Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-02 / 179. szám

N r v- I a f M u it k á I? it ii i-t m Ops se á g g y ülés Ííffff Ernő í 6 is fount jo forint marod, o jövőben más jobb lesi — Tisztelt Országgyűlés! Ma van tíz esztendeje an­nak, hogy a Magyar Kom­munista Párt kezdeménye­zésére országunkban megte­remtettük a jó forintot, amely kivezető utat jelen­tett a hallatlan méretű inflációból, a dolgozó töme­gek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztályok döntöt­ték népünket. (Lelkes, nagy taps.) Óriási jelentőségű ese­mény volt ez nemcsak or­szágunkban, hanem nemzet­közi méretekben is. Emlé­kezzünk vissza, mi volt a helyzet közvetlenül a hábo­rú után hazánkban. A volt uralkodó osztályok arra tö­rekedtek, hogy minden esz­közzel rontsák a dolgozó nép és az ország helyzetét; pártunk pedig azért harcolt, hogy megszilárdítva a ter­melést, újjászervezve az üzemeket, a vállalatokat, a közlekedést, megteremtse a jó forintot, s ennek alapján biztosítsa, hogy elkezdőd­jék országunkban a dolgozó nép felemelkedése. Sokan nem hittek ebben, nem hittek a párt program­jában, s azt mondották, hogy a forintot megteremte­ni, a jó pénzt megteremteni országunkban csak akkor lehet, ha bizonyos nyugati hatalmaknak elzálogosítjuk nagy nemzeti javainkat, az államvasutat, a postát, nagyüzemeinket és így to­vább. Pártunk' azonban ak­kor azt mondotta: Nem! — a Szovjetunió segítségével van elegendő erőnk ahhoz, hogy pártunk kezdeménye­zésével munkásosztályunk­ra, dolgozó parasztságunkra, értelmiségünkre, egész né­pünkre támaszkodva szilárd valutát teremtsünk orszá­gunkban! Talán először fordult elő a történelemben, hogy egy párt hosszú-hosszú hóna­pokkal előre meghirdette, mikorra lesz stabil pénz az országban. Máskor ezt min­dig nagy titokban tartották, azért, mert féltek attól, ha nyilvánosságra hozzák, ez lehetetlenné teszi, meghiú­sítja a stabilizálást. A mi pártunk azért hirdette meg nyilvánosan, mert tudta azt, hogy azokat a hátrányokat, amelyek azzal járnak, hogy jó előre nyilvánossá gra hoz­zuk a pénz stabilizálását, messzemenően túlszárnyalja az a segítség, amelyet mun­kásosztályunktól. népünktől kanunk a stabilizáció meg­valósításához. És pártunk számítása be­vált. Pártunk szilárd talajra épített, amikor a nép bizal­mára épített! (lelkes taps.) Emlékeznek rá, képviselő elvtársak, hogy mi volt or­szágunkban akkor, amikor tíz évvel ezelőtt, augusztus 1-én megjelent a forint. Szinte egy csapásra válto­zott meg a helyzet az or­szágban, s akkor az egész világon mindenütt a masrvar forint csodájáról beszéltek. Csoda volt ez? Hát bizonyos értelemben csoda, a nép al­kotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a Kommunista Párt! (Viharos taps.) Azóta is, hogy országunk­ban bevezettük a szilárd valutát, igyekeztünk min­dent elkövetni, hogy a fo­rint értékét, vásárlóerejét biztosítsuk. Az utóbbi évek­ben pártunk kezdeményezé­sére egy sor olyan intézke­dést tett kormányunk, amelynek következtében a forint vásárló ereje növeke­dett. A forint szilárd valuta. A forint szilárdságát bizto­sítja állandóan következete­sen, ha nem is tűi gyorsan növekvő ipari és mezőgaz­dasági termelésünk. Bizto­sítja a forint szilárdságát az állam kezében lévő mind nagyobb és nagyobb áru­mennyiség. Biztosítja a fo­rint szilárdságát az, hogy kormányunk és Nemzeti Bankunk pénzügyi helyzete az utóbbi másfél évben nemzetközileg is igen jelen­tékenyen megszilárdult. Biz­tosítja az, hogy olyan ter­veink vannak, amelyek mö­gött áll munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, ér­Kiss Károly, az MDP Po­litikai Bizottságának tagja szólalt fel ezután: A Legfőbb Ügyészség mű­ködésének három éve alatt — mondotta többek között — komoly eredményeket ért el. De meg kell állapí­tani, hogy az alkotmánnyal és egyes törvényeinkkel el­lenkező intézkedésekkel szemben sokszor nem elég határozottan lépett fel. A Legfőbb Ügyészség működé­sének első két esztendeié­ben időnkint a bátortalan­ság és önállótlanság volt érezhető. Munkája azonban telmiségünk, — lehet mon­dani: mögötte áll az ország tízmilliós népe; s hogy eze­ket a terveket mi valóra fogjuk váltani. Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor a jó forint megteremtésének 10. évfor­dulóján megemlékezünk er­ről az országunk életében nagyjelentőségű esemény­ről, meg kell mondanunk, hogy valamennyien el va­gyunk szánva, hogy a jó fo­rint jó forint maradjon és a jövőben még jobb forint legyen — a dolgozó nép ér­dekében! (viharos, lelkes, taps.) az utóbbi időben örvendete­sen megjavult. Az Országgyűlés kíván­sága, véleményem sze­rint, csak az lehet, hogy a Legfőbb ügyész­ség még fokozottabban váljék az igazságnak, a dolgozó nép érdekeim’', törvényeink megtartá­sának és tiszteletben tartásának védelmező­jévé. . Könyörtelenül leplezze le a népi demokrácia ellensége­it. a gazdasági és politikai élet kártevőit. Ellenőrizze, bírálja a rendőri és állam- védelmi szervek munkájá­ban észlelt hiányosságokat. Non elvtárs ügyészi beszámolójában élt is ezzel a bírálattal. Az ügyészi szervezetről, a bíróságokról és a rendőri, államvédelmi szervekről mondott kritiká­ját igen tárgyilagosnak és helyénvalónak tartom. Űj, egészséges hang ez ország- gyűlésünk előtt. A további­akban is biztosítanunk kell azt a légkört, hogy a tár­gyilagos bírálat hangja — bármely állami intézményre vonatkozzék is — ne hal­kuljon el. Az államvédelmi és rend­őri szervezetet ért bírálat jogos. De azt is meg kell mondani, hogy a mi népi államunk osztályharcban jött létre és erősödött meg és a dolgozó nép hatalmá­ért folyó harc legnehezebb idejében az államvédelmi és rendőri szervezetek mindig a legves’élvc’Wpttebb he­lyeken álltak őrt. Pártunk áldozatkész és harcos embereket küldött az államvédelem területére. Bar egyesek a múltban súlyos hibákat és tör­vénysértéseket követtek ej, a testület egésze munkájában és törek­vésében a dolgozó nép érdekét szolgálta. Ma pedig, amikor levonta a szükséges tanulságokat az elmúlt esztendők hibáiból, amikor kivetette soraiból az oda nem valókat, még cél­tudatosabban szolgálja ezt a nemes célt. Az ügyészség, a rendőr­ség és az államvédelmi szer­vek az osztályellenség elleni harcban számíthatnak a dolgozó tömegek bizalmára és támogatósára. Ezt a tá­mogatást meg is kell kap- niok, mert nehéz őrhelyen állnak. A dolgozó nép ér­dekeiért harcolnak, a ké­mek, a diverzánsok, a kár­tevők, a tolvajok és a csa­lók ellen. Ezért e szervek minden tagjában meg kell erő­síteni azt a tudatot, hogy erejük legnagyobb forrása a népi tömegek­kel való szoros kapcso­lat, a tömegekre való támaszkodás. A mi ügyészi és rendőri szerveinknek határozottan el kell vetniök azt a helyte­len jelszót, hogy „a cél szen­tesíti az eszközt“, mert ez sok káros igazságtalanság alapjává válhat. Azok az eszközök, amelyeket népi hatalmunk felhasznál, lehet­nek esetenkint kemények és igen szigorúak, azonban nem lehetnek ellentétesek a szocialista erkölcs alapel­veivel és a dolgozó tömegek forradalmi jogi érzésével. Mi azt várjuk a rendőr­ség, az államvédelem és az ügyészség dolgozóitól, hogy vizsgálataikban az igazságot tárják fel, hogy megtalálják a bűnöst, de a valóban bű­nöst. Megköveteljük tőlük, hogy nyomozásaik célja az objektív igazság fel­tárása legyen, s hogy a bűnt csak objektív b!zo- nyítékok alapján álla­pítsák meg. Nem könnyű ez a feladat. Tisztelt Országgyűlés! A rendőrség, az államvédelem dolgozóinak minden lépé­süknél szem előtt kell tar- taniok, hogy az ő magatar­tásuk olyan tényező, amely­nek alapján a né.oi tömegek hatalmukat értékelik, az ő magatartásuk, jó, vagy rossz munkájuk hatással van a tömegek, államunk, iránti bizalmára. ügyész. államvédelmi dolgozó vagy rendőr — val anienny lüknek töre­kedni kell arra, hogy megtisztelő funkciójuk­hoz mc-ltóan járjanak, el. A népi tömegek különö­sen érzékenyek a forradal­mi törvényesség megsérté­sére azoknak részéről, akik arra hivatottak, hogy azt őrizzék. Nekünk arra van szükségünk, hogy Népköz- társaságunk védő kardja, az államvédelmi és rendőri szervezet éles legyen, idő­ben és pontosan célozzon és az a kéz, amely irányítja ezt a kardot, világosan fel­ismerje az ellenséget és a barátot. Az ellenség elleni harc manapság bonyolul­tabb és'nehezebb, mint ré­gen volt. E feladattal meg­bízott hatóságaink tapaszta­latait ki kell egészíteni az új helyzet és az új felada­tok mély elemzésével. Állandóan tudniok kell, két­szeres energiával kell dol- gozniok, hogy jól, helyesen és igazságosan leplezzék le az ellenséget. Ebben a nagy­fontosságú munkában kü­lönösen veszélyes minden egyszerűsítés. Felmérhetetlen az a segít­ség, amit e téren is a XX. kongresszus gazdag tanulsíV ga jelentett. Ez a tanulság és pártunk július 18—21-i ülésének határozatai bizto­síték arra, hogy a legfőbb ügyész beszámolójában fel­sorolt törvénysértések többé ne ismétlődhessenek meg. Erre vigyáz a párt, a Leg­főbb Ügyészség, bíróságaink, s az alulról jövő egészséges bírálat. A továbbiak során hang­súlyozta: meg kell állapíta­ni, hogy különösen az utol­só esztendőben — amikor a folyó munkákon kívül az előző évekből származó hi­bás igazságtalan Ítéleteket kellett a szocialista törvé­nyesség legszigorúbb mérté­kével újra mérlegelni és kijavítani — az igazságügyi szervezet nagy feladatokat oldott meg. Ez vonatkozik a bírói szervezet, a Legfel­sőbb Bíróság munkájára is. Az ország állampolgárai éber figyelemmel kisérik az ügyészség és bíróság mun­káját, és szívesen méltá­nyolják, ha a szocialista tör­vényességnek megfelelő el­járást tapasztalnak. Az ilyen eljárás emeli az ügyészség, az államvédelmi szervek tekintélyét. Ezért gondos munkával biztosít­sák minden esetben a szo­cialista törvényességnek Sárfi Rózsi országgyűlési képviselő a Munka Tör­vénykönyv néhány fejezeté­vel kapcsolatos kérdésről beszélt. Elmondotta, hogy kormányzatunk az első öt­éves terv idején körülbelül hétszáz millió forintot for­dított üzemi szociális és munkavédelmi célokra. To­vábbra is évről-évre javítja az üzemi dolgozók munka- körülményeit, továbbá a gyermekintézmények háló­zatát és mind messzebb me­nően gondoskodik a fiatal­korúak, a nők és az anyák védelméről. A SZOT és a szakszervezetek fokozottab­ban ellenőrzik a Munka Törvénykönyv előírásainak megtartását. Vannak azonban még cl’yan gazdasági és mű­szaki vezetők, akik el­választják egymástól az üzem termelési felada­tait és a dolgozók b'z- tonsága, egészsége érde­kében szükséges tenni­valókat. Hiányolta, hogy a legfőbb megfelelő feltételekét. Ügyeljenek a nyomozási munka alaposságára, nem utolsó sorban arra, hogy a rájuk bízott ügyekben a nyomozási, vizsgálati idő tartalma — anélkül — hogy az az alaposság rovására menne — minél kevesebb időt vegyen igénybe. A tör­vény lehetőséget ad az elő­zetes letartóztatás harminc napb.n megszabott időtar­tamának meghosszabbításá­ra. Kérem a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyé­szét, hogy ezzel a jogával csali a legindokoltabb ese­tekben éljen és ezzel nevel­je az ügyészi apparátust, a nyomozási munkát végző szerveket a lelkiismeretes, gyors munkára. Emellett ügyeljen az ügyészi apparátus arra, hogy csak akkor emel­jen vádat, ha a rendőri nyomozás bizonyítékait meggyőzőnek, megnyug­tatónak tartja. Felhívta a fiatalkqrúak bíróságainak figyelmét a legkörültekintőbb munkára, mert ez biztosítja az Ítéletek nevelő hatását. Az ügyész feladata nem szűnik meg az igazságos Íté­let meghozatala után sem. Tekintse ez a szervezet fel­adatának azt is, hogy ellen­őrizze a büntetés végrehaj­tását, a börtönök rendjét, a letartóztatottak jogainak vé­delmét. Biztosítani kell azt is, hogy a visszatérő éresze., hogy a szocialista társa­dalom — szigorú meg* ' torló Intézkedései elle­nére is — lehetőséget, ad az új életre mind­azoknak, akik megté- vedtek, vagy kárt okoz­tak a népi demokrati­kus rendszernek. A beszámoló végighallga­tása után igen nagy biza­lommal vagyok a legfőbb ügyész munkája iránt, a rendőrség, az államvédelmi szervezet munkája iránt. Számtalan jelét látom an­nak, hogy az még tovább fog javulni és rövidesen ki­küszöböli munkájából a még egyes helyeken tapasz­talható kisebb hiányossá-’ gokat. A legfőbb Ügyész beszá­molóját jelentős lépésnek tartom a szocialista törvé­nyesség biztosításának út­ján, ezért a beszámolót a magam és pártom nevében elfogadom. ügyész beszámolója nem tért ki arra, mit tesznek az ügyészségek az ilyen veze­tőkkel szemben. Ugyanis legtöbbször nem a pénz­hiány okozza a gondosko­dás elmulasztását —, hanem gyakran a nemtörődömség, az, hogy nem helyesen ér­telmezik és alkalmazzák a törvényeket, de nem ritka a hanyagság, a helytelen szemlélet következményei, bői adódó mulasztás sem. Szóvátette, hogy üzeme­ink egy részében rossz a szellőzés, túlmagas a leve­gő por-, gáz-, vagy gőztar­talma, mert a szellőzőbe­rendezések jórésze nem cse­réli megfelelően a levegői Ügy gondolom, nagy ér­deklődésre számíthatna, ha Csergő elvtárs, valamilyen formában tájékoztatná az Országgyűlést, arról, miért' nem tudjuk megoldani ezt a sok nehézséget okozó kér­dést. A továbbiakban az üze­mi balesetekről beszélt, s rámutatott, hogy milyen (Folylalás az 5. oldalon.) További hozzászólások Fontos a társadalmi bíróságok létrehozása Az Országgyűlés ezután folytatta a legfőbb ügyész beszámolója feletti vitát. Csikesz Józsefné, ország- gyűlési képviselő bevezető­ben hangoztatta, hogy tel­jes mértékben egyet ért a legfőbb ügyész beszámoló­jával, majd így folytatta: — Igazságügyi és belügyi szerveink jelentős eredmé­nyeket értek el a korábbi törvénysértések felszámo­lásában, a szocialista törvé­nyesség szellemének érvé- nyesítésében. Ma belügyi és igazság­ügyi szerveink egész te­vékenységükkel a Ma- ryar Népköztársaság és állampolgáraink bizton­ságát szolgálják, ezért joggal kiérdemlik dol­gozó népünk bizalmát és megbecsülését. Örömmel és megnyugvással hirdetjük minden állampol­gárunknak azt a meggyő­ződést; hogy őt a törvény- sértésekkel szemben pár­tunk, államunk, egész tár­sadalmunk védi. A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a bel- ügy, az államvédelem és az igazságügy területén dolgo­zó káderek nevelésére és megbecsülésére, többet kell törődnünk bíráink, ügyészeink, jo­gászaink munkájával és jobban meg kell őket becsülni. Ezután a munkásosztály szempontjából vizsgálta a törvényesség helyzetét. Az üzemekben az Igazgatók vagy a felsőbb igazgatási szervek, a minisztériumok részéről még gyakran meg­sértik a dolgozók törvény­ben foglalt jogait, gyakoriak a munkaügyi, a bérügyi pa­naszok, általában a Munka Törvénykönyvében biztosí­tott jogokat sértő intézke­dés: Számos jogos panasz hangzik el a prémium­fizetéssel kapcsolatban. Egyes helyeken az Is' előfordul, hogy a vál­lalat vezetőségét ért bí­rálat miatt a bírálónak felmondanak. A vállalati egyeztető bizott­ságok nem állnak mindig feladatuk magaslatán. Sé­relmes a dolgozókra a mun­kásvédelmi berendezések elhanyagolása és a jogtalan túlórák számának növeke­dése is. Mindezek a hiá­nyosságok lényegében sértik a dolgozók demokratikus jogait és gátolják a terme­lést, végső soron hátráltat­ják a dolgozó nép életszín­vonalának emeléséért foly­tatott küzdelmet. Szólt az érem másik ol­daláról is, a dolgozóknak a viszonyáról — a törvények­hez. Beszélt az üzemekben né­hol jelentkező fegyelmezet­lenségről, pazarlásról, s megállapította, hogy a társadalmi tulajdon elleni vétségek száma, bár az utóbbi időben javult a helyzet, még mindig eléggé nagy. Amennyire helyes a neve­lő eszközök alkalmazása a megtévedt emberrel szem­ben, éppen annyira szükséges a súlyos bűn­cselekményt elkövetők megbüntetése. Ezt azért fontos hangsúlyoz­ni, mert üzemeinkben még ma is előfordulnak társadal­mi tulajdon elleni súlyos bűncselekmények. A dolgozók széles töme­geinek neveléséhez elsősor­ban olyan légkör szükséges, amelyben maguk a dolgozók bélyegzik meg a kilengése­ket és eltévelygéseket. Az üzemekben ilyen légkört kell teremteni a társadalmi bíróságoknak. Ezért fontos a társadalmi bíróságok lét­rehozása körüli késedelem mielőbbi felszámolása — mondotta, s a beszámolót elfogadta. A rendőrség, államvédelmi szervek erejének legnagyobb forrása a néppé] való kapcsolat A munkavédelem területén is fontos a szocialista törvényesség

Next

/
Thumbnails
Contents