Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-16 / 191. szám

NÉPLAP 1556 augusztus 16, csütörtök „Ä fanyabokrokban hagyományai vannak a közös munkának" 9 termelöszövethezeti mszgs'om iic«yzc!srö! tárgyait a yárosi tanács ülése Okos, nyílt vita, őszinte és bátorhangú hozzászólá­sok jellemezték a városi fanács hétfői ülését, ame­lyen első napirendi pont­ként szerepe't , város ter­melőszövetkezeti mozgal­mának értékelése. Mennyire érdekli dolgo­zóinkat, miről és hogyan tárgyal a város parlament­je — erre jellemző, hogy a 105 tanácstag közül alig réhány volt távol, azok is igazoltan. Több vendég -s részt vett az ülésen és élén­ken bekapcsolódott a vitá­ba. A tanácstagok nagy fi­gyelemmel hallgatták a végrehajtó bizottság beszá­molóját. • Hiányzott az élet a beszámolóból A beszámoló — szinte egybehangzó vélemény sze­rint — eléggé általános • olt, hiányzott belőle a konkrét tanároi feladatok értékelése, a jövőre nézve szükséges útmutatás. „Elvi“, beszámoló volt ez, amely-, ben szerepelt néhány szo­kásos „konkrétum“. A be­számoló után az a véle­mény alakult ki a tanács­ülésen, hogy a végrehajtó bizottságnak közelebb kell kerülnie az élethez, főleg az egyénileg dolgozó paraszt tanácstagokhoz, a szövetke- -zetekhez, s még közelebb az egyénileg dolgozó pa­rasztokhoz, a tahyabokrok lakosaihoz, akiknek a véle­ménye nélkül nem lehet tsz-fejlesztésről tárgyalni. Kollektív tanácsi munka szükséges — Lanyhult ez évben a tsz. fejlesztési munka — állapította meg beszámoló jában a végrehajtó bízott ság. Azt azonban mór nem tudták meg a tanácstagok: mi volt ennek az oka. Nem elemezte alaposan, mélyen azokat a hibákat, amelyen jelenleg fennállnak és gá­tolják Nyíregyházán is a szövetkezeti fejlesztés to­vábbi sikereit. Nem a be­számolóból, hanem a hozzá­szólók együttes megállapí­tásából derült ki, hogy Nyíregyháza szövetke­zeteiben belterjes gaz­dálkodásra, jövedelme- : ző értékesítésre van szükség. A végrehajtó bizottság nem dolgozta ki javaslatait a termelésre, értékesítésre f vonatkozóan, s figyelmen kívül hagyta az agitáció sajátos módszereinek is­mertetését, tanulmányozá­sát. Tehát természetesen nem is dolgozhatta ki a konkrét tanácsi feladato­kat. A végrehajtó bizottság beszámolójának tanulsága még, hogy nem szabad lebecsülni a dolgozó paraszt ta­nácstagokat. Nem lehet bírálni őket ak- kqr, amikor teljesen hiány­zik a végrehajtó bizottság önkritikája, s a vb. nem tud elfogadható reális ér­tékelést nyújtani. Tanulság az is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága ilyen esetekben segíthetne a be­számoló elkészítésében. Természetesen, nem szabad figyelmen kívül hagyni a végre­hajtó bizottság tagjai­nak kollektív vélemé­nyét, a tanácstagok, a tsz-beliek és az egyé­nileg dolgozó parasztok véleményét sem. A beszámoló után azt kellett hinni, hogy passzív közöny lesz úrrá, amikor Sebők András tanácstag kért szót. — Szövetkezeteink lelke­sek és általában erősek — mondotta. — De nekünk el kell gondolkodni azon: mi az oka, hogy nem megfele- lő a fejlesztés. A hiba fő forrása, hogy mi eddig nem éreztünk ezért fele­lősséget. Ez vonatkozik a végrehajtó bizottságra és a mezőgazdasági állandó bi­zottságra is, amely az utób­bi időben egyáltalán nem tevékenykedett. Sürgős vál­tozásra van szükség az MDP-csoport munkájában is. Több segítséget vá­runk a városi pártbizottság­tól. Meg kell ismerni a tirpákok lelkivilágát Sokan hozzászóltak ez­után és sokrétűen ecsetel­ték a fejlődés lehetőségeit. Bartos László Újtelek bo­kori iskolaigazgató a gyer­mekek politechnikai, a fel­nőttek mezőgazdasági to­vábbképzéséhez kérte a vá­rosi tanács segítségét. El­mondotta, hogy a tanya- bokrokban hagyományai vannak a közös munkának. „Űjtelek bokorban a Garay-ok szövetkezet­ben dolgoznak.“' — mon­dotta. — „Apáiktól, nagyapáiktól tanulták, hogy közösen vessenek és arassanak. Meg kell ismerni a tirpák ember lelkivilágát s úgy kell beszélni velük". Arra is felhívta a figyel­met, hogy a tanácsi dolgo­zók többet foglalkozzanak a ianyavilág problémáival. Gycbrószki László ta­nácstag bírálta a beszámo­lót, mert az figyelmenkívül hagyta a vb-tagok javasla­tait, észrevételeit, s nem ismertette: milyen terv alapján dolgozik tovább a vb. Bírálta a megyei tanács vb-t, mert mint mondotta a város legtöbbször kiesik hatósugarából, Fokozottabb segítséget ígért a városi párt vb. részéről. Szloboda Jenő tanácstag a tsz-tagok és egyénileg dol­gozó parasztok barátkozá- sának szükségességéről be­szélt. Majd Kampf Sámuel hangoztatta: a szövetkezetekre vár a város zöldövezetének kialakítása. Kéri, hogy a tanács ez- irányban is befolyásolja a termelést. Benkei András az alacsonyabb mezőgazda- sági társulásokra való tö­rekvés hiányát kifogásolta. Majd Suszla Sándor kérte: a városi tanács vb. mező- gazdasági osztálya nagyobb segítséget adjon a szövet­kezeteknek, s a kereskedelmi osztály ellenőrizze, hogy a tsz-ek által termelt ol­csó zöldség ne három­szoros áron jusson el a fogyasztókhoz. Vitószki István felsősi­mái tanácstag, egyénileg dolgozó paraszt mondotta el, hogy meg kell válogatni az agitációban résztvevő­ket, mert olyan „nép­nevelő", aki lebecsüli és félvállról kezeli az egyénileg dolgozó pa­rasztot, nem ér el ered­ményt. Megemlítette, hogy a me­zőgazdasági osztály tavai/ több felsősimái dolgozó kis- haszonbérleti szerződését jogtalanul bontotta fel; nem volt őszinte hozzájuk és ez bizalmatlanságot szült. — Turcsányi elvtá,rs, felsősi­mái tanácstag elmondotta: „nemcsak a hibákat kell ránkolvasni. Magyarázzák meg nekünk, melyek a jó módszerek, neveljenek ben­nünket a jobb munkára“. — Mészáros Imréné tanácstag a tsz-tagok agitációjának szükségességéről beszélt. A megyei tanács nagyobb gondot fordít ezután a tanyák lakosaira Hajdú Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhe­lyettese felszólalásában el­mondotta, hogy a megyei ta­nács is sokkal nagyobb gondot fordít ezután Nyír­egyházára, ezenbelül a ta­nyai lakosság problémái­nak megoldására. (A következőkben a vá­rosfejlesztés vitájáról szá­molunk be.) KOPKA JÁNOS. Uráli aranyásók Hosszú szünet után is­mét megkezdték az Urai­ban az araaykitcrmelést. A régi tapasztalt uráli aranyásók visszatérnek eredeti szakmájukhoz. — Egész életemet a hegyekben töltöttem, nem szívesen ütök otthon — mondja az új életre kelt aranyásó szövetkezet egyik szervezője, a nyugdíjas Kuzma Ivanovios Sisov, volt bányászmester. — Az állam gondoskodik rólunk, gépeket, szerszá­mokat ad nekünk és egyenlő elbánásban ré­szesít a régi szakmunká­sokkal. Most majd a nyugdijam is magasabb lesz. Segítségére sietünk az államnak, hadd le­gyen még gazdagabb! A régi aranyásók mel­lett a fiatalok is arany- kitermelö szövetkezetek­be tömörülnek. Az Alek- szej Ponomarev vezette ifjúsági szövetkezet nem­rég kezdte meg munká­ját. Az aranyásók már ed­dig is szép sikereket ér­tek el. Különösen N. Dobizs volt szerencsés. Az egyik lelőhelyen 328 gramm aranyat talált. Jelentős jutalmat kapott. Nemcsak a kenyérgabona A mátészalkai járási tanács begyűjtési állandó bi­zottsága júliusban a kenyérgabona cséplése előtt meg­tartotta tapasztalatcsere értekezletét a községi begyüj- csi állandó bizottságok elnökei részvételével. Az érte­kezleten megbeszélték a cséplésen és a gabonabegyúj- tésen kívül az állatok és állati termékek begyűjté­sét is. Az állandó bizottságok elnökei hazatérve a ta­pasztalatcsere értekezletről, nagy lelkesedéssel fogtak a munkához. Ez meglátszik a járás eddigi eredményén is. A járás a hízottsertés II. negyedévi ,,B'’ tervét jú­lius 31-ig 98 százalékban, szerződött és szabad tériét 97.8 százalékban, vágómarha ,.B" tervét 79.5 százalék­ban teljesítette. 8-án 65 mázsa vágómarhát vették át az Állatforgalmi Vállalat dolgozói. A hízottser lés harmadik negyedévi ..B" tervét eddig már 8 község teljesítette, köztük Kántorjáncsi 108, Hodász 107, Mátészalka 103, Szamosszeg 108, Vál- laj 128, Szamosszeg a szerződött szabad tervét b 127 százalékra, Mátészalka 105, Nagyecsed 111 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévi tojás tervet 101.5 százalékra teljesítették. 17 község már július 31-ig elérte a 100 százalékot, de a többi község is teljesítette az esedé­kest. Baromfi .tervét a járás 93.3 százalékra teljesí­tette. Tejből 88 százalékra áll a tervteljesítés, a járás egyetlen községe sincs elmaradva. Szentesi Miklósáé vb. elnökhelyettes. „Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre!6* 36 vagon gabona gyűlt be Nyírkáián Tóth János, a nyírkátai tanacs vb. titkára arról adott hirt, hogy községe a begyűjtésben sereghajtó volt, de most sokat javí­tott munkáján. Kényszerintézkedések nél­kül eddig több, mint 20 va­gon kenyérgabonát, 16 va­gon B-gabonát és 40 má­zsa sertést adtak át. (A cséplés előtti hónapokban havonta legfeljebb 10—12 mázsa sertés került be­adásra.) Az É-gabonát is szívesen adják cl az ál­lamnak, mert jó árat kap­nak érte. Ebben élen jár Újvári János 41, Fencsik Miklós 24, Gáli József 21 mázsa gabona eladásával. Nyírmadán befejezték a gabona begyűjtését Ifj. Csonka István Nyír- madáról írott levelében többek között erről dicsek­szik: „Nyírmada a kenyér- gabona beadásában nagyon szép sikereket ért el. A be­gyűjtésben megbízott még a cséplés megindulása előtt felkereste a termelőket és feleslegeik 80 százalékára kötött velük szerződést. A cséplés megindulásával pár­huzamosan haladt a be­adás és a gabona elszállí­tása is. A hónap közepére mind a cséplés, mind a .be­adás zökkenné nélkül befe­jeződött.” Káliósemjén: 80 százalék Lázár Andor kállósemjéni tcrményforgalmi telepveze­tő hosszú levélben számolt be a község begyűjtési hely­zetéről. Néhány adat a le­vélből: „Községünkben a mai napig (aug. 12.) 80 szá­zalékig van elcsépclve a gabona. Ennek megfelelően a begyűjtési tervet is 80 százalékban teljesítették a dolgozó parasztok. Minden­ki erőszakolás nélkül 24 óra alatt teljesítette kötele­zettségét, amint elcsépelt. Sem hátralékos, sem olyan termelő nincsen a község­ben, akitől transzferálás útján kellett volna elhozni a terményt. Terményük fe­leslegének 80 százalékát is szívesen ajánlották fel az államnak. Katona Gábor középparaszt 31.30 maffia búzát és rozsot adott át áz államnak. Ebből 22.66 má­zsát feleslegéből szerződés-1 re adott el, amelyért egy híján 6000 forintot kapott. Számos hasonló példa van még a községben. Kéken befejeződön a cséplés A nyíregyházi járáshoz tartozó Kék községben már az elmúlt hét végén befeje­ződött a cséplés. 3 cséplő­gép dolgozott. Az a gép, amelyiknek Nagy Béla volt &z&tf einten embei baktat eicLúbea A baktai erdészet vezetőjével, egy kö­zépkorú férfivel vi­tatkozva, beszélgetve haladunk a poros, kocsikvágta úton az erdő felé. A múltkor utazás közben valaki meg­kérdezte tőlem a vo­natban: mi a foglal­kozása? Mondtam, hogy erdész vagyok. Ö! kiáltott fel az utas, milyen jó ma­gának, milyen gyö­nyörű hivatása van... Az erdész elhúzza a száját. — Pedig ha tudná... — Nem szereti a munkáját? Megvonja a vállát. — Hiszen ha... . Várni kell, amíg folytatja. Latolgatja, érdemes-e beszélni róla, hiszen már oly sokszor esett erről szó. Folytatja és pana­szolva sorolja, hogy miként öli még min­dig az erdészek ked­vét a bürokrácia, a sok papírmunka, a rengeteg kimutatás, jelentés, a zavaros és felesleges ügyvitel. — Ügyszólván ki sem juthatnak az erdé­szek az e dobe, hozzá vannak kötve az író­asztalhoz. S azt is el­mondja, hogy az egy­szerűsítési javaslataik már régen az illeté­kes helyeken hever­nek. Ügy látszik, hogy tényleg hever­nek ... Már alkonyodni kezd és az út kétol- dalán pihenő cseme­tekerti fáeskák leve­lei álmosan ringatóz­nak az esti fuvallat szárnyain. — Azt, azt néz­zék meg — élénkül fel az erdész és az egyik tábla felé mu­tat. Jávorfácskák van­nak ott csemetekerti nevelésben. — Eddig csak a mesében hal­lottam róluk, most ott látom őket eleve­nen, szép csipkézett leveleikkel. Kigyúló tekintettel magyaráz­za neveltetésük tör­ténetét a férfi. Továbbhaladunk. — Beérünk az erdőbe, áttörünk a cserjéken és már ott is va­gyunk a baktai erdő büszkeségei, a vörös tölgyek között. Kí­gyóinak a csillagok, és végtelen csend készteti arra a láto­gatót, hogy még az avart se zörgesse, s ha szól, azt is csen­desen tegye. A csend és a fák beszelhet­nek csak és az em­ber szíve nemesedik, ha meghallja szavu­kat. Milyen fenséges itt, az alkonyati er­dőben! Arra várok, hogy az erdész barátom lel­kendezni kezd a bi­rodalmúba érve és megmutat minden fát, tölgyet, fenyőt, akácot, juhart, bük- kpt. De nem. nem hallom a hangját. Rápillantok. Ott áll az egyik vöröstölgy derekának dőlve, nem szól egy szót sem, csak néz valahová, valahová a messzibe révedezve, mintha megigézte volna az erdő, mintha tündér­varázslat szállta vol­na meg a fák közölt. Mintha... mintha sze­relmes lenne! ★ Ó, ti lelketlen bü­rokraták, akik kita­láljátok a felesleges jelentéseket, statisz­tikákat, mért nem vagytok egy kis be­látással?! Mért akar­játok barátomat meg­fosztani szerelmétől — az erdőtől, az iga­zi munkától?! S. 1. a felelős vezetője, augusz­tus elsején kezdte a mun­kát. 2 napig üzemi hiba miatt állt a gép. Aug. 10-ig 1770 mázsa terményt csé­pelt el az 1070-es cséplővel. Elek Balázs 1070-es géppel július 23-án kezdte a mun­kát. 3 nap kieséssel 20 va­gon terményt vert ki a gépe. Czubók Gyula július 16-án indult. Az üzemi hi­ba ideje 1 nap. Cséplőié eredménye 30 vagon ter­mény. Gottfried Gyula, a tanács vb-elnóke. Hyíon hajócsaysrok Néhány dán gyár a női harisnyák anyagához ha­sonló nylonszerú műanyag­ból készített hajócsavaro­kat. Az ilyen hajócsavarok legnagyobb előnye az, hogy nem rozsdásodnak. így nincs szükség festésükre és tisztításukra; úszó tárgyak­ba, vagy zátonyokba ütköz­ve nem törnek. Egyelőre csak közepes tonnatartalmú hajókra, így például halász­hajókra és kikötői vontató- rozösökre alkalmaznák ilyen hajócsavarokat. A kö­zeljövőben azonban felsze­relik már őket a legnagyobb: óceánján), hajókra is»

Next

/
Thumbnails
Contents