Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-30 / 229. szám
N t P L * F 1936 szepl. 39, vasárnap S szakszervezetek feladatai a dolgozók élet és munkakörülményeinek javításában A SZOT IX. teljes ülésének határozatából A Szakszervezetek Országos Tanácsának IX. teljes ülése — az ülés nemrég lezajlott vitája, valamint a szakszervezeti tagság észrevételei, hozzászólásai alapján — fontos határozatokat hozott a szakszervezetek feladatairól a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, valamint a szakszervezetek kulturális nevelőmunkájáról. A SZOT IX. teljes ülése megállapítja, hogy a második ötéves tervben a termelésnek a tervezett mértékű növelése, a nemzeti jövedelemnek az irányelvekben meghatározott elosztása lehetővé teszi az életszínvonal tervezett növekedését, az ipar és a mezőgazdaság bővített újratermelését. A nemzeti jövedelem felhasználása, a tervezett felosztás biztosítás arra, . hogy nem ismétlődnek meg újra az első ötéves tervben elkövetett hibák. A teljes ülés megállapítja, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vettek a második ötéves terv vitáinak megszervezésében. A vitában elhangzott észrevételek felhasználásával számos helyes javaslatot tettek a népgazdasági arányok kialakítására, a fogyasztási alap felhasználására, A szakszervezetek egyetértenek az életszínvonal tervezett emelésével, a legalább 25 százalékos reálbéremelkedés évről évre egyenletes ütemben történő teljesítésével. A SZOT teljes ülése szükségesnek tartja felhívni a szakszervezetek, a szervezett dolgozók figyelmét arra, hogy az életszínvonal, a reálbér emelésére előirányzott tervek megvalósítása mindenekelőtt gazdasági életünk egészséges fejlődésén, az egész dolgozó nép alkotó munkáján, a termelési tervek teljesítésén és túlteljesítésén múlik. A szakszervezetek érvényesítsék jobban az anyagi érdekeltség elvét a bérezésben A SZOT teljes ülése .szükségesnek tartja a szo- jcialista bérezés következetes alkalmazását. A bériarányokat úgy kell kialaki- !1ani, hogy egyrészt messze- 'jnenően figyelembe ked venni a népgazdaság munkaerőigényét, másrészt bérrendszerünk juttassa érvényre, illetve hozza összhangba az egyéni és a, társadalmi érdekeket. A munkaidő csökkentéséről A SZOT teljes ülése úgy gondolja, hogy az ötéves terv feladatainak végrehajtásával, az ország gazdasági helyzetének erősödésével további lehetőség inyílik a munkások és alkalmazottak munkaidejének csökkentésére. A munkaidő csökkentése természetesen megfelelő anyagi alapot igényel: csak olyan mértékben valósítható meg, amilyen mértékben nő a termelés, emelkedik a termelékenység. A munkaidő további csökkentését a következő elvek alapján javasolja végrehajtani: 1. Elsősorban az egészségre ártalmas munkaterületeken kell.éti 48 óránál rövidebb munkaidőt megállapítani. 2. Csökkenteni kell a munkaidőt abban a néhány munkakörben, ahol a törvényes munkaidő meghaladja a 48 órát (pl. gépkocsivezetőknél). 3. Foglalkozni kell a nők munkaidejének csökkentésével, elsősorban a szombat éjjeli műszak megszüntetésével a textiliparban és általában a háromműszakos üzemekben. A SZOT teljes ülése szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az egyszerűsítés alkalmával felszabadult dolgozóknak munkale- etőséget kell biztosítani. Ennek során figyelembe kell venni azokat a munkaterületeket is, melyek a dolgozók jobb ellátását szolgálják (pl. egészségügy, közlekedés, kereskedelem stb.) A szakszervezetek gondoskodjanak arról, hogy az új munkahelyre került dolgozók minél gyorsabban megszokják, megszeressék új munkakörüket. Szorgalmazzák a szakmai átképzés , gyors megszervezését és lebonyolítását. A SZOT teljes ülése felhívja a gazdasági szervek, szakszervezetek figyelmét, hogy fokozottabban törődjenek a csökkent munkaképességű dolgozókkal is. Az 1956. évi lakásépítési terv teljesítéséért Második ötéves tervünk 210.000 lakás építését írja élő. Ez több mint kétszerese az első ötéves tervben elkészültnek. Ennek a la- kásmennyiségnek a felépítésé komoly feladatok elé állítja az építőipart. A szakszervezeteknek mindent el kell követniük, hogy segítsék ennek a lakásépítési programnak maradéktalan megvalósítását. Az építőipar munkáját nagy mértékben gátolja a munkaerőhiány. A SZOT szükségesnek tartja, hogy ezt a kérdést a bér- és munkaügyi tanács minél előbb megvizsgálja és hathatós intézkedéseket hozzon. Az 1936—57. évre vonatkozó tervek nagy számban írják elő a csökkentett értékű lakások építését. Az ilyen típusú lakások építése csak átmeneti jelenségnek tekinthető, mivel ezek nem megfelelőek a leginkább rászoruló három- vagy több- gyermekes, alacsony keresetű dolgozóknak, akik magánépítkezés vagy szövetkezet útján nem tudnak lakáshoz jutni. Ezért felkérjük a Minisztertanácsot, hogy legkésőbb 2—3 éven belül szüntesse meg ezeknek a lakásoknak az építését. A lakáshelyzet javítását szolgálta az irodahelyiségek felszabadítása, átalakítása lakásokká. Ezen a téren értünk el eredményeket, azonban az irodák átadása lakások céljára nem folyik kellő ütemben. A SZOT véleménye szerint a Minisztertanácsnak sokkal határozottabban kell biztosítania az állami intézmények átszervezése során az irodák átadását. Sok jogos panasz hangzik el a dolgozók részéről a lakások elosztásával kapcsolatban is. , A szakszervezetekre, üzemi bizottságokra vár az a fontos feladat, hogy tevékenyen részt vegyenek az üzemek részére épülő lakások társadalmi ellenőrzésének megszervezésében és a lakások elosztásában. A nyugdíjasok helyzetében gyökeres változást hozott az 1954. évi új nyugdíjtörvény. Új nyugdíjtörvényünknek azonban vannak fogyatékosságai is. Mindezek figyelembevételével azt javasoljuk a kormánynak, hogy sürgősen emeljék fel a legalacsonyabb nyugdíjakat. Javasoljuk azt is, hogy a még munkaviszonyban levő nyugdíjasok számára tegyék lehetővé, hogy lemondva jelenlegi nyugdíjukról, munkaviszonyuk megszüntetésekor az új törvény szerint kapjanak nyugdíjat. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy sürgősen felemeljék a mezőgazdasági nyugdíjasok, az úgynevezett OMBI-sok igen alacsony ellátását. Á SZOT IX. teljes ülése szükségesnek tartja, hogy a munkajogi törvények., rendeletek terén mielőbb rendet teremtsenek és egyszerű — a dolgozók által könnyen megérthető — egységes munkaügyi jogszabályokat dolgozzanak ki. A SZOT elnöksége legyen ebben kezdeményező és nyújtson messzemenő segítséget az illetékes szerveknek. A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK elnöksége. 1956. szeptember 50, vasárnap Jeromos Mozik műsora: Béke: Ünnepi vacsora. Dózsa: A íiú. Gorkij: A sas fia. ★ Ma nyílik meg Mátészalkán a megye legkorszerűbb legszebb újjáalakított filmszínháza. A Szakadék c mű filmmel kezdi műsorát. ☆ Piaci jelentés Nyíregyházán 1936 szeptember 29-én az alábbi mennyiségű árut hozták fel a piacra: Termelői ár Szövetk. ár Burgonya g. baba, 19060 kg. 1.50 Ft 1.30 Ft ella 1.20 Ft 1.10 Ft Sárgarépa 730 kg. 1.60 Ft 1.10 Ft Petrezselyem 770 kg. 3.00—4.00 Ft 2.80 Ft[ Vöröshagyma 2868 kg. 3.00 Ft 2.80 Ft' Fokhagyma 180 kg. 7.00 Ft 6.00 Fr' Fejeskáposzta 4954 kg. 2.30 Ft 2.30 Ft Kelkáposzta 918 kg, 3.00—4.00 Ft 2.60 Ft Saláta . 30 kg. 4.50 Ft — . Karalábé 514 kg. 1.80 Ft 1.80 Ft Karfiol 1344 kg. 3.00—4.00 Ft 2.40 Ft; Paradicsom 1208 kg. 1.00—2.00 Ft 0.50 Ft; Zöldpaprika 4636 kg. 2.50—5.00 Ft 1.00—2.00 Ft! Alma 3095 kg. 1.50—3.50 Ft 1.60—3.50 Ftí Körte 1285 kg. 3.00—5.00 Ft 2.00—3.50 F,' Szilva 1644 kg. 1.80—2.00 Ft 1.30 Fű Szőlő 824 kg. 4.50—10.00 Ft 3.00—4.20 Ft' Dió 146 kg. 10.00 Ft 50 mázsa kukorica, 35 hízottsertés Kedden reggeltől csütörtök estig ennyi szerződéskötésről számolhatnak be a nyírteleki kukorica és hízottsertés szerződéskötéssel foglalkozó dolgozók. Az eddig felkeresett terrre'ők általában példamutatóan megkötötték a szerződést. Hanyicska József 203 kilóra kötött szerződést, Ledner István 3 holdas 120 kilóra, a varjulaposi részen lakó Rosznyák Andrásné 7 és fél holdas termelő pedig 435 kiló kukoricára kötött szállítási szerződést. A községben 150 darab sertésre kötöttek szerződést, amelyből 35 darabra most állapodtak meg a kukorica szerződéses úton való felvásárlásának ismertetése után. Mint ismeretes, a termelők minden szerződésre lekötött hízottsertéssel 400 kiló szerződéses kukorica kötelezettségüknek fesznek eleget. A kedvező átvételi ár is serkenti a termelőket arra, hogy hízott sertést adjanak el kukorica helyett. A héten kötöttek sertésre szerződést többek közölt a Dankó-bokorból özv. Havasi Istvánná 1 darabra, Kczsla József a Dózsa-sző- lőből 1 darabra és a Be- legrád-i részről Bajusz József ugyancsak egy darabra. . Az eredmény, ahogy a . helyi begyűjtési dolgozók mondják, jobb is lehetne, mert a kukorica törése már igen előrehaladott állapotban van. Egyik hiba, hogy a rendelkezés -is késve jutott le a községbe, ez azonban csak a kisebbik ok. A hiba gyökere ett van, hogy a tanácstagok többsége nem végez felvilágosító munkát a . körzetében, sőt egyesek a példamutatástól is húzódoznak. Egy termelőcsoport életéből A Jöldbevitel és a hástáji A nyírteleki Előre Ter- rnelöcsuport vasárnaponként a megye kü önDöző járásaiból vendégeket fogad. Vannak, akik most akarnak termelőcsoportot alakítani, mások már az első lépéseket megtették, de az új élet útján még botorkálnak és ezért jönnek hozzájuk tapasztalatcserére. Hetenként 30—35 látogató azonban nagyon ke- ;vés ahhoz, hogy ennek a íjól gazdálkodó termelócso- portnak a gazdálkodási [módszerei elterjedjenek, ismertté váljanak az egész megyében. Ezért az egyik •lapvető dologról, a földbevitelről és a háztájiról szükségesnek látjuk lapunkban is hírt adni. Az Előre Termelőcsoport a földbevitelt az alapszabály szerint oldotta meg. Mit mond az alapszabály? Azt, hogy a termelőszövetkezeti csoport minden. tagja köteles a közös gazdálkodásba bevinni összes tulajdonában, haszonbérletében vagy bármilyen címen használt szántóföldjét. Háztáji használatra egy holdat lehet visszatartani. Az egy holdba beleszámít a kert, gyümölcsös, vagy szőlő is. A háztájin kív ül az Előre Termclőcsopcrt tagjai szántóföldjüket összeadták. A 26 tag összesen 131 holdat vitt a táblás művelésbe. A beadott fö'det még az első évben, 1952 őszén tagosították. A háztáji területet sajátosan oldották meg. A csoport tanyavilágban. a Dankó-bo- korban alakult, ahol hasonlóan a többi tanyabok- rokhoz, sűrűn váltója'ják egymást az akácscroa. — Ezek a fasorok mmcsak a homokverés, a szél pu.z.íHogyan osztozkodnak a Az összeadott földről úgynevezett földkönyvet vezetnek, amelyben fel van tó ereje ellen vannak, hanem dűlő határok is. így a házkörüli földeknek is természetes határt szabnak. — Egyik termelőnek a fasor és a tanyája között 1000 öl van, míg a másiknak 1600 vagy 17C0. Egy bizonyos mennyiségű háztáji földre itt is szükség van, de nem kapaszkodnak a minél nagyobb terü'et után, hiszen a táblából kap többet, ha kevesebb marad a háztájiban. Itt tehát másként vetődött fe! ez a probléma, mint a termelőszövetkezetekben. Sőt egyes tagok örülnek, ha minél több földjük kezű1 be a táblába, mert ott jobban és olcsóbban műveli a traktor, több lesz a jövedelme. táblába vitt földön? tüntetve, hogy ki mennyi földdel vesz részt a táblában. A gazdasági év kezdete előtt a tagok egyenként vetéstervet készítenek. Kenyérgabonából mindenki a kötelező vetésterületet írja be tervébe, egyéb növényekből tetszése szerint. Repka András, aki 5 hold földet adott a táblába, a következő tervet készítette: búza 1600 öl, rozs 1600 öl, burgonya 800, lucerna 800, a többi pedig répa, dohány, kukorica. Az egyes tagok által elkészített vetéstervet a csoport vezetősége összesíti, utána a vetésforgóban kijelöli az egyes növények helyét a táblákon. A szántást a gépállomás traktora végzi. A megszántott földet kimérik egyénekre. Például a búzának előkészített táblából Repka Andrásnak egy holdat és ezt egyénileg beveti. Most arról tárgyalnak, hogy a gabonafélék vetését már közösen végezzék és a kikelt vetést mérjék szét. — így nemcsak a talajmunka lenne egységes, hanem a vetés is. A területfelosztás nyilhúzás útján történik. Azokon a táblákon, ahol eddig észak-dél irányba húzódtak a parcellák, most kelet-nyugat irányba alakítják ki az egyéni földeket. A földek nem egyformán voltak művelve, trágyázva, ha a régi nyomon osztoznának, akkor egyes tagok jól, mások rosszul járnának. A keresztbe való parceilaalakítással mindenkinek jut a jobb és a gyengébb földből is. A trágyázás « Első évben úgy határoztak, hogy minden esztendőben nyilhúzással osztják fel az egyes táblákat egyéni parcellákra. Trágyázás 1 mindig a közösen megállapított növény alá adják. Nagyobb baj nem is lett volna, ha már közösen érlelt trágyakazalból egyforma trágyát hordtak volna. De ez csak ott lehetséges, ahcl közös állattenyésztés van, ott is csak részben. Egyikmásik tag, amikor megtudta, hogy csak egy, esztendőben használja azt a parcellát, amit a tervszerint most megtrágyáznak, csak aféle törckes giz-gazt vitt trágya helyett. Ezt látva a többség, úgy határozott., hogy az a parcella, amit megtrágyázott valaki, az három évig marad a használatában. Ezzel elérték, hogy senki sem sajnálja a legjobb trágyát a táblára vinni; mert annak három évig — körülbelül addig, amíg a trágyának jelentősebb hatása van —• kezén marad ez a terület. A műtrágyát is egyénileg adagolják. Mócsán József például a 20 mázsa, szerződésre eladott gabonája után 7 mázsa műtrágyát kért. Érdemesnek látja külön is trágyázni a földjét. így hasznosítják a táblába vitt földet a csoport tagjai. így érték el, hogy ebben az évben is 12 mázsán felül volt a rozs átlagtermésük. A környező egyénileg dolgozó parasztok, akik gépszántást, vetésforgót, az egységes vetőmagot nélkülözik, csak 8—9 mázsát takarítottak, be. Cs. B.
