Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-07 / 209. szám

(Z)iLáa prüfef arjai egge iälje fok ! SZABOLCS­SZATMÁRI AZ MPP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 209. szám Hírek as őssi munkákról A Demeeseri Gépállomás nem akar utolsó lenni AHA 50 I ILLKU 1956 szeptember 7, péntek Kaai) osztrák kancellár nyilatkozata (3. oldal.) iiUi; n kairói tárgyaiásskró! (3. oldal.) iSsj? SPORT (4. oldal.) A gépállomásokon a ke­nyérgabona cséplés után a munka új területen v«tte kezdetét. A Demeeseri Gép­állomás mind a 41 erőgépé­vel tevékenykedik az őszi kalászosok talajelőkészíté­sénél, a vetésnél, a csillag- -fürt és aprómagcsáplésnél. Eddig több, mint 900 hol­don végezték el a vetőszán­tást. 150 hold rozs és 40 hold őszi árpa került a Westsik Vilmos állal java­solt agrotechnika ■ alkalma­zásával a talajba. A nyír- bogdányi Dózsa és Parti­zán, a demeeseri Úttörő és Dimitrov, valamint a ber- keszi Bajcsy-Zsilinszky Ter­melőszövetkezet már elvé­gezte a rozs vetésének 70 százalékát. Hét géppel végzik a csil­lagfürt cséplését a gépállo­más dolgozói s eddig mint­egy 600 mázsa magot nyer­tek. A magnak termelt csillagfürtnek eddig 40 százalékát csépelték ki. Jó átlag mutatkozik a csillag­fürtből. A nyírbogdányi Dózsa TSZ-ben például 40 holdról kombájnaratássai 60 mázsás átlagot takarítot­tak be. A Kisvárdai Gépállomás körzetében régen volt olyan száraz nyár, mint az idén. Emiatt fokozott erőfeszítés­re van szükség, hogy jó ve­tőágyat biztosítsanak az őszi gabonaféléknek, Min­den tsz-nél elvégzik a tar­lóhántás után kapcsolt fo­gassal a vetöszántást. Ve­tés előtt ismét fogasolnak, majd hengerrel tömörítik ■. talajt.' Vetés után újra hengereznek, hogy a mag­hoz hozzászoruljanak a ta­lajrészecskék, s utána foga­solnak. Ilyen módszerrel végezték el eddig 110 hol­don a vetést. A vetőszán­tást 350 holdon fejezték már be. Az anarcsi Petőfi és Szabadság Termelőszö­vetkezetnél már 80 holdjn tették le a vetőszántás gondját, ösziárpát amiatt, hogy a termelőszövetkeze­tek még nem kapták meg a cserevetőmagot — eddig nem tudtak jelentősebb te­rületen vetni. A csillagfürt cséplését a termelőszövetkezetekben be­fejezték s az egyéni terme­lőknél is több, mint a felét elvégezték ennek a munká­nak. Az anarcsi Szabadság Tű-I például 8, a Petőfi pe­dig 5 mázsa magot takarí­tott be holdanként. Nagyon szép eredménnyel dicseked- | hét a Szabadság TSZ a lu- ce.namag termelésben is. Ugyanis két holdról 5 má­zsa igen jóminőségű magot nyertek. Kétszeres jövedelem egy évben A Nagyecsedi Állami Gazdaságban az idén kora tavasszal 20 hold étkezési borsót vetettek. A hol- dankénti átlagtermés 9.5 mázsa volt, amiből a költ­ségeket leszámolva, mintegy 40.000 forintos tiszta jövedelme lett a gazdaságnak. A korán lekerülő nö­vény után a területre másodnövényként ismét bor­sót vetetteK. Próbaképpen. Ha sikerül, akkor zöld­borsót adhatnak a piacra, ha nem úgy sikerül, ak­kor takarmánynak használják fel. A számítás sikerült. Mert a korán vetett borsó kinőtt a zsizsik foga alól, a másodvetésű borsót pedig már nem bántotta a zsizsik. Az utóbbit meg sem kellett kapálni. Számbavehető költsége csak a vetőmag s a zöldcsövek leszedésének a díja. Ma szállítják az első tétel zöldborsót a mátészalkai piacra gépkocsival. Holnap a nyíregyházi és debre­ceni vásárlók igényét szeretnék kielégíteni. Van miből. 15 mázsa zöldborsót számítanak holdanként. A jövedelem is szép lesz, mert ha ezt a későnyári különlegességet 3—4 forinttal számolják kilónként, akkor is gazdagon megfizeti a sikeres próbálkozást. Harmadik haszon is van: a borsó kétszeres nitrogén felhalmozással gazdagította a talajt az utána kö­vetkező vetemény számára. Mezőgazdasági szakemberekkel tartott ankétot a megyei párt- v égreha j tóbizottság A megyei párt-végrehajtó i bizottság ankétot hívott össze a mezőgazdasági ér­telmiség problémáinak meg­beszélésére. Az ankétot tegnap tartották a végre­hajtó bizottság székházé­ban, ahol számos kutató, igazgatási és gyakorlati szakember vett részt. Az ankét tárgya a Központi; Vezetőség értelmiséggel; kapcsolatos határozatának, megbeszélése volt. A vita részletes ismertetésére ké­sőbb visszatérünk. Gerő Ernő elvtárs nyilatkozata a zágrábi Vjesnik című lap vasárnapi számában u megyei népiront bizottságok csoportos ■ látogatásokat szerveznek ■ az országos mezőgazdasági kiállításra A népfront bizottsá- ; gok csoportosan szer­vezik a termelőszövet­kezeti tagokat és egyé- ; nileg dolgozó parasz­tokat az országos me- I zőgazdasági kiállítás megtekintésére. A cso­portos látogatás elő­nye, hogy mezőgazda- sági szakemberek is mennek velük, akik részletes felvilágosítást adnak a kiállításon. A látogatók 2—3 napot töltenek Budapesten, s a kiállítás megtekinté­sén kívül felkeresnek : majd néhány nagyobb gyárat Is, hogy köze­lebbről megismerjék az üzemi dolgozók Mint a magyar sajtó kö­zölte, Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára fogadta a Ma­gyarországon tartózkodó D. Zelmanovicsot, a Zágrábban megjelenő Vjesnik című lap munkatársát és hossza­san elbeszélgetett vele. A Vjesnik vasárnapi számában az elsőj oldalon ismerteti D. Zelmanovics budapesti tudósítását Be­szélgetés Ger 5 Ernővel cím. mel. A tudósítást az aláb­biakban rövidítve közöljük: D. Zelmanovics első kér­dése arra vonatkozott, hogy melyek a magyar politikai fejlődés, továbbá a magyar- jugoszláv viszony és a ma- gyar-jugoszláv kapcsolatok kiszélesítési folyamatának legfontosabb mozzanatai és ezzel összefüggésben a je­lenlegi szakaszban milyen területen fejlődhet leghasz­nosabban a két ország együttműködése. Azt hiszem, itt az a leg­fontosabb — mondotta Ge­rő elvtárs, — hogy Magyar- ország és Jugoszlávia is a szocializmust építi. — A másik mozzanat — folytatta Gerő elvtárs, — amely feltételezi ezt a kö­zeledést, az a tény, hogy szomszédok vagyunk. Jugo­szláviának és Magyarország­nak hosszú, közös határuk van és két szomszédos or­szágnak még a* esetben is fejlesztenie kell baráti kapcsolatait, ha nem vol­nának szocialisták. A har­madik mozzanat az, hogy Jugoszlávia és Magyaror­szág hosszú időn át, külö­nösen közvetlenül a felsza­badulás utáni években, ápolta a jó viszony hagyo­mányait. Ezt a kérdést elemezve, az MDP első titkára rámu­tatott a gazdasági kapcso­latok fejlődésére, amit leg­jobban az bizonyít, hogy az általános, a gazdasági és a pénzügyi kérdések rende munkakörülményeit, jljjns j6vi ^Y' ,#n_^TÉ sí' zése után a két ország kő­1 zött rendkívül jelentős áru­csereforgalmi egyezmény jött létre, s 1957 elején ez tovább is fejlődhet. .Kölcsö­nös megállapodás alapján meg kell vizsgálni a keres­kedelmi kapcsolatok növe­lésének lehetőségét; ennek kedvező feltételei vannak. Kapcsolatainkat továbbra is javítani és fejleszteni óhajtjuk, mert ez mindkét országra nézve kedvező — mondotta Gerő elvtárs. A továbbiakban kiemelte, hogy Magyarország azért is fejleszteni óhajtja kapcso­latait a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársasággal, mert Jugoszlávia területén élnek magyarok. Magyarországon pedig délszlávok. Ez a tény is azt követeli, hogy a két or­szág kapcsolatai javuljanak. A beszélgetés során érin­tett második kérdés az ár­tatlanul vádolt és elítélt párttagok es más állampol­gárok rehabilitálása volt. Egyidejűleg a tudósító azt is megkérdezte, tud-e Gerő elvtárs bővebbet mondani ezekről a törvénytelen el­járásokról. — Mi már többször őszin­tén megmondtuk, hogy ná­lunk előfordultak törvény- sértések. Alaptalanul, ha­mis vádak alapján letartóz­tattak, elítéltek és kivégez­tek embereket — hangzott a válasz. — Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek­nek az ügyeknek a kivizs­gálását még 1953-ban meg­kezdtük és a következő években folytattuk. Mindezt nehéz és nagyon bonyolult dolog volt tisztázni, de megtettük. Azokat, akik ártatlanul szenvedtek, a le­hetőség szerint a legtelje­sebben rehabilitáltuk. Kö­zülük egyes elvtársak je’cn- leg magas funkciót töltenek be a pártban, részt vesznek a párt vezetésében, helyet kaptak a kormányban, az államvédelmi hatóságnál, és felelős tisztségeket tü'tenek be a bírósági s-erve’ n'l, a társadalmi szervezeteknél, a szakszervezeteknél és így tovább. Képzettségüknek éj képességüknek megfelelően helyezkedtek el. Ez vonat­kozik azokra is, akik nem voltak a párt tagjai. E kö­rül nem voltak különösebb nehézségek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az al­sóbb szerveknél nem lehet­nek e téren nehézségek és helyi hibák, mint ahogy ez általában megtörténhet a határozat végrehajtásánál. Ezzel kapcsolatban sze­retném hangsúlyozni, mi becsületesen beismertük, hogy alaptalanul rágalmaz­tuk és sértegettük a jugo­szláv elvtársakat, és hogy mindezt visszavonjuk és mélységesen sajnáljuk. Ezért tevékenykedünk a két ország viszonyának szo­rosabbra vonásán és a párt kapcsolatainak rendezésén. Egyébként úgy vélem, hogy a rehabilitálás kérdése lé­nyegében már befejezett ügy. — Vajon mindez érvé­nyes-e az ártatlanul üldö­zött magyarországi délszláv nemzeti kisebbség rehabili­tálásának folyamatában is? — hangzott a kérdés. — A délszláv ’kisebbség problémája másként áll. Az ó helyzetük nem egészen azonos — válaszolta Gerő elvtárs. — 1918—1949-ben a délszláv kisebbséggel szem­ben súlyos hibák történtek. Ezeket lényegében orvosol­tuk. Még mindig sok azon­ban a tennivaló. A párt ve­zetősége megvizsgálta, mit intéztek ebben az ügyben. Fontos határozatot hozott, amelyet állami vonalon is azonnal és gyorsan végre­hajtanak. Gerő elvtárs ezután ki­fejtette, hegyan szervezték meg a határozat végrehaj­tását, valamint a végrehaj­tás ellenőrzését. Hozzáíette, hogy ez olyan probléma, amellyel a minisztériumi, megyei, járási szerveknek és a községi tanácsoknak kell foglaikozniok. A kor­mányszerveknek, a kormány és a Központi Vezetőség egyes tagjainak pedig ügyel­Munkás-paraszt találkozó Szeptember 8—9-én Nyírbátorban és Nagykáíío- ban munkás-paraszt találkozót tartanak.^ A találkozó alkalmával mindkét községben a földművesszövetke­zetek vidám vásárt rendeznek. A vásáron ruházati és kultúrcikkek, cukorka és édességek, mezőgazdasági kisgépek, Nyírbátorban bútorféleségek között válogat­hatnak az érdeklőd3k. Mindkét helyen lesz könyvvá­sár is. .Vasárnap Nagykállóban és Nyírbátorban vala­mennyi szövetkezeti szaküzlet nyitva tart. A* találkozó alkalmával szórakozási lehetősegek­ben sem lesz hiány. Gazdag kultúr- és sportműsorok-! ban gyönyörködhetnek a vendégek. 40 építőiparos ment eéálg megyénkből dunai árvíz* 'uitotta vidékre Az árvíz után elhangzo'-t felhívásra eddig 40 építő­iparos ment Mohács kör-j nyékére megyénkből, s még többen jelentkeztek, hogy á közeljövőben, az ősz folya-j mán adnak segítséget aj lakóházak rendbehozásá-i hoz, felépítéséhez. Az itt végzett munkáért rendes, szerződött vállalás* szerinti munkabért kapnas az építők. Seres Sándor kő-.1 műves április 25-től, Sza­bolcsi István ács április; 10-től és sokan ugyancsak a tavaszi hónapok óta ott dolgoznak az árvízsűjtotta vidéken. Azok az építőipa­rosok, akik itt dolgoznak,' erre az idejükre nem tar-j toznak forgalmiadót fizet-: ni, a jövedelmi adójuk csak; 15 százalék. niök kell arra, hogy ezt a problémát teljesen megold­ják. A Magyarország belső £ejl5désének terveire vo­natkozó kérdésre válaszolva Gerő eiveárs kijelentette, hogy az új ötéves terv alap­vető vonásait kidolgozták és hogy a terv lassúbb, de megalapozottabb előrehala­dást irányoz elő az eddigi vonalon. A célkitűzések sze­rint az életszínvonal állan­dóan és egyenletesen emel­kedik és úgy látszik, hogy az 1956. évi tervet túltelje­sítjük, különösen ami az életszínvonalat jelenti. A mezőgazdasági termelés sta­bilizálódott. Az idei termés- eredmények átlagosak, az aratást és a cséplést ugyan­úgy szervezték meg mint azelőtt, de nem lehet azt mondani, hogy e téren nem voltak hibák. Az ország külpolitikájára vonatkozó kérdésre a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első titkára kijelentette, hogy Magyarország mindenek­előtt szilárd és baráti kap­csolatokat akar, tekintet nélkül a társadalmi és ál­lami berendezésre, minden más országgal is az egyen­jogúság, a kölcsönös érde­kek tiszteietbentartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alap­ján. Ezek között vannak elsősorban azok az orszá­gok, amelyek nemrég vív­ták ki függetlenségüket. A már meglévő állandó és rendszeres kereskedelmi, sport és egyéb kapcsolatok mellett Magyarország a fenti elvek r.lapán normá'i kapcsolatot akar a nyugati országokkal is. Gerő elvtár.; külön kiemelte az Ausztriá­val való jóviszony jelentő­ségét. Búcsúzóul Gerő Ernő elv- társ még egyszer kifejezésre juttatta azt, hogy a magyar- jugoszláv viszony rendez ­őében nagy előrehaladás tör­tént, de még sok tennivaló maradt, ; Megkezdték as i 1 i őssi búsa vetését i 1 a guláesi Kossuth \ ] i tsx-ben 1 A guláesi Kossuth | 1 Termelőszövetkezetben ; i, a Tisza* zalkai Gépál- i ’ lomás dolgozóinak se- ( gitségével szeptember 1 ■ 5-én már befejezték a l i 40 hold ősziárpa veté- : i 1; sét. Ezenkívül 15 hold i j 1 őszi borsó, 10 hold : l. takarmánykeverék és ; I 12 hold rozs került a földbe, s szeptember ' 6-án megkezdték az 1 '■ őszi búza vetését is. I 1: A munkákban külö- : í 1; nősen Zámbó Gyula : } I j növénytermesztési bri- ; gádver.otő, Popovics 1 1; András és Balogh | 1 Elek brigádtagok és i ( I Jáger Béla, a gépállo- ; ( I más brigádveeetője . ; tűntek ki. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents