Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-16 / 217. szám

NÉPLAP 1956 szepl. 16. vasárnap Mégegyszer a zöldségeliátás problémáiról Berták József kőműves brigádja vezet az építömuakássk versenyétjén (FVytalás az 1. oldalról.) tudtuk teljesíteni, exportra pedig július-augusztusban 160 vagen zöldség került. Igen fontos, hogy a zöld­ségtermelők termelési ked- venek további fokozása ér­aekében még helyesebb árpolitikát alakítsunk ki. A helyi árak kialakításában például a földművesszövet­kezeteknek nagyobb önálló­ságot kell biztosítani. A felvásárlási ár a budapesti, illetve a társvállalati árak­hoz viszonyítva van kiala­kítva, ami helyes is, hiszen a szállítások zöme más megyébe és Budapestre ke­rül. Azonban a nyíregyházi piac ellátására szükséges zöldségféléknél ettől eltérő olyan felvásárlási ár volna helyes, amely az itteni sza­badpiaci árnál 15—20 szá­zalékkal alacsonyabb. Igv a termelők nem kifogásolhat­nák, hogy sok esetben na­gyon alacsony a felvásár­lási ár. Célszerű volna az is, ha a városi kereskedelmi osztály a helyi értékesítő szövetkezettel karöltve álla­pítaná meg a felvásárlási árakhoz viszonyítva a helyi piaci értékesítési irányára­kat. Ez serkentőleg hatna a termelőkre mind a termelés fokozásában, mind a minő­ségi követelmények betar­tásában. Egyik legfontosabb té­nyezője a jobb zöldségellá- tásnak az cniözéses konyiiakeriészelek bővítése és újak létesítése Kétségtelen, hogy a ke­reskedelem is közvetlenül érdekelve van ebben, amire a Néplap múltkori cikke utalt is, azonban e téren a kereskedelem vajmi keveset tehet. Ügy hiszem, a tanács mezőgazdasági osztálya te­hetne legtöbbet abban, hogy megfelelő hitelkeret bizto­sításával segítené elő me­legágy) felszerelések, öntö­zőberendezések stb. beszer­zését a termelők részére, elsősorban termelőszövetke­zetek részére. Egyszerűsí­tésre szorul a hitelkeret biztosításával kapcsolatos eljárás, valamint az anyag­kiutalás is, mert ezek az eljárások sokszor évekig Megbízható, garantált ve’(intagot a ‘.ermetöbnek! Gátolja a jobb zö'dségsl- látást az is, hogy a Mag­ellátó Vállaiat gyakran ke­vert, nem fajtiszta vető­magot ad a termelőknek. Kék községben például 15 hold vöröskáposzía helyett takarmánykáposzta termett az idén. A K: mécséi Állami Gazdaságban Delikátesz uborka helyett' fürtös- é= kígyó-uborka termett. Ezek a hibák már évek óta is­métlődnek. Az ezekből ere­dő anyagi károk biza’mat- lanságot, kedvetlenséget szültek a termelők köré­ben. Elengedhetetlen fe1- adat tehát az, hogv mielőtt a vetőmag a termelőkhöz kerül, azok csirázdképessé- géről. fajtaazonosságáról meggyőződjön a .vállalat és csak kifogástalan magot szállítson a termelőknek. Használjuk ki az úi határozat­adta lehetőségeket Megyénk szocialista nagy. üzemei közül csak néhány állami gazdaság és termelő- szövetkezet foglalkozik ko­rai zöldségtermesztéssel, holott rajtuk kívül még jó- néhánynak van erre lehető­sége. Nem szükséges a konyhakertészet jövedelme­zőségét külön hangsúlyozni, hiszen erről a cikk meg­győzően beszélt. Szeretném azonban hang­súlyozni, hogy a szeptember 9-i határozat újabb nagy lehetőségeket és kedvezmé­nyeket biztosít a termelő- szövetkezetek. termelőcso- nortok, valamint az. egysze­rű társulások számára. A zöldségterme’ő szakcsopor­tok is nagyban elősegíthet­nék a zöldsége'látés meg­javítását. ha ködösen ter­melnének és értékeseteké­nek a kedvezmények fel- használásával. Weiss Mór Megyénk építőmunkásai rendszeresen versenyeznek azért, hogy minél jobb és több munkát tudjanak fel­mutatni. Az elmúlt hónap­ban Bartók József kőmű­ves brigádja (Építő és Sze­relő Vállalat) ért el legjobb eredményt 214 százalékos eredményével. A kubikosok között Bertha József bri­gádja az első, akik a zsilip építkezésnél 197 százalékra teljesítették normájukat.— Nagyszerű eredményt ér­tek még el a kőművesek közül Jávor István 186 szá­zalék és Balogh János bri A IV. Békekölcsön ötö­dik sorsolását ma. vasár- nao délelőtt 11—13 óra kö­zött bonyolítják le Sátor­aljaújhelyen, a Béke film­színházban. gádjcikkal, akik szintén jóval 150 százalék felett teljesítették tervüket. A se­gédmunkások közül a Me­gyei Építőipari Vállalat munkásai mutattak fel leg­jobb eredményt. Széles Já­nos brigádjával 150 száza­lékra teljesítette normáját. Míg. .Sárosi Ferenc és Ju- rázs György brigádjai 148. iiletve 137 százalékos ered­ményt értek élj' Scheibli István ÉDOSZ elnök. Ezúttal 24 millió 913.800 forintot fizetnek vissza nyeremény . formájában 78.500 nyerőkötvériy tulaj­donosnak. TRAVIATÄ A Traviata a Béke-moziban kerül színre szeptem­ber 20—26-ig. Vasárnap sorsolják ötödször a IV. Békekölcsönt Regényes történet as utolsó bossorkányégetés Eddig*. 1715. nyarán az áruló erőt Károlyi Sándor is a megszálló nemetek panaszkodnak a szatmári Jezsuiták­nak hogy a volt kurucok most sem nyugszanak Kérik az egyház segítséget Az egyház csodát csinál Máriapo- csőn s az egyszerű embereket megfélemlítve okét a csa. szar iránti hűségre inti Ugyanakkor megkezdődik a volt kuruc katonák elleni terrorhadjarat. Elrabolják a tyukocli öabocs es Kos család kot fiúgyermeket Anna rádöbben £ lezsuitak egesz ármánykodására. András helyebe len. szervezni kezdi a kurucmozgaímat Eg,y éj­szaka lovas hirnök érkezett Elmondta: Bekésszenland- ráson kurucfelkelés tort ki s «árják a .zatntai'.ak. sza. bolcsiak csatlakozását is A nyíri emberek megmoz­dulnak Anna asszonycsapatot szervez. Károlyi a karolyi kastélvban összegyűlt uraknak be'olcn!i a fel­kelés leverését. Annáék megérkeznek Karolyi kastélyá- hez Felelősségre vonják az árulót. Károlyi az asszonyok vezetőit börtönbe veti. sokakat gyermekeikkel együtt le­gyilkoltál a katonákkal. A felkelő asszonyokat boszor­kányperbe fogják. tartanak. Nagyon kevés megyénkben a melegágy, még kevesebb a melegház, már pedig ezek nélkül a II. évnegyedben megjelenő primőr zöldségfélék terme­lése a mi viszonyaink kö­zött lehetetlen.. Éppen ez az oka annak, hogy ebben az időszakban kevés Nyír­egyházán a korai zö’dség- i féle, ezért kell más megyé­ből, melegebb fekvésű dél megyékből behozni a pap­rikát, uborkát stb. Ebben semmiesetre sem a keres­kedelem a hibás. A többi időszakban mennyiségi zöld­ellátásban alig akadt h'á- nyosság. Július-augusztus­ban a probléma inkább az volt, hogy nem elég fr.ss az áru. Ennek az a magyará­zata, hogy Nyíregyháza és tt járási székhelyek körül kevés a konyhakertészet. Ezért a megye távolabbi részeiből kocsival kell fu­varoztatni, vagy vagonba rakatni a zöldséget. Ez azt eredményezi, hogy a szedés­től számítva legalább 48 óra múlva kerülhet csak az áru a fogyasztókhoz. Ez is indokolja, hogy szaporítani és bővíteni kell a Város- koriili küjtfhakertészeteket. (31.) Jékey felemelkedett a székén, előrehajolt és úgy kiáltott a lányra, mintha álomból akarná felébresz­teni. — Te boszorkány vagy! A lány kinyitotta szemeit és mintha a csodálkozás rebbenele suhant volna vé­gig az arcán. — Nem hallod, boszor­kány vagy?!! A vádlott teste megrán­dult, értelméhez most ér­tek el a szavak. S azonnal felébredt benne az ösztönön tiltakozás. Riadtan szólt beszédtől elszokott nyögdé- cseléssel. — Ne hazudj! — kiáltott a szolgabíró. — Nevezd meg boszorkány, vagy kanördög társaidat, azokat kiknek híják és hol laknak?l A lány kiegyenesedett és kétségbeesett erőre kapva határozottan és értelmesen válaszolt: — Minthogy magam sem vagyok boszorkány, nincse­nek boszorkánytársaim, s nem tudok aféle mesterség­hez. A szolgabiró visszaült a helyére, intett a baltáknak. A vallató legények, akiket a megye rablók, gyilkosok közül toborzott hóhéri szol­gálóira, megragadták a lányi és egy szempillantás alatt lelép léit róla a ruhá­ját. Jobb kezét bal lábához, bal kezét jobb lábához kö­tözték, egy csigán vízzel teli nagy kád fölé rántották, majd lassan a vízre kezdték ereszteni. A lány felsikoi- tott, • aztán összeharapta ,i szálát, és lehunyta a szemét. liléjéből — így merült a víz alá. Amint ellepte a viz, a bakók visz- szarántották és talpra állí­tották a szolgabíró előtt. Az inkább a jezsuita, : mint a lány felé fordulva diadal­masan szólt: — íme a bizonyság, a boszorkányság csalhatatlan jele. A bűnös lemerült a víz alá, tehát boszorkány! A lányra kiáltott. — Boszorkány vagy! Az pedig megrázta a fe­jét. — Tehát nem vallasz? — Nincs mit vallanom! — Akkor kezdjétek! Ez. a parancs a vállalók­nak szólt. A víz tortúra volt az első. A lányt durva desz- kapadra dobták, amelynek felső része lejtős volt s raj­ta egy mélyedést is vágtak, amelybe az áldozat feje bJ- lehanyatlott. Homlokára vasabroncsot csatoltak, ke­zeit, lábait, derekát garotte- sekkel, nyers kötelekkel kötözték le. A kötelek va­lósággal belevágtak a lány kevéske húsúba, szinte i csontot szorították. Szárát kipeckelték, vászoncsíkct dugtak a torkába, hoiy az egyenesen belevezesse a vi­zet. Vizet kezdtek a szájába csepegtetni. Fulladozva rín- ' gatózott a pádon. Egy korsó Látogatás a megyei börtönben ELLÁTOGATTUNK a megyei börtönbe. Kíván­csiak voltunk, hogyan étnek ott az tmbeiex, h.gyan bánnak vrtük, milyen az ellátásuk, a lelki világuk és mi a mondanivalójuk az újság számára. Nyílik az első cella. Mi van mögötte? Megbánás, csügged és, szégyen ? ... É et! A szabadság utáni gyötrődés beszél most ls- hajtott fővel. Pedig bűn bujkál a ráncos h_ml:,k mögöit. Magzatelhajtás miatt kerüit három asszony a börtönbe, 3—5 évre. Egyi­kőjük idős, sokgyermekes anya. Azt állítja, hogy éle­tében először követte el a tiltott „műtétet.” E igedett a sok pénz csábításának. Drágán fizet érte. — SOHA TÖBBET! — mond-a halkan az asszony. Két éve él ebben a mindig egy helyre bámu ó cellá­ban. Otthon már iskolába járnak a gyerekek. A bör­tön a józan és becsületes életre tanítja és komoly el­határozást érlel benne. Az elítéltek közül az ar­ra alkalmasak dolgoznak. Valamennyien rendszere­sen olvashatnak szépircda1- mi könyveket. Az olvasás enyhíti a szabad élet utáni szomjukat. Egy másik cellában til­tott határátlépésért egy év­re vagy másfél évre elitéit asszonyokkal beszéltünk. Bizony hosszú idő ez ahhez, hogy gondolkodni Jehese.i a könnyelműen elkövetett tiltott cselekedeten.: — Milliószor megbántuk tettünket! — ezt mondták könnyazve. (Nemsokára már szabadok lesznek.) NÉPI DEMOKRÁCIA EL­LEM szervezkedés miatt 10—12 évre elítélt ..úriasz- szonyokkal” is találkoztunk a börtönben. Látóhatáruk a börtön négy fala és a .nyüzsgő városnak ee.y k’s része, melyet az ablekrésen át lehet látni. Van idejük - múltba és befelé is nézni. vizet öntöttek bele. Akkot kivették a szájából a pec­kel és a szolgabíró szólalt meg újra. — Valdd meg az igazat! A lány tiltakozásra rán­dította a fejét és nyögve buggyant ki belőle: — Nincs... mit... valla­nom ... Npm . vagyok bo­szorkány ... Jékey intésére újra betel­ték a szájába a pecket. A jezsuita szótlanul, hideg arccal nézte a kínzást. A lány a második kanosánál hányni kezdett. Leoldották, ájulton bukott a földre. Az egyik bakó felemelte, oda­vonszolta a kádhoz és ma­gához térítette. A szolgabíró csak annyit mondott. — Valdd meg az igazat! A lány megkínzott arcát a férfira emelte, aztán le­csukta a szemét és nemei intett a fejével. Szeméből könnyek patakzottak végig az arcán. Jékey dühösen ordított a bakókra. — Folytassátok! Kötelet csavartak a kar­jára, a csuklójánál és felső kana közepén kötözték meg, majd a bokájánál is. A felső kötésbe botot dug­tak és csavarni kezdték. A kötél megszorult, belevá­gott a húsba, vér spriccelt belőle. A lány feljajdult. — Jaj, a karom! Üjra csavartak egyet rajta. (Folytatása következik.) Örülnek, mikor eljön a „séta” ideje. Napi gondjuk a cella rendje és tisztántar­tása. Az asztalukon szép­irodalmi könyvhalmaz. Az egyiknek a férje is, fia is börtönben van. Most vaia- mennyien azt mondják, hogy gondolkodásuk és cse­lekedetük őrültség volt. Ta­lán csak a látszat végtte mondják ezt, de az is le­het, hogy már őszintén szánják és bánják tettüket. Cigányiány nevetgél a következő cellában. „Fel se veszi ’ a büntetést. Nem elő„ szőr van börtönben. Szen­vedélye a lopás. Legutóbb egy házból pongyolát lo- patt, mert szép akart lenni. Meg van elégedve minden­nel a börtönben, „otthon” érzi magát. (Vele már nem könnyű tisztességes életről,j becsületes munkáról be-l szélni.) ÉLETFOGYTIGLAN c>| ítélt kutakkal beszélget­tünk. Az idős ember ő..ü,tj annak, hogy beszélhet. — TSZ-elleni lázításért es gyújtogatáséit ítélték cl. lgazsagtalannak tartja ez akkori ítéletet. Az illetékes szervek foglalkoznak ügye­vei es perújrafelvétel i tár­gyaláson döntik el további sorsát. Olyan emberekkel is ta> lálkoztunk, akik néhány!a: hete még szabadok voltai, de a rossz c.mboraság, vagy a hirtelen indulat, vétkes szerelem ide juttatta okéi,- Az udvaron szenet lapátol­tak. Ezek vidámabb arcúak voltak, mint a többiek. — Örömükre van, hogy dol­gozhatnak. Az egyik közép- termetű. barna, 28 év kö­rüli férfi a megyénkből való. Főépítésvezető volt és igen szoros barátságot Kö­tött a budapesti vállalat főmérnöknőjével, aki állí­tása szerint csinos, nagyon jóképű és jószívű volt. A barátság pénzbe került. A pesti fényes mulatókban sokezer forint „elúszott”, Sikkasztott a nő miatt..—« Büntetésül több hónapot, kapott. — A börtönnél is na­gyobb büntetés, hogy a fe­leségem megtudta tettei­met és hűtlenségemet. Meg­hatott, amikor eljött meg­látogatni, és megbocsátott; ,0j Ha szabad leszek, vissza-^ megyek hozzájuk és jó féujá'j jó családapa leszek. A másik egy fiatalem­ber, aki az ünnepi vá­sáron verekedésbe kevere­dett, egy pofonért három hónapot kapott. Először van börtönben, és azt állít­ja, hogy ha kiszabadul, töb­bet nem kerül vissza. Meg forr benne a düh, a bosszú,| de azért azt mondja: „Nem! verekszem többé, mert ez drága mulatság lenne.” TELJESEN KÜLÖN VI­LÁG EZ. Külső szemmel! szokatlanul és nyomasztóan hat minden. A mú'ó na­pokkal együtt formálódik, tisztul az elítéltek gondol­kodása és jelleme., Akik jól viselik magukat, idő előtt kiengedik őket a börtönből. Az elítéltek nem panasz­kodtak ■ a bánásmódra. — Kosztjuk elég szegényes és főleg a rosszül sült kenyér f miatt szólhattak volna, de nem tették. A fegyelem, mint a rend és a tisztaság is, feltűnő volt. A börtönőrök emberséget tanúsítanak. Sok múlik vi­selkedésükön, beszédjükön és nevelési módszerükön. Sokát tehetnek azért, hogy az elítéltek majd a öünt:- tés letöltése után emberek­hez méltó, becsületes életet kezdhessenek. •»

Next

/
Thumbnails
Contents