Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-13 / 214. szám
4 NÉPLAP 1956 szeptember 13, csütörtök „A teremtés koronái“ a nőkről Képek a. nyírbogdányi Partizánból 1. Ep orr ón tűz a nap. Do*■ hányt fűz a női brigád. Mintha vadvirágos rét egy darabja költözött volna az udvarra. Tarkabarka színes kendőkbe, különböző mintájú ruhákba. Huszonhét nő — leány és asszony — csípője ring, huszonhét pár napbamította formás kar ujjai serénykednek. Arcuk piros, mint a rózsa. Erősek, szívósak, dolgosak, Szótlanul dolgoznak, örülnek annak, hogy a nyírbogdányi Partizánban, termelőszövetkezetükben 8 mázsát ad holdja a dohánynak. S ez nagyrészt nekik köszönhető. De szerények, nem dicsekszenek vele. Varga Benjiminnénak úgy jár a keze, mint a motolla. De nem lehet itt kivételt tenni. Valamennyi asszony úgy dolgozik, hogy becsületére válna még a férfiaknak is. A munkacsapat vezetőnek is, Aki most le s fel járkál pöckösen, büszkén figyeli a munkát. Vizsgál- gatja, ki hogy dolgozik. Furcsa ez egy „vadvirá- gös réten"', ringócsipőjű asszonyok között. Vajon a női brigádnak nem lehet nő a vezetője? 4 2z irodában hűvös van. Férfiak beszélgetnek. Az elnök, Farkas Benjámin délután kelt fél, mert a budapesti mezőgazda- sági kiállítás fáradalmait pihente. Az asztal mellett szemüveges ember, s Varga Benjámin. Beszélgetnek, cigarettáznak. Hallgatják az elnököt. Szép dolgokat mesél. Elmondja, hogy az almával elsők lettek. Terveket szőnek, a sertésállomány fejlesztéséről, fajtiszta sertések neveléséről, meg arról, hogy még negyven holddal növelik a gyümölcsös területét. Egy asszony bejön. Elő- teget kér. — Most nincsen. — felel az elnök. — Jöjjön máskor. — teszi hozzá. — Sok baj van velük — feleli a másik. — Hány nő van a vezetőségben? — Az intéző bizottságban egy, Blaha Béláné. Az ellenőrző bizottságban egy sem. — Volt már benne nő, de nem állják meg a helyüket. — feleli az elnök. — Nem értenek azok csak a fazékhoz. — Nem is kell itt a gazdaság vezetésébe egy sem — vágja rá Varga Benjámin. — Helyes is, hogy ki mondták az egyenjogúságot, nekik is hadd járjon ki a kapa, ne csak nekünk. Nevetnek. A férfiak beszélgetnek, cigarettáznak, terveznek... 3. A z asszonyok dolgoz- nak. Már esteledik. Az irodában ég a villany. Az ajtóban ott állnak a férfiak. Az udvar felől beszéd hallik. Jönnek a munkából az asszonyok. Fáradtak, de azért mosolyognak. A férfiak nézik őket. Varga Benjámin is csak nézi asszony á., nem szól, de látni rajta, hogy szemével mondott valamit neki. — Mire haza megyek, készen legyen a vacsora. S úgy tűnik, mintha az megértette volna. S valamennyi asszony szeméből ez olvasható ki. Az est leszáll. A férfi nép még mindig beszélget, diskurál, tervez. Otthon fő a vacsora. Két munkát végeznek ezek az asszonyok. Erre nem mondja Varga sem, meg Farkas sem, hogy hadd járjon ki belőle a férfiaknak. Pedig igazán kijárhatna. Ez is az egyenjogúsághoz tartozik. Ebben az esetben meg éppen, hogy fordítva is lehetne. •ir Csaknem ezer holdas gazdaság a nyírbogdányi Partizán TSZ. Tagjainak nagy része nő. Hogy jó híre van ennek a tsz- nek, az nagyrészt a nőknek, a dolgos asszonykezeknek is köszönhető. Még sem büszkék munkájukra a férfiak, s nem akarják őket a vezetésbe bevonni, mert a nőket alkalmatlanoknak tartják. Hiába, a férfiak „a teremtés koronái". így is gondolkodnak. (— s. K —) Pezsgő szövetkezeti étet Olesvaapátin Az olcsvaapáti Petőfi Termel ^szövetkezetben nagy szorgalommal végzik az őszi munkálatokat. A cukorrépaszedéssel végeztek, most szállítják ki a vitkai vasútállomásra. A szállításhoz segítséget ad a Nagyvarsányi Gépállomás is. Az őszi árpájukat elvetették, összesen 20 holdon. Nagy László traktoros kiváló munkát végzett a talajelőkészítésnél s a vetésnél is. A földművesszövetkezetbe tömörült egyénileg dolgozó parasztok egy része géphasználati társulást alakított. Ebben a kezdeményező ifjú Bartha Lajos szövetkezeti ügyvezető volt. A társulásnak eddig 34 tagja van. Ezek a termelők az idén már nem akarnak kézzel vetni, mint ahogy még tavaly is többen tették. A földművesszövetkezet kebelén belül alakulóban van egy gyümölcstermelési szakcsoport is. Balogh Áron vb. elnök. Képek a Szovjelunióból MUNKASLEVELEZOK Irta: N. ZARZSEVSZKIJ A képen: a Szventicbij brigád szereli az angrem vízierőmű egyik kazánblokkját. (Foto: V. Lejzerovics) Bjelorussz SZSZK délnyugati részén a breszti és a grodnyenszki területen van a „Belovezsszkaja pus- csa” nevű állami védett terület. Ezen a 72.000 hektáros védett területen különböző vadak és növények vannak. Az egyik ritka állatt a bölény. Bölényből 28 darab van. A képen: Bölények a védett területen. yina Fegyajeva ezen a napon nem ment az ebédlőbe. Az üzemben csend volt. Elhallgattak a gépek, motorok, nem hallatszott a daruk tompa zúgása. Csupán a vöiös sarok felől szállt ide a kacagás, a harmonika hangja. Meghozták a cseljabinszki traktorgyár sokszorosított üzemi lapját, amely közzétette Ny ina és két társa, Nojabrina Danyilova, valamint Marija Moroz munkásnők levelét. A levél három szerzője az üzem élenjáró munkásnője. Normájukat 150—200 —250 százalékra teljesítik. Egy beszélgetésük alkalmával azonban egyikük elmondotta, hogy most a XX. kongresszus után még jobban szeretne dolgozni. Nyina teljesen egyetértett tárnőjével, akivel együtt tanult az esti iskolán. Ezt a gondolatot fejezte ki most közzétett levelük is. Nyina ismét olvasni kezdte: „Azt mondhatná valaki, hogy eredményeink jelentősek, de bennünket az elért sikerek nem elégítenek ki... Ezért határoztuk el, hegy megvizsgáljuk lehetőségeinket, felkutatjuk, milyen módon fokozhatjuk teljesítményünket. Tanácskoztunk a művezetőkkel, technológusokkal és valóban sok tartalékot fedeztünk fel. Van ami csak tőlünk függ, van amihez a vezetőség segítsége szükséges. Amit mi akarunk tenni, bármely traktorgyári megteheti . , , y/” égetért az ebédszünet. Zina Caregorodceva komszemoltitkár sietett Nyinához. — Nyinka — kiáltotta vidáman és átölelte a leányt. — Ez derék dolog! Épp most olvastam a cikket. Én is összeállítom saját tervemet. Az események gyorsan peregtek. Az üzemekben, a részlegekben széles körben megvitatták a cikket. Az üzemi lap minden számában hírt adtak az értékes kezdeményezés újabb és újabb követőiről. Nyina megtudta, hogy Nyikolaj Jakulovics, Sztyepan Morozov és Alekszej Szibalo- rov kovácsok brigádjai is összeállították saját tervüket és válialták, hogy az eddigi 125 százalék helyett 133 százalékot teljesítenek. Az inditómotor-mühelyben Marija Konyukova marós, Klepinyin esztergályos és meg sokan mások állították össze saját tervüket. saját tervek összeállítása szervezett formát kezdett ölteni. A szak- szervezeti bizottság és a pártbizottság megvitatta az X. gépműhely munkásnőinek kezdeményezését és határozatot hozott a kezdeményezés továbbfejlesztésére. A gyár igazgatója kötelezte az üzemek vezetőit, hogy minden lehető segítséget megadjanak a munkásoknak tervük összeállításában. A gyárban született értékes kezdeményezés sok tízezer délurali dolgozó kincsévé vált. apjainkban már több mint kétezer traktor- gyári munkás dolgozta ki saját tervét és kitartóan küzd a munkatermelékenység további növeléséért. A cseljabinszki traktorgyár üzemi lapja leveleket, tudósításokat közöl, amelyekben élesen megbírálják azokat, akik nem segítik a kezdeményezés kibontakozását, akadályozzák a traktorgyártók új, nagyszerű mozgalmának elterjedését. A munkáslevelezők így tárják fel a hiányosságokat és így segítenek a pártszervezetnek az új, az élenjáró elterjesztéséért folytatott küzdelmében. Megyénk kisipari termelőszövetkezetei 18 ezer fiú öltönyt, 34 ezer női és 8 ezer gyermekcipőt gyártottak az első félévben A felsőbb szervek vegyék figyelembe a szükségletet (2) Önköltségünk az elmúlt félcsztendő alatt elég jól alakult, de egyes üzemágaknál a helytelen intézkedések gátolják azt. így például a bőrruházati iparág az első negyedévben 93.1 százalékos önköltségével szemben a második negyedévben 93.5 százalékos önköltséggel dolgozott. Az emelkedés tehát 0.4 százalékos. Ez főként abból adódik, hogy ez az iparág nagy mennyiségű préselt bőrt kap. Ezt a bőrt a lakosság néni szereti, ezért a szövetkezet kénytelen azt Budapestre szállítani és vasaltatni, de az így készített bőr jelentősen emeli a költségeket és mintegy 30 százalékkal csökken annak tartóssága is. Ugyancsak szólnunk kell itt arról a körülményről is, ami akadályozza a helyi anyagok feltárását, illetve azok igénybevételét. Megyénkben nagy lehetőségek vannak a faanyag felvásárlására, különösen Tisza- menti községekben. Szövetkezeteink még sem vásárolhatják ezt meg, mert írásban kell fordulniok hozzánk, mi véleményünkkel továbbbítjuk azt az OKISZ-hoz, az OKISZ pedig a pénzügyminisztérium illetékes igazgatóságához. — Mire az írásbeli engedély megérkezik a faanyag felvásárlására, természetesen FEKETE DÄNIEE: az anyagot már rég eladták. Ez a pénzügyminiszteri rendelet bürokratikus, nehezíti szövetkezeteink munkáját, különösen pedig a helyi anyagok igénybevételét. Ugyancsak szólnunk kell itt a készpénzfizetés lehetetlenségéről is. Nagyon sokszor vásárolhatnánk anyagot, ha azonnal, készpénzben fizetnénk az árát. Ezt azonban ugyancsak a pénzügyminiszteri rendelet tiltja, így sok lehetőségtől elesnek szövetkezeteink vezetői. Segítsen jobban a tanács A mátészalkai cipész ktsz-nek 1951 óta vajúdó problémája a raktárhelyiség. A faipari szövetkezet szalagfűrészét az udvaron veri az eső, szél. Mindez pedig azért, niert hiába kérjük a tanácsot, nem segíti munkánkat. Igényeltünk egy helyiséget, de azt nem mi kaptuk meg, hanem a volt iparügyi előadó, aki abban drótsodrony műhelyt nyitott. Az ilyen intézkedések nem segítik, hanem akadályozzák a szövetkezetek munkáját. HARKAI SÁNDOR: Nem gyámkodásra, banem önállóságra van szükségük a kfsz-eknek A tiszalöki járási pártbizottság rendszeresen foglalkozik a területén lévő szövetkezetek munkájával, problémájával. Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt évhez viszonyítva sokat javult munkájuk, de bürokratikus intézkedések, felesleges gyámkodások megfosztják őket önállóságuktól. Tűrhetetlen az, hogy amikor oly sokat beszélünk a helyi anyagok feltárásáról, akkor a szövetkezetek nem vásárolhatják fel csak azért az anyagot, mert egy helytelen pénzügy- miniszteri rendelet tiltja azt. Ez a munka akadályozása mellett, bizalmatlanságot is jelent irántuk, A szövetkezeti vezetők majd minden önálló tette fegyelmibe ütközik. Nem kaphatnak üveget azért a földművesszövetkezetektől, mert kö- zületként tartják őket nyilván. Ugyanakkor pedig a kontárok táblaszámra veszik és használják fel azokat. Meg van kötve kezük a szállításnál is, mert előírják részükre, hogy 10—12 forintot fizethetnek a szekér fuvarért, dehát melyik parasztember fogja be a lovát ezért a pénzért. — Ugyanilyen helytelen intézkedés az is, hogy a lakosság szükségletét nem veszik figyelembe tervük teljesítésénél, ez felsőbb szerveinknél premium- kizáró ok. Az a javaslatom, hogy úgy a KISZÖV, mint az OKISZ gondolkozzon azen, hogy ezeket a gátló körülményeket felszámolják. Tegyék önállóvá a szövetkezeteket, s akkor sokkal többet tudnak használni a dolgozóknak. Szövetkezeteink pedig igényeljék jobban a pártszervezete k és tanácsok segítségét. Nagyon csodálkozom például azon, hegy Kuhár elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője nincs jelen ezen az értekezleten, holott sok szó esik az osztály hibás munkájáról. Vélenie-j nyem szerint ez lebecsüié-1 se a szövetkezeti munká-! nak, (Folytatása következik^
