Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-02 / 205. szám
4 NÉPLAP 1Í59 srertembsr 2, raaima? A kapuelőtti lóca tele ^ van férfiakkal. Azok ülnek a férőhelyen, míg az asszonyok szemben kucorognak kihozott székeiken. És az este olyan, hogy a setétedő égre egymás után szegezi fel a csillagokat. Szenes Lajos a szandálja talpa alá löki a cigaretta véget s nem hagyja helyben, amit Zombor Imre mond. az utca suszterja. — Menj már te Imre. Miféle ember vagy te, ha neked még a háromlábú széken is meleg volt máma. A hűvösre mondod, hogy meleg. De én, azt hittem megfövök. — De nem főttél meg — próbál visszavágni Zombor Imre. — Egészen nem. Csak a hátuljám egy kicsit. Mert... hogy kaszáltam. Nevetés csörög bele az estébe. Szenes né pedig megcsóválja a fejét, úgy hötyörög az urára: — Menj már te bolond. Nem Szenesnét figyelik persze, hanem Góczi Istvánt. aki az előbb még a gyufaszál szenét is beütö- gette a pipájába. Ki ne aludjon az, ha kinyitja a száját. — Volt egyszer egy cigány, halljátok. Az azt mondta a papnak, hogy nem lett jól csinálva ez a világ. — Miért te barna atyámfia — kérdezte a pap. — Azért, felelte a éi- gány, mert a meleget ösz- szé kellett volna keverni a hideggel. Akkor se nem hevesedne, se nem fázna az ember. Míg a tobölek kacag- nak zajjal, élvezettel, öreg Búzás András szinte mérgesen rántja össze a szemöldökét. Hajlott hátát a deszka kerítésnek vett s csupán egy szóra érdemesíti a cigá- nyoskodást: — Marhaság, De ekkor a kövér, bővérű Móré Gergely morogva, nagy hirtelenséggel csap fel csupaliús nyakára: — Híj! aztazanyád ..; — Mi a? — Szúnyog, a fene a fajtáját. Még ilyenkor is jár, hogy szívja az ember vérit. Az estében nem lehet ^ látni, de az úgy van, hogy öreg Búzás Andrásnak mintha csillanna a szeme. — Szúnyog? — kérdezi s megint visszább ereszkedik a kerítés mellől. — Az. — Csípett? — Csípett hát, a nyava- ja ahol egy is van. — Nem halsz bele ne félj, mert nem. hagyta az isten, — Na még a kéne, hogy egy szúnyog csípésbe meghaljon az ember — mondja Móré Gergely és meglökdösi magát a lócán, nyilván azzal a szándékkal, hogy érezze ereje teljét. —- Pedig lehetett volna az így is — dünnyögi öreg Búzás nagy titokzatosan. — Hogy? — Hogy belehaljon az ember. Mert ti még nem tudjátok, mire vetemedtek egyszer a szúnyogok ... — Ha maga tudja, mi is hadd tudjuk — noszogatja az öreget Szenes Lajos. A z estében is fénylő bajuszcsomóját lassú tempóval simogatja öreg Búzás. Mert na ugye, mégis csak neki kell elmondani régi dolgokat, — ... Ügy bizony. Meghalna máma az ember a szúnyog csípésébe, ha bele ment volna az isten a szúnyogok akaratába, Mert azt kérték valaha ezek a férgek az istentől, hogy akit ők megcsípnek, azok. haljanak is meg. De az isten nem, teljesítette kívánságukat. Erre a szúnyogok háborút üzenlek az istennek. — Na aztán, ment a szúnyog sereg az isten ellen. Erre a mindenható hatalmas szelet bocsátott a földre, ami félre fújta a szúnyogok szívóját, a szárnyukat meg tördelni kezdte. A vérszívók vezére látva a rájuk zúduló veszedelmet clordította magát: sás közé, vitézek! Lett aztán menekülés sás közé, lombok közé. Az isten pedig megparancsolta, hogy ott. éljenek mindörökre. így lopakodnak elö azóta szélcsendes estébe, hogy vért szívjanak. De akit megcsípnek, csak nem halnak meg. P' gy ideig csend van. *** Amig Móré Gergely még nem dörzsöli a nyakát, ahol babszem nagyságúra dudorodott a szúnyogcsípés. — De azt még hozzá tehette volna az isten a parancsolatához, hogy ha már a sás közé szorította a nyavajásokat, ott keressék meg az élelmüket is. ASZTALOS BÁLINT IFJÚ BELYEGGYÜJTOK Hogyan lépőik megyénk úthálózata ? Interjú Szarvas Ernő chlárssal, a megyei Útfenntartó Vállalat igazgatójával KÉRDÉS: 1. Milyen jelenleg a megyei úthálózat állapota? VÁLASZ: A megye úthálózatában az aszfaltos utak és a betonútok a legjobb állapotban vannak, teljesen kátyúmentesek. A vízzel kötött: makadám utak a nagy hőséget nehezen bírják és az útőröknek nagy -.unkájukba kerül, hogy ezek az utak is jó állapotban, vagy legalább is tűr- hető állapotban legyenek. A csütörtökön megtartott műszaki értekezlet megbeszélései alapján további erőfeszítéseket teszünk, hogy a makadám útjaink allapota — dacára a nagy hőségnek — ne romoljanak, megfelelő állapotban tartsak, sőt ahol lehetséges, még javítsunk is rajta. KÉRDÉS: 2. Az idén milyen útszakaszokat javított és javít a vállalat? VÁLASZ1 Az idén azt a feladatot kaptak, hogy a járási- székhelyekhez vezető utakat javítsuk meg. így például: a Nyírbátor—Mátészalka közötti útszakaszt, Csenget- és Komlódtótfalu közötti szakaszt hengereltük át, ezenkívül mint mér három éve, a Kisvárda felé vezető útszakaszt építjük tovább a beütemezés szerint. Ezenkívül végeztünk még hengerléseket a beregi részen, hogy az ottlévő utak állapotát is javítsuk. KÉRDÉS: 3. Milyen új módszereket alkalmaznak, mennyiben jelent ez előnyt? VÁLASZ: A nyersolaj iparunk fejlődése megadta a lehetőséget, hogy most már az úti bitumen mellett folyékony bitument is használjunk — külföldi tapasztalatok alapján — ország- útjaink építésénél. A folyékony bitumennel elérjük azt, hogy az eddig vízzel kötött makadám útjaink a folyékony bitumennel ragasztóanyagot kapnak és ezért tartósab> ban a kavicsok között tartják a szükséges zúzalékot, ami a kavicsokat kitámaszt- ja cs így megszűnik az utaknak gyors kátyusodása, ami makadám útjainknak a rákfenéje. A folyékony, bitumen használatával nem vagyunk kitéve az időjárás viszontagságainak olyan mértékben, mint‘az úti bi- ménnél és ezért használata sokkal olcsóbb és gyorsabban is halad a munka. KÉRDÉS: 4. Hogyan lehet felhasználni a helyi anyagot az útjavításnál? VÁLASZ: Az út javításánál felhasznált anyagokat, különösen a rengeteg kőanyagot, vasúti és közúti szállítással lehet csak a bedolgozás színhelyére szállítani, ami erősen megdrágítja az utak építését. Ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy mindég a közelben található anyagot használjuk fel az útépítések kivitelezésénél. A külföldi szak-sajtó ezen a téren sok Közveííen ieie'onilsszoiiöiielcs Svsásrszso és Kína Nözölf Svádország és a Kínai Népköztársaság közt megteremtették a közvetlen távbeszélő-összeköttetést. (Neues Deutschland) kísérletről számol be vannak belföldi tapasztalataink is. Ebben az évben bitumennel kevert szamosi homokot használunk fel az egyik termelőszövetkezethez vezelö bekötő út stabilizálásánál. További eljárás sok vannak kidolgozás alatt. KÉRDÉS: 5. Milyen javulás várható a második 5 éves tervben? VÁLASZ: A második 5 éves terv folyamán tovább fogjuk fejleszteni úthálózatunkat, elsősorban abban az irányban, hogy a járási székhelyek egyniasközött is jó utakon közlekedjenek, és igyekezni fogunk a legnagyobb forgalmú községeken keresztülvezető utakat portalanítani megfelelő bitumennel. De javítani kívánjuk útkultúránkat abban az irányban is, hogy tovább fejlesztjük a hóvédő erdö- sávokat és az úthálózatainkat további sorfa ültetéssel árnyékossá kívánjuk tenni. Az utak kőburkolata mellett, megfelelő gépek segítségével igyekszünk a padkákat jó állapotba hozni és így a szekér-lorgalomnsk is megfelelő kitérési lehetőséget adni. 340 öngyilkosság egy negyed év alatt Baden-Württembergben 1936 első negyedében 340- en követtek el öngyilkosságot, (Vorwärts) r Éjjeli gyógyszertárai Varosunkban épült meg j orvos által kitöltött vény az ország egyik legszebb, gyógyszerre találjon, (már legk -.rsze b P7.TK ren- | a tervezésnél elkövették azt Vége a vakációnak, ismét benépesednek az iskolák elhagyott termei. Az új tanév megnyitása után — szeptember hónapban — az összes iskolai bélyeggyűjtő köröknek újonnan meg kell alakulniok a szervezeti szabályzat értelmében. Az idei tanévben sok kellemes meglepetés vár az ifjú íilatélistákra. Már most nagy a készülődés a novemberben megrendezendő helyi bélyegkiállításra, melyen az idén ifjúsági gyűjtők is részt vehetnek. A Nyíregyházi Bélyeggyűjtő Kör a Kassai Bélyeggyűjtő Kör meghívására kirándulást tervez Kassára, melyre minden felnőtt és ifjúsági tag jelentkezhet. További útitervek: a Kolozsvári Kör meghívására látogatás Kolozsvárra, a SÍ1.vén Kör meghívására Zágrábba és Ljubljanába, a Tiipolitaiiia olasz Klub meghívására látogatás Genovába és Rómába. V - ' szcnzásul körünk esehszio-: vak, rtmán, jugoszláv . olasz barátait fogja rendi-1 gól látni. Az ifjúsági körök alaki- ; fásával, as őszi bályegkiál- lítással és a külföldi marásokkal kapcsolatban a Nyíregyházi Bályeggyüjt "> Kör Vezetősége minden ifjúsági és felnőtt tagnak részletes felvilágosítást ad a kör í csereösszejövetclc- ken; minden vasárnap délelőtt az MSZT-szókházban. Újdonságok: A Hunyadi emlékünnepségek alkalmából a Magyar Posta 1 forintos bélyeget adott ki, amely Hu- ityaJi Jánosnak Pécsett felállított új lovasszübrát ábrázolja. Szeptember hónapban két új emléksor jelenik meg: egyik a bányásznap alkalmával, a másik ped‘g a mclburni olvmp'a tiszteletére. ÉÜ delöinlézetc. A betegek, az orvosok egyaránt örömmel fogadták az új intézetet, hiszen itt jóval kevesebb a bosszúság, nagyobb lehetőség van a gyógyításra és a gyógyulásra. Ügylátszik azonban, hogy a bosszúság Orvoslása újabb bosszúságot szül. Egy kilométert kell ugyanis megtenni, hogy az a hibát, hegy n m gondollak gyógyszertár létesítésére az intézeten belü). S ha ebben az időben valaki este viszi el beteg gyermekét a rendelő orvosához, az orvos felírja a receptet, a szülőnek a Dózsa György utcai ügyeletes gyógyszer- tárat kell megkeresni. S ha netalán kifogyott 'a gyógyszer — ami gyakran megesik — újra vissza kell menni a Bocskay utca végére, majd az éjjeli gyógyszertár ügyelethez . . . Nyíregyháza legforgalmasabb gyógyszertárát,. a Dózsa György utcai 17. 0-eít kerestük meg az egyik delel'itt. A szűk helyiségben sok ember várakozott. — Délután még többen vannak — szól Bálint György, a gyógyszertár vezetője. Pedig két éve v«d beruházási keret egjfe $£« gyobb gyógyszertár létesítésére. Két éve megvan a tervrajz, hónapok óta van helyiség, s mi mégis ebben a betegektől és gyógyszer rektől agyonzsufolt helyiségben dolgozunk. Szinte filléres gyógyszerárakból csinálunk havi 220—25flt forintos forgalmat. Ezek a számok azt mutatják, hogy pesti viszonylatban is nagyobb forgalmú patikák közzé tartozunk. Egymásután jönnek az utasítások a gyógyszerek jobb elhelyezésére, a betegek tgé-