Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-16 / 191. szám
1956 augusztus 16, csütörtök NÉPLAP 8 Egy délután a megyei tanács szakrendelőj ében Néhány hónapja megnőtt ,a Bocskai utca forgalma. A busz félóránként hozza- viszi az utasokat a megyei tanács rendelőintézetébe. A folyosón sápadt arcú betegek üldögélnek, várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Amott a sebészek előtt felkötött karral áll egy fiatalember. Baltával vágta le az ujját. Egy másik fiú véres gézt szorít az arcához. Kis hiján a szemét ütötte ki egy arcához csapódó fadarab. Az a barnaruhás fiú, aki két mankóra támaszkodik, futballozás közben törte el a lábát. — Már levették róla a gipszet, de nem akar úgy hajolni a lábfej, ahogy kéne, és most eljött tanácsot kérni, mit tegyen. Éppen őt szólítják vizsgálatra. Kísérjük el. Dr. Bujdosó László sebészorvos mindjárt kikérdezi a páciensét, hol, mikor, hogyan tört el a lába, meddig volt a kórházoan, mikor vették le a gipszet a lábáról, masszírozták-e a bokát, mivel? Amíg kérdezget, megtapogatja a beteg feldagadt lábát, mozgatja a lábfejét. Óvatosan hajlíthatja, s már mondja is, parafinnal masszírozzon és tornáztassa sokat a lábát. Azt is megmutatja, milyen gyakorlatokat végezzen leginkább. Amikor a fiatalember ismét hóna alá szorítja a mankókat. Bujdosó doktor utolsó jó tanácsként még megmagyarázza neki, hogy fontos minél előbb sutba dobni a botokat, s bátran ráhelyezni a súlyt a lábakra. Két rendelés közben elmondja Bujdosó doktor, hogy naponta 6 óra alatt átlagosan 60 beteget vizsgál meg, de nem ritka a 80—90-es létszámú vizsgálati nap sem. Néha a szimulánsok több időt elrabolnak az orvostól, mint az igazi betegek. Például bejön valaki azzal, hogy fáj a karja, vagy a lába — nem tudja hajlítani. Az orvos nem észlel semmit a vizsgálatnál, de a „beteg” csak erősködik, hogy nem hajlik, hogy fáj. Adnak neki egy kis altatót, s álmában aztán hajlítja a lábát, vagy a kezét, ahogy kell. *• A folyosón jobbra a 6-os szobában van dr. Mihalik Jolán főorvos rendelője és egyben irodája. Ilyenkor délután nem sokan várnak rendelésre, Mihalik doktornő most tartott értekezletet az orvosoknak az egészség- ügyi miniszter új rendeletéről, amely az adminisztrációra vonatkozik., Az orvosok őszintén szólva nem nagyon örvendeznek neki. Balogh doktornak például az a véleménye, hogy adminisztrációval néni gyógyíthatunk, s igaza van. A betegeknek az a legfontosabb, hogy meggyógyuljanak és nem az, hogy négyöt helyen nyilvántartsák őket. Naponta 1500-an keresik fel a szakrendelőt, legtöbben vidékről jönnek be. A szabolcsi rész 102 körzeti orvosa betegforgalmát bonyolítja le 17 bent dolgozó orvos és 21 kórházi orvos, akik egy-két órát besegítenek. * Mihalik doktornő régi tapasztalt orvos. Bizalommal keresik fel a betegek. Amellett, hogy vizsgál — ellátja a szakrendelő főorvosi tisztét is, ami igen nehéz terheket rak a vál- laira. Türelem kell ehhez a munkához és végtelen emberszeretet a nagy tudáson kívül. Laza Mihály 26 éves kis- létai gépkocsivezetőt ismerősként üdvözli Mihalik doktornő. — No, meggyógyult? — kérdezi tőle és átnézi papírjait. A röntgenleletet olvasva összeráncolja szemöldökét: — Ez nem jó Laza olvtárs. — Még mind'g van égy búzaszemnyi fekély a gyomrában. Nem tartotta be a diétát? Dohányzik? — Hát amennyire tudtam, diétáztam én, doktornő — felel bátortalanu Laza elvtárs. — A dohányzásról pedig nem tudok leszokni. — Feltétlenül abba kell, hogy hagyja — mondja határozottan a doktornő. — A nikotin okozza a gyo- morhurútot, a rendetlen diétázás pedig nem hozott teljes gyógyulást. 16-ravan egy beutalónk yisegrádra... — De én dolgozni szeretnék . ü — Előbb elmegy a szanatóriumba meggyógyulni. Laza elvtárs után egy asszony jön be. Gumizoknit szeretne kapni. Az orvosnő véleménye szerint nem kell, mert az csak elősegíti a visszérképződést, s a fáradt láb mégis fáj. Az asszonyka csak erősködik, hogy utalja ki neki a gumizoknit. Erre a főorvos asszony elmegy, hogy kikérje egy-két kollégája véleményét. A vége aztán harag lesz, mert az asszony a kollégák véleményére sem kiváncsi, hanem „Megveszem magam” — kiáltással becsapja maga mögött az ajtót. Mit tegyen ilyenkor az orvos? Szálljon talán vitába vele? Mondja meg neki, hogy mit jelent tulajdonképpen az ingyenes és rendszeres szakorvosi vizsgálat? A hála, a köszönet az, amit nagyon kevésszer kap az orvos. Nem is ezt várja, hiszen nincs annál nagyobb hála, nincs nagyobb köszönet, amikor meggyógyul egy törött láb, visszanyeri egészséges színét egy sápadt arc, vagy a sír-széléről kerül vissza az életbe egy súlyos beteg. K. I. Nagy men u}i§égü építőanyag a lakosság részére Az Építésügyi Minisztérium anyagellátási és érté« kesítési igazgatósága jelenti: Az első félév végéig mintegy 145 millió téglát, 37.5 millió cserepet, 56.000 tonna cementet, 62.000 tonna' meszst, 488.000 négyzetméternyi tetőíedőpalát 387.500’ négyzetméternyi mozaiklapot, 149.000 tekercs fedéllemezt, 222.000 folyóméter vasbetcngerendát, 32.000 köbméter kavicsot, továbbá 75 millió forint értékű üvegárut szállított a lakosság építőanyagszükségletének kielégítésére. A felsorolt mennyiségekben az árvízsuj-! tolta területek építési anyagellátása is szerepel. Az igazgatóság június 30-tól az év végéig további 273 millió téglát, 59 millió cserepet, 73.000 tonna cementet, 92.000 tonna meszet, 705.000 négyzetméternyi tetőfedő palát, 337.000 négyzetméternyi mozaiklapot, 150.000 tekercs fedéllemezt. 370.000 folyóméter vasbetongerendát, 45.500 köbméter kavicsot és mintegy 67.5* millió forint értékű üvegárut ad’ a lakosságnak. Az egész év folyamán biztosított 418 millió téglából több mint 16.000 kétszobás összkomfortos családi1 házat lehet építeni. R fő munka gyümölcse a balsai Vörös Csillagban A népfront új plcskatfa 4 HííifliS Ní.PíR(]NT Magyar műkincseket ástak ki Ausztriában Az APA osztrák távirati iroda közölte, hogy Wolff egykori SS Standartenführer és több társa augusztus 6-án és 7-én Felső-Ausztriában az Enns-folyó egyik hídja közelében kiásta az 1945 májusában ott elrejtett műkincseket és nagyértékű ékszereket, amelyeket a szovjet hadsereg elől menekülő hitleri fasiszták Magyarországról hurcoltak el. Az osztrák távirati iroda híradása szerint a volt SS- tiszt Nyugat-Némctországba utazott és magával vitte a kiásott értéktárgyakat. — Wolff kijeilentette, hogy pénzzé teszi a műkincseket és ékszereket, hogy támogatni tudja az elesett vagy kivégzett SS-tagok hátramaradottal t. A Tisza mentén van a krumpli hazája, a csíráztatott burgonyáé is. A balsai Vörös Csillag TSZ számára valóságos kincsesbánya a krumpliföld. Ha nincs csiráztatott burgonya, bajosan lehetett volna háromszor előleget osztani. Persze, az is az igazsághoz tartozik, hogy a kertészet sem megvetendő üzemág. Napi 4—500 forint jövedelmet biztosít a tsz. számára. Itt megkívánom említeni, hogy az ősszel a tagság a földet, kevésnek találta, mondván: nem biztosít elég munkát. Ezen segített a kertészet, a belterjes gazdálkodás, mely nagyobb jövedelmet és több munkaerőt tud foglalkoztatni. A dohány szintén igen jó jövedelmezőségi forrás. Merem állítani, a Vörös Csillag két hold dohánya nem vallana szégyent a kiállításon. Büszkék is rá a tszj tagjai. Szép itt minden, ezt nem a tsz. tagok, hanem a község dolgozói is mondják, márpedig nagy figyelemmel kísérik az új tsz. mun-; káját. Nemrég gabonát' osztottak előlegként. Nem mindet, csak a jó felétj Nagy Mihály tsz-tag így is| 16 mázsán felüli terményt kapott. Németh János kocsis pedig 11 mázsát. Az eredmények nem maguktól születnek, szükséges hozzá a tagok szorgalmas, odaadó munkája. Ez a mi tsz-ünkben megvan,; így vonzza is majd a dolgo-1 zókat a nagyüzem felé. Brevák Béla vb. elnök. Erősödik Jugoszláviában a gyermekparalizis-járvány és a szamárköhögés A Politika a szövetségi népegészségügyi intézet jelentése alapján közli, hogy július 22-től 31-ig egyes ragályos betegségek tovább terjedtek Jugoszláviában. A megbetegedések száma nemcsak az előző heti, hanem az ötéves átlagot is meghaladja. A gyermekbénulásban megbetegedettek száma a fent jelzett időpontban 32-vel emelkedett. Szamárköhögésben július utolsó hetében 995 személy betegedett meg, (az azt megelőző hétop 611.) A Politika jelentése szerint Belgrádban a Száváé» a Duna jobb partján az összes fürdőket egy héttel ezelőtt bezárták. AZ ÖREGEK EGYE Estére, a napi munkák végeztével lehet csak így nyári időben ennyi tagot együtt találni a nagyecsedi Vörös Csillag Termelőszövetkezet irodájában. Nagy Gergely egy ideig nézi még az elnök számolását, aztán két erős karjára támaszkodva hajlik az asztalra, — Mennyi az átlagunk, elnök elvtárs? Raffai József, a tsz. fiatal elnöke felüti fejét a számokat immár nehezen bíró kockás lapról s egyenként néz a bennlévőkre. Mintha maga is élvezné a következő pillanatot, amelyikben ki kell mondania az eredményt arról, hogy az őszi búza 11.43, a rozs 14.30, a tavaszbúza közel 13 mázsa átlaggal fizetett. Erről beszéd indul, amelynek lényege oda lyukad ki, hogy az eredmény nem rossz, jobb mint az egyéniek átlaga és minden jól dolgozó szövetkezeti tag bőven megkereste évi kenyémekvalóját. — Aztán tovább fordul a beszéd, egyszerre két irányba is. Egyik az, hogy a kapások termése is jól fejlődik: kukoricából csövesen meglesz holdanként 35, burgonyából 150, cukorrépából 300 mázsa átlag. A másik irány az előzőnapi mátészalkai kiállítás eredményeit vitatja, ■min 4 díjat és egy oklevelet nyert a szövetkezet , . , Most az elnök tereli újra egy mederbe a szót azzal, hogy a jelenleg szer- sődéses alapon hízó 70 sertés mellé Újabb 35-re kellene szerződést kötni még ebben a hónapban. Ugyanis a mostani hízók közel másfél mázsások és itt lesz hamarosan az új tengeri, a hízott sertések után pedig jókora összeg folyik a közös kasszába. Azt pedig ki nem akarja, hogy meglegyen zárszámadásra a tervbs- vett majd’ 50 forintos munkaegység- érték? Mindmegannyi nagy dolog ez, de az a legnagyobb, hogy egyszerű paraszt emberek mondják, vitatják életük jobb útját. Mert az megvan, az tagadhatatlan, hogy aki a közösség tagja és erőben van, bírja magát, az bizton nyúlhat asztalára, zsebébe, szekrényébe .., Hát aki beteg vagy aki a munkából tehetetlenségbe öregedett? Mi van az ilyennel? Nem kell-e megutálnia magát s az életet? A jegyzetelésben megáll az újságíró keze és erre kér feleletet. A szóáradat hirtelen megtorpan. De nem ijedelemmel, lesütött vagy elfordított fejekkel, hanem inkább visszakérde- zős tekintetekkel. Furcsálnák a kérdést? Többen az elnökre néznek. Raffai elvtárs felel is: — Igen, az ember sose tudja, mi vár rá a következő órában. Lehet, hogy beteg lesz. Az ilyenekről persze gondoskodik a szövetkezet. Meg a munkaképtelen öregekről is. Az lenne még csak szép, ha nem így tennénk, amikor van miből! Van-e erre valamilyen példa? — Lehet mondani. Ilyen Minich Ferenc, meg Tóth Miklós bátyám esete. A múlt nyáron betegek voltak több hónapon keresztül. Mi ennek ellenére sem hagytuk, hogy kereset .nélkül maradjanak. A közgyűlés határozata szerint előző évi munkaegységükből az egy hónapra eső mennyiség hatvan száza’ékát kellett javukra írni — betegségük idejére. — Mit jelentett ez pénzre számítva? — Tóth Miklós bátyámnak hatvan munkaegység járt. Egy munkaegységünk tavaly 39 forint 60 fillért ért, Könnyű kiszámítani, mennyit kapott három hónapra, amíg beteg volt. A könyvelő, Nyíregyházi elvtárs, máris számolja, miszerint az eredmény 2.376 forint. Ennyi volt Minich Ferenc járuléka is. De meg kell még jegyezni — magyarázza Raffai elvtárs, — hogy mindketten ingyen orvosi vizsgálatban és kedvezményes gyógyszerellátásban részesültek, mivel mi SZTK-tagok vagyunk. — Van-e jelenleg munkaképtelen öreg tagja a szövetkezetnek? — Van. Kettő. Minich Ferenc és Ötvös Miklós. — Miből mennyi a részesedésük? — Ezt is a közgyűlés döntötte el: teljes évre százhúsz munkaegység után részesednek mindenből és háztáji földet is kapnak: Minich Ferenc fél holdat, Ötvös Miklós pedig, akinek két gyermeke szintén tag és rendesen jár dolgozni, egy holdat. Egyébként itt sem nehéz a számítás, hogy mennyi járandóságuk lesz ebben az évben, mert a 49 forint 58 filléres munakegység-árték szinte biztosra vehető. Egy hold háztáji haszna is eléri az ötezer forintot. Nyíregyházi elvtárs minden kérés nélkül kezd bele újra számolásba. Gyorsan szoroz, az eredményhez hozzáadja a háztáji jövedelmét, aztán oszt tizenkettővel. Mindez pillanatok alatt megy végbe s már tudjuk, hegy Minich Ferencnek több mint 700, ötvös Miklósnak pedig 900 forinton felül jut egy hónapra. — Vagyis az előbbinél pontosan 8.449 forint 60 fillér, az utóbbinál 10.949 forint 60 fillér lesz az évi nyugdíj-összeg, Minich Ferenc ezideig közel ötszáz forint készpénzt, két mázsánál több búzát, másfél mázsa rozsot, 70 kiló árpát es ugyancsak másfél mázsa lóherét kapott előlegképpen. — Előreláthatólag a következő gazdasági évre hánnyal fog szaporodni a munkaképtelenné vált öreg tagok száma? Többen több nevet említenek, amit az elnök igyekszik sorbaszedni: — Mindenesetre számításba vettük a már említett kettőn kívül Ötvös Dánielt, Sallagvárdi Istvánt, Sarkadi Bálintot, Szabó Szilárdot és Virág Pétert, Mind felül vannak a hatvanon, egyik- másik a hetvenen is. Viszont nem mind akar még nyugdíjba menni. Hiszen könnyebb munka is adódik itt szerével, aminek végzésével szépen lehet munkaegységet gyűjteni. Például Sarkadi Bálint bátyámnak, — aki a juhok mellett van, — 266 munkaegység áll ezideig a neve után. Teljességgel erejük, egészsé-] gük a mértéke annak, hogy meddig dolgozhatnak. Ha már nem tudnak, nincs mitől félniök, hogy jaj, mi lesz most? Mi, a szövetkezeti közösség, vagyunk olyan erősek, hogy békességes, nyugodt' megélhetést biztosítunk arra érdemei öreg tagjainknak. Valóban nincs kétség efelől, — ami«; képpen szó esett itt ma estére a szövetkezet eredményeiről, sikeréről, amiben szilárdan benne van a még biztosabb továbbjutás, — hogy annak az ember-, nek, aki mindennek cselekvő részese* volt, nehezére esik kiállni a sorból, még' akkor is, ha már hószínű a haja, s az évek tizétől meg-megroggyan az ina. S ha mégis úgy kell lennie, hogy nála! nélkül indul a sor, nem lehet félelmes! kétsége, sem szégyene, mert biztosan' tartja azt távol tőle a közösség ereje. Asztalos BálinL
