Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-04 / 206. szám
NÉPLAP 1956. szeptember 4, kedd Legyen a pedagógus a falu kulturális életének köztiszteletben álló, nagyrabecsült vezéralakja Csökkentsük a kocsiforduló Idejét! Az őszi forgalom sikeres ieőonyolilásáért (Fo'ytatás az 1. oldalról.) beszélt hogy a pedagógusok számára tegyék lenető- Vé külön pártszervezetek alakításával a színvonalasabb pártéletet. Végül Ber- kesz számára egy orvost kért. Meg kell javítani a pedagógusok világnézeti neveleset Dr. Merényi Oszkár a pedagógusok történelmi hivatásáról, a köznevelésről beszélt, majd rámutatott arra, hogy feltétlenül meg kell javítani a pedagógusok ideológiai képzését és annak középpontjában a materialista természettudo- maiiyképzésl kell állítani. Javasolta ezután, hogy Nyíregyházán szövetkezeti alapon építsek tel a nevelők házát. . Felhívta arra is a Ügyeimet, hogy a DlSZ-szerve- zetek támaszkodjanak az ifjúság nevelésenel régebbi hagyományokra. Farkas elvtárs, a következő felszólaló többek között arról szólott, hogy a vezető szervek foglalkozzanak többet a nevelőkkel. Ezután Kocsány Gyula elvtárs kért szót, amely során bírálta a járási pártbizottságokat, mert keveset foglalkoztak a nevelőkkel. Elmondotta, hogy ahol arra szükség van, létrehozzák a pedagógus pártszervezeteket. Megígérte, hogy a pártoktatásnál figyelembe veszik a pedagógusok igényeit és bevonják őket a filozófiai oktatásba.' Biró Éva tiszabezdádi tanítónő airól a lehetetlen állapotról beszélt, amelyben hét bezdédi nevelő él: Sem lakásuk, sem kosztjuk, kénytelenek más helyről a községbe járni tanítani. — Sem a községi tanács, sem a helyi partszervezet nem segít problémáik megoldásában. Nagyobb társadalmi megbecsülést a pedagógusoknak Porzsolt István, a nyíregyházi tanitónóképző igazgatója mindenekelőtt a Baké es Szabadságban közzétett Motyó című riport ellen tiltakozott, amelyben Füsi József egyoldalúan, hézagos adatokra támaszkodva szinte rágalmazó cikket írt. Porzsolt István ezt a cikket mind hangnemében, mind ténybeli adataiban visszautasította, majd hangsúlyozta, hogy az írók és újságírók sokkal nagyobb felelősséggel foglalkozzanak a pedagógusokkal. Nagyobb társadalmi megbecsülésre van szükség — mondotta Porzsolt István. Hiszen a pedagógusok egyre növekvő feladatokat oldanak meg a technika rohamos fejlődésével. Egyre műveltebb ifjúságra van sm<- fég. A nevelőkön múlik a jo politechnikai oktatás. Szükséges éppen ezért, hogy a társadalmi megbecsülés mellett a közoktatás nagyobb anyagi erőkkel rendelkezzék. Az oktatásügyi tárca — mondotta — termelési tárca is. Ezután Forró elvtars, nyíregyházi járási tanács oktatási osztályának vezetője arról beszélt, hogy egyes nevelőket társadalmi feladatokkal terhelnek túl. Orosz Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottsága oktatási osztályának vezetője szólott. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok serkentsék a község vezetőit tanulásra, művelődésre, mert így azok jobban megtudják érteni majd a közoktatás jelentőségét. Kérte a nevelőket, hogy próbálják megszervezni a dolgozók iskoláját az üzemekben, nagyobb termelőszövetkezetekben. Kollálh paposi Kossuth-díjas tanító példájára hivatkozva javasolta, hogy a nevelők szaktanfolyamokkal, mező- gazdasági kísérletekkel segítsék és támogassák a termelőszövetkezeti mozgalmat. Ami pedig a pedagógusok nevelését illeti — mondotta Orosz elvtárs — nagyon fontosak a tantestületi viták. Ezek is elősegítik azt, hogy minden nevelő példát mutat személyesen is, és teljes leikével, szívével a haladó eszmék és mozgalmak mellé áll. Félszólalásában javasolta, hogy a Néplapban pedagógus problémákról is folyjanak sajtóviták. Legyen egész pártmunktínk szerves részé az értelmiséggel való foglalkozás Ezután Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze az ankét eredményét. Örömét fejezte ki afölött, hogy a részvevő nevelők őszintén tárták fel a hibákat. A hibák feltárása — mondotta Varga elvtárs — forradalmi cselekedet amely elősegíti a munkát, majd hangsúlyozta, hogy as értelmiséggel való foglalkozást az egész pártmunka részévé kell tenni. Nemcsak a mezei magvetés a fontos, a pedagógusok magvetéséből is több rozs, nagyobb anyagi jólét, magasabb kulturális színvonal lesz. Sok-sok jó pedagógus van a megyében. Komoly eredményeket értünk el a közoktatás fejlesztése területén. Ám van még sok kijavítani való. Mindenekelőtt azt kell tudnia minden pártszervezetnek és pártmunkásnak, hogy az értelmisélüek elbírálásánál az alapviTö kérdés a végzett munka. Részletesen foglalkozott azzal: miként segíthetik a nevelők a falu szocialista átalakítását, a termelőszövetkezeteket. Kérte a nevelőket, hogy terjesszék a modern agrotechnikát. mint például a két henger közé való vetést, nén- szerűsítsék a Westsik- féle homoki vetésforgókat. A beiskolázásról szólva kijelentette, hogy azt a megye valamennyi pártszervezetének fontos ügyévé kell tenni. Pártfeladat az is, hogy az idén ne maradjon ki egy gyermek sem az iskolából. Dolgozzanak ezért, jó felvilágosítással, a pedagógusok segítségével, a párt- szervezetek, a kommunista népnevelők. Varga elvtárs bírálta a megyei sajtót, mert nem foglalkozik eleget és elég mélyen a köz- oktatásügy problémáival. Kérte a nevelőket, hogy neveljék a fiatalokat a jövő harcos építőinek, akik előtt a kommunista társadalom a legfőbb eszménykép. Lelkesítsék a fiatalokat a ma hőseinek példájával is, és maguk a tanítók is legyenek olyan emberek, akikért lelkesedik az ifjúság. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság mindent meg fog tenni, hogy megszűnjenek a nevelők sérelmei és ezután a tanácsok és pártszervezetek vezetői, hathatósan segítsék a pedagógusokat. Legyen a pedagógus a falu kulturális életének köztiszteletben álló, nagyrabecsült vezéralakja, — mondotta Varga Sándor elv- árs. + A hivatalos ankét ezután végétért, de a neve- ők nagyrésze nem távozott el, hanem barátságosan és őszintén tovább beszélgetett a megye pártéletének vezetőivel. Napcár szerint holnap kezdődik meg az őszi forgalom a MAV-nál. Gyakorlatilag azonban már naplókkal ezelőtt sokkal nagyobb forgalmat kellett lebonyolítanunk a szokottnál. A XI. vasútüzemi értékértéi megállapította, hogy az idei őszi forgalom időtartama a tavalyihoz képest több héttel a korábbi őszi forgalmakhoz viszonyítva, több hónappal tovább fog tartani. Ez a többletmunka nagy feladatot ró a vasút valamennyi dolgozójára. A legerősebb forgalom október hónapban várható és mintegy 500 ezer tonnával több árumennyiséget fog jelenteni, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Vajon képes-e a vasút ilyen hatalmas feladat megoldására? A kocsipark sem nőtt lényegesen, a rakodáshoz pedig kocsi kell. Elegendő kocsi b'ztoáí- tása pedig csak úgy történhet, ha lerövidítjük a javítási munkákat. jókarban tartjuk a mozdonyokat, igyekszünk túlsúlyos vonatokat menetidővel járatni, általában értékes órákat nyerni a kccsifordul'ó csökkentésével. Feltétlenül csökkenteni kell a kocsi állomáson való tartózkodásának idejét. Itt nyílik még a legnagyobb lehetőség. A másik feltétel a kirakási határidő betartása, s ehhez különösen a nagyobb üzemek szállítási vezetőitől kérünk több megértést. Biztosítani kell a már bevált jó munkamódszerek alkalmazását; az olyan módszereket, melyek a teljesítmény növelése mellett enyhítik a dolgozók túlzott igénybevételét. Sz. Gy. tudósító. Akik túlteszik magukat az „akadályon44 Űjfehértó központjában a Szabadság téren terebélyes vadgesztenyefák árnyékában szép parkot létesítettek. A növényzet megvédése érdekében betonba épített vaskerítéssel vették körül a parkot. Pirosra festett padok várják, csábítják a pihenni vágyó dolgozókat. Bemenni nem lehet, mert a vasrácsos kerítés be van csukva. Több ember a kerítésen hajtja végre MHK-gyakorlatát. Kerítésen át kerülnek a parkba* Túlteszik magukat az akadályon. A járókelők látják ezt, csak éppen a tanács nem akar róla tudni? Endrész László. Sört innék — ha volna Olcsóbb lett a bor, de azért én továbbra is csak a sört szeretem. Nemrég Mátészalkán akartam inni egy pohárral. „Sör az nincs" — felelték az utasellátóban. Nyakamba vettem a várost, de bizony sehol se kaptam sört. Végül is visszatértem az utasellátóba, ahol égy málnának nevezett narancs-1 lét ittam. Nem bor mellett, narancslé mellett keseregni azon, hogy gyakran1 nem lehet sört kapni. Szilágyi Gyula MÁV tudósító. IV e gondoljanak kedves olvasóink most a „Péntek 13'“ című filmre, Amit itt elmondok, egyszerűbb annal. Nem olyan .,jós-nagyüzem“-ről van szó, mint amilyet a mai’ említett filmen láthattak. Egyszerű kártya-vető „látó" asszonyok ezek a jósnői;, akikről ez az írás szól, de mégis sokat ártanak a társadalomnak. Tudatlan, hiszékeny embereket fertőznek meg ostoba handa-ban- dázásaikkal. A Nyírfa utca 42-ben lakik Bartekné — vagy ahogy mindenki nevezi — Mariska néni, a jós asszony. Tágas pitvarból nyílik a szobába vezető ajtó. Bent régi öreg bútorok, a bejárai mellett a padlásig felhalmozott tűzifa. A páros ágy végében pokróccal letakart heverő. Előtte kis kecskelábú asztalka. Az asztal mellett egymással szemben két szék. — Ide üljön — mutat Mariska néni az ajtó felőlire, ő maga pedig leül a másikra. — Házasodnánk, ugye? — kérdezi hamiskás mosollyal. — Nem egészen — mondom — nagy bánatom van nekem. Meghalt a vőlegényem. Bányász volt. Nem mentem el a temetésére.,, Jósoltaffam ! — És ugye nincs megnyugodva a lelkiismerete? — vág a szavamba. — Adja csak ide a bal kezét. Hosz- szú élete lesz, jön egy másik férfi is. Abból boldog házasság lesz. I*' lengedi a kezemet. Ré- vedező szemekkel néz el mellettem, s jósol tovább: — Bányász volt emez? Olyan szökés-barna ugye ’ Bólintok. (Szegény nem- létező fiú! Sohse láttam!) — Ráomolhatott a bánja, vagy vízbetörés érte őket, esetleg gázmérgezés. Elemében van már a jósnő, s csak úgy ömlenek belőle a szavak. Folyton elnéz mellettem, mintha a falról olvasná le. amit mond. — 11-en maradtak /ott vele. Rosszul tette, hogy nem ment el a temetésére. Haragszanak a szülők. A takaró ilól jól megviselt kártyacsomót húz elő. (Hány embert becsapott már vele!?) — Emelje három felé — mondja, ö maga minden egyes lapot megnéz. Nem ,jön ki“ a haláleset, ellenben az kijön, hogy van egy másik fiú is, aki „most kezdi kialakítani a kapcsolatot magával. Hivatalnok. Komoly szándékai vannak, szökés-barna, magasabb magától“. (Ezt a szerencsétlent sem ismerem!) — De van még egy. (Nem is tudtam, hogy ilyen sikerem van.) Barna motoros a falujában. Megint emelnem kell három felé, ő pedig rakja, s mondja: — Na, itt van megint az egyenruha. Nem is halt még az a fiú. Átrázta az magát. Itt van, ni — jobb módú lány kell neki. Az apja halt meg, ő él. Hiszen látnám, mert a halott harisnyában jelenik meg. Még emelek néhányszor, s Bartekné megjósolja nekem, hogy sohse létező bányász vőlegényem, akire végül tizenegyed magával ráomlott a bánya — ketten még mcst is a kórházban vannak — a haláleset ürügyén „leépített“. Megtudom azt is, hogy egy gazdagabb lány miatt hagyott el , aki ott dolgozik a könyvelősá- gen, szőkíti a haját. Ez a másik fiú, aki most van (esküszöm nem láttam ezt se!) komolyabb, rövidesen nyilatkozik, nem érdemes gyászolni a másikat. Emez most kint van Kisvárdán. kocsival. C zinte zúg a fejem et^ tői a rengeteg zöldségtől, de azért megszólal bennem az újságíró, vagy inkább a kíváncsi nő: — Hol tetszett ezt a mesterséget tanulni? — Ezt az isten adta nékem. — Világosít fel a jósnő, s átszellemült arccal mesél: — Minden áldozócsütörtökön két napig alszok, s olyankor a lelkem vándorol, beszélget az istennel. (Azt hiszem az ördöggel!)' Én azt is tudom, hogy 63 éves koromban fogok meghalni. (Kiváncsi lennék rá, most 53 éves) Előre megmondom, kinek milyen lesz az élete, a házassága ... Viszontlátással búcsúzik, de azt hiszem, inkább a pénzemet akarja látni. Egy húszassal úsztam meg a jövőbe való utazást. , * / D ekopogtatok a/ Vasvá- ri Pál u. 34-be: — Itt lakik a jósnő? Megütközve néznek rám: — Ez a szerencsétlen sem tudja hová tenni a pénzét — biztosan ezt gondolják, de hangosan csak annyit mondanak, hogy az 50. szám alatt. A Vasvári Pál u. 50. szám alatt, hátul az udvarban van a jósnő — Bánovicsné lakása. Szép kis ház, s belül is rendes, tiszta. Ö nem a tenyeremből jósol, nenj is kérdez semmit, csak elővesz két csomag kártyát, s kezdi kivetni a „szerencsémet“. — Utazás előtt áll — így kezdődik az ige. — De ne induljon el, mert kellemetlenségei lesznek egy nő miatt. Emelek három felé. Itt is kiderül, hogy sok férfi érdeklődik utánam, sokan szeretnek. (Bevallom: ez tetszett a hiúságomnak.) Húzok 13 lapot. Van egy katona, aki most fog leszerelni, feleségül akar venni. Nem lesz jó házasság beió- le, egy év múlva elválnánk. Egy nős ember is érdeklődik utánam. Éppen most válik, a feleségétől miattam. (Jaj,, szegény fejemnek!) Megint húzok 13 lapot: Van egy komoly férfi, aki még szóban nem beszélt velem. Egy nagy társaságban tőgom megismerni. (Mit lehet tudni!?) El kell fogadni a közeledését, mert komoly á szándéka. Újra húzok 131 lapot. Ismét az a férfi. Jó állásban van, csak sokat1 van úton. Gondtalan éle-: tem lesz mellette és kicsi, család. Most már gyakorlott mozdulattal ismét kihúzok 13 lapot: A fiú szülei eleinte ellenezni fogják a házasságunkat, ezért ne lakjanak velük egy percig sem. (S ha nem kapok lakást?!) Emelek, lapot húzok: A munkahelyemen érnek ’ kellemetlenségek. (Kit; nem ér?!) Egy munkatársnőm pletykázik rólam. (Becsület szavukra mondják, hogy nem. Hát már inkább bízok a becsületszóban, mint a rongyos szélű jóskártyában.) 'C' s végül megjósolta: » héten bosszúság fog érni. Gratulálok! Ebben igaza volt. Valóban nagy bosz- szúság ért: kénytelen vol-; tam két szemérmetlen csaló ostobaságait végighallgatni. S még hozzá 20—20 forintom is bánta! Kenyeres Irma,)
