Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-11 / 212. szám

1956 szeptember 11, kedd NÉPLAP A Minisztertanács határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás a 2. oldalról.) pen a fennmaradt hitelál­lományt az eredetileg ese­dékessé vált hitelen felül visszaíizétett összeg 25 szá­zalékának megfelelő továb­bi összeggel kell csökken­teni. d) A termelőszövetkeze­tek eladósodásának meg- ; ’.adályozása érdekében az egyes termelőszövetkezetek­nek csak annyi hitelt lehet folyósítani, amennyinek évenkénti törlesztési há­nyada nem haladja meg a ta­gok között kiosztásra ke­rülő természetbeni és pénz- beni részesedés 15 százalé­kát. Ennek módozatait a Magyar Nemzeti Bank el­nöke a földművelésügyi mi­niszterrel egyetértésben szabályozza. A Magyar Nemzeti Bank kivételesen Indokolt esetben ettől el­térhet. A folyósítható hitel összegének megállapításá­nál a termelőszövetkezet saját erőből történő új be­ruházásait is figyelembe kell venni. e) A Magyar Nemzeti Bank a beruházási tarta­lékszámlán levő összeget a termelőszövetkezet kérel­mére üzemviteli célra is kiadhatja, abban az eset­ben, ha a beruházási hite­lek esedékes részletének visszafizetése egyébként biztosítva van. f) A Minisztertanács fel­hatalmazza a Magyar Nem. zeti Bank elnökét, hogy a földművelésügyi miniszter­rel egyetértésben szabá­lyozza a termelőszövetke­zetek hitelellátásának rend­szerét. 7 C A termelőszövetke­■LtJ' zetek új gyümölcsös telepítéseinek gépi forga­tással történő talajelőké­szítését 1956. szeptember 1-től kezdődően vissza nem térítendő állami támogatás­ból kell biztosítani. A visz- sza nem térítendő állami támogatás igénybevételé­nek feltételei megegyeznek az új szőlőtelepítések alá történő gépi forgatás felté­teleivel. 1A A Minisztertanács kötelezi az illetékes minisztereket arra, hogy a termelőszövetkezetek által a szerződéses kötelezettsé­geik teljesítésére átadandó termények és termékek el­lenértékének ,30—40 száza­lékát a felügyeletük alá tartozó szervek és vállala­tok árelőleg címén a Ma­gyar Nemzeti Banknál ve­zetett előlegszámlára át­utalják. Ebbe az összegbe a termelési szerződés szerint járó pénzbeni előleget is be kell számítani. A Minisztertanács enge­délyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a termelő- szövetkezeteknek rövidle- iáratú hitelt folyósítson munkaegység előlegre. J "7 A begyűjtési miniszter " * * a belvízkárok miatt súlyos gazdasági helyzetbe került termelőszövetkeze­teknél az 1956. évre kive­tett hízottsertés beadási kö­telezettség egy részét, szö­vetkezetenként! elbírá'ás alapján, a kár arányának megfelelően törölje. A fennmaradó rész teljesíté­sét — figyelembeváve a termelőszövetkezet gazda­sági helyzetét — szükség esetén három évre hosz- szabbítsa meg. A terü'et utáni hízottsertés beadás és a szerződéses sertéshizlalás teljesítésének, valamint az állatállomány átteleltetésá­nek elősegítésére adjon ka­matmentes abraktakar. mány-kölcsönt. A begyűjtési miniszter és az illetékes miniszterek intézkedjenek aziránt, hogj a szerződéses növényeket termeltető vállalatok által a termelőszövetkezeteknek folyósított termelési előle­gek visszafizetését a válla­lat az elszenvedett belvíz­kár arányának megfelelően elengedhesse és a még fennmaradó hátralék visz visszafizetésére indokolt esetben 2—3 évi haladékot adhasson. 7 0 A Minisztertanács a * tagok kezdeményező munkájának előmozdítása érdekében javasolja a ter­melőszövetkezeteknek, hogy a többtermelési jutalom rendszerét az alapszabály idevonatkozó rendelkezésé­től, valamint a Miniszter- tanács 1044/1955. (IV. 17.) Mt. h. számú határozatá­ban foglalt javaslattól füg­getlenül, a közgyűlésen maguk állapítsák meg. A termelőszövetkezet közgyű­lése döntsön tehát abban a kérdésben, hogy a szövet­kezeti gazdaság egyes üzemágaiban elért tervtúl­teljesítés jutalmazására ad­janak-e az üzemág dolgo­zóinak prémiumot. A köz­gyűlés döntsön továbbá ar­ról is, hogy milyen legyen a prémium mértéke. A szerződéses termelés alap­ján a termeltető vállalatok által a termelőszövetkeze­tek részére töbttermelési jutalom címén fizetett ősz szegek felhasználásáról ugyancsak a közgyűlés döntsön. Ha azonban a közgyűlés ezekből az össze­gekből az illető növény megtermelésében részt vett tagokat kívánja premizálni, prémiumokat a termelőszö­vetkezet saját termelési tervében előirányzott átlag termés alapján állapítsa meg. 70 A termelőszövetke- zej.j mozgalom fej­lesztése érdekében a ter­melőszövetkezeti csoportok megalakulását, közös gaz­dálkodásuk fejlesztését, gaz­daság; megerősítését a he­lyi gazdasági szervek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogassák. a) A Földművelésügyi Minisztérium és a helyi tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei a termelőszövetkezeti csopor­tos zárszámaoásával, éves üzemtervével és pénzügyi előranyzatával ugyanolyan rendszeresen foglalkozza­nak, mint a termelőszövet­kezetekével. b> A termelőszövetkezeti csoportok közös gazdálko­dását a gépállomásoknak teljes mértékben támogatni kell és gépállomási mező­gazdászokat lehetőség sze­rint a termelőszövetkeze­tekhez hasonlóan helyezze­nek ki a termelőszövetke­zeti csoportokba is. II. A földművesszövetkezeti mozgalom kiszélesítéséről, egyszerű termelői társulások fejlesztéséről A földművesszövetkezeti mozgalmat és a földműves­szövetkeztek tevékenységét, az áruellátás mellett, mind az értékesítés, mind a ter­melés terén erőteljesen fej­leszteni kell. A földművesszövetkeze­tek értékesítő tevékenysé­gét felvásárló tevékenysé­gük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki kell szélesítem és el kell érni, hogy a földművesszö­vetkezetek tagjaik értéke­sítő szövetkezeteivé is vál­janak. Az értékesítési és áruel­látási tevékenység növelése mellett az eddigieknél na­gyobb mértékben kell fej­leszteni a földművesszövet­kezetek termelési tevékeny­ségét. Ezért — a már mű­ködő szakcsoportok tovább­fejlesztésével — az egysze­rű termelési társulások újabb formáinak a kiala­kulását is elő kell. mozdí­tani. 7 A már működő egy- szerű termelői társu­lások megszilárdítását és fejlesztését, valamint újabb formáinak létrehozását az alábbiak szerint kell előse­gíteni: a) Alkalmi társulások: az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok alkalmi tár­sulása a földművesszövet­kezeteken belül egy-egy termelési vagy munkafo­lyamat (gyümölcsös, szőlő- telepítés, szántás, vetés, permetezés stb.) közös el­végzésére, továbbá egyes termelési eszközök, vető­magvak, anyagok közös be­szerzésére, vagy egyes ter- melvények közös értékesí­tésére egy-egy időszakra. A földművesszövetkezetek ke­retében alkalmi társulások kizárólag értékesítésre nem alakulhatnak. Az alkalmi társulások a földmüvesszö­vetkezet szerves részei, te­hát nem önálló jogi szemé­lyek. Gazdálkodásukért a földművesszövetkezet fele­lős, számadásaikat a föld­művesszövetkezet vezeti. b) Termelői . szakcsopor­tok: az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok hu­zamosabb időre szóló tár­sulása egy-egy növény ter­melésére, közös géphaszná­latra, egyes állatfajták te­nyésztésére, továbbá egyes állati és növényi termékek közös feldolgozására. , A termelői szakcsoportok az alkalmi társulásokhoz ha­sonlóan szerves részei a földművesszövetkezeteknek és egész tevékenységüket a földművesszövetkezet kere­tében fejtik ki. c) Szakszövetkezetek: az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok értékesítő és beszerző társulása, amely egy-egy növény ter­melését vagy állatfajta te­nyésztését, ■ illetőleg egyes állati és növényi termékek feldolgozását önálló szövet­kezeti keretben végzi. A szakszövetkezetek a föld­művesszövetkezetekhez ha­sonlóan önálló szövetkeze­tek, amelyek a földműves­szövetkezeti hálózat köte­lékébe tartoznak és közvet len irányításukat a földmű- vesszövetkezetek járási, il­letőleg megyei szervei lát­ják el. O Az egyszerű termelé­*■'* si társulások .Műkö­dési szabályzat” alapján működnek, amelynek irány­elveit a SZÖVOSZ hatá­rozza meg. A szakszövetke­zetek tevékenységüket alap­szabály szerint folytatják, amelyet a SZÖVOSZ által kiadott minta-alapszabály figyelembe vételével alakít­hatnak ki. 17 A Minisztertanács annak érdekében, hogy a falusi lakosság, el­sősorban a dolgozó paraszt­ság pénzbeni megtakarítá­sait saját szövetkezeti szer­vezete útján összegyűjt- hesse és átmenetileg jelent­kező hitelszükségleteit a kölcsönös segítés e*ve alap­ján közvetlenül is kielégít­hesse, helyesnek tartja a falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kez­deményezéseket. Felkéri a SZÖVOSZ igazgatóságát hegy a szövetkezetek meg­alakulását szervező mun­kával és anyagi eszközeivel segítse elő. A szövetkezetek szervezésének, működésé­nek feltételeit a pénzügy- miniszter a SZÖVOSZ igaz­gatóságának elnökével egyetértésben rendeletileg állapítsa meg. A szavatos­ság biztosításaképpen a Pénzügyminisztériumot e szövetkezetek pénzügyi mű­ködését illetően ellenőrzési jog' illeti meg. A takarék- szövetkezeteket alapsza­bályszerű működésük ke­retében teljes adó- és il­letékmentesség illeti meg. /1 A Minisztertanács szükségesnek és he- »yx.at.eK' tartja, nogy az át­látni és szövetkezeti szer. vek anyagi előnyöket biz­tosító kedvezményeKet nyújtsanak az egyszerű szövetkezeti társutasainak széleskörű kibontakozását. Ilyen előnyöket és kedvez­ményeket a társulásoknak aszerint kell nyújtani, ami­lyen mértékben a közös termelés, feldolgozás és ér­tékesítő tevékenység ele­mei a társulásban megva­lósulnak. A kedvezmények nyújtásánál alapvető elv­ként kell érvényesíteni, hogy ösztönözzék a közös alapok képzését és segítsék a közös — főleg termetűi tevékenység ' továbbfejlődé­sét és a termelés növelé­sét. C Az egyszerű termelői * társulások működését széleskörű termelési segít­ség nyújtásával is elő kell mozdítani. a) A talaj-, növényápo­lási, védekezési és betaka­rítási munkák idejében való elvégzése érdekében bizto­sítani kell, hogy a társulá­sok tagjai részére a gépál­lomások talajmegmunkáló és betakarító gépei a me­zőgazdasági termelőszövet­kezeteket és a termelőszö­vetkezeti csoportokat kö­vető sorrendben rendelke­zésre álljanak. A gépi szol­gáltatásokat — már alkal­mi társulások esetében is — az egyénileg dolgozó pa­rasztok díjtételeinél 10 szá­zalékkal alacsonyabban kell számolni, 30 katasztrális holdat meghaladó összefüg­gő táblán végzett gépi munka esetén a termelő­szövetkezeti csoportok ré­szére megállapított kedvez­ményt kell adni. b) Az egyéni termelők előtt sorrendi előnyben kell részesíteni az egyszerű tér- melói társulásokat (szak­csoportokat) a termelést előseg'tő, továbbá a közös létesítményekhez szükséges anyagok beszerzésénél (mű­trágya, növényvédőszer, melegágyi felszerelés, szá­rító és feldolgozó épü'etek. héz szükséges anyagok stb.) Ugyanilyen előnyt kell biz­tosítani az élőállat, barom­fi, állati termékek terme­lésére társult termelők ré­szére a különféle takar­mányjuttatásoknál, vala­mint naposcsibe, tenyészál­lat és egyéb akcióknál, A kairói megbeszélések visszhangja Belgrád A Borba és a Politika ve­zető helyen foglalkozik Menzies vezette ötös bizott­ság és Nasszer egyiptomi elnök között fotyt kairói megbeszélésekkel. A Borba hírmagyarázata szerint nincsen semmi aka dálya annak, hogy Nasz- szer elnök találkozása az ötös bizottság tagjaival ne legyen bevezetője a szuezi problémával foglalkozó szé- lesebbkörű nemzetközi tár­gyalásoknak, ha valóban ál­talános a megegyezés és megoldásra irányuló törek­vés és ha csupán a Szuezi szabad hajózás biztosítósá­ról van szó. A Politika hírmagyará- zója hangsúlyozza: azok után, hogy Nasszer elnök Egyiptom hajlandóságát fe­jezte ki a Szuezi szabad hajóforgalom biztosítására és beleegyezett nemzetközi tanácsadó testület alakítá­sába, a kairói megbeszélé­sek eredménytelenségéért nem Egyiptom a felelős. Kairó Kairói információk sze­rint az kairói értekezlet öt küldöttének legutolsó ülé­sén bizonyos nézeteltérések voltak tapasztalhatók — je­lenti az AFP. Két irányzat mutatkozott meg: az egyik amellett szállt síkra, h >gv csak egyszerű jelentést ter­jesszenek a londoni érte­kezlet tagjai elé, rájuk bízva, hogy újabb döntése­ket kell-e hozni, vagy meg kell hagyni a mozgási sza­badságot a meghívó hatal­maknak. A másik irányzat szerint javaslatot kellene tenni, hogy milyen eljárást kövessenek akár az ENSZ útján, akár egy új bizottság útján, amelyet ezúttal a tár­gyalás lehetőségével hatal­maznának fel — ezzel a felhatalmazással az ötös bizottság nem rendelkezett. A küldöttek között le­folyt élénk vita után azon­ban úgylátszik, egyik meg­oldást sem fogadták cl' véglegesen. London A hétfő reggeli angol la­pok első oldalon közük a hírt, hogy Nasszer elnök el­utasította a csatorna nem­zetközi igazgatására vonat­kozó tervet. Nagybetűs rí­mek alatt közük Menzies miniszterelnöknek azt a nyilatkozatát is, hogy a helyzet továbbra is igen sú­lyos. A lapok hangja az an­gol-francia megbeszélések előestéjén meglehetősen1 éles és harcias. c) A gépállomások fő- mezőgazdászai, a községi agronómusok, a megyei- és járási mezőgazdasági szer­vek és a termeltetésben ér­dekelt vállalatok kötelesek rendszeresen szaktanács- adással támogatni az egy­szerű termelői társulásokat. /C Az egyszerű termelői ”m társulások részére termelvényeik és termé­keik értékesítésénél és fel­dolgozásánál előnyöket kell biztosítani. a) A termelési szerződé­sek kötésénél a társuláso­kat a társuláson kívüli ter­melőkkel szemben sorrendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társulások részére az egyéni termelőknél maga­sabb, de a termelőszövet­kezetekét el nem érő több­termelési prémiumot, ille­tőleg a dohánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kell tenni, hogy a társulások az ál­lam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési, szer­ződéses) teljesítésén felül saját termékeiket feldol­gozva, csomagolva közvet­lenül a felhasználóknak szállíthassák és ilymódon nagyobb jövedelmét érhes­senek el. c) Elő kell továbbá segí­teni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettsé­geik (beadási, értékesítési szerződéses) teljesítésén fe­lül, saját termékeiket kö­zösen feldolgozzák és köz­vetlenül forgalcmbahozzák (páldáhl gyümölcs-, zöld­ségelárusítóhelyek fenntar­tása, tej lefölözése, gyü­mölcsfeldolgozás, pálinkafő­zés stb.) A szőlőtermelő szakcsoportok borértékesí­tését termelői borkimérések, palackozás útján, továbbá a termelőszövetkezetekhez hasonlóan poharazás enge­délyezésével, valamint ál­lami pincék, feldolgozó üzemek bérbeadásával is elő kell mozdítani. 'J A termelés növelését * * szolgáló közös beren­dezések létesítésére és kö­zös felszerelések beszerzé­sére kedvezményes beruhá­zási hitelt lehet' nyújtani. Az ellátás és az export szempontjaiból fontos évelő kultúrák nagyobb összefüg­gő területen való telepíté­sére, a termőre fordulás után 2—3 év múlva vissza­fizetendő hitelt lehet folyó­sítani. A földművesszövetkeze­tek saját erőforrásaik fel- használásával, az állami vállalatok pedig e célra rendelkezésre álló kereteik, bői az egyszerű társulások közös termelői tevékenysé­gének elősegítésére gépe­ket, termelési eszközöket szerezhetnek be és adhat­nak bérbe a termelői tár­sulásoknak. O Az egyszerű termelői társulások által tele­pített évelő kultúrák (földi­eper, gyümölcs, szőlő, eg­res, málna, spárga stb) ösz- szefüggő’ területét tagosí­tásba bevonni nem lehet. Lehetővé kell tenni, hogy az egyszerű termelői tár­sulások tagjai földterületü­ket közös művelés céljából önkéntes csere alapján ösz- szefüggő táblákba vonhas­sák egybe. Ehhez szükség esetén állami tartalékfölde­ket is fel lehet használni. A tanácsi szervek a tarta­lékföldek hasznosításánál az egyszerű termelői társu­lások igényeit az egyéni termelők előtt elégítsék ki. Q Az egyénileg gazdál­'7‘ kodó dolgozó parasz­tok egyszerű termelői tár­sulásainak biztosított ked­vezményekre vonatkozó fel­tételeket a7, érdekelt mi­niszterek a pénzügyminisz­terrel és a SZÖVOSZ igaz­gatósága elnökével egyet­értésben szabályozzák. A hitelnyújtásra vonatkozó feltételeket pedig a pénz­ügyminiszter a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben állapítsa meg. Hegedűs András s. k. a Minisztertanács elnöke..

Next

/
Thumbnails
Contents