Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-18 / 193. szám
1956 augusztus 18, szombat Ä jobb zöldségellátás titka: a. zöldövezet kialakításét „Tűrhetetlen az, hogy a nyíregyházi piacra Békéscsabáról és Kecskemétről szállítsanak paprikát, paradicsomot és ugorkát. Ez a piaci árakat növelt és bizonytalanná teszi a folyamatos ellátást. Emiatt jogosan elégedetlenkednek a fogyasztok." (Az augusztus 4-j megyei pártaktiva beszámolójából.) Városunk háziaszonyai, az étkezdék dolgozói és mások gyakran kifakadnak manapság: „Nincs elég zöldségféle. Ami van, az se mindig kifogástalan . . .” Jogosak-e az efféle panaszok: A hivatalos nyilvántartás szerint 14 féle zöldség közül csak 5 féléből volt nagyobb a szabadpiaci felhozatal augusztus 9-én, mint az előző év megfelelő piaci napján. Más napok szabadpiaci forgalmának alakulása még ennél is gyatrább képet mutat. Hol van a baj gyökere ? Abban a vitában, amely ebben a kérdésben a fogyasztók, a kereskedelem és a termelők közt folyik, főképpen a következő érvekre hivatkoznak: 1. Nem kedvezett az időjárás az idén a zöldségféléknek. (Ebben van sok igazság, de fő oknak nem fogadható el. Ugyanis a mai korszerű nagyüzemi gazdálkodási viszonyok közepette az időjárás már nem korlátlanul ható tényező. öntözéssel, tudományos agrotechnikával, megfelelő tápanyagvisszapótlással, a kártevők elleni védekezéssel stb. nagyban leküzdhető a kedvezőtlen időjárás hatása.) 2. A felvásárló és értékesítő szervek, piaci árusok hibás árpolitikája. (Az áru szállításával és tárolásával kapcsolatos hibák ugyan fennforognak, de alig szám- bavehetők. El kell ismerni, hogy a múlt évekhez viszonyítva egészen eltörpültek az ilyen panaszok és csak szórványosan fordulnak elő.) 3. A baj gyökere abban van — amit a megyei pártaktíva beszámolója megállapított: „Sajnos, Nyíregyháza zöldségellátását nem a megyei állami gazdaságok és termelőszövetkezetek oldják meg. Nincs kialakulva még Nyíregyháza és a járási székhelyek körül a zöldövezet.” A nyíregyházi bolgárok utódai Sokan emlékezhetnek még a nyíregyháziak közül arra a 6—8 bulgárra, akik az Érpatak mentén — főleg a mai Dózsa TSZ helyén — öntözéses kertészkedést folytattak. Ezek a Lulgárok a helyi és környékbeli őstermelőkkel együtt biztosították a város zöldségszükségletét, sőt szállítottak Miskolcra, Debrecenbe, Budapestre és más városokba is. Azóta sok minden megváltozott. A kis bulgárkertészetek utódai a nagyhatárú termelőszövetkezetek, amelyeknek kiterjedtebb és jövedelmezőbb kertészetek kialakítására van lehetőségük, mint a régi bérlő bul- gároknak. Élnek-e az utódok a nagyobb lehetőségekkel? Nyíregyházán jelenleg a Dózsa TSZ 20 holdon főnövényként, 18 holdon másod, illetve köztesként termel zöldséget az Érpatak vizének felhasz. nálásával. A régi bulgárok közül a Dózsa tagjai: Petrov István, Mihajlov László, Sztojkov Demeter és Kovács Mihály. (Sajnos, a kiváló kertészek speciális szaktudását nem gyü- mölcsöztetik, mert főleg a növénytermeszliésben dolgoznak.) Nemcsak szakértelemben és öntözővízben nincsen hiány, hanem munkáskézben és alkalmas talajban sem. A jelenlegi Adottságok felhasználásával könnyűszerrel megduplázhatná a tsz. a kertészet területét. Sőt pár év múlva — a felépülő szabolcsi konzervgyár nyersanyagszükségletének biztosítása céljából még nagyobb kertészeti területre lesz szükség. A zöldségfélék iránti fogyasztói igény eddig is nagymértékben megnőtt s,a dolgozók életszínvonalának fejlődésével párhuzamosan növekedik a jövőben is. A Ság vári TSZ-től a vasút elzárja az Érpatakot, van azonban más vizi adottsága. A vasút melletti földjein néhány állandó vizű tó a víziszárnyasok tartásán kívül az öntözést is biztosítja. Jelenleg 17 holdon tart fenn öntözéses és néhány holdon száraz kertészetet. A múlt évi, de az idei jövedelem is azt bizonyítja, hogy a városkörnyéki termelőszövetkezetek legnagyobb jövedelmi forrása a zöldségtermelés. A Ságvári erre az esztendőre 265.000 forint bevételt tervezett zöldségből s eddig 160.000 forint már befolyt. A még eladásra kerülő zöldségfélék értéke előreláthatólag meghaladja a 140.000 forintot. A 2.5 hold újburgonya termése a tervezett 30.000 forinttal szemben 54.000 forintért kelt el. Ezért jövőre legalább 15 holdon akarnak y korai burgonyát termeszteni. Eleinte húzódozott ettől a tagság, de látva a jövedelmet — akárcsak a korai zöldhagymánál, reteknél, salátánál és egyebeknél — jobb belátásra jutott. Jövőre megkétszerezik a kertészet területét, jobban kihasználják új üvegházukat, a jelenlegi 15 főből álló Kertészeti brigád létszámát 45 főre emelik. Tnfonov Nedelko bulgárkertisz mellett jövőre Sóvári Lajos a Babitz-féle kertben irányítja a száraz kertészete;. Tomasovszki András pedig a v .rágkertészetet. A bel- terjes.-egnen ezt a magasabb fokát, lehetővé teszi a nagyobb gépesítés, a j-ibo rounkaj/eri ezés és nem utolsó sorban az a nagyiba számú belépő, akikre már mostanában számítanak. Eddig elzárkóztak a kevás- fóldű, vagy íöldnélküli dolgozók elől, mert egyes tíztagúk attól féltek, hogy kevesebb lesz a jövedelmük. Az utóbbi határozatok és felső tájékoztatások nyomán azonban felismerték, hogy ugyanakkora területen több befektetés, több és jobb munka hatására több lesz a jövedelem. Az Úttörő TSZ 3 hold öntözéses és 8 h.ld száraz kertészettel rendelkezik. Némi bővítésre itt is lehetőség van. A többi ter- melőszövetKezet 2—3 holdon száraz viszonyok közt termel, zöldséget — leginkább másodveteményként. A felsoroltakon kívül ál'a- mi vállalatok csupán néhány holdon, az egyéni leimelők mintegy 100 holdon termeinek zöldséget. A város határában tehát még az 50 holdat sem éri el jelenleg az öntözéses kertészet. A többi — az egyéni parcellákkal együtt mintegy 130—140 hold szaraz kertészet jelentékeny ré sze — valójában nem öi.- leijes, hanem szántóföldi másod- és köztes termesztés. Ezzel szemben jelenleg városunk zavartalan zöldellátásához 140— 150 hold nagyüzemi kertészetre volna szükség a helyi és környéki -őstermelők felhozatala mellett. A járási székhelyek övezetében hasonló a helyzet. Elvétve szállítanak Nyíregyházára kisebb tételekben zöldárut Tiszavasvári- ból, Kemecséről és Nyír- bogdányból az állami gazdaságok, a tiszavasvári Munka, a tiszalöki Szabadság, a nyírbátori Lenin és még néhány tsz. Mindez megmagyarázza, miért kell más vidékről szállítani zöldségfélét Nyíregyházára. Világos, hogy ez az állapot nem maradhat így. Elsősorban a városövezeti termelőszövetkezeteink érdeke, hogy mind a maguk, mind a városi fogyasztók javára előre lépjenek ezen az úton. Nagyobb önállóság; — nagyobb felelősség A termelőszövetkezetek a legújabb központi intézkedések következtében nagyobb önállósághoz jutnak. A magasabb fokú tsz-de- mokrácia a termelési tervek elkészítésében is kifejeződik. Adottságaik kihasználásának — a nagyobb jövedelem érdekében — a zöldségtermelés igen fontos eszköze. Érdemes tehát vele élni. Van azonban néhány kérdés, ami éppen e fontos cél érdekében gondos tanulmányozást érdemel. Az egyik ilyen kérdés a terv- szerűség. Az elmúlt hetekben a földművesszövetkezet szerz ődést kötött több nyíregyházi termelőszövetkezettel másodvetésű zöldségek termelésére, hogy ilymódon is enyhítsék már ez évben a zöldséghiányt. Nagyon fontos, hogy a vállalt köteflezettsé- geket egyik szerződd fél se szegje meg. A földművesszövetkezetnél ne álljon elő a múlt évihez hasonló helyzet (a Dózsa TSZ is joggal panaszkodott emiatt) ,hogy nem vette át a megígért áron a termést. A tsz-ck pedig termeljék meg a tervezett zöldségmennyiséget. Ám itt már is kezdenek nehézségek mutatkozni. A Ságvári TSZ például 20 holdra kötött szerződést. Eddig csak 8— 10 hold van felszántva és bevetve. Már pedig ezt soká halasztani nem lehet, mert például abból a kukoricából, amelyet augusztus második felében vetnek el, csak kivételesen hosszú meleg ősz esetén lehet csemege kukorica. A késésért a Nyírteleki Gépállomást hibáztatják. 3 tsz. kapott egy traktort, mely felváltva dolgozik hol itt, hol ott. A gépállomás persze nem egészen hibás, mert nem kapta meg a központtól a megígért gépeket. — Tehát felülről is nagyobb segítség szükséges ahhoz, hogy lent ne legyenek zavarok. A termények minőségi osztályozása, ennek megfelelő átvételi árak, a kölcsönös bizalom megszilárdítása mind olyan kérdések, amelyek a zöldövezet kialakításában nagy szerepet játszanak, tehát megszívlelendők. <Za) a nagyhalászt kendergyár 61 dolgozó kapott jutalmat A nagyhalászi kendergyár dolgozói elég ritkán nyerik ej az élüzem kitüntetést. Annál nagyobb az öröm, ha siker koronázza igyekezetüket. Az elmúlt negyedévben kiváló munkát végzett az üzem kollektívája, ennek eredménye a terven felüli teljesítés és nyomában a kitüntetés. A matrackészítő üzemrész — amelynek vezetője Nagyidai Béla pártszervezeti titkár — az alkotmány ünnepének tiszteletére, augusztus 10-ig teljesítette egész évi tervét. Vannak olyan dolgozók is, mint például Cs. Nagy Vera, aki állandóan 130 százalékon felüli teljesítményt ért el. A jó munkát elismerve, az üzem 61 dolgozóját részesítették jutalomban az ünnepségen, ahol közös vacsorán vettek részt a munkások, majd utána a fiatalok késő éjszakáig táncoltak. Laczkowsky István. Iskolába készülnek az „öreg“ óvodások „Nagy" gondban vannak az óvodások. Különösen a! hatévesek, akik az iskolába készülnek szeptemberben.: Kíváncsian számolgatják a napokat: vajon hányszor! alszunk még addig? A kisebbek mindebből inkább csak a nagy készülődést veszik észre. A leendő elsősök anyu-i kái nem kisebb izgalommal készitgetik gyermekük ruhácskáit és az iskolai felszereléseket. Szász Ida a nyíregyházi Csillag utcai óvodából megy iskolába. Elkísérte anyukája az Állami Áruházba, ahol maga választotta ki táskáját. Erről beszélgettek Lipcsei Gusztival, no meg arról is, hogy az óvodában kötött barátságot ezután is fenntartják. Az áruházból hazamenet Szász Ida útja az óvoda kapujánál vezetett el. Dehogy állta volna meg, hogyt meg ne mutassa az újdonságot a többieknek, Maróthi Éva és Papp Gabi kíváncsian kukucskálnak a táskába, nézik a füzeteket, mások a számológép színes gyöngy golyócskáit csodálják. Nem könnyű megválni a kedvenc óvodától, s mint két-három évvel ezelőtt, most is csilingelő kacagásra fakasztja őket egy-egy kedves mese. Jávor Sanyi, Mankó Marika, Székely Gyurka és a többiek Ica néni me-, séjét figyelik. Boldog örömmel készülnek a ünnepélyes bucsűzás- ra. Még nem megy egyszerre a „nagyok" tánc-jelenete de van még idő a szorgalmas gyakorlásra és a 26-i ün-j nepélyen tartalmas műsort mutatnak be. HAMMEL JÓZSEF »» NÉPLAP
