Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-28 / 227. szám

N P P t * P 1956 szeptember 88, péntek Tájchostatás a tőkehús és húskészítmény, valamint a zsírellátás javulásáról A tőkehús ellátásunk az utóbbi hónapokban nagy- mérteKben megjavult. M-g olyan községeket is beisap csőit a kereskedelem a tő­kehús forgalombahozaiala- ra, amslyeKbon nüs.zú evek óta nem jutott a kö­zönség friss húshoz. M,- utan sem az ipái, sem a kereskedelem nem Vv.lt el- ■ készülve ezen nagyfokú ja­vulásra, szinte meglepetés­ként érte, úgy a bolti dol­gozókat, mint a vásárló közönséget. Ennek tudható be az, hogy egyes helye­ken a kellő hűtőberende­zések hiányában nem volt kellő minőségű áru. Ez azonban csak kezdeti ne­hézség volt, mert igyeke­zett úgy a húsipar, mint a kereskedelem a szállításo­kat úgy eszközölni, nagy a közönség friss áruhoz jus­son. Ügy jelenleg, mint a jövő időszakban már döntő mennyiségben friss hús kerül forga­lomba, s így a közön­ség bizalommal vásá­rolhatja úgy vidéken, mint helyben a hús­boltokba szállított tő­kehúst. A húskészítmények vá­lasztékában szintén nagy­mértékben javult az ellá­tás. Akkor, amikor hosszú éveken keresztül csak Nyíregyházán, vagy egyes járási székhelyeken jutott a közönség néha-néha hoz­zá, hogy jobb minőségű húskészítményt, illetve töl­telékárut vásárolhasson, ma már minden na­gyobb községben, sőt nagyon sok kisközség­ben is hozzá tud jutni a lakossság jóízű és ol­csóbb kolbászfcleségek- hez. A minőségi és választékos ellátás érdekében úgy _ a kereskedelem, mint a hús­ipar biztosítani fogja a szalámi és kolbászfélék vá­lasztékát, melynek folytán vidéki helyeken is lehet 40 és 32 forintos, valamint 24 és 20 forintos szalámi és kolbászféléket beszerezni. Ha hosszabb ideig, akár a szövetkezeti, akár az aka­rni kereskedelem nem tud hasonló árukat biztosítani, joggal kérje a közönség a helyi kereskedelem vezető­ségét az áruk mielőbbi be­szerzésére. Az elmúlt években a közönség joggal panaszko­dott amiatt, hogy ha az őszi hónapokban zsírra volt szüksége, vagy Nyír­egyházára, vagy a szom­széd megyébe, vagy esetleg Budapestre kellett utazni, hogy egy-két kiió zsírt sze­rezhessen be. Az utóbbi hetekben a közönség meg­elégedésére olyan ered­ményt értünk el megyénk zsírellátásának megjavítá­sában is, hogy minden köz­ségbe tudtunk kiszállítani zsírmennyiségeket, amelyek nagyrészben fedezték az ellátatlanok szükségletét. Mészáros József MT kereskedelmi osztálya.----------------«» % »»----------------­Súl tos V autógázolás >vír bajorban • F. Károly 81 éves nyírbátori lakost 27-én a délutáni órákban kerékpá­rozás közben elütötte egy ismeretlen rendszámú te­herautó. A gázolás után a teherautó tovább rcoogotí. A gázolás következtében koponyaalapi csonttörést szenvedett, azonkívül kar­ján és kezén sérült. A mentők életveszélyes álla­potban szállították a nyír­egyházi kórház sebészeti osztályára. (Györi'fy Albert) SO éves a kisvasút Szeptember 29-én tartják a jubiláns ünnepséget Olyan a kisvasút főinté­zőjének — Félegyházi Ist­ván elvtársnak — a szo­bája, mint egy főhadiszál­lás. ötpercenként cseng a telefon, szinte egymásnak adják a kilincset a jubi­leumi ünnepség rendezői. Mindenki intéz valamit: evőeszközöket, tüzelőt, élel­met szerez a vacsorához. Odakint fütyörésznek az érkező, távozó, vagy éppen tolató mozdonyok, a kis „kávé-darálók", ahogy a nyíregyháziak becézik a keskeny-vasutat. Talán most az 50 éves jubileum alka’mával a legidőszerűbb visszatekin­teni a kisvasút múltjára, összehasonlítani azt a je­lennel. Az 1900-as években vetődött fel a gondolat hogy a felsőszabolcsi me­zőgazdasági termékek el­szállítására keskenyvágá- nyú vasutat kell építeni. Természetesen a Szabolcs1 megyei földbútokosok ér­dekei játszották ebben a főszerepet, hiszen elsősor­ban ők keresték a piacot termékeik részére. 1995-ben Nyíregyháza—Dombrád vo­nalon megkezdte a kes- keny-vasút a teherszállí­tást. 1906-ban bekapcsoló­dott az utasszállításba is és bővült a Nyíregyháza— Balsai vonallal.. Ebben az időben évi 36.000 tonnára tehető a teherforgalom, a személyi forgalom évi 63.000 utas. Ma ez a szám sokszorosára növekedett. A keskenynyomtávú vasút bonyolította és bonyolítja le Felső-Szabolcs kereske­delmét. Szállít kendert, burgonyát, cukorrépát, al­mát, kukoricát, gabona- neműeket, a nagy halászi kendergyártól félkész-áru­kat és matracokat, a tisza- berceli téglagyártól épí­tési anyagokat. Hoz a sza­bolcsi résznek tűzifát, sze­net, útfenntartási anyago­kat, mezőgazdasági gépe­ket, stb. Naponta 18 sze­mély- és 14—16 tehervonat közlekedik, míg az indu­láskor egy-egy vonatpár közlekedett. 1944-ben a németek (etrobbantotlák a tiszai hidat, s ezzel meg­bénult az összeköttetés a Bodrogközzel és még ma is kompon biztosítják az át­kelést. Tönkretették az összes hidat, váltókat, és a nyilt vonali szolgálati he­lyeket. Hogy 1945-ben is­mét megindulhatott a for­galom, azt a vasút dolgo­zóinak köszönheti Szabolcs megye, akik fizetés és ellá­tás nélkül áldozatos mun­kával hozták helyre a ká­rokat. Alig féléve kivonták a személyi forgalomból a gőzmezdonyokat és nyers­olaj motorokkal közleked­tetik a személyvonatokat, ami több órai időmegtaka­rítást jelenj. Most folyik a kis sínek kicserélése na­gyobb „i” rendszerű sí­nekre. Szeptember 29-én lesz 50 éves a. kisvasút. Az ün­nepségre, amelyet a Sós­tón tartanak, már régen készülnek a kisvasút dol­gozói. Az ünnepi műsert a debreceni MÁV szimfo­nikus zenekar szolgáltatja Oszwald Gvu'a és Balogh Éva, a Csckonai-színház művészei közreműködésé­vel. K. I. F E K G E lí Ki mint féreg az élő fába A többi társát marja, vájja, Ki akkor boldog, h.3 naponla Legalább egyet hajt pokolra, Kinek mások jóléte n'cm kell: Az nem is magyar, Nem is ember!! KUZftiANVI GUSZTÁV. Megjelent a „Kilátódban. Válasz egy második ötéves tervvel kapcsolatos irányelv-javaslatra „A Néplap az „Építőipa­ri vállalat műszaki dolgo­zóinak vitája“ cím alatt is­mertette a Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat műszaki dolgozóinak a má­sodik ötéves terv irányel­vei megbeszélése alkalmá- v 1 tett javaslatait. Bodánszkl Tibor helye­sen állapította meg, hogy az építőipari termelés üte­messége és a kivitelezési feladatok határidőre való teljesítése szükségessé te­szi, hogy az építtető terve­ket korábban készítsék el, | mint a múltban. A Minisz­tertanács határozata és más jogszabályok is ren­delkezéseket tartalmazna« a tervdokumentáció idejé­ben való szolgáltatására. Ezeknek a rendelkezések­nek maradéktalan végre­hajtása biztosítja Bodán- szki elvtárs javaslatának megvalósítását. Egyetértünk az építőipar- gépesítésére vonatkozó ész­revételekkel. A gépesítésre a korábbi évek során is és így a második ötéves terv­ben is jelentős összegei, biztosítottunk. A miniszté­riumok feladata az építő­ipari géppark megfelelő kiegészítése és a gépeknek a vállalatok közötti, a munkafeladatnak a leg­jobban megfelelő átcsopor­tosítása. Helyesen állapították meg a műszaki elvtársak, hogy kisebb építkezéseket az építkezés megkezdésénél* évében kell befejezni, s a nagyobb építkezéseknél az első évre a felvonulási és esetleg alapozási munkák elvégzését kell ütemezni. E javaslat végrehajtására sok lehetősége van az építő­ipari vállalatoknak, a mun­kák ütemezésére már a ki­vitelezési szerződés megkö­tésénél kell figyelemmel lenni. Megköszönjük az elvtár­sak észrevételeit, azt a se­gítőkészséget, amellyel szol­gálni kívánják a második ötéves terv végrehajtását. KOSSÁ ISTVÁN, a második ötéves terv irányelveihez érkezett! javaslatok felülvizsga- latára az MDP Politi­kai Bizottság által ki­küldött Bizottság tit­kára.“ Iskolások épitölröszljo Prokopjevszk város 24 iskolájának tanulói a nyári szünidőben építőtrösztöt szervez­tek és hozzáláttak ok­tatási célokat szolgáló műhelyek építéséhez. A fiatal építők az épü­letek alapozásánál több mint 3000 köbmé­ter földet mozgatlak meg, az építkezéseken saját erejükből 4500 köbméter betont készí­tettek és használtak fel. Az ifjú kőművesek ugyanakkor 1,500.000 1 téglát építettek be. Jól dolgoztak az ács- cs asztalos brigádok is. Az iskolások építő- trösztje június és jú­lius folyamán körül­belül 2 nillió rubel értékű munkát vég­zett. Dolgozni és A tanyaközpont udvarán, a gazda­sági iroda előtt ismerkedem meg Varga Józseffel. Egyszerűen mondom, mert í§y ismertem meg. Kerékpárjára támaszkod­va fordult felém, amikor látta, hogy ide­gen vagyok s aziránt érdeklődöm: jó he­lyen járok-e? — Aki itt jár, az nem lehet rossz helyen — mondja mosolyogva. Hosszas beszélgetés után derült ki, hogy C a tiszalöki Üj Elet Termelőszövet­kezet brigádvezetö agronómusa. Az ..ag- ronómust“ magam teszem mellé, mert r, nem a titulusok embere s attól függetle­nül megelégszik a brigád vezetői címmel, hogy 1200 hold szántónak s a hozzátar­tozó állatállománynak a gazdája. Mező­gazdász teljes egészében. Egyszerű em­ber, gondos középparaszt volt, mielőtt a nagyüzemet választotta, hogy ezután itt valósítsa meg elgondolásait. Mint mond­ja, elég könnyű mostanában agronómus- nak lenni. Aki iátott búzavirágot, meg tudja különböztetni a tehenet az ökörtől, az felcsap — mezőgazdásznak. — Ezért elégszem én meg a brigádvezetői „rang­gal“ — fejezi be gondolatát Varga bácsi. „60 éves fejjel is tanulok...“ Idős ember által elmondott igazság ez, jó elgondolkodni rajta. Amíg magam is ezt teszem, addig ö újra beszélni kezd. — Én, kérem ötvenkilenc éves va­gyok, de azért még a csikók elég kitar­tóak — mutat bakancsba bújtatott lábai­ra, na, meg itt a kerékpár is. — Meg­győzőm még. Igaz, a fejem nem 20 éves. •te azt soha nem téveszti szem elől, hogy gondolkodni mi jó. Tanultam én kérem ötvenegy- néhány éves fejjel is s most is azt teszem. Nem úgy, hogy a dolgok tudományos erinját-binját mindet meg tudjam emész­teni. Hiszek a tudománynak s a sok ide­gen dolgot lefordítom a saját nyelvemre és az eredmény nem marad el. — Itt van mindjárt a kukorica is. Termeljünk többet. De hogyan? Erre is kaptunk választ s én megfogadtam a ta­nácsot. A közösben minden szemet négy­zetesen vetettünk tavasszal. Egyenlő távolságra, egyenlő mélységre. „Óvári 5-ös“ magyar hibrid. A háztáji földeken ugyanilyen. De ott csak sorba vetettük. A mélység sem olyan, mint a nagy táb­lában. S tessék nézni az eredményt. Tisz­ta a földje ezeknek a parcelláknak is. Mert úgy van, akárhogy is vesszük, hogy a háztáj’... azt már csak nem hanya­golják el. Sokat akar a szarka, de nem bírja a tudománya. Sajnálták a 30—40 centire eső töveket kiritkítani s kisebbek lettek a csövek. Szentesi Lajosnak is for­dulhatott volna háromszor a szekér az 1200 öles 'Háztájiból — mutat a kapasz­kodónál pihenő terhes szekérre ■ Varga bácsi — de így csak kettővel tellett. Nem mondom, jó kettővel, meg lesz vagy 25 mázsa. De tavasszal még húzódoztak az új eljárástól. A közös úgy mutat, hogy megadja a 42—45-öt a háztájiból 30—33 mázsát saccolok holdanként. Nem rossz ez se, de a több az mindig jobb. A mag a tőidben várja az esőt Mindezt a kukoricásban mondja cl Varga bácsi. A nagy lehajtó csövekkel hadakozva jutunk ki a tábla szélére, ahonnan már látszanak a frissen szán­tott területek. Arra vesszük utunkat, ahonnan egy traklor zúgása hallatszik. Keresztbefektetett hernyókhoz hasonlí­tanak messziről a bukdácsoló gyűrűshen­ger tagjai, akkor csillan meg rajtuk a fény, amikor egy-egy makacs rögén megbillennek. — Talajelőkészítés vetés alá — ma­gyarázza Varga bácsi. — Nagyon kifog­tuk ezt a száraz őszt. Másfél hónapja nem kaptunk esőt. Olyan a föld, akár a kő. Szinte harsog az eke aíatr. De n mag­nak most már földben a helye. Ott vána majd az esőt s ne kelljen nekünk se kap­kodni, ha beáll az őszi nagy esőzés. Lát­tuk, hogy az elmúlt őszi ragadós, hideg földbe történő vetés milyen kárt okozott. Szerencse, hogy kevés volt ilyen. Az idén nem maradunk el. Aprózzuk, törjük a rögöt. A szántást tárcsázzuk, azutari ezzel a kilenctagú gyűrűssel hí’, rom szó-' megjáratjuk keresztben-h jsszában. Most egy szemernyi nedvességet nem lehet ta­lálni, de két-három nap múlva mar van egy kevés. Feljebb kerül. Ebbe már jö­het a mag. Utána mégegyszer megnyom­ja a henger, az,tán csírázhat a búza. Fz volt a legcsúnyáb'o tábla. Mákat termel­tünk itt s nagyon kiszáradt. A dohány- földet úgy megmunkáltuk, hogy gyönyö­rűség nézni. Oiyan, mint a tinóm dara. A magot már beletettük. Eleinte az! mondták a kívülállók, hogy drága nóta lesz ez s még nem is fog sikerülni. De már nem így beszélnek, kácsingóznak, mint a gyerekek s azt mondják: könnyé maguknak, mert van gépmk, de mi mit kezdjünk a két tehénnel? Kézész szom­széd mondja is, hogy rpegvárják a gépe-, vagy az esőt. Nem szóltam még nekik. de majd megmondom: álljanak ossz? géptársulásra, úgy majdcsak 'jobban bot-, dogulnak— Isglacgelö épül — Mit kerülget ott a henger? — kér-' dem az egyik földhányásra mutatva a tábla sarkán, az út mellett, — Minta-gödör. Ott ástunk le, vagv két méterre, hogy megfelclő-e a föld téglaégetésre. A szakbizottság jónak ta­lálta. Mindennap várjuk a megye jóvá­hagyását s ha az hamar megérkezik, a«-( kor lehasitunk a sarokból vagy két hói­dat, be sem vetjük, hanem megkezdjük a téglaégető építését. Belevágunk a dologba, mert van hozzáértő emberünk. Szentesi Antal tég­laégetéssel foglalkozott s a nyáron kö­zénk állt. Kár lenne az ilyen lehetőséget elszalasztani. Magunknak is van mit építeni s bőven jutna a szomszédos tsz-eknek is a téglából. Ügy van az, hogy a tagsiig szorgalmas, becsületes, de lemaradunk, ha nem tud­juk magunkat forgatni. A gabona, meg a kapások még nem minden. Nincsen nagy gyümölcsösünk, hogy abból oszthassunk előleget, meg jó zárszámadást csinál­junk. Az állattenyésztés is jövedelme­zett vagy 200 ezer forintot, de még sok a tennivaló: bővíteni a sertésállományt, ki­cserélni saját nevelésűvel a teheneket. Tudom mit jelent az: dolgozni, dol­gozni, annyit, hogy meghúzza magát az ember, de ez kevés, ha közben nem gon­dolkodunk. Azért mondtam az elején, hogy nem az a fontos kinek vagy mineki hívják az embert, hanem az, hogy azzal1 amit rábíztak, hogyan gazdálkodik. (S. A.)}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents