Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-15 / 216. szám

1956" szeptember 15, szombat NÉPLAP 5 Több megértést Nyíregyháza lakásproblémáinak megoldásához Tartsák be a szerződési fegyelmet a dohánytermelők Amikor lapunk hasáb­jain megkezdtük a harcot a Fásultsággal, a Közöny Snyel, és az Objektív Nehéz­séggel szemben azért, hogy sürgősen segítségére siessünk a nyíregyházi lakosságnak lakásproblémáik megoldá­sában, számoltunk azzal, hogy ez a harc nehéz lesz. Őszintén meg kell monda­ni, egyes vállalatok, fel- jebbviteli szervek részéről olyan meg-nem-értéssel ta­lálkoztunk, amelyet az adott helyzetben nem ért­hetünk meg. Javaslatot tettünk né­hány szervnek, hogy laká­sokat elfoglaló irodáikat helyezzék at nem-iakások- ba. Ezek során javasoltuk, hogy a Kordéíyos-, a Mo­ziüzemi és a Tőzegkiter- melo Vállalatok heryezzék at irodáikat Kemecséie. Az ekként felszabaduló ircda- helyisegekbe a Termányfor- galmi Vállalat költözhetne at, s mintegy 30—40 lakás szabadulna fel. Kilencven eietveszélyes lakás van még Nyíregyházán, a fel­szabaduló lakások tehát esak a felét szüntethetnék meg. A megyei fórumok korábban már kötelezték a 3 vállalatot, hogy Keme- csére települjenek. A válla­latok ezt megfellebbezték, a budapesti feljebbviteli szerv, a Közelbiz, a javas­latot elvetette, objektív okokra hivatkozva. Ezek között a legfontosabb, hogy ezek a vállalatok te­lephelyüket csak a Minisz­tertanács jóváhagyásával változtathatják. Szükséges lett volna az alapítólevelük megváltoztatása. A dolog annyiban maradt, Keme- esén a járási központ meg­szűntével felszabadult he­lyiségeket más célra ve­szik, igénybe. (Megnyugtató, hogy nagyobb részét lakás­nak használják fel, bár nem lehet összevetni az ot­tani lakásviszonyokat a nyíregyháziéval.) Nem hisz- szük, hogy ha már a Mi­nisztertanácsnak kellett volna hozzájárulni a válla­latok székhelyváltoztatásá­hoz, (ami a túlzott centra­lizmus maradványa, s a megyei vezetés hatásköré­nek csorbítása), ezt nem tette volna meg a Minisz­tertanács. A lakosság azonban azt kéri a Közelbiztől, hogy adja vissza nekik a lakásokat. Mindazokat, amelyekben most iroda van. Ezt a kérést tolmácsoljuk most, és hiszünk a segítő szándékban, hogy a javas­lat elvetése után a Közelbiz. másik javaslatot tesz, és azt végre is hajtja. Legalább 10 esetet tud­nánk megnevezni, közel ötven lakással, melyek az eddig felsorolt lehetőségek­kel együtt 90 lakást ad­hatnának vissza a dolgo­zóknak, s fedeznék az élet- veszélyes lakások számát. Nem keresünk kákán gö- böt. Bizonyos, hogy az ezek­ben illetékes szervek, in­tézmények más megoldást is találhatnának, amelyek elfogadhatóbbak a mi ja­vaslatainknál. Csakhogy fel .kell tételeznünk: nem ke­resnek megoldást. És most számoljunk be az eredményekről, amelyek biztatást adnak. Még ez évben befeje­zik a 36 lakásos épü­lettömb, a Moszkva utcai jO lakás építését és hozzákezdenek az 52 lakásos lakótömb ala­pozási munkáihoz. Ezekkel kapcsolatban kéré. sünk az, hogy építési ha­táridejüket a lehztő legrö- videbbie fogják. A legnagyobb megértéit tanúsította a megyei és já­rási kiegészítő parancsnok­ság. Vezetője, amikor tudo­mást szerzett a város égető lakásproblémáiról, azonnal felsőbb szervéhez fordult, hogy a város területén lé­vő parancsnoksági épületet lakás-célokra átadhassa. Ez a megértő, segítő szándék példaként álljon megyei szerveink élőit, s a lakos­ság köszönetét tolmácsol­juk a kiegészítő parancs­nokság vezetőinek. A Dohányelosztó Vállalat vezetői cikkünk megjelené­sének másnapján budapesti központjukhoz fordultak, engedélyt kérve arra, hogy telephelyüket a jelenleg lakásnak alkalmas raktár- épületből máshová helyez­zék át. Szép tanújelét ad­ták szociális gondolkozá­suknak, azonban igyeke­zetük megfeneklett, mert még mai napig sem talál­tak számukra megfelelő száraz helyiséget. S itt szólni kell arról a nagv rak_ tárhiányról, amely Nyír­egyházán egyre inkább fennáll. Szeptember 12-i lapszámunkban jelent meg a megyei tanács hatá­rozata. amely felhívja a Mészövöt, cs a nagy­kereskedelmi vállalato­kat. építsenek két nagv raktárt, s a jelenlegi lakásnak alkalmas he­lyiségeket adják át. Javasoljuk, hogy a Dohány- elosztó Vállalat a maga céljainak megfelelő mér­tékben társuljon ehhez az építéshez. A számítások szerint, ha Nyíregyháza te­rületéről az összes nagyke­reskedelmi raktárak (laká­sokból) kiköltöznének, mint­egy 100 lakás szabadulna fel, s három nagy áruhá­zát is lehetne létesíteni. A Honvédelmi Miniszté­rium már akkor is a város segítségére sietett, amikor hozzájárult, hogy a Ruha­gyárat az egyik laktanyába helyezzék el.. Tárgyalás fo­lyik arról, hogy valamelyik laktanyát teljesen a város rendelkezésére bocsátják. A kedvező intézkedés számos lakást jelenthet, ha más­ként nem, hát raktárak, vagy szervek kihelyezésé­vel. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a HM 16 la­kásépítésre kért és kapott engedélyt a városi tanács­tól. Kérelemmel még a MÄV fordult a városi tanácshoz, úgyszintén a Magasép. Vál­lalat 8 lakásra kért enge­délyt. Eddig tartanak a közeli megvalósításra igényt tartó tervek, illetve javaslatok. Több megértést vár a la­kosság azoktól, akiktől még nem kapták ezt meg. Négy vállalatot, illetve szervet nevezünk meg, amelyek vezetői helyeslik egy olyan terv megvalósítását, mely szerint közösen irodaépüle­tet létesítenek. A Mészöv., a Zöldség és Gytimölcsér- tékesítő, a Terményforgal mi Vállalatok ezek, és a Vízügyi Igazgatóság. Az el­képzelés szerint a jelenlegi Kertmozi helyén épülne fel ez az iroda-épület. Mind­nyájan nyernénk vele: a város szép középületet kapna azon a téren; körei 70 lakás szabadulna fel; és ezek a vállalatok kedve­zőbb körülmények között helyezhetnék el irodáikat. A városi tanács sem emel ki­fogást a terv ellen. Össze kellene fogni a négy építtetőnek, s ki­sebb költséggel, hasz­nosan létrehozhatnák az irodaépületet. Ezt a tervet azonban még bővíteni is lehetne. Példa­képpen itt van a Magas­építő Vállalat, amely nagy­részt irodának nem meg­felelő helyiségeket foglal el. Tervjavaslatukba beállí­tották egy irodaház építé­sét. Bzonyosan hasonló szándékkal akad még vállalat. Felmerül a gondolái: nem lenne előnyös a Széchenyi utcai üres telekre (a volt malom helyén) egy második nagyobb irodaházat épí­teni? A: édekelt vállalatok, szervek összeadnák beru­házási kereteiket, üietve eleve i yen célra kapnák meg. Több olyan épület van a vorcsur.n, amelyek emele­tet tudnának viselni, mert ezzel a követelménnyel ké­szült alapzatuk. Mincegy száz lakással lehetne bő­víteni a várost, ha ezek az épületek emeletet kapná­nak. Az építés kb. egyhsi- mad költséggel olcsóbb, mintha önálló lakásokat lé­tesítenének. Jó alkalom ez a vállalatoknak, amelyek­nek módjukban áll szo’gá- lati lakásokat építeni. Tu­domásunk van arról, hogy a városi tanács ez irány­ban megbeszélést fog foly­tatni a vállalatok vezetői­vel. A kislakás-építések von­tatottan haladnak. Ennek egyik oka az, hogy az utóbbi idők sok elemi csa­pása következtében Irány mutatkozik építőanyagban. (Pl. a dunai árvízsujtotta lakóházak építése nagy- mennyiségű téglát és cse­repei. valamint egyéb épí­tési anyagokat köt le.) Me­gyénkben számos kezde­ményezés történt a h'áryok pótlására. így ez évben megkezdte a cserép gyártá­sát a tiszaberceli téglagyár. A Tüzép tervszerűen és mind nagyobb mennyi­ségben gyárt betoncse­repeket. A Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat tetőszerkezetet állít elő. A létesítendő elő­regyártó-telep (a Magas­építő Vállalat kebelében a Dohányfermentálógyárral közösen) nagy lehetőséget rejt magában a lakóház- építések meggyorsítására és olcsóbbá tételére. Még az egyik legfontosabb építő­anyag, a tégla hiányát nem tudták pótolni. Ezért fi­gyelemre méltó a kisipari termelőszö­vetkezetek kezdeménye­zése: megyénkben már két helyen megkezdték a szénporos téglaége­tést. Jelenleg ez még gyermek­cipőben jár. Éppen ezért szükséges a Kiszövnek fel­karolni azt a javaslatot, amely a napokban a kül­döttgyűlésen elhangzott. A nyíregyházi Építőipari KTSZ vezetője azt javasolta, hogy az elforgácsolt kisüzemi termelés helyett Nyíregy­házán hívjanak életre egy olyan KTSZ-t, amely építő­anyag előállításával foglal­kozik. Erre minden lehető­ség megvan. A szénporos égetés mellett nagymennyi­ségű salak is rendelkezésre áll, amelyből kiváló építő­anyagot nyerhetünk. A gondolat tehát megérdemli, hogy valóra váljék, s eh­hez kérjük a KISZÖV és az OKISZ támogatását. Nem most, és nem mi tesszük először azt a ja­vaslatot, hogy az üzemek és vállalatok tervtúlteljesí­tésből adódó nyereségének egy részét önállóan fordít­hassák munkásaik részére történő lakásépítésre. Ez olyan érdekeltté tenné az üzemek dolgozóit a terv túlteljesítésére, amely ha­talmas tartalékokat tárna fel a termelékenység és nem utolsó sorban az élet- színvonal emelésére. Ja­vaslatunk: a tervezett nyereségen feiül mutatkozó nyereségből mintegy ötven százalékot fordíthassanak az üzemek és vállalatok lakások, illetve lakótelepek létesítésére. Balasa—Sipkay. Annak ellenére, hogy az idén közel 100 holddal ke­vesebb területen termelnek hevesi dohányt, mint az elmúlt évben, a dohány be­váltásával mégis több baj van. Ehhez nem kis mér­tékben hozzájárult az idő­járás, akkor, amikor elég későn és egyszerre értek be a területen a dohányok. Sokkal kellemetlenebb té­nyező az a pánik és szak­szerűtlenség, amely a ter­melők részéről megnyilvá­nul. Ugyanis a termelők többsége nem a szakmai utasításnak megfelelően vé­gezte az elmúlt hetekben és jelenleg is a dohány töré­sét. Nem vették figyelembe a dohánytöveken lévő leve­lek érési sorrendjét, s ahe­lyett, hogy az érett levele­ket a táblán összegyűjte­nék, általános törést végez­nek a terület egy-egy ré­szén — az alsótól a csúes- levélig — közben a dohány­föld más részén felsülnek az érett levelek. Ezzel kétszeres kárt okoz­nak a termelők önmaguk­nak és a vállalatnak egy­aránt. (Az érptlen csúcsle­vél nem lehet minőség sem a feldolgozás, sem az el­adási érték szempontjából, a felsült levelek úgyszin­tén) A nyíregyházi beváltó je­lenleg kapacitásának maxi­mumával dolgozik, s a napi igényét szinte kilogrammos pontossággal állapítja meg a termelők felé. A terme­lők sokszor ennek a kétsze­resét szállítják te (zömmel vegyes, éretlen dohányból), amivel zavarják a vállalat üzemeltetését. A munka megkönnyítése és á minőség megmentése érdekében a nehezebb tala­jokon termelt durvább he­vesi dohányt igyekezzenek a termelők saját pajtáik­ban elhelyezni, s majd szá­raz állapotban átadni a vál­lalatnak. Poór János. A szovjet ifjúság életéből Megyénk kisipari termelőszövetkezetei 18 ezer tiú öltönyt, 34 ezer női és 8 ezer gyermekcipőt gyártottak az első félévben Hermáim Zoltán: Ösztönző-e a prémium? (4) A KISZÖV — az OKISZ utasítására, — a következő prémiumtételt szabta meg a kisvárdai szabó ktsz. ré­szére. Szövetkezetünknek ab­ban az esetben fizet­hetnek prémiumot, ha a mérték utáni részleg tervét is teljesítjük. A mi szövetkezetünknél pedig ilyen részleg nincs és egyáltalán ed­dig nem is volt. Ebből adódik, hogy ennek a tervét nem teljesíthet­tük. Ezzel elérte felsőbb szer­vünk, hogy prémiumot nem kaphattunk. Bennünket vi­szont az ilyen feltételek nem ösztönöznek a jobb munkára. Már évejr^ óta megállapította úgy a KISZÖV, mint az OKISZ, hogy a prémiumfeltétel nem jó, de ennél még a mai napig sem mentek to­vább. Már nagyon időszerű lenne, ha a msgúl'apitá- son túl tettek is születné­nek. BUJI FERENC: Szilárdabb MZ ült ség muukaíegvelemrc van a szövetkezetekben Az elnökség beszámoló jában szó volt arról, hogy megyénkben két ktsz. fog­lalkozik a szénporcs tég'a- égetéssel. Ezt követendő példának állították elénk és azt javasolták, hogy mi­nél több szövetkezet éges­sen ilyenmódon téglát. Én nem tartom helyesnek ezt a módszert. Az a javasla­tom, hogy a sok helyen történő égetés nem kifize­tő, mivel nem ismerjük en­nek az eljárását, nincs ta­pasztalatunk á szénporos téglaégetésben. Helyesebb­nek tartanám azt, hogy ahol erre mód és lehe­tőség van, ott hozzunk létre egy építőanyagel­látó ktsz-t, amit meg­felelő szakemberekkel látunk el. A munkafegyelemről még kevés szó volt ezen a meg­beszélésen. Már csak azért is beszélnem kell erről, mi­vel nálunk a nyíregyházi építőipari ktsz-nél egyre többen lépnek ki a szövet­kezetből és mennek úgy az állami iparba, vagy kivált­ják iparukat és úgy dol­goznak tovább. Ennek meg­akadályozására semmi mód és lehetőség jelenleg nincs. Rendelet szabályozza, bogy a szövetkezet tag­jaitól nem lehet be­vonni a munkakönyvét, illetve abba bejegyez­nünk nem szabad. Pe­dig a tagok egyresze önkényesen hagyja el a szövetkezetei, ezért ön­kényes kilépőnek kell számítanunk. Tervünket előre meghatá-* rozzuk s a ilyen önkényes-1 kedések zavart okoznak' annak teljesítésében. Meg kell találni a lehetőségetés módot arra, hogy az ónké-' nvesked éket felelősségre vonjuk és megbüntessük azokat, amennyiben rá­szolgálnak, (b) A „T. Sevcsenko" és a „Guculscsina” kolhoz ifjú­sága vasárnapi kiránduláson (Sztanyiszlavszkij terü­let, Ukrán SZSZK. (Fotó: N. Kozlovszkij)

Next

/
Thumbnails
Contents