Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-02 / 205. szám

4 NÉPLAP 1Í59 srertembsr 2, raaima? A kapuelőtti lóca tele ^ van férfiakkal. Azok ülnek a férőhelyen, míg az asszonyok szemben ku­corognak kihozott székei­ken. És az este olyan, hogy a setétedő égre egy­más után szegezi fel a csillagokat. Szenes Lajos a szandál­ja talpa alá löki a ciga­retta véget s nem hagyja helyben, amit Zombor Im­re mond. az utca suszter­ja. — Menj már te Imre. Mi­féle ember vagy te, ha ne­ked még a háromlábú széken is meleg volt má­ma. A hűvösre mondod, hogy meleg. De én, azt hittem megfövök. — De nem főttél meg — próbál visszavágni Zom­bor Imre. — Egészen nem. Csak a hátuljám egy kicsit. Mert... hogy kaszáltam. Nevetés csörög bele az estébe. Szenes né pedig megcsóválja a fejét, úgy hötyörög az urára: — Menj már te bolond. Nem Szenesnét figyelik persze, hanem Góczi Ist­vánt. aki az előbb még a gyufaszál szenét is beütö- gette a pipájába. Ki ne aludjon az, ha kinyitja a száját. — Volt egyszer egy ci­gány, halljátok. Az azt mondta a papnak, hogy nem lett jól csinálva ez a világ. — Miért te barna atyámfia — kérdezte a pap. — Azért, felelte a éi- gány, mert a meleget ösz- szé kellett volna keverni a hideggel. Akkor se nem hevesedne, se nem fázna az ember. Míg a tobölek kacag- nak zajjal, élvezet­tel, öreg Búzás András szinte mérgesen rántja össze a szemöldökét. Haj­lott hátát a deszka kerí­tésnek vett s csupán egy szóra érdemesíti a cigá- nyoskodást: — Marhaság, De ekkor a kövér, bővé­rű Móré Gergely morog­va, nagy hirtelenséggel csap fel csupaliús nyaká­ra: — Híj! aztazanyád ..; — Mi a? — Szúnyog, a fene a faj­táját. Még ilyenkor is jár, hogy szívja az ember vé­rit. Az estében nem lehet ^ látni, de az úgy van, hogy öreg Búzás András­nak mintha csillanna a szeme. — Szúnyog? — kérdezi s megint visszább eresz­kedik a kerítés mellől. — Az. — Csípett? — Csípett hát, a nyava- ja ahol egy is van. — Nem halsz bele ne félj, mert nem. hagyta az isten, — Na még a kéne, hogy egy szúnyog csípésbe meghaljon az ember — mondja Móré Gergely és meglökdösi magát a ló­cán, nyilván azzal a szán­dékkal, hogy érezze ereje teljét. —- Pedig lehetett volna az így is — dünnyögi öreg Búzás nagy titokza­tosan. — Hogy? — Hogy belehaljon az ember. Mert ti még nem tudjátok, mire vetemedtek egyszer a szúnyogok ... — Ha maga tudja, mi is hadd tudjuk — noszo­gatja az öreget Szenes La­jos. A z estében is fénylő bajuszcsomóját las­sú tempóval simogatja öreg Búzás. Mert na ugye, mégis csak neki kell el­mondani régi dolgokat, — ... Ügy bizony. Meg­halna máma az ember a szúnyog csípésébe, ha be­le ment volna az isten a szúnyogok akaratába, Mert azt kérték valaha ezek a férgek az istentől, hogy akit ők megcsípnek, azok. haljanak is meg. De az isten nem, teljesítette kívánságukat. Erre a szú­nyogok háborút üzenlek az istennek. — Na aztán, ment a szú­nyog sereg az isten ellen. Erre a mindenható hatal­mas szelet bocsátott a földre, ami félre fújta a szúnyogok szívóját, a szár­nyukat meg tördelni kezdte. A vérszívók vezé­re látva a rájuk zúduló veszedelmet clordította magát: sás közé, vitézek! Lett aztán menekülés sás közé, lombok közé. Az is­ten pedig megparancsolta, hogy ott. éljenek mind­örökre. így lopakodnak elö azóta szélcsendes es­tébe, hogy vért szívjanak. De akit megcsípnek, csak nem halnak meg. P' gy ideig csend van. *** Amig Móré Gergely még nem dörzsöli a nya­kát, ahol babszem nagy­ságúra dudorodott a szú­nyogcsípés. — De azt még hozzá te­hette volna az isten a pa­rancsolatához, hogy ha már a sás közé szorította a nyavajásokat, ott keres­sék meg az élelmüket is. ASZTALOS BÁLINT IFJÚ BELYEGGYÜJTOK Hogyan lépőik megyénk úthálózata ? Interjú Szarvas Ernő chlárssal, a megyei Útfenntartó Vállalat igazgatójával KÉRDÉS: 1. Milyen je­lenleg a megyei úthálózat állapota? VÁLASZ: A megye úthá­lózatában az aszfaltos utak és a betonútok a legjobb állapotban vannak, teljesen kátyúmentesek. A vízzel kötött: makadám utak a nagy hőséget nehezen bír­ják és az útőröknek nagy -.unkájukba kerül, hogy ezek az utak is jó állapot­ban, vagy legalább is tűr- hető állapotban legyenek. A csütörtökön megtartott műszaki értekezlet megbe­szélései alapján további erőfeszítéseket teszünk, hogy a makadám útjaink allapota — dacára a nagy hőségnek — ne romoljanak, megfelelő állapotban tart­sak, sőt ahol lehetséges, még javítsunk is rajta. KÉRDÉS: 2. Az idén mi­lyen útszakaszokat javított és javít a vállalat? VÁLASZ1 Az idén azt a feladatot kaptak, hogy a járási- székhelyekhez vezető utakat javítsuk meg. így például: a Nyírbátor—Má­tészalka közötti útszakaszt, Csenget- és Komlódtótfalu közötti szakaszt hengerel­tük át, ezenkívül mint mér három éve, a Kisvárda felé vezető útszakaszt építjük tovább a beütemezés szerint. Ezenkívül végeztünk még hengerléseket a beregi ré­szen, hogy az ottlévő utak állapotát is javítsuk. KÉRDÉS: 3. Milyen új módszereket alkalmaznak, mennyiben jelent ez előnyt? VÁLASZ: A nyersolaj iparunk fejlődése megadta a lehetőséget, hogy most már az úti bitumen mellett folyékony bitument is hasz­náljunk — külföldi tapasz­talatok alapján — ország- útjaink építésénél. A folyékony bitumennel elérjük azt, hogy az eddig vízzel kötött makadám út­jaink a folyékony bitu­mennel ragasztóanyagot kapnak és ezért tartósab> ban a kavicsok között tart­ják a szükséges zúzalékot, ami a kavicsokat kitámaszt- ja cs így megszűnik az utaknak gyors kátyusodása, ami makadám útjainknak a rákfenéje. A folyékony, bitumen használatával nem vagyunk kitéve az időjárás viszontagságainak olyan mértékben, mint‘az úti bi- ménnél és ezért használata sokkal olcsóbb és gyorsab­ban is halad a munka. KÉRDÉS: 4. Hogyan le­het felhasználni a helyi anyagot az útjavításnál? VÁLASZ: Az út javítá­sánál felhasznált anyago­kat, különösen a rengeteg kőanyagot, vasúti és köz­úti szállítással lehet csak a bedolgozás színhelyére szál­lítani, ami erősen megdrá­gítja az utak építését. Ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy mindég a közel­ben található anyagot hasz­náljuk fel az útépítések ki­vitelezésénél. A külföldi szak-sajtó ezen a téren sok Közveííen ieie'onilsszoiiöiielcs Svsásrszso és Kína Nözölf Svádország és a Kínai Népköztársaság közt meg­teremtették a közvetlen távbeszélő-összeköttetést. (Neues Deutschland) kísérletről számol be vannak belföldi tapaszta­lataink is. Ebben az évben bitumennel kevert szamosi homokot használunk fel az egyik termelőszövetkezet­hez vezelö bekötő út stabi­lizálásánál. További eljárás sok vannak kidolgozás alatt. KÉRDÉS: 5. Milyen ja­vulás várható a második 5 éves tervben? VÁLASZ: A második 5 éves terv folyamán tovább fogjuk fejleszteni útháló­zatunkat, elsősorban abban az irányban, hogy a járási székhelyek egyniasközött is jó utakon közlekedjenek, és igyekezni fogunk a leg­nagyobb forgalmú községe­ken keresztülvezető utakat portalanítani megfelelő bitu­mennel. De javítani kíván­juk útkultúránkat abban az irányban is, hogy tovább fejlesztjük a hóvédő erdö- sávokat és az úthálózatain­kat további sorfa ültetés­sel árnyékossá kívánjuk tenni. Az utak kőburkolata mel­lett, megfelelő gépek segít­ségével igyekszünk a pad­kákat jó állapotba hozni és így a szekér-lorgalomnsk is megfelelő kitérési lehető­séget adni. 340 öngyilkosság egy negyed év alatt Baden-Württembergben 1936 első negyedében 340- en követtek el öngyilkos­ságot, (Vorwärts) r Éjjeli gyógyszertárai Varosunkban épült meg j orvos által kitöltött vény az ország egyik legszebb, gyógyszerre találjon, (már legk -.rsze b P7.TK ren- | a tervezésnél elkövették azt Vége a vakációnak, is­mét benépesednek az isko­lák elhagyott termei. Az új tanév megnyitása után — szeptember hónapban — az összes iskolai bélyeg­gyűjtő köröknek újonnan meg kell alakulniok a szer­vezeti szabályzat értelmé­ben. Az idei tanévben sok kellemes meglepetés vár az ifjú íilatélistákra. Már most nagy a készülődés a novemberben megrendezen­dő helyi bélyegkiállításra, melyen az idén ifjúsági gyűjtők is részt vehetnek. A Nyíregyházi Bélyeggyűj­tő Kör a Kassai Bélyeg­gyűjtő Kör meghívására ki­rándulást tervez Kassára, melyre minden felnőtt és ifjúsági tag jelentkezhet. További útitervek: a Ko­lozsvári Kör meghívására látogatás Kolozsvárra, a SÍ1.vén Kör meghívására Zágrábba és Ljubljanába, a Tiipolitaiiia olasz Klub meghívására látogatás Ge­novába és Rómába. V - ' szcnzásul körünk esehszio-: vak, rtmán, jugoszláv . olasz barátait fogja rendi-1 gól látni. Az ifjúsági körök alaki- ; fásával, as őszi bályegkiál- lítással és a külföldi ma­rásokkal kapcsolatban a Nyíregyházi Bályeggyüjt "> Kör Vezetősége minden if­júsági és felnőtt tagnak részletes felvilágosítást ad a kör í csereösszejövetclc- ken; minden vasárnap dél­előtt az MSZT-szókházban. Újdonságok: A Hunyadi emlékünnep­ségek alkalmából a Ma­gyar Posta 1 forintos bé­lyeget adott ki, amely Hu- ityaJi Jánosnak Pécsett fel­állított új lovasszübrát áb­rázolja. Szeptember hónapban két új emléksor jelenik meg: egyik a bányásznap alkalmával, a másik ped‘g a mclburni olvmp'a tiszte­letére. ÉÜ delöinlézetc. A betegek, az orvosok egyaránt örömmel fogadták az új intézetet, hiszen itt jóval kevesebb a bosszúság, nagyobb lehető­ség van a gyógyításra és a gyógyulásra. Ügylátszik azonban, hogy a bosszúság Orvoslása újabb bosszúságot szül. Egy kilométert kell ugyanis megtenni, hogy az a hibát, hegy n m gondol­lak gyógyszertár létesítésé­re az intézeten belü). S ha ebben az időben valaki este viszi el beteg gyerme­két a rendelő orvosához, az orvos felírja a receptet, a szülőnek a Dózsa György utcai ügyeletes gyógyszer- tárat kell megkeresni. S ha netalán kifogyott 'a gyógy­szer — ami gyakran meg­esik — újra vissza kell menni a Bocskay utca vé­gére, majd az éjjeli gyógy­szertár ügyelethez . . . Nyíregyháza legforgal­masabb gyógyszertárát,. a Dózsa György utcai 17. 0-eít kerestük meg az egyik del­el'itt. A szűk helyiségben sok ember várakozott. — Délután még többen vannak — szól Bálint György, a gyógyszertár ve­zetője. Pedig két éve v«d beruházási keret egjfe $£« gyobb gyógyszertár létesí­tésére. Két éve megvan a tervrajz, hónapok óta van helyiség, s mi mégis ebben a betegektől és gyógyszer rektől agyonzsufolt helyi­ségben dolgozunk. Szinte filléres gyógyszerárakból csinálunk havi 220—25flt forintos forgalmat. Ezek a számok azt mutatják, hogy pesti viszonylatban is na­gyobb forgalmú patikák közzé tartozunk. Egymás­után jönnek az utasítások a gyógyszerek jobb elhe­lyezésére, a betegek tgé-

Next

/
Thumbnails
Contents