Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-30 / 229. szám

N t P L * F 1936 szepl. 39, vasárnap S szakszervezetek feladatai a dolgozók élet és munkakörülményeinek javításában A SZOT IX. teljes ülésének határozatából A Szakszervezetek Országos Tanácsának IX. teljes ülése — az ülés nemrég lezajlott vitája, valamint a szakszervezeti tagság észrevételei, hozzászólásai alap­ján — fontos határozatokat hozott a szakszervezetek feladatairól a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, valamint a szakszervezetek kulturális ne­velőmunkájáról. A SZOT IX. teljes ülése megállapítja, hogy a máso­dik ötéves tervben a ter­melésnek a tervezett mér­tékű növelése, a nemzeti jövedelemnek az irányel­vekben meghatározott el­osztása lehetővé teszi az életszínvonal tervezett nö­vekedését, az ipar és a me­zőgazdaság bővített újrater­melését. A nemzeti jövede­lem felhasználása, a terve­zett felosztás biztosítás arra, . hogy nem ismétlőd­nek meg újra az első ötéves tervben elkövetett hibák. A teljes ülés megállapít­ja, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vettek a második ötéves terv vitái­nak megszervezésében. A vitában elhangzott észre­vételek felhasználásával számos helyes javaslatot tettek a népgazdasági ará­nyok kialakítására, a fo­gyasztási alap felhasználá­sára, A szakszervezetek egyet­értenek az életszínvonal tervezett emelésével, a leg­alább 25 százalékos reál­béremelkedés évről évre egyenletes ütemben történő teljesítésével. A SZOT teljes ülése szük­ségesnek tartja felhívni a szakszervezetek, a szerve­zett dolgozók figyelmét ar­ra, hogy az életszínvonal, a reálbér emelésére elő­irányzott tervek megvaló­sítása mindenekelőtt gaz­dasági életünk egészséges fejlődésén, az egész dolgo­zó nép alkotó munkáján, a termelési tervek teljesíté­sén és túlteljesítésén múlik. A szakszervezetek érvényesítsék jobban az anyagi érdekeltség elvét a bérezésben A SZOT teljes ülése .szükségesnek tartja a szo- jcialista bérezés következe­tes alkalmazását. A bér­iarányokat úgy kell kialaki- !1ani, hogy egyrészt messze- 'jnenően figyelembe ked venni a népgazdaság mun­kaerőigényét, másrészt bér­rendszerünk juttassa ér­vényre, illetve hozza össz­hangba az egyéni és a, tár­sadalmi érdekeket. A munkaidő csökkentéséről A SZOT teljes ülése úgy gondolja, hogy az ötéves terv feladatainak végre­hajtásával, az ország gaz­dasági helyzetének erősö­désével további lehetőség inyílik a munkások és alkal­mazottak munkaidejének csökkentésére. A munka­idő csökkentése természe­tesen megfelelő anyagi ala­pot igényel: csak olyan mértékben valósítható meg, amilyen mértékben nő a termelés, emelkedik a ter­melékenység. A munkaidő további csökkentését a kö­vetkező elvek alapján ja­vasolja végrehajtani: 1. Elsősorban az egész­ségre ártalmas munkaterü­leteken kell.éti 48 óránál rö­videbb munkaidőt megálla­pítani. 2. Csökkenteni kell a munkaidőt abban a néhány munkakörben, ahol a törvé­nyes munkaidő meghaladja a 48 órát (pl. gépkocsiveze­tőknél). 3. Foglalkozni kell a nők munkaidejének csökkenté­sével, elsősorban a szombat éjjeli műszak megszünteté­sével a textiliparban és ál­talában a háromműszakos üzemekben. A SZOT teljes ülése szük­ségesnek tartja hangsú­lyozni, hogy az egyszerűsí­tés alkalmával felszaba­dult dolgozóknak munkale- etőséget kell biztosítani. Ennek során figyelembe kell venni azokat a munka­területeket is, melyek a dolgozók jobb ellátását szolgálják (pl. egészségügy, közlekedés, kereskedelem stb.) A szakszervezetek gon­doskodjanak arról, hogy az új munkahelyre került dol­gozók minél gyorsabban megszokják, megszeressék új munkakörüket. Szorgal­mazzák a szakmai átképzés , gyors megszervezését és le­bonyolítását. A SZOT teljes ülése fel­hívja a gazdasági szervek, szakszervezetek figyelmét, hogy fokozottabban törőd­jenek a csökkent munka­képességű dolgozókkal is. Az 1956. évi lakásépítési terv teljesítéséért Második ötéves tervünk 210.000 lakás építését írja élő. Ez több mint kétsze­rese az első ötéves tervben elkészültnek. Ennek a la- kásmennyiségnek a fel­építésé komoly feladatok elé állítja az építőipart. A szakszervezeteknek mindent el kell követniük, hogy se­gítsék ennek a lakásépítési programnak maradéktalan megvalósítását. Az építőipar munkáját nagy mértékben gátolja a munkaerőhiány. A SZOT szükségesnek tartja, hogy ezt a kérdést a bér- és munkaügyi tanács minél előbb megvizsgálja és hat­hatós intézkedéseket hoz­zon. Az 1936—57. évre vonat­kozó tervek nagy számban írják elő a csökkentett ér­tékű lakások építését. Az ilyen típusú lakások építése csak átmeneti jelenségnek tekinthető, mivel ezek nem megfelelőek a leginkább rászoruló három- vagy több- gyermekes, alacsony kere­setű dolgozóknak, akik ma­gánépítkezés vagy szövet­kezet útján nem tudnak lakáshoz jutni. Ezért fel­kérjük a Minisztertaná­csot, hogy legkésőbb 2—3 éven belül szüntesse meg ezeknek a lakásoknak az építését. A lakáshelyzet javítását szolgálta az irodahelyiségek felszabadítása, átalakítása lakásokká. Ezen a téren ér­tünk el eredményeket, azonban az irodák átadása lakások céljára nem folyik kellő ütemben. A SZOT véleménye szerint a Mi­nisztertanácsnak sokkal határozottabban kell bizto­sítania az állami intézmé­nyek átszervezése során az irodák átadását. Sok jogos panasz hangzik el a dolgozók részéről a la­kások elosztásával kapcso­latban is. , A szakszervezetekre, üze­mi bizottságokra vár az a fontos feladat, hogy tevé­kenyen részt vegyenek az üzemek részére épülő laká­sok társadalmi ellenőrzésé­nek megszervezésében és a lakások elosztásában. A nyugdíjasok helyzeté­ben gyökeres változást ho­zott az 1954. évi új nyug­díjtörvény. Új nyugdíjtörvényünknek azonban vannak fogyaté­kosságai is. Mindezek figyelembevéte­lével azt javasoljuk a kor­mánynak, hogy sürgősen emeljék fel a legalacso­nyabb nyugdíjakat. Javasoljuk azt is, hogy a még munkaviszonyban le­vő nyugdíjasok számára te­gyék lehetővé, hogy le­mondva jelenlegi nyugdí­jukról, munkaviszonyuk megszüntetésekor az új tör­vény szerint kapjanak nyugdíjat. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy sürgő­sen felemeljék a mezőgaz­dasági nyugdíjasok, az úgy­nevezett OMBI-sok igen alacsony ellátását. Á SZOT IX. teljes ülése szükségesnek tartja, hogy a munkajogi törvények., rendeletek terén mielőbb rendet teremtsenek és egy­szerű — a dolgozók által könnyen megérthető — egy­séges munkaügyi jogszabá­lyokat dolgozzanak ki. A SZOT elnöksége legyen eb­ben kezdeményező és nyújt­son messzemenő segítséget az illetékes szerveknek. A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSÁ­NAK elnöksége. 1956. szeptember 50, vasárnap Jeromos Mozik műsora: Béke: Ünnepi vacsora. Dózsa: A íiú. Gorkij: A sas fia. ★ Ma nyílik meg Mátészal­kán a megye legkorszerűbb legszebb újjáalakított film­színháza. A Szakadék c mű filmmel kezdi műsorát. ☆ Piaci jelentés Nyíregyházán 1936 szeptember 29-én az alábbi mennyiségű árut hozták fel a piacra: Termelői ár Szövetk. ár Burgonya g. baba, 19060 kg. 1.50 Ft 1.30 Ft ella 1.20 Ft 1.10 Ft Sárgarépa 730 kg. 1.60 Ft 1.10 Ft Petrezselyem 770 kg. 3.00—4.00 Ft 2.80 Ft[ Vöröshagyma 2868 kg. 3.00 Ft 2.80 Ft' Fokhagyma 180 kg. 7.00 Ft 6.00 Fr' Fejeskáposzta 4954 kg. 2.30 Ft 2.30 Ft Kelkáposzta 918 kg, 3.00—4.00 Ft 2.60 Ft Saláta . 30 kg. 4.50 Ft — . Karalábé 514 kg. 1.80 Ft 1.80 Ft Karfiol 1344 kg. 3.00—4.00 Ft 2.40 Ft; Paradicsom 1208 kg. 1.00—2.00 Ft 0.50 Ft; Zöldpaprika 4636 kg. 2.50—5.00 Ft 1.00—2.00 Ft! Alma 3095 kg. 1.50—3.50 Ft 1.60—3.50 Ftí Körte 1285 kg. 3.00—5.00 Ft 2.00—3.50 F,' Szilva 1644 kg. 1.80—2.00 Ft 1.30 Fű Szőlő 824 kg. 4.50—10.00 Ft 3.00—4.20 Ft' Dió 146 kg. 10.00 Ft 50 mázsa kukorica, 35 hízottsertés Kedden reggeltől csütörtök estig ennyi szerződéskötés­ről számolhatnak be a nyírteleki kukorica és hí­zottsertés szerződéskötéssel foglalkozó dolgozók. Az ed­dig felkeresett terrre'ők általában példamutatóan megkötötték a szerződést. Hanyicska József 203 kilóra kötött szerződést, Ledner István 3 holdas 120 kilóra, a varjulaposi részen lakó Rosznyák Andrásné 7 és fél holdas termelő pedig 435 kiló kukoricára kötött szál­lítási szerződést. A községben 150 darab sertésre kötöttek szerző­dést, amelyből 35 darabra most állapodtak meg a ku­korica szerződéses úton való felvásárlásának is­mertetése után. Mint isme­retes, a termelők minden szerződésre lekötött hízott­sertéssel 400 kiló szerződé­ses kukorica kötelezettsé­güknek fesznek eleget. A kedvező átvételi ár is ser­kenti a termelőket arra, hogy hízott sertést adjanak el kukorica helyett. A hé­ten kötöttek sertésre szer­ződést többek közölt a Dankó-bokorból özv. Ha­vasi Istvánná 1 darabra, Kczsla József a Dózsa-sző- lőből 1 darabra és a Be- legrád-i részről Bajusz Jó­zsef ugyancsak egy da­rabra. . Az eredmény, ahogy a . helyi begyűjtési dolgozók mondják, jobb is lehetne, mert a kukorica törése már igen előrehaladott ál­lapotban van. Egyik hiba, hogy a rendelkezés -is kés­ve jutott le a községbe, ez azonban csak a kisebbik ok. A hiba gyökere ett van, hogy a tanácstagok többsége nem végez felvilá­gosító munkát a . körzeté­ben, sőt egyesek a példa­mutatástól is húzódoznak. Egy termelőcsoport életéből A Jöldbevitel és a hástáji A nyírteleki Előre Ter- rnelöcsuport vasárnapon­ként a megye kü önDöző járásaiból vendégeket fo­gad. Vannak, akik most akarnak termelőcsoportot alakítani, mások már az első lépéseket megtették, de az új élet útján még bo­torkálnak és ezért jönnek hozzájuk tapasztalatcseré­re. Hetenként 30—35 láto­gató azonban nagyon ke- ;vés ahhoz, hogy ennek a íjól gazdálkodó termelócso- portnak a gazdálkodási [módszerei elterjedjenek, is­mertté váljanak az egész megyében. Ezért az egyik •lapvető dologról, a föld­bevitelről és a háztájiról szükségesnek látjuk la­punkban is hírt adni. Az Előre Termelőcsoport a földbevitelt az alapsza­bály szerint oldotta meg. Mit mond az alapszabály? Azt, hogy a termelőszövet­kezeti csoport minden. tag­ja köteles a közös gazdál­kodásba bevinni összes tu­lajdonában, haszonbérleté­ben vagy bármilyen címen használt szántóföldjét. Ház­táji használatra egy holdat lehet visszatartani. Az egy holdba beleszámít a kert, gyümölcsös, vagy szőlő is. A háztájin kív ül az Elő­re Termclőcsopcrt tagjai szántóföldjüket összeadták. A 26 tag összesen 131 hol­dat vitt a táblás műve­lésbe. A beadott fö'det még az első évben, 1952 őszén tagosították. A ház­táji területet sajátosan ol­dották meg. A csoport ta­nyavilágban. a Dankó-bo- korban alakult, ahol ha­sonlóan a többi tanyabok- rokhoz, sűrűn váltója'ják egymást az akácscroa. — Ezek a fasorok mmcsak a homokverés, a szél pu.z.í­Hogyan osztozkodnak a Az összeadott földről úgy­nevezett földkönyvet ve­zetnek, amelyben fel van tó ereje ellen vannak, ha­nem dűlő határok is. így a házkörüli földeknek is ter­mészetes határt szabnak. — Egyik termelőnek a fasor és a tanyája között 1000 öl van, míg a másiknak 1600 vagy 17C0. Egy bizo­nyos mennyiségű háztáji földre itt is szükség van, de nem kapaszkodnak a minél nagyobb terü'et után, hiszen a táblából kap többet, ha kevesebb marad a háztájiban. Itt te­hát másként vetődött fe! ez a probléma, mint a ter­melőszövetkezetekben. Sőt egyes tagok örülnek, ha minél több földjük kezű1 be a táblába, mert ott jobban és olcsóbban mű­veli a traktor, több lesz a jövedelme. táblába vitt földön? tüntetve, hogy ki mennyi földdel vesz részt a táblá­ban. A gazdasági év kez­dete előtt a tagok egyen­ként vetéstervet készíte­nek. Kenyérgabonából min­denki a kötelező vetésterü­letet írja be tervébe, egyéb növényekből tetszése sze­rint. Repka András, aki 5 hold földet adott a táblába, a következő tervet készítette: búza 1600 öl, rozs 1600 öl, burgonya 800, lucerna 800, a többi pedig répa, dohány, kukorica. Az egyes tagok által elkészített vetéster­vet a csoport vezetősége összesíti, utána a vetésfor­góban kijelöli az egyes nö­vények helyét a táblákon. A szántást a gépállomás traktora végzi. A megszán­tott földet kimérik egyé­nekre. Például a búzának előkészített táblából Repka Andrásnak egy holdat és ezt egyénileg beveti. Most arról tárgyalnak, hogy a gabonafélék vetését már közösen végezzék és a ki­kelt vetést mérjék szét. — így nemcsak a talajmunka lenne egységes, hanem a vetés is. A területfelosztás nyilhúzás útján történik. Azokon a táblákon, ahol eddig észak-dél irányba hú­zódtak a parcellák, most kelet-nyugat irányba ala­kítják ki az egyéni földe­ket. A földek nem egyfor­mán voltak művelve, trá­gyázva, ha a régi nyomon osztoznának, akkor egyes tagok jól, mások rosszul járnának. A keresztbe való parceilaalakítással min­denkinek jut a jobb és a gyengébb földből is. A trágyázás « Első évben úgy határoz­tak, hogy minden esztendő­ben nyilhúzással osztják fel az egyes táblákat egyé­ni parcellákra. Trágyázás 1 mindig a közösen megál­lapított növény alá adják. Nagyobb baj nem is lett volna, ha már közösen ér­lelt trágyakazalból egyforma trágyát hordtak volna. De ez csak ott lehetséges, ahcl közös állattenyésztés van, ott is csak részben. Egyik­másik tag, amikor megtud­ta, hogy csak egy, esztendő­ben használja azt a par­cellát, amit a tervszerint most megtrágyáznak, csak aféle törckes giz-gazt vitt trágya helyett. Ezt látva a többség, úgy határozott., hogy az a parcella, amit megtrágyázott valaki, az három évig marad a hasz­nálatában. Ezzel elérték, hogy senki sem sajnálja a legjobb trágyát a táblára vinni; mert annak három évig — körülbelül addig, amíg a trágyának jelentő­sebb hatása van —• kezén marad ez a terület. A mű­trágyát is egyénileg ada­golják. Mócsán József pél­dául a 20 mázsa, szerző­désre eladott gabonája után 7 mázsa műtrágyát kért. Érdemesnek látja külön is trágyázni a földjét. így hasznosítják a táb­lába vitt földet a csoport tagjai. így érték el, hogy ebben az évben is 12 má­zsán felül volt a rozs át­lagtermésük. A környező egyénileg dolgozó parasz­tok, akik gépszántást, ve­tésforgót, az egységes vető­magot nélkülözik, csak 8—9 mázsát takarítottak, be. Cs. B.

Next

/
Thumbnails
Contents