Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-19 / 194. szám

1956 augmsrtus 19, vasárnap N E P L A Is rDUafnkaL Lweltk tJa a történelemköny­11 vet lapozzuk, — jegy­zi meg egyik leveleiben Dr. Louis Bök — nem is gon­dolunk arra, hogy a törté­nelem hatalmas kulisszái mögött hányezer emberi sors fonódik össze egyrpás- sal. A történelem sodrában sokszor álltak fegyverrel a kezükben egymással szem­ben jó barátok, vagy későb­bi rokonok. Bármilyen kü­lönös is, de ez történt az én nagyszüleimmel is 1898- ban, amikor Délafrikában megindult az angol — búr háború. Egyik ősöm Krüger apó hadseregében harcok: a búr önállóság kivívásáért, másik ősöm pedig Buller angol tábornok, majd ké­sőbb Roberts Lord angol fő­hadvezér seregében harcolt a burok ellen. De miért is kellett Louis Bök őseinek, az angoloknak és buroknak egymás ellen harcolniok? 1869-ben a Fokfölddel ha­táros Oranjei Köztársaság főfolyójának, a Vaal folyó- nak mentén a burok fölfe­dezték a gyémántmezőket. Ezek a délafrikai gyémánt­mezők a természet csodái közé tartoznak. Száz meg száz mérföldnyi területen hol teljesen a föld felszí­nén, hol néhány kapavá­gásaira alatta különös kék színű agyagot talált a ku­tató. Ez a délafrikai agyag teljesen egyedülálló a vilá­gon, a szine kék és majd­nem köves a keménysége. A színéről „kék agyagnak“ nevezték el. Ebben a külö­nös agyagban mint kék égen a csillag, ezerszámra van elszórva a gyémánt­kristály. Alig volt egy talp­alatnyi föld, amelyben a gyémánt nyomaira akadni ne lehetett volna abban az időben. 1892-ig 51 millió karát gyémántot bányász­tak innen. Ennek a gyé­mántmenny iségnek a súlya 10 és fél tonna és megtöl­tene egy olyan kocka alakú ládát, amelynek minden ol­dala másfél méter hosszú. A leletek összes értékét 1.500 millió aranykoronára becsülték. Hatalmas nagy darab gyémántokat találtak itt, köztük a világ legna­gyobb gyémántját is, amely 3.024 karátos, tehát 610 gr súlyú óriás kő volt. Es emiatt a gyémántmező miatt tört ki 1898. október 10-én a véres angol-bur há­ború. A gyémántmezők fel­fedezői egyszerű búr mun­kások voltak, akik eleinte nem is voltak tisztában a drága lélet értékével. A burok, vagy amint ma­gukat hívták, boérok tulaj­donképpen németalföldi pa­rasztok voltak, akik rész­ben Hollandia nagyhatalma idején mentek ki gyarma­tosoknak a Fokföldre, rész­ben pedig hazájuk bukása és elnyomatása idején me­nekülőkként vándoroltak ki Délafrikába. Itt éltek, mint állattenyésztők, föld­művesek, és vadászok, a hottentotta és kaffer törzsek között hol békés egyetér­tésben, hol véres harcban a négei'ekkel. Az angol birodalom ter­mészetesen a gyémánt miatt vetett szemet a búrok föld­jére. Dr. Horváth Sándor n toruni ferdetorony Az olaszországi pisai ferdetoronyról sokat le­het olvasni és hallani. Kevesen tudják azonban, hogy Lengyelországban is létezik a pisaihoz hasonló ferdetorony. Az észak-lengyelországi Torunban a ferdetornyot állítólag egy keresztes­lovag építette. A legenda szerint ez a lovag vala­milyen súlyos törvény- sértést követett el, bün­tetésül fel kellett építe­nie egy ferde tornyot, amelyben élete végéig kellett tartózkodnia. A lengyel tudósok ér­dekes vitákat folytatnak a toruni ferdetoronyról. Egyesek azt áVítják, hogy az agyagos talaj csuszam- lásának következtében ferdült el a torony, amely eredetileg nem volt fer­de. Más tudósok szerint a torony már építése alatt ferdült el. A toruni torony clferdüléséről szóló említések már a XVII. században előfordultak. A toronyban egyébként normális lakások vannak, csak a kis ahlakok és ferde mennyezetek emlé­keztetik a lakókat arra, hogy lakásuk mégsem egészen „normális.-’ Park Johannesburgban VESZÉLYES BONYODALOM jutnak a gyerekei. Mintha villám fénye lobbant volna, úgy vág belé a gondolat, tegnap óta otthon sincs semmi. Az asszonynak elapadt a teje; szinte hallja, mint válik re­kedtté a párhetes csecsemő sírása, mint hullik le bénán a kicsi sovány karocska, s látja az asszonyt, amint beesett, száraz eszelős szemmel haj­lik a kis batyu fölé, él-e még? — Nem! — szakad ki belőle a ki­áltás, de már az ő hangja is erőtlen, s remegni kezd. Homoki iszonyodva nézi önma­gát, szeretné letépni akaratáról ezt a tehetetlenséget. — Hát hol a tör­vény? Hol az igazság, hogy lehet ezt egy emberrel megcsinálni? MOST HIRTELEN két napégette piros arc mered rá; gúnyosan vigyo­rognak. — Hol a törvény? — röhög az egyik s a szíját megigazítja az álla alatt. — Hát itt, a büdös anyját a kutya parasztnak! — üti le a pus­kát Homoki János lábára. — Na gyerünk! Majd adok én neked tör­vényt! — Dehát a földem — hördül fel Homoki, s rángatja a kezét. Dobálja magát, de hiába. ■ — A földed? — kacag fel sírva Tiborc. — Még az sem a tiéd, ahova bekaparnak. — A földem! Igenis a földem! — erősködik Homoki, öt holdam van, emitt kint a Róka-dombon, tudja mindenki! Ahogy ezt kimondja, csendes öreg ember lép elébe. Meglátja, megpárázik a szeme. — Édesapám ... — Maga mit keres itt? — Nem tudja folytatni, hiszen már 15 esztendeje pihenni tették a faluvégi füzek árnyékába. Szeretne itt letérdelni elé, hogy megcsókolja a kezét. Az ősz öreg felemeli a szemét, remeg a szája, nagy dolgot készül mondani. — Fiam . . . baj van a főddel. El­perelte a bank. A BANK . . . Persze a bank. Tudhatta volna, hogy Harsányi bir­tokos úr jobban járatos a banknál. A főd ... A keserves mindenségit, a főd! Kínjában megdobja magát, dulakodni kozd a fegyveresekkel. De azok csak viszik, aztán bedob­ják valami sötét és nyúlós dologba, ami megfogja a kezét, az arcát. A gyenge holdfénynél az össze-vissza túrt idegen földön reszketve emeli szeme elé kezét s látja, hogy véres. Akkor a lábába sajdul valami ret­tentő fájdalom s ez jó, mert elveszti az eszméletét. De azért később mégis hallja, hogy ropog körülötte a vi­lág, zúgva-bőgve, félelmesen és iszonytatóan. Valahol jajgat Tiborc, kinzott sikoltását kénytelen hallani, aztán az apja néma könnyeit látja, s forog, szédül vele minden. — Elég! Nem bírom! — üti szét a kezét, s mintha hegyet kellene to­vább tolni a vállával, úgy neki moz­dul. — Jani! Jani te . . . — Ez a Rozi hangja. — Mi van veled, he? Ho­moki kipillant a szemerésén, s az­tán egészen tágra nyitja. Hirtelen kiugrik az ágyból. — Lidérc — mondja komolyan. — Mi a harag? — Lidérc — mondja most már nevetve. — De az a valóságosan. Aztán kirúgja lábával a kisajtót, s mosolyogva, ropogó izmokkal be­lesóhajt a hasadó reggelbe. Sipkáy Barna, BEMUTATJUK Vágó Zoltánt, az Építők új edzőjét A tavaly őszi „válság” idején, amely az Építők kiesésére vezetett, sokan okolták a sportkört a megoldatlan edzőkérdés miatt. A megoldás ideje csak most jött el: az uj edző Vágó Zoltán. Pontosabban mondva csak Nyíregyházán új. Edzői, labdarúgói múltja több évtizedes. Régen, még Orthék idejében az MTK-ban rúgta a labdát, többször volt mágyar vá­logatott, majd mint edző Németországban, Francia- országban és Olaszország­ban működött. Az Építők új edzőjéhez néhány kérdést intézett a Néplap tudósítója: — Hogyan látja a csa­pat képességeit? — Mikor idejöttem, a csapat tagjait láttam egy megyei válogatott mérkő­zésen. Az volt a meggyő­ződésem, hogy jóképessé­gű játékosokat kapok kézbe. Ismerem az Építők régebbi erényeit is. Saj­nos ezek jórészt hiányza­nak a mostani csapatból. Csak kettőt említek meg: Egészen gyenge az erőn­lét és hiányzik a kollek­tív munka. — Milyen elgondolása van a nevelómunka terü­letén? — Ezen a térén nagy a feladatom, mert bizony itt is elég nagy hiányos­VIZSZINTES: 1. Holnapi év­forduló. — 14. Vissza: Az iiyen víz poshadt iß lehet. — 15; Nem marad fenn (Az utoisó kockába kettősbetű kerül). — 16. ó-magyar bzó. — 18. Csak feltételesen nyúl a fordítottja. (Kezdjük a beírást egy kockába jegyzett kettősbetüvel). — 19. Ö is van, közép is, új is. — 20. Az ő ásványa — névelő nélkül. —• 22. Tamás becenevé­nek idegen változata. 73 ri Utó­szó. — 24. Ilyen kanál is van. — 26. Használatban van! — 28. E nap — viszaíelé. __ 30, Asztalos Sándornak az alkot­mányról irt versóból idézünk. (Folytassuk a vizez, 18. (törd.), függ. 23. viasz. 38. és 34. ez. sorokban!) — 32. Ez is fajdai- mae (ford,), — 35, Bőröv. — 37. Szobát __ mássalhangzói. — 39. Éktelen csukó! — 40. Madár testrésze. — 42. Becézett háziállat a fordítottja. — 44. Két földrajzi fogalom: a) por­tugál gyarmat, b) európai fő­város. __ 47. Névelővel: (szovjet folyó környékéről való. — 49. Távirati ön. — 50. Egyenlő. — 51. Kényelmes ülő- ée fekvőhe­lyek kelléke. — 52. Másfélezer évvel ezelőtti erdélyi lakos. — 53. Az 55. és 48. sz. kockában lévő betűk — 54. Csatornák. — 55. Orosz helyeslőé. FÜGGŐLEGES; 1. Hőköl pá. Ságok vannak. A játéko-f sok viselkedése a pályán,1 és az edzéseken nem ki-j elégítő. Már értünk éli haladást ezen a téren. Az; utóbbi játékos értekezle-j ten több játékos elismer-i te hibáját. — Milyen módszerrel! dolgozik? — A keddi napokon- erős erőnléti edzést tar­tunk. Nagy gondot okoz! a csapatmunka feljavítá-J sa, valamint az egyéni,, önző játék kiküszöbölése. Ugyanakkor igyekszünk! gyakorolni a sokmozga-j sós, helycserés korszerű' labdarúgást. — Milyen reményeket táplál a jövő iránt? — Amennyiben a csa­pat tagjai ígéretükhöz hí­ven mindent megtesznek a hibák kijavításáért, el tudom képzelni, hogy megnyerik a bajnokságot és az osztályozó mérkő­zéseket is. — Mi a véleménye a fegyelmi bizottság hatá­rozatáról? — Szerintem nem volt méltányos ez a súlyos ítélet. — Reméljük, hogy aj csapat és az edző tervei1 megvalósulnak, s 1957- ben ismét lesz a megye-' nek NB Il-es csapata. Egressy Pál tudósító. ratlan betűi. — 2. Dala. —3. Csak félig-meddig támogat! __ 4. Mindenhez értenek (Az első betűre tegyünk ékezetei). — 5. Kötőszó (A 3. kockába kettős- betűt. írjunk). — 6. Indulatszó. — 7: ‘Névelővel: Folyadék veze­tésére szolgál. — 8. Művel tető ige képzője. — 9. LTA. — 10. lp>ar nélkül varrnak. — 11. Az, előbbiek szerszáma lehet. — 1-2.: Az eltelt idő — visszafele. —1 16. Fordítva: Gyűléseken van ilyen megnyit#. zárszó. __ 17. AVSIYE. — 2<D. Három szó: az elgő kettő forró'SágO't, a harma­dik testi adottságot jelent. (Ha kitaláltuk, lordísuk meg az egészet.) — 21. Mutató mocská­val ellátott orvosnövendék. — 25. Meggyőződés diktálja, —- 27. Vízi növény. — 29. Művészi kerámiakészítmény. — 30. így van az. aki kezd küábolni a. betegségből. — 31. Hagyogat. mássalhangzói — a végéről kezdve. (A kettős betűt egy koc­kába írjuk!) — 53. KZ. — 36. Európai nép. — 41. Gége táj- szólá-ssaJ. — 43. L. 51. vízira. — 45. L. 49. vízsz. — 46. Név-( utó. — 47, Becézett Aranka. — 48. L. 27. függ. A múltheti rejtvény megfej-( tése: Függőleges 4. Dugovicsi Titusz. — 10, Világ rászóló dia-, dal a törők fölött Nándorfehér-j várnai. — 23. Mezid bég. Keresztrejtvény s

Next

/
Thumbnails
Contents