Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-07 / 209. szám

1356 szeptember 7, péntek NÉPLAP Hogyan lehet a sertéstartás idejét lerövidíteni ? A tenyészállatok gondos kiválasztása, a legjobb ter­melő egyedek tenyésztésbe fogása legyen a követel­mény. Csak így nyerhe­tünk egészséges, a fajtára jellemző számú malacot. A kocánkat takarmányozzuk egyedileg. Például kocán­ként 1 kg. 60 deka kemé­nyítőéitől:' létíenntartó ta­karmányt, malaconként 30 deka keményítőérték és 6 deka fehérjeérték tejelő takatmanjt adjunk. Min­den kocát a teljes súlya, volánul t a malacok darab­száma szerint takarmá- nyozzunk és egyedileg ad­juk meg a szükséges táp­anyagokat. Ezzel a módszerrel el­érjük a 30 kg-os vá­lasztási átlagsúlyt 60 napra. Választás utáni időben az úgynevezett átmeneti időt úgy lehet legjobban smy- veszteség nélkül biztosíta­ni, ha a leválasztott mala­cokat ugyanazon helyen tartjuk 6—8 hétig gondos takarmányozás mellett. így elérhető az, hogy választás utáni első hónapban a ma­lacok nem esnek vissza, hanem darabonként 6—8 kg. gyarapodást érnek el és a takarmányt is jól hasznosítják. A második hónapban ugyanazon a he­lyen való tartással elérjük, hogy a malacok 8—10 kgr- mal gyarapodnak, tehát a malacok 4 hónapos korokban elérik a 36— 40 kgr-ot. 4 hónapos korban alakít­juk ki a 30—50—100 dara­bos falkákat. Azért fontos ez, hogy a takarmányozás­nál figyelembe tudjuk ven­ni a fajtákra vonatkozó igényességet. Például a mangalicánál a keményítő­ben gazdagabb takarmá­nyok, a hússertésnél a fe­hérjedús takarmány ada­golását. Az ezideig való kísérle­tünk azt bizonyítja, hogy a fent leírtak olyan eredmé­nyék, amelyeket túl lehet teljesíteni. Választás utáni időben helyben hagyott kis egységben a malacok ta­karmányhasznosítása sok­szor meghaladja a 30—35 százalékot. A 4 hónapos süldők hizlalásánál a kis egységben való tartással 15—18 kg-os súlyfelrakást is el lehet érni 40—60 kg-os állatoknál. A sertéstartás lerövidí­tése lehetséges. A 100— 130 kg-os súlyhatár­hoz az idáig alkalma­zott tartási viszonyok mellett szükséges volt 10—13 hónap, ezzel szemben a kis egység­ben való tartással és a helyben való hizlalás- / sál az életkort le lehet rövidíteni 8—10 hó­napra. A régi módszerrel szem­ben 35—40 nappal keve­sebbre. A 40 napos lerövi­dítés azt jelenti, hogy kö­zel másfél hónapig nem kell a sertést gondozni és etetni. Ez a nagyüzemi tar­tásnál komoly munkaerő és komoly takarmánymennyi­ség megtakarítást je1 ént. Az előadott módszerrel történt sertéstartásunk eredményeiről egy pár adatot szeretnék közölni: Brothág Antal Nyíregy­háza I. telepi dolgozó ke zel 147 darab malacot, a malacok induló súlya hó elején 29.10 kg., augusztus hónapban ránevelt dara­bonként 11.27 kg-ot, kemá- nyítőérték hasznosítása 39.2 százalék. Saliai József Nyíregyháza I. telep dol­gozója kezel 209 darab hí­zót, induló súlya volt 70.60 kgr., ránevelt darabonként 17.77 kgr-ot augusztus hó ban, keményítoérték hasz­nosítása 39.4 százalék. Szekrényes Urbán, Nyír­egyháza I. telep dolgozója kezel 200 darab hízót, augusztus hónapban ráne­velt darabonként 15.28 kgr-ot, keményítőérték hasznosítása 35.1 százalék. A sertéstartáshoz szük­séges berendezéseknél pél­dául vegyük figyelembe a kocáknál az egyedi etetőt, a hizlaláshoz az önetetőt. A kocák egyedi etetésénél igen döntő, hogy teljesen elkülönítve lehet takarmá- nyozni ezzel a módszerrel nagyobb megterhelés nél­kül. Ugyanakkor az önete- íóvel történő hizlalásnál munkaerő és takarmány­megtakarítást lehet elérni. Móricz Ferenc igazgató. flz állattenyésztés megyei díjnyertesei az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Ha nem értünk is el olyan sikereket, mint a gyümölcstermelésben, de szégyenkezni nincs okunk az állattenyésztésben elért díjazás miatt sem. Különösen szép ered­ményt ért el az Ópályi Tangazdaság: az Ambrus nevű bikája első díjat nyert. Egy bikájuk pedig harma­dik díjat kapott. A fe'virt üszőikkel második helyezést értek el. A vásárosnaménj'i járás­ból három termelőszövetke­zet, a beregsurányi Dózsa, a beregsurányi Alkotmány és a beregdaróci Üj Élet 2-2 darab keresztezett üsző­jükkel tenyésztési elisme­rést és 500—500 forint pénzjutalmat nyertek. Megyénk juhtenyészlöi magyar fésűs juhokkal vesznek részt a kiállításon. Anyajuhaival a tiszalöki Petőfi TSZ első díjat nyert. Második helyezést ért el kosokkal a tiszadobi Tán­csics TSZ. Harmadik he­lyezést értek el ugyancsak kosokkal a nyírmeggyasi Petőfi, a tiszavasvári Pető­fi és az Ópályi Tangazda­ság. Raab osztrák kancellár nyilatkozata a Szabad Nép és a Magyar Rádió tudósítójának mégis ígetzabb lesz" tán megint a szemébe. A mézet epedó' lepke csapong így a virágok felett. — S hogy rendezné be Tündérorszá­got? Itt még tanulhatok is, gondolta a tündér és közéjük ült. — Hm, hogyan? — ismételte gon­dolkozva a kérdést a fiú. Sokáig nézett maga elé. Emberek, sorsok forogtak előtte. — Először is kiválasztanám a leg­okosabb orvost és építenék neki egy nagyszerű műtőt. Ezután minden emberi köteleznék, hogy az orvos előtt jelenjen meg és műtét alá vesse magát. A lány hangosan felnevetett. — Miért? — Kivágatnám az emberekből az önzést. az irigységet. Minden embernek kivétetném a nyelvét... — Hát akkor, hogy beszélgetnének? — Minden szót aranyból veretnék és úgy kellene fizetni véle, mint a pénz­zel, hogy senki se takarhassa el gondo­latait szavakkal. Ezeket az aranyakat csak iskolában lehetne megszerezni, ta­nulással ... Az észre, a közösségi érzésre és a munkára épülne minden. — Haha ..; Mit... — nevetett a lány. — Akkor zsákot kellene horda­nunk . . ; — De hagyjuk ezt, így csinálnám talahogy. — szomorodott el a fiú a lány nevetésétől. De azért még élt benne egy szikrácska, hogy érti a lány és megkér­dezte: — És maga, hogyan rendezné be? — Tudja, én nem így — egyenesedett ki a lány. Kecses fejét hátra vágta, szemét keskenyre húzta, vékony szemöldöke Ivét még jobban meghajlította és hom­loka sima táblájára kiültetett két kis gondolkodó ráncot. § — Hihi... tudja, mit csinálnék? « _ •> — Építenék egy színházat... Olyat, amibe mindenki befér, gyönyörűt, szép j faragványosat, a színészeknek tízezeríj ruhát... és a legszebb, legtehetségesebb embereket válogatnám össze... és ott.. : hihihi... de ne haragudjon meg... ottj én is szerepelnék... Én énekelném na- j gyón szépen a Pillangókisasszony nagy: áriáját... és taps ... és siker ... haj ..,. — sóhajtott. Az imént még nevetett, most arca: duzzogóra váltott. Száját összehúzta ha- \ rágósán s olyan az, mint a hidegbenj összezáródó tűzpiros virág. — Színésznő akartam lenni, fel is : vettek az iskolára, de nem indult elsőj év ... s most... Már nyúlt is retikülje után, zseb-: kendőt vett. Sírt. — Ejh, ne sírjon már... Hiszem maga olyan erős és fiatal... még min- \ den álmunk teljesülhet — vigasztalta.,: Félkarjával magához vonla a lányt. ellenállt egy pillanatra, de aztán hajlóit. ': ahogyan a karcsúszárú virág hajlik a,; meleg szélben. A fiú megcsókolta. A lündérkirály meglepetten ült ken­tük. Szegényebb lett, megfogyott kincse, c mert már tudta, hogyha visszatér is.; szíve itt marad e gazdag lelkű fiatalokJ közt. Bármennyire szép is Tündérországi e földi világ mégis igazabb lesz az cm-j öeri lélek kincseitől. Felállt. Mondott egy bűvös szót. Aj két fiatal ráfigyelt s ha értelmét meg-i értik, oly erősek lesznek, hogy legyőz-1 hetnek mindeneket. t SZABÓ GYÖRGY.i Becs, (MTI). Dr. Julius Raab osztrák szövetségi kancellár fogad­ta a Szabad Nép és a Ma­gyar Rádió kiküldött tudó­sítóit. Nemes Jánost és Szepesi Györgyöt és vála­szolt kérdéseikre. KÉRDÉS: Milyen szere­pe van A.usztriának, igen tisztelt szövetségi kancellár úr, a nemzetközi feszültség enyhülésében, különös te­kintettel arra, hogy a ki­csiny Ausztriának békés hagyományai vannak? VÁLASZ: Azt hiszem, hogy az elmúlt évben Ausztria a nemzetközi fe­szültség csökkentésére irá­nyuló törekvésben a legje­lentősebb szerepet játszot­ta. A négy nagy hatalom­nak az osztrák államszerző­désben történt megegyezése olyan tény, hogy végre egy­szer közös pozitív lépésre kerülhetett sor és megte­remtette azt a légkört, amely lehetővé tette a gen­fi konferenciákat. Az oszt­rák államszerződést csak úgy lehetett tető alá hozni, hogy Ausztria kijelentette: a jövőben katonailag sem­leges kíván maradni, ami azt jelenti, hogy katonai szövetségbe nem lép és ídt-*- gen csapatokat vagy tá­maszpontokat területén nem tűr meg. Habár a múlt év óta a nemzetközi megértés­ben elért elsőrehaladás egyesek számára kevésnek tűnhetnék, nem szabad el­tekinteni attól, hogy a nagyhatalmak egymással továbbra is a tárgyalás ál­lapotában maradtak. A tár­gyalások és kapcsolatok az egyetlen lehetséges út a tartós rendezés elérésére. Egy kis állam természete­sen nehezen juthat külön­leges nemzetközi befolyás­hoz, mi azonban mindenütt ott leszünk, ahol ránk, mint a béke és a megértés köz­vetítőjére szükség lesz. KÉRDÉS: Hogyan láija ön, szövetségi kancellár úr Magyarország és Ausztria jószomszédi kapcsolatainak fejlődését az államszerződés életbe lépése után? VÁLASZ: Kapcsolataink az államszerződés aláírása óta észrevehetően javultak. Ehhez lényegesen hozzájá­rult a magyar kormány má­jusban hozott elhatározása, hogy a határzárakat eltávo­lítja. KÉRDÉS: Az utóbbi idő­ben kiderült, hogy a vezető politikusok találkozásai na­gyon sokban hozzájárultak az általános feszültség eny­hüléséhez. Mi a véleménye szövetségi kancellár úrnak az osztrák és magyar vezető politikusok közötti személyi kapcsolatok felvételéről, hogy a jószomszédi viszony továbbfejlődjék? VÁLASZ: A vezető poli­tikusok közötti személyes érintkezéseket és beszélge­téseket mindig értékesnek tartom. Ezek alkalmasak arra, hogy félreértéseket megszüntessenek és pozitív fejlődést indítsanak meg. a két állam közötti állami, hivatali síkon tartott kü­lönböző tárgyalások az utóbbi időben gyümölcsö­zőek voltak, mint például a vízügyi, vagy árucserefor­galmi tárgyalások. KÉRDÉS: Mi a jelentő­sége a kelet-nyugati keres­kedelemnek Ausztria szá­mára? Milyen lehetősége­ket lát ön, szövetségi kan­cellár úr a Magyarország és A.usztria közötti kapcso­latok kiszélesítésére? VÁLASZ: Mindenekelőtt azt lehetne mondani, hogy a Magyarország és Ausztria közötti gazdasági kapcsola­tok az utóbbi időben örven­detes módon lényegesen ki­szélesedtek. Kereskedelmi volumenünk az első félév­ben a múlt év azonos ide­jéhez mérten majdnem megkétszereződött. Magyar- országról főleg több élelmiJ szert és gépet hoztak be: míg Magyarországra irá­nyuló exportunk emelését a fa, papír, vegyipari ter­mékek és közlekedési esz­közök fokozott szállítása jelenti. Kétségtelen, hogy a’ fejlődés csúcspontját még nem értük el. KÉRDÉS: Az utóbbi idő­ben Ausztria és Magyaror- szág között a kulturális együttműködés is örveyde- tes módon pozitiven alal /'*. így többek között sor ke­rült a Weiner Saengerkna- ben budapesti fellépésére és a Bartók hét rendezésére, Bécsben. Milyen lehetősé­geket lát ön, szövetségil kancellár úr a kulturális, kapcsolatok további kiépí-' tésére? VÁLASZ: Világos, hogy] közös történelmünk előse-< gíti a népeink kulturális! eredményei iránti kölcsö-J nos érdeklődést. Különösen! az élő alkotó művészek' munkája kelt nálunk is és! önöknél is érdeklődést. A | kulturális csere megkezdő» dött és örvendetes, hogyi ezek a kapcsolatok a sport] területén túl, ahol találko-j zásaink már évek óta rend-! szeresek, más területre is kiterjednek. Arra gondolok, hogy különösen a zene te­rületén már a legközelebbi időben élenkebb kultúrcse- rét lehetne megindítani. Szeptember 16-án sorsolják Sátor- alja új ítélvén a IV. békekölcsönt Az Országok Takarék­pénztár tíz nap múlva újabb államkölcsön sorsolást ren­dez. Ezúttal szeptember 16-án Sátoraljaújhelyen a IV. Békekölcsön ötödik sorsolására kerül sor. Az „egynapos” húzáson hetvennyolcezerötszáz köt-! vényszámot sorsolnak kí 24 millió kilencszáztizenhá-, romezernyolcszáz forint nye­reménnyel. A Német Egység Bizottsága a Német Kommunista Párt elten hozott ítélet felülvizsgálását követeli Berlin, (MTI) Az NDK kormánya mellett működő Német Egység Bizottság* levélben fordult Dr. Men- zelhez, a bonni szövetségi gyűlés alkotmányvédelmi bizottságának elnökéhez, javasolva a Német Kom­munista Párt ellen hozott karlsruhei ítélet felülvizs­gálását. Ennek céljára a Német Egység Bizottsága javasolja egy össznémet parlamenti testület megala­kítását, amely mindkét né­met állam képviselőiből és jogi szakértőiből allana. A testület feladata lenne a! kommunista párt ellen ho­zott ítélet felülvizsgálása; az újraegyesítés és az össznémet kapcsolatok to-, vábbi alakulása szempont-1 jából. A hairói tárgyalásokról Kairó, (MTI) A Tanjug jelenti: Nasszer elnök szerda esti negyedik találkozása az ötös bizottsággal mintegy két órán át tartott. Jól értesü.t körök szerint mindkét fél befejezte nézeteinek kifej­tését. Nasszer elnök már kedden megkezdte az egyiptomi álláspont ismsr- etését, szerdán este pedig azokról a lehetőségekről be­szélt, ame’yek alapként szolgálhatnak a további .árgyalásokra és a válság békés végső megoldására. Az egyiptomi államfő már az első találkozó alkalmával felhívta az ötösbizotisíg tagjainak figyelmét arra a veszélyre, amelyet a jelen­legi angol-franca katonai fenyegetések és f'.ottstünte- tések politikája magában rejt és rámutatott, hogy a Dulles-terv elfogadhatatlan az egyiptomi kormány szem­pontjából. A szerdai ülés után Men­zies kijelentette, hogy nem tűzték ki a legközelebbi ülés idejét, de hozzáfűzte, hogy a szerdai ülés jó lég­körben folyt le. Jól értesült körök szerint a legközelebbi ülésre előre­láthatólag csütörtökön este kerül sor ,mert ez idő alatt a nemzetközi ötösbizottság kellő tanácskozásokat foly­tathat. Az ötösbizottság egyébként a Nasszer elnök­kel tartott szerdai tárgya­lásai után rövid megbeszé­lést folytatott az amerikai nagykövetségen. Ka;rói megfigyelők ezt összefüg­gésbe hozzák az Egyesült Államoknak a tárgyalások­kal egyidejűleg kifejteit ak­tivitásával. Ezután az ötösbizottság tagjai részt vettek azon a díszvacsorán, amelyet Nasz- szer elnök adott tisztele­tükre. it Az AFP jelentése szerint a szerdai tárgyalások után, amelyeket az ötösbizottsagl egyik szóvivője „kitűnő lég-j körben folyónak” jelleme-' zett, Menzies ausztráliai mi­niszterelnök kijelentette,; hogy „a kairói értekezlet' zsákutcába jutott, ahonnan; csak úgy lehet kijutni, ha: a tárgyalófelek egyike ko­moly engedményeket tesz.”: A tárgyalások után az] ötös-bizottság az Egyesült! Államok nagykövetségén! ülést tartott,. később pedig Menzies fogadta annak a! tizennyolc országnak kairói! diplomáciai képviselőit,! amelyek a . londoni értekez-] létén elfogadták a Dulles-; tervet, és megvitatta velük! a helyzetet. Az ülés befe-j ieztével közölték, hogy a] Szuezi-bizottság jóváhagyta az iráni külügyminiszter­nek Nasszer elnöknél szer­dán délben tett látogatását, amelyen a Szuezi-bizottság megbízásából megtárgyalta a csatorna-kérdést Nasszer­rel. B

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents