebb ők is kaphassanak. Bán elvtársnő azt mondja, hogy ismeretségre való tekintet nélkül, ahogy következtek az emberek, úgy engedte be őket az üzletbe, öt darab bútor volt félretéve a megyei pártbizottság dolgozóinak, de végül azokat is kénytelenek voltak eladni. Mihálydeák Sándorné a bolt vezetője a következőket mondja: — Ebben az évben 75 darab típus konyhabútort kapott az üzlet. Ezzel szemben több, mint 750-en igényelték azt. A drágább bútorokat is elviszik. A 2400 forintosból havonta 60—70 darabot eltudnánk adni, de az sincs elegendő. A reggeli eseményekkel kapcsolatosan nem tud mást mondani, minthogy igyekeztek igazságosan elosztani a kevés bútort. Azóta már felhívták telefonon a megyei pártbizottságtól és nehezteltek rá, amiért nem tartották meg részükre a félretett bútorokat. Viszont más megoldás nem volt. Aki sorbaállt, ha jutott kapott, ha nem, nem. Kivételt nem tehetett senkivel, s ezt meg kell érteni a megye bizottság dolgozóinak is. Mi még tovább mentünk. Felhívtuk a Sátoraljaújhelyi Bútorgyárat s megkérdeztük, hogy erre a negyedévre gyártanak-e még típus konyhabútort. Azt válaszolták, hogy 600 darabot készítenek. (ez az egyetlen bútorgyár az országban, amelyik gyártja a tipus konyhabútort.) Trébicsné elvtórsnő a bútorért központ kereskedelmi osztályáról azt válaszolta kérdésünkre, hegy Nyíregyházának juttatnak-e még ebben a negyedévben tipus konyhabútort, hogy igen, még kap. Azonban legalább hússzor annyi elkelne, mint amennyit gyártanak, sajnos mivel nem kifizető ennek a cikknek a gyártása, csak keveset készíthetnek belőle. Vannak azonban szép, tartós konyhabútorok 2400 forintig sokféle változatban,; amik szintén elég keresettek. Ez hát a helyzet a tipus konyhabútorok gyártása és szétosztása terén. Kenyeres I. További 350 millió (tollár amerikai lámaszpoülok építésére Quarles amerikai légügyi miniszter közlése szerint az Egyesült Államok további 350 millió dollárt irányzott elő Spanyolországban létesített légi és tengerészeti támaszpontjai kiépítésére. Mit véd a pénzügyőr ? A Nyíregyházi Pénzügyőri Szakasz a legfrissebb tájékoztatás szerint az országban a legjobban teljesítette borforgalmi tervét. A szakasz parancsnokával, Veres Jánossal a pénzügyőrség mostani feladatáról és tapasztalatairól beszélgettünk. Mindenekelőtt arra a kérdésre válaszolt Veres János, mit véd mostani helyzetünkben a pénzügyőrség. — A pénzügyőrség a dolgozó nép gazdasági rendjét védi a gazdasági kártevőkkel szemben. Főként a bor számbavételét és a dohánynyal kapcsolatos teendőket végezzük. — Mi a tapasztalat az idei dohány szezonról'! — Véleményem szerint a dohány tárolásának és kezelésének a legfőbb akadálya. hogy a dohánytermelők nagyrésze nem rendelkezik megfelelő dohánypajtával. Ennek következtében sok esetben minőségében kárt szenved e fontos iparcikk. Hátrányos ez a termelő részére, mert az ily módon minőségileg kifogásolható anyagokat alacsonyabb osztályban váltják be. — Hogyan halad a borkészletek számbavétele? — Jelenleg amint a felsőbb tájékoztalás is közölte nem állunk rosszul ezzel a munkával. Bár az igazi nagy munka a szüretelés alkalmával kezdődik meg. A borforgalmi tervünket ezidáig az országban lévő pénzügyőri szakaszok között a legjobban teljesítettük. — Ezenkívül milyen feladatot lát még el a pénzügyőrség? — Feladatkörünkbe tartozik még az említetteken kívül az üzletek és italmérő helyiségek tisztántartásának ellenőrzése, valamint a szeszfőzdék rendszeres vizsgálata. Ezenkívül igyekszünk lecsapni a csalókra is, akik főként a piacon hitelesítetlen mérlegekkel és edényekkel kalmárkodnak. — Van-e mostanában'zug pálinkafőzés? — Sajnos. mióta emelték a pálinkafélék árát. bizonyos mértékig elszaporodtak, főként Oroson és Napkoron a zug pálinkafőzések. Pedig ezzel az eljárással az említettek nemcsak az államot csapják be és ráadásul magas áron közforgalomba hozzák az általuk főzött pálinkát, hanem jelentős mennyiségű cukrot és élesztőt vonnak el a fogyasztóktól. — Milyen büntetés jár az engedclynólküli ‘pálinkafőzésért ? Ó — Legutóbb Gemzsi Mátyás orosi lakost büntettük meg 300 forintra, elkoboztuk a pálinkafőző felszerelését, a kifőzött pálinkát átadtuk a szeszforgalmi vállalatnak, a felszerelést pedig értékesítés végett a MÉH- nek. A pénzügyőrök éleiével kapcsolatban megkérdeztük még, hogyan szoktak kiutazni a községekbe és hogyan végzik az ellenőrzéseket. Veres János tájékoztatása szerint a pénzügyőrök minden nap kerékpárral róják a községeket naponként 30—40 kilométert. A legidősebb pénzügyőr Tamás Jenő tiszthelyettes, aki 17 éves korában öltötte magára a tavaszzöld pénzügyőri egyenruhát negyvenedik éve látja el becsülettel hivatását, ő, a legjobb kerékpáros is. — Szeretnénk az őszi szezon alatt megtartani az országos első helyet a bor- forgalmi tervek teljesítésében. Lehetőségeink biztatóak és a pénzügyőri szakasz valamennyi tagjának igyekezetével azt hiszem sikerül is elérni — fejezte be nyilatkozatát Veres János. az 1955-ös gazdasági évben a tsz-től kaptunk, mert jövedelmünk akkor is meghaladta az 50.000 forintot. Az 1956-os zárszámadástól a következő .övedelmet Várjuk: ■ vei unokáimmal együtt 10 • tagú a család. Eddig is dolgoztunk, míg tsz-be nem ■ léptünk, mert mi 12 kát. hold földön fele« művelést i végeztünk, és még sem volt - annyi, mint amennyit mar 1952-ben léptem csata dómmal a termelőszövetke zetbe 6 kát. hold földdel. A fiammal egész évben dől gezunk, de a főbb munkák idején még két-háruo miinlnaorn i e: rvwacfalrsiH mi
