Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-19 / 219. szám
NÉPLAP 1956 szeptember 19, szerda Mi újság a megyében ? A levelezők és tudósítók jelentéseiből MÁTÉSZALKA: A piactér mellett megkezdték a mintegy 9 millió forint beruházással tervezett 12 tantermes gimnázium építését. Egy orvosi lakást is építenek a községben. A járási tanács saját érából két szolgálati lakást épített. Most van átadás alatt a szálkái mozi, melyet 300 ezer forint költséggel korszerűsítettek. XlfcSZALÜK; Folyamatosan, naponként végzik a tiszalöki erőmű I. számú gépegységének próbaforgatását. Előreláthatólag a hónap végén sikerül bekapcsolni az országos energiarendszerbe. ★ A tiszalöki tsz-ek a ve- töszántást a nyárvégi eső kihasználásával korán megkezdték és szeptember eiső napjaiban már 2431 katasztrális holdon a vetőszántási terv 55 százalékát teljesítették. Élenjár a tiszavasvári Munka TSZ, mely a ve- tőszántást 75 százalékban elvégezte. Követik a tiszavasvári Petőfi és Űj Élet TSZ-ek 66 százalékos eredményükkel. 1500 katasztrális holdon végeztek mélyszántást a tavasziak alá. TISZAVASVÄRI: A Munka TSZ 15-én megkezdte a rizs aratását. A többi területen a víz le- csapolását végzik és a napokban általában megkezdik az aratást. Átlag 12—16 mázsás rizstermésre számítanak. CSENGEK: Szombaton a járási tanács dolgozói megvitatták a Minisztertanács határozatát a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. Ott volt Danes elvtárs, a járási pártbizottság első A mikor a szekér meg van rakva trágyával, az emberek maguk elé szúrják a vasvillát s rátamaszkodnak. Várják a következő fogatot. És eközben lehet ismerkedni, kérdezősködni. Az egyik, úgy hatvan körüli, erősen barna arcú, lefelé álló bajuszú szövetkezeti tag azt mondja: — Nem ganéztunk mi ezelőtt tán négy év alatt se meg annyit, mint most. Kezdünk jól lenni, jó vágányon állni. Egyébként beszélhet az elvtárs Varga Viktorral, mert ide, ahon ni, jön a másik fogat. Az elnök Csengerben van. De Varga, is tud mindent. Benne van a vezetőségbe. Nagyon jó beszédű ember az. Egyikőjük gyors mozgással el is siet Vargát hívni. Varga Viktor már a kézfogásnál mosolyog — ami olyan teljesé ■'gél hozzávalónak látszik szőkeségéhez, kék szeméhez — és mindjárt olyat mond, amit feltétlen meg kell jegyezni: — Kast kötünk mi egy néhányon olt a pajtában, akik értünk hozzá. Kell az a szekerekre. Minek adnánk pénzt érte, mikor nekünk is megvan a hozzávaló vessző. Kevesebbe jön ki, mint a deszka oldal. int ha nem is egy soha nem látott emberrel, hanem a legjobb komájával lenne, olyan őszintén i* bizalommal mond ki minden szót. És ez cseppet sem meglepő. Inkább olyan természetes, mini az, hogy titkára is. Programtervet készítettek, hogy a községi tanácsoknál, valamint termelőszövetkezetekben, taggyűléseken foglalkozzanak a fontos határozattal. A járási tanács egy-egy tagja segítséget fog adni a határozat megvitatásában és a határozat megvalósításában. NYÍREGYHÁZA: A kiskereskedelmi vállalat ismerkedési estet rendezett az új tanulók fogadtatására. A vállalat DISZ-szervezete az irodaház kistermében 23 új tanulót vendégelt meg. A baráti beszélgetés után táncmulatság volt. ★ Befejezéshez közeledik a Toldi utcai 36 lakás építése. Megkezdték az 52 és 16 lakásos épület alapozását is. ★ A dohányfermentáló vállalat üzemi bizottsága megvitatja a SZOT IX. teljes ülésén ismertetett és vitára bocsátott tervezetet a szakszervezeti demokrácia kiszélesítéséről. APORLIGET: Megkezdték a tervbevett művelődési ház építését, mely egy 300 férőhelyes nagyteremből és öt más helyiségből fog állni. A község dolgozói társadalmi munkával segítenek. A tervezett 26.000 forint összegű társadalmi munkával szemben már eddig 50.000 forint értékűt végeztek. A pénzbem hozzájárulásnak már 78 százalékát kifizették a község dolgozói, így sem munkaerő, sem pedig anyaghiány nem akadályozza a művelődési ház felépítését. Egy géberjéni bolt f éberjén község neve nem közismert rm:- gyénkben. Nem fűződik hozzá érdekes történelmi esemény, s a faluban csak egyszerű hétköznapi, de szorgalmas munkaszeretö emberek laknak. A dolog- szerető géberjéniek szeretnének szórakozni is. Azért „csaku. mert nincs kultúr- házuk. Na és az italboltjuk — kérdezhetné valaki — az mire való? Tényleg mire való, mér egy hete töröm rajta a fejem. A község közepén szembetűnt a földművesszövetkezet vegyes boltjának cégtáblája, mely egy földhöz ragadt ház elején csüngött. A kíváncsiság becsalt a boltba. Áru bőven akadt, a rend sem kifogásolható, de a helyiség és berendezés már újat kíván. Az üzlet végében húzódik meg a kocsma. Ajtaja az udvarra nyílik. És a berendezés?! Szégyenkezve írom le. Több évtizedes korhadt pult, állvány, s az egyik sarokban rozoga asztal állt. Félve fényképeztem az asztalt — nehogy összeessen. Igaz, ezen kívül még egy jó állapotban lévő asztalt is találtam. De sem egy lócát, sem egy széket nem láttam. S ebben a helyiségben havi 18—-20 ezer forint értékű italt fogyasztanak el. Lehet, hogy a faluban a kocsmába járók széket visznek magukkal — nem ismerem a helyi szokásokat, de ha így lenne, még akkor is sürgősen rendezze be a györtele- ki körzeti földművesszövetkezet a géberjéni italboltot. Ha többre nem is, de 6-S darab lócára biztosan telik a múlt évi közel fél milliós nyereségből. S azért sem haragszanak meg a falubeliek, ha néhány sakktáblát, s egyéb játékot kapnak. Biztosan többre becsülnék a földművesszövetkezetei. Különben már számos szö- vekezeti gyűli.en hangoztatták mind ezt, csak süket fülekre találtak. Azért próbáltam meg szólni az érdekükben. VARGA GYULA. A télialmasziiret megszervezése A tavalyi magas téli*, alma termés után kételyek merültek fel: lesz-e termés és egyáltalán milyen eredményekre számíthatunk? Terméskilátásaink a borúlátó jósolgatások ellenére is kiválóak. Állami gazdaságokban 100, termelőszövetkezetekben pedig 70 ki logramm körül számítunk termófaegységenként, ami magasan fölötte lesz sz országos átlagnak. Hova-to- vább elsajátították, vagy nagy buzgalommal tanulgatják a termelést dolgozó parasztjaink s fiatal, gyümölcsössel foglalkozó termelőszövetkezeteink is. — Többezer vagonra való télialmát termelnek meg a megyében évenként a különböző szektorok, de előfordul még állami gazdaságokban is, hogy a milliókat érő kész termésre már nem fordítanak olyan gondot a szüret és a velejáró utána következő munkák alkalmával, mint a terme lésre. Közönségesen: a: 15 drb-on felüli tenyészetekben: Tenyészet neve Helye Tehénlétsz. Tej kg. Zsír kg. Dózsa TSZ Gáva 17 3139 113.2 VIT TSZ Tiszavasvári 17 2862 105.7 Vörös Csillag TSZ Nyírbátor 18 2666 97.6 Haladó TSZ Nyírcsászári 16 2621 94.9 Táncsics TSZ Tiszadob 20 2250 85.6 15 db-on aluli tehenészetekben: Ifjúság TSZ Encsencs 11 3067 113.7 Kossuth TSZ Piricse 9 3011 109.1 Petőfi TSZ Nyírmeggyes 10 2898 97.9 Szabadság TSZ Vencsellő 10 2771 102.7 Zalka Máté TSZ Dögé 7 2702 104.1 A tejtermelési versenyszab, Petőfi TSZ Nagydokimutatja, hogy a rossz laben 51 tsz. vesz részt. Az első 10 hónapban a fenti tsz-ek kielégítő eredményt értek el, az elsőség köztük fog eldőlni. A tejtermelésben lemaradtak: Tolbuchin TSZ Pabos, Rákosi TSZ Nagykáiló, Haladó TSZ Ököritófülpös. Ezek a tenyészetek az első 10 hónapban még 1.500 kg. tejtermelést sem értek el. Ez a versenyben való lemaradást jelenti, de azt is karmányozás miatt drágán termelik a tejet és így a tehenészetük ráfizetéses üzem lesz. Balogh Károly főfelügyelő. IGAZ TANULSÁG (A csegöldi Bajcsy-Zsillnszky ISZ-ben 1956. szept. 14-én) A kívülről való önkényeskedések rontó hatása szeptember derekán és nem júliusban fújhat ilyen hűvös, csípős szél. Vagy mint az, hogy a szél elől a tanyában lévő gépállomási brigádirodába megyünk. Persze fontos észre venni az emberek bizalmát, bátor őszinteségét, de a fontosabb mégis az, amit Varga Viktor mond, mert benn vagyunk immár a brigádirodán. — Ügy higyje el az elvtárs, igen nehezen tudtunk zöldágra vergődni. Sok volt a baj, meg a fejetlenség, ami visszahúzott. Zárszámadásunk eddig a saját erőnkből volt is, meg nem is. Csodálkozva és szó nélkül nézek Varga Viktorra. — így, ahogy mondom — folytatja. — Ez a mi talajunk olyan, hogy nagyon el kell találni rajta a gazdálkodást. Ha egy jó eső van, azután legalább egy napig még az isten se vágja itt a földbe a kapát, nem ember. De úgy nem lehet, ahogy például 1954 őszén is csináltatták velünk. Az volt a helyzet, hogy kijöttek a járási tanácstól páran. Nét- szerint csak Szeles elvtársra emlékszem. Mondták, hogy gyerünk azonnal vetni. Mi erre magyarázni akartuk, hogy most itt nem lehet, háromnapos eső után. A vetőgép csöve csak sikálja a földet, felül marad a mag, amit vagy a varjú hord el, vagy kifagy a télen. Vámunk kell egy kis szikkadásra. Mi tudjuk, hogy lehet, mi élünk itt. Csak nem akarjuk a saját kárunkat? De a terv veszélyeztetve var. — felelték,— fogjunk hozzá azonnal. Nekünk egy kicsi várakozás mázsákat jelent termésben, akartuk belátásra bírni őket. Egyébként is, mindössze 20 hold hiányzott még, hogy vetési tervünkkel kész legyünk. Kérdeztük tőlük, logy ilyen helyzetben mi a fontosabb: a terv, vagy a termés? Nem tudtuk velük megértetni a helyzetet. Makacsul nógattak bennünket, hogy gyerünk és gyerünk azonnal. Még olyasvalamit is mondtak, hogy szabotáljuk a vetést. Ilyen vádat persze senki sem akart magára vállalni. És mi lett a vége? Az bizony szomorú nóta: azon a táblán alig lett 4 mázsa búzatermésünk holdanként. f~í e mennyi ilyen dolgot sorol fel Varga Viktor?! Az egyik ilyen az, hogy 1952-ben egy vetőgépet igenyeltek a járási tanács mezőgazdasági osztályán keresztül. És csodálatos: nem vetőgépet, hanem fűkaszáló- gépet kaptak. Előbb káromkodtak, majd reklamáltam, hogy ők ezt nem tudják hova tenni, mert ha náluk van kaszálni való, az nem fű, hanem lóhere, meg lucerna lehet. Abba pedig elül, belefut ez a gép. Azért nem baj, tartsák csak meg — közölte a járás. Majd Itapnak vetőgépet is. Másik. 1953-ban olyan nagyon tudott ígérgetni, bizonygatni a MÉZÖKER embere, hogy végűlis leszerződtek 5 holdat retektermelésre. Holdanként 100 munkaegységet is rádolgoztak a sok babrálást igénylő veteményre: első osztályú árut akartak szállítani. Igen ám, de a szállításra nem került sor. A vállalat ezer kifogásra hivatkozva, nem vette át. a termést. Erre megint egy csomó káromkodás, bosszankodás lett persze. Aztán kötbérigényt támasztottak, de meg ette azt a fene a végülis megfagyott retekterméssel együtt. A hivatalokban úgy pumpálták, mag pukkasztották a dolgot, mígnem a tsz. egy fillért sem kapott, öt hold földje akárha nem is lett volna abban az cvbzn, s ráadásul jó néhány száz munkaegység pocsékolódul! el, miután semmi jövedelem é nem lett. ji s míg mindezt magyu^ rázza Varga Viktor, kinn egyre inkább setétecint kezd. De az világos marad, hogy szövetkezetüket korábban szinte minden esztendőben érte a hatóságok, a különböző vállalatok részéről valamilyen önkényes, bántó, vagy éppen meg nem értő sérelem. S hogy melyik mibe került, hány ezer forintot vettek, vagy vittek el a termelő- szövetkezettől, most utólag igen bajos lenne összeszámolni. Igaz persze, az utóbbi egy-két évben megszűntek ezek, de amíg voltak ér ami kárt okoztak, azt nehéz kiheverni. Ténynek maradt, hogy 1949 óta nem tudtak saját erőből egyetlen évben sem rendes osztalékkal zárni. Az anyagi veszteség mellett nyilván cseppet sem kevesebb és nem hitványabb rendű érlék azonban az, amit ilyen körülmények kö2öít a tagságnak érzésben és bizakodásban áldoznia kellett. Sőt... De itt meg kell állni: hogy van itt akkor ebben a kicsi, erdő- háti községben jelenleg is a Bajcsy-Zsilinszky-ben 620 hold gazdájaként 84 család 108 tagja? JEtí&atósa köxd&siiü. ölünkbe hulló, csengő forintokat sokszor sárbata- possuk. Az állami gazdaságokban 60 százalékos ex- pertminöséget várhatunk, de sok gyümölcsösben, mint például Ricsikán, Nyírlövőn, Biriben, Kemecsén jóval többet, Kemecsén és ■Nyírmadán a magas szintre emelt. minőség mellett; mintegy 150 százalékra teljesíthetik á termelési tervet, a Nagymezői és Hodó- szi Állami Gazdaságban viszont a tervteljesítéssel js báj van. A szakemberek, a- begyakorolt dolgozók többéves kiváló, vagy kevésbé, jó munkájának eredményt; látszik meg az idén s annak a bizonyítása, hogy hozzáértő kezeléssel, talaj- munkával és talajerőfenn- tartással megszüntethető a- termelés szakaszossága. A betakarítás Ideje A betakarítás munkája ■tehát az a nagyon fontos feladat, aminek a megszervezése és szakszerű végrehajtása elengedhetetlen. Helyesen kell meg válasz :a- ni az egyes fajták szüretelésének időpontját, hogy se a korai szedéssel, se a késői szüretből származó nagymérvű hullással ne okozzunk minőségi veszteséget. A szedésreérettséget minden gyümölcsösben meg kell állapítani s az egyenetlen érésű fajtáknál, mint például a parmenféiék eseteben, tanácsos a szin- előszedés. Több éves gyakorlattal rendelkező szűre- telők oktassák ki a fiatalokat a szedés technikájára. A szár nélkül letépeti, nyomott, vagy körömmel beszakított gyümölcs bármilyen szép volt, már elveszti értékét s könnyen romlik. A szüret zavartalanságát a jó szervezés biztosítja Maga a munkacsapat szervezése, a munkaerő biztosítása csak fél eredmény, ha a szükséges felszereléseket: létrákat, szedőedényeket, ládákat nem biztosítjuk olyan mennyiségben, hogy ezek hiánya miatt ne legyen soha fennakadás. Termelőszövetkezeteknél is biztosítsanak egy- egy szüretelő számára leg alább három szedőedényt, egy nyolctagú szürete i> munkacsapatnak két létrái. Készítsenek vesszőkosarakat, amelyeket zsákkal, vagy hullámpapírral kib i 1 lelve jól felhasználhatnak a szedésnél. Teremtsék meg a termelőszövetkezetekben is a fa alatti elő- vagy durvaválogatás feltételeit. A kirakó dolgozók már ebkor válasszák külön = paizstetű és fusikládium- menles export minőséget.; Ennek a munkának ti-’ gyelmes — nem sok többletmunkával való — elvégzése több szempontból előnyös: különválasztódik a két fő értékcsoport; nem áll fent az előtárolás aiait a paizstetű fertőzés, a romlás az exportnál kiküszöbölődik; az exportminős]- tés alkalmával nem kell az egész mennyiséget átforgatni, újra áttörni. Mivel a szüret (szedés, válogat ás, osztályozás) munkaerőszükséglete a többi gyümölcs-, termelési munka átlagának; mintegy négyszerese, ügyi kell megszervezni a többlj mezőgazdasági munkát, hogy egy hold gyümölcsös; termésének a betakarítása-] hoz. feldogozásáhez 2—31 dolgozó jusson. Schuszter PM: ÁG íőkertész. 4 II megyei tejtermelési verseny értékelése Az 1955. november 1-én beindult éves tejtermelési verseny tizedik értékelése az alábbi eredményekkel zárult:
