Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-30 / 229. szám
1936 szept. 39, vasárnap NÉPLAP JÖN A VÍZ! Megkezdték a csatornahálózat építését Nyíregyházán Mély gödrök ásítoznak .Sötét torokkal, lomha hatalmas földkupacok terpesz- [kednek az utcán. Mi az, itt ;bombatámadás volt? Nem Apró deszkabódék, nyújtózkodó csövek, egymásba kapaszkodó állványok, sustor- gó szivattyúk, búgó gépek, js lapátos, mérőszalagos, olajos ruhás emberek népesítik be a teret — nagy munka folyik. Épül Nyíregyháza szennyvíz-csatorna és vízvezeték hálózata. Nagy várossá cseperedik Nyíregyháza. Régen kellett volna ■vízvezeték és szennyvíz levezető. Tervezték már a hu- 'szas években a város vezetői, ■de tovább nem jutottak. Dgy vagyunk most vele, mint a megkésett „szívkül- d vei“, ha későn jött is, jólesik. ( rülnek - ""íregyháziak ■is, ki ne örülne a jó hírnek. Az itt dolgozó városbeliek kétszeres lelkesedéssel dolgoznak, hiszen masuknak is érdekük az építkezés. Persze vannak olyanok is, akik eleinte pokolba kívánták az egész csa- jtornázást. Még pedig az építkezés környékén lakók. Miért a harag? i — Érthető is — mondja Lengyel Lajos építésvezető. — Nem beszélve a felfordulásról, amit az utcán csinálunk, a környékbeli házaknál ahogy munkába kezdtünk, kiszáradtak a kutak. Nem szellemek játéka, nem is az isten ujja, csak egyszerűen következménye a munkálatoknak. A csatorna építés olyan mélységben folyik, hogy a talajvíztől nem tudnánk dolgozni. Ezért kell szívó kutakat fúrni a csatornázás minden másfélméterén. 7 atmoszféra nyomású vízsugárral fúrja a Csontos brigád a kutakat. Naponta 20-at is csinálnak, s a kutacskák felszívják a talajvizet a környékből, ezért száradnak ki a kutak. Vedres Miklós, a beton- szerelö-gé,j kezelője munkája mellett még felvilágosítást is végez. Nagyon sok haragos tekintetű embernek magyarázta már meg, mennyire kell a csatornázás a városnak. Az érdekeltek úgy, ahogy megnyugodva tértek haza. Vizük is van már. mert a vállalat ide vezette a színház építkezés mélyfúrású kútjából a v,- zet. Mégis csak jó a csatorna Itt a Búza-téren (mert jelenleg ott folyik az építkezés) még csak istenes. Van hely terület bőven, de mi lesz az Uj utcában és a Szabolcs utcában? Ha oda érnek a munkával, meg kell állítani a közlekedést, mert az utca legnagyobb részét elfoglalják a gödrök, a földhányások. Aki látta már a budapesti csatornahálózat nagy, hajózható“ pinceszerű betongyűrűit, az elmosolyodik a kis 90 cm magas, 60 cm széles tojás alakú csatorna láttán. De Nyíregyházának elég lesz ez is, így is 200 ezer lakosra tervezték. A budapestit meg ennek tízszeresére. 1ehet, hogy a csatorna építése elakad, mert a szükséges S-54-es különleges cement már fogytán van, s a legközelebbi szállítmány, vagonhiány miatt nem valószínű, hogy ideiében • befut. Pedig minden követ meg kell mozgatni, hogy az építkezés egy pillanatig se álljon. így is csak 1960-ban készül el teljesen, pedig már nagyon kellene. Egészségügyileg jobb, a lakosságnak kényelmesebb. s a növekvő városnak okvetlen szükséges. Új fejezet A víz Kótajból jön majd (5 kút már készen áll). Sóstónál épül majd egy nyomásfokozó átemelő telep, a városban 5 darab végleges átemelő lesz. Az első az Arany János utcában épül, az építkezés első ütemében. Jövőre megkezdik a szennyvízderítő építését, mely a mérgező, fertőző anyagokat semlegesíti. 1960 bizony még elég messze van, de a nyújtózkodó mély árok, ha egyelőre csúnya és kényelmetlen is, új fejezetet jelent a vá- 3 életében. Tegnap esle Kisvárdán szerepe!!, ma este Nyíregyházán mutatkozik be a Magyar Játékszín „Karinthy Frigyes“ együttese Néhány napja alakult meg a Magyar Játékszín Társulat. Tagjai között szerepelnek: Kertész Sándor, 'Fehér Györgyi, Hódosi Mária, Bérei Pál, Járai Ferenc, Szilágyi Lajos stb. Az együttes Kellér Dezső, Horváth Jenő: „A Szabin nők elrablása” négyfelvo- násos zenés bohózatával mutatkozik be a megyénkben. Kisvárdán tegnap este szerepeltek, ma pedig Nyíregyházán délután fél 5 órai, és este fél 9 órai kezdettel a József Attila kultúrházban tartják meg az előadást. Hétfőn Záhonyban szerepelnek, I kedden oedia Nyírmadán. Kultúrház épül a Dózsa-szőlőben A Nyírtelekhez tartozó Dózsa-szőlőben már régen várnak arra, hogy valamilyen helyiségük legyen, ahol szórakozhatnak, művelődhetnek.- Kaptak ugyan a megyei tanácstól erre 40.000 forintot, de ez mindkevés ahhoz,- hogy egy valamire való kultúrházat építsenek. Tanácsülésen elhatározták, hogy minden munkát társadalmi úton végeznek. A 23 méter széles kultúrház falai és a kőlábak már állnak. A községből felváltva 15 kőműves vezette a munkálatokat, a dolgozó parasztok pedig igával és gyalog munkával segítettek. A falrakásnál mindennap segédkezett 10 főnyi, honvédekből álló brigád is. A nem messze állomásozó egység DISZ-szervezcte elhatározta, hogy ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Dózsa-szőlőben kultúrház legyen. Ahogy a kőművesek segítettek a íalvezetesben, úgy segítenek majd az ácsok a tetőszerkezet elkészítésében. — November 7-re el akarják készíteni a kultúrházat, ha a jelenleg meglévő anyaghiányt rövidesen sikerül megszüntetni. Egészségügyi szövetkezetek a Lengyel Népköztársaságban A lengyel egészségügyi szövetkezetek az egész országban az Egészségügyi Minisztérium és a Földművesszövetkezeti Központ 1955. évi szerződéses megállapodása alapján szervezik. Az egészégügyi szövetkezetek a „Paraszt önsegély“ Földművesszövetkezeti Központ kötelékébe tartoznak. Az egészségügyi szövetkezetekben egyesüli parasztok az orvosi segítség kiszélesítése érdekében maguk gondoskodnak egészségházak létesítéséről, azok berendezéséről, felszereléséről. Az egészségügyi szövetkezetek kedvezményeit élvező parasztok érdekeltek a szövetkezetek fejlesztésében és ezért elősegítik azok munkáját. Főként arra ügyelnek, hogy mind a szövetkezeti, mind az állami anyagi eszközöket a szövetkezetekben a legtakarékosabban és legcélszerűbben használják fel. A szövetkezetekben egyesült parasztok gondoskodnak orvosi lakásról, az egészségházak számára f űtőanyagról, világításról, az orvos számára közlekedési eszköz biztosításáról stb. A megalakuló egészségügyi szövetkezetek tagjai alapító részjegyeket jegyeznek és ezen kívül havonta rendszeélete céljátután minden kérdezés nélkül arra tér át, hogy már az ő szervezésével lett kombájnnal learatva 10 hold köles, az ő felelősségével kerül naponta többszáz mázsa burgonya téli tárolásra, az ő irányításával lett elvetve 60 hold őszi búza. „akár repülőgép kellene...' nem, hét elmondja Sziklai. — Az egyik baj az vo't — kezdi, — hogy elfogyott a pénzem. Lakás sem lett mindjárt. A gép- állomási brigádszállás addig jöhetett volna számításba, amíg az idő be nem zavarja a traktorosokat. De a legjobban egy kerékpár hiányát éreztem. Ilyen nagy téeszben akár repülőgép kellene, hogv mindenütt idejében ott legyen az ember, nekem pedig egy kerékpárom sincs — gondoltam. Mindig szerettem a mezőgazdaságot. Kezdetűn fogva az volt a vágyam, hogy benne dolgozhassam. De nem akárhogy, hanem szakszerűen. — Mit szeret benne? — Egyszerűen: szeretem a dolgozó parasztokat, a földet, a vizet, az állatokat. Ez az én életem célja. Másoké lehet más, de az enyém a gazdálkodás. így mondja. De többet ér ez, mint akármilyen tsodálatosnak tetsző hamis sziporkázás. Ebben a szerény feleletben hit és állhatatosság lobog! — A nehézségekről még lemmit sem szólt. Ideke- rülésekor bizonyára adódtak ilyenek... Ebben a pillanatban nyílik az ajtó és a magas, nyurga termetű Sziklai ifin be. Egyébként igen barátságos, vígkedé- lyű ember. —... Vagy minden rendben és simán rn^nt? — indítom tovább a beszédet. — Hát... — csak eny- nyit mond s ezzel megint elakad a háromhetes gaz- dász. Már pedig az ember kérdése is érdekli &z újságírót, nemcsak a szakmai. Ez esetben az előbbi főleg. Utóbbiból mutasson még inkább minél többet a szövetkezetnek. — Na, mondjad csak mennyire el voltál keseredve, amikor idejöttél — szól közbe nevetve Szikla1, miután megtudja, mirői lévén szó. Erre Illés László is elne. veti magát. De úgy van ez, hogy most már mégis csak szólnia kell arról ez elkeseredésről, mert ha ű A mi emberünk — Elrendeződtek ezek r, dolgok egyáltalán? — Egyelőre el. Kaptam nyolcszáz forint előleget. Vettem ki lakást. Elég jó hely. Az ismeretséggel kerékpár is akad kölcsön. Ha pedig egyáltalán nem kapok, megyek szekéren vagy éppen gyalog a munka után. Azért ne múljon el a világ, mert nekem még nincs kerékpárom. Majd lesz. Mégpedig rövidesen ... Egyébként most kapom meg a fizetés-besorolásomat. Három hét után igen keveset érzek már abból, hogy idegen lennék. Van a község, ben sportélet, mozi, könyvtár. Csak ... — akad meg Itt egy kicsit — a DISZ-szervezet eléggé gyenge a téeszben. Remélem azonbaA^hcsyjiPviäfisen előrébb tudjuk segíteni. — Ezek szerint megtalálja a számítását. — Meg. Vagyis, a termelőszövetkezetet közös erővel szebbé, jövedelmezőbbé tenni. Egyébként a?- előbb szóltam arról, hogy az- én tervem, számításom a jó gazdálkodás. S mini már mondtam: ez nekem életcélom. Igen, így lehet tisztán .ríni annak értelmét, súlyát, mire mondták ma többen is kinn a szövetkezet földjén, s a tanyaközpontban: „Illés László mindig köztünk van, mióta ide került. Jó szakembernek mutatkozik.“ Ez elég az induláshoz. Az első elismerés pedig végtelenül kedves, drága emlék marad, — A. B, — rés készpénzszolgáltatásra is felajánlást tesznek. (5—10 zloty) A Rolnik Spóldzielca a lysagónai egészségügyi szövetkezetek működéséről számol be, amely elsőnek alakult meg Lengyelországban. A lysagónai egészségügyi szövetkezet fennállásának rövid ideje alatt máris igen sok beteget gondozott. Leglátogatottabb a fogászati rendelője, amelynek a legutolsó 3 hét alatt mintegy 300 látogatója volt. A szövetkezeti orvosok iskolalátogatásokat is végeznek. „Rolnik Spóldzielca“ Varsó. Báfnavadász-anyshsjó atommeohajtássa! A Szovjetunió egy 50.000 tonnás, atommeghajtású ■bálnavadász-anyahajé építését tervezi. A hajót, amely mégegyszer akkora lesz, mint a jelenlegi legnagyobb bálnavadász-anyahajó, úgy szerkesztik, hogy a sarkvidéki jégtáblák közt is közlekedhessen. Az anyahajót 50 halászhajó fogja kísérni. Kórliáíd tudósítóiak jelenti; Leskó András 61 éves1 orosi lakos kerékpárról le-j esett és a bal csipőcsontját erősen. megütötte. Beszállítása után a röntgenfelvétel-, kor csipőcsonttörést állapítottak. meg nála, ★ Fasinger Károly 81 éves nyírvasvári lakost kerékpá-! rozás közben Nyírbátorban; ismeretlen rendszámú te-: herautó elütötte majd tó-! vább robogva otthagyta. —J Koponyaalapi csonttörést! szenvedett és a mentők) életveszélyes állapotban' szállították a kórház sebészei osztályára. Röviddel a! beszállítás után meghalt. ★ Kovács József 10 éves nyíregyházi lakos a geszte-J nyefáról leesett, az esésj következtében a bal karját eltörte és súlyos agyrázkódást szenvedett. Állapota a, beszállítás óta javult. ★ Pajöp Miklós 44 éves1 nyíregyházi vasutast Szabó Pál 29 éves helybeli lakos vasdoronggal leütötte. Papp Miklós baltával védekezett és Szabó Pál ennek következtében kar és borda- törést szenvedett. Állapota egyiknek sem súlyös. Új h@lY@n Nyikolaj Barancev katonai szolgálata előtt daru- kezelő volt. Most elhatározta, hogy visszatér régi foglalkozásához. Nyikolaj Goljak ’ darukezelő készségesen' elmagyarázza új munkatársának a feladatokat. Testvére, Anatolij szintén régi foglalkozását választotta, tehergépkocsivczeiő lett. 5
