Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-16 / 191. szám
NÉPLAP 1556 augusztus 16, csütörtök „Ä fanyabokrokban hagyományai vannak a közös munkának" 9 termelöszövethezeti mszgs'om iic«yzc!srö! tárgyait a yárosi tanács ülése Okos, nyílt vita, őszinte és bátorhangú hozzászólások jellemezték a városi fanács hétfői ülését, amelyen első napirendi pontként szerepe't , város termelőszövetkezeti mozgalmának értékelése. Mennyire érdekli dolgozóinkat, miről és hogyan tárgyal a város parlamentje — erre jellemző, hogy a 105 tanácstag közül alig réhány volt távol, azok is igazoltan. Több vendég -s részt vett az ülésen és élénken bekapcsolódott a vitába. A tanácstagok nagy figyelemmel hallgatták a végrehajtó bizottság beszámolóját. • Hiányzott az élet a beszámolóból A beszámoló — szinte egybehangzó vélemény szerint — eléggé általános • olt, hiányzott belőle a konkrét tanároi feladatok értékelése, a jövőre nézve szükséges útmutatás. „Elvi“, beszámoló volt ez, amely-, ben szerepelt néhány szokásos „konkrétum“. A beszámoló után az a vélemény alakult ki a tanácsülésen, hogy a végrehajtó bizottságnak közelebb kell kerülnie az élethez, főleg az egyénileg dolgozó paraszt tanácstagokhoz, a szövetke- -zetekhez, s még közelebb az egyénileg dolgozó parasztokhoz, a tahyabokrok lakosaihoz, akiknek a véleménye nélkül nem lehet tsz-fejlesztésről tárgyalni. Kollektív tanácsi munka szükséges — Lanyhult ez évben a tsz. fejlesztési munka — állapította meg beszámoló jában a végrehajtó bízott ság. Azt azonban mór nem tudták meg a tanácstagok: mi volt ennek az oka. Nem elemezte alaposan, mélyen azokat a hibákat, amelyen jelenleg fennállnak és gátolják Nyíregyházán is a szövetkezeti fejlesztés további sikereit. Nem a beszámolóból, hanem a hozzászólók együttes megállapításából derült ki, hogy Nyíregyháza szövetkezeteiben belterjes gazdálkodásra, jövedelme- : ző értékesítésre van szükség. A végrehajtó bizottság nem dolgozta ki javaslatait a termelésre, értékesítésre f vonatkozóan, s figyelmen kívül hagyta az agitáció sajátos módszereinek ismertetését, tanulmányozását. Tehát természetesen nem is dolgozhatta ki a konkrét tanácsi feladatokat. A végrehajtó bizottság beszámolójának tanulsága még, hogy nem szabad lebecsülni a dolgozó paraszt tanácstagokat. Nem lehet bírálni őket ak- kqr, amikor teljesen hiányzik a végrehajtó bizottság önkritikája, s a vb. nem tud elfogadható reális értékelést nyújtani. Tanulság az is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága ilyen esetekben segíthetne a beszámoló elkészítésében. Természetesen, nem szabad figyelmen kívül hagyni a végrehajtó bizottság tagjainak kollektív véleményét, a tanácstagok, a tsz-beliek és az egyénileg dolgozó parasztok véleményét sem. A beszámoló után azt kellett hinni, hogy passzív közöny lesz úrrá, amikor Sebők András tanácstag kért szót. — Szövetkezeteink lelkesek és általában erősek — mondotta. — De nekünk el kell gondolkodni azon: mi az oka, hogy nem megfele- lő a fejlesztés. A hiba fő forrása, hogy mi eddig nem éreztünk ezért felelősséget. Ez vonatkozik a végrehajtó bizottságra és a mezőgazdasági állandó bizottságra is, amely az utóbbi időben egyáltalán nem tevékenykedett. Sürgős változásra van szükség az MDP-csoport munkájában is. Több segítséget várunk a városi pártbizottságtól. Meg kell ismerni a tirpákok lelkivilágát Sokan hozzászóltak ezután és sokrétűen ecsetelték a fejlődés lehetőségeit. Bartos László Újtelek bokori iskolaigazgató a gyermekek politechnikai, a felnőttek mezőgazdasági továbbképzéséhez kérte a városi tanács segítségét. Elmondotta, hogy a tanya- bokrokban hagyományai vannak a közös munkának. „Űjtelek bokorban a Garay-ok szövetkezetben dolgoznak.“' — mondotta. — „Apáiktól, nagyapáiktól tanulták, hogy közösen vessenek és arassanak. Meg kell ismerni a tirpák ember lelkivilágát s úgy kell beszélni velük". Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanácsi dolgozók többet foglalkozzanak a ianyavilág problémáival. Gycbrószki László tanácstag bírálta a beszámolót, mert az figyelmenkívül hagyta a vb-tagok javaslatait, észrevételeit, s nem ismertette: milyen terv alapján dolgozik tovább a vb. Bírálta a megyei tanács vb-t, mert mint mondotta a város legtöbbször kiesik hatósugarából, Fokozottabb segítséget ígért a városi párt vb. részéről. Szloboda Jenő tanácstag a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok barátkozá- sának szükségességéről beszélt. Majd Kampf Sámuel hangoztatta: a szövetkezetekre vár a város zöldövezetének kialakítása. Kéri, hogy a tanács ez- irányban is befolyásolja a termelést. Benkei András az alacsonyabb mezőgazda- sági társulásokra való törekvés hiányát kifogásolta. Majd Suszla Sándor kérte: a városi tanács vb. mező- gazdasági osztálya nagyobb segítséget adjon a szövetkezeteknek, s a kereskedelmi osztály ellenőrizze, hogy a tsz-ek által termelt olcsó zöldség ne háromszoros áron jusson el a fogyasztókhoz. Vitószki István felsősimái tanácstag, egyénileg dolgozó paraszt mondotta el, hogy meg kell válogatni az agitációban résztvevőket, mert olyan „népnevelő", aki lebecsüli és félvállról kezeli az egyénileg dolgozó parasztot, nem ér el eredményt. Megemlítette, hogy a mezőgazdasági osztály tavai/ több felsősimái dolgozó kis- haszonbérleti szerződését jogtalanul bontotta fel; nem volt őszinte hozzájuk és ez bizalmatlanságot szült. — Turcsányi elvtá,rs, felsősimái tanácstag elmondotta: „nemcsak a hibákat kell ránkolvasni. Magyarázzák meg nekünk, melyek a jó módszerek, neveljenek bennünket a jobb munkára“. — Mészáros Imréné tanácstag a tsz-tagok agitációjának szükségességéről beszélt. A megyei tanács nagyobb gondot fordít ezután a tanyák lakosaira Hajdú Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese felszólalásában elmondotta, hogy a megyei tanács is sokkal nagyobb gondot fordít ezután Nyíregyházára, ezenbelül a tanyai lakosság problémáinak megoldására. (A következőkben a városfejlesztés vitájáról számolunk be.) KOPKA JÁNOS. Uráli aranyásók Hosszú szünet után ismét megkezdték az Uraiban az araaykitcrmelést. A régi tapasztalt uráli aranyásók visszatérnek eredeti szakmájukhoz. — Egész életemet a hegyekben töltöttem, nem szívesen ütök otthon — mondja az új életre kelt aranyásó szövetkezet egyik szervezője, a nyugdíjas Kuzma Ivanovios Sisov, volt bányászmester. — Az állam gondoskodik rólunk, gépeket, szerszámokat ad nekünk és egyenlő elbánásban részesít a régi szakmunkásokkal. Most majd a nyugdijam is magasabb lesz. Segítségére sietünk az államnak, hadd legyen még gazdagabb! A régi aranyásók mellett a fiatalok is arany- kitermelö szövetkezetekbe tömörülnek. Az Alek- szej Ponomarev vezette ifjúsági szövetkezet nemrég kezdte meg munkáját. Az aranyásók már eddig is szép sikereket értek el. Különösen N. Dobizs volt szerencsés. Az egyik lelőhelyen 328 gramm aranyat talált. Jelentős jutalmat kapott. Nemcsak a kenyérgabona A mátészalkai járási tanács begyűjtési állandó bizottsága júliusban a kenyérgabona cséplése előtt megtartotta tapasztalatcsere értekezletét a községi begyüj- csi állandó bizottságok elnökei részvételével. Az értekezleten megbeszélték a cséplésen és a gabonabegyúj- tésen kívül az állatok és állati termékek begyűjtését is. Az állandó bizottságok elnökei hazatérve a tapasztalatcsere értekezletről, nagy lelkesedéssel fogtak a munkához. Ez meglátszik a járás eddigi eredményén is. A járás a hízottsertés II. negyedévi ,,B'’ tervét július 31-ig 98 százalékban, szerződött és szabad tériét 97.8 százalékban, vágómarha ,.B" tervét 79.5 százalékban teljesítette. 8-án 65 mázsa vágómarhát vették át az Állatforgalmi Vállalat dolgozói. A hízottser lés harmadik negyedévi ..B" tervét eddig már 8 község teljesítette, köztük Kántorjáncsi 108, Hodász 107, Mátészalka 103, Szamosszeg 108, Vál- laj 128, Szamosszeg a szerződött szabad tervét b 127 százalékra, Mátészalka 105, Nagyecsed 111 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévi tojás tervet 101.5 százalékra teljesítették. 17 község már július 31-ig elérte a 100 százalékot, de a többi község is teljesítette az esedékest. Baromfi .tervét a járás 93.3 százalékra teljesítette. Tejből 88 százalékra áll a tervteljesítés, a járás egyetlen községe sincs elmaradva. Szentesi Miklósáé vb. elnökhelyettes. „Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre!6* 36 vagon gabona gyűlt be Nyírkáián Tóth János, a nyírkátai tanacs vb. titkára arról adott hirt, hogy községe a begyűjtésben sereghajtó volt, de most sokat javított munkáján. Kényszerintézkedések nélkül eddig több, mint 20 vagon kenyérgabonát, 16 vagon B-gabonát és 40 mázsa sertést adtak át. (A cséplés előtti hónapokban havonta legfeljebb 10—12 mázsa sertés került beadásra.) Az É-gabonát is szívesen adják cl az államnak, mert jó árat kapnak érte. Ebben élen jár Újvári János 41, Fencsik Miklós 24, Gáli József 21 mázsa gabona eladásával. Nyírmadán befejezték a gabona begyűjtését Ifj. Csonka István Nyír- madáról írott levelében többek között erről dicsekszik: „Nyírmada a kenyér- gabona beadásában nagyon szép sikereket ért el. A begyűjtésben megbízott még a cséplés megindulása előtt felkereste a termelőket és feleslegeik 80 százalékára kötött velük szerződést. A cséplés megindulásával párhuzamosan haladt a beadás és a gabona elszállítása is. A hónap közepére mind a cséplés, mind a .beadás zökkenné nélkül befejeződött.” Káliósemjén: 80 százalék Lázár Andor kállósemjéni tcrményforgalmi telepvezető hosszú levélben számolt be a község begyűjtési helyzetéről. Néhány adat a levélből: „Községünkben a mai napig (aug. 12.) 80 százalékig van elcsépclve a gabona. Ennek megfelelően a begyűjtési tervet is 80 százalékban teljesítették a dolgozó parasztok. Mindenki erőszakolás nélkül 24 óra alatt teljesítette kötelezettségét, amint elcsépelt. Sem hátralékos, sem olyan termelő nincsen a községben, akitől transzferálás útján kellett volna elhozni a terményt. Terményük feleslegének 80 százalékát is szívesen ajánlották fel az államnak. Katona Gábor középparaszt 31.30 maffia búzát és rozsot adott át áz államnak. Ebből 22.66 mázsát feleslegéből szerződés-1 re adott el, amelyért egy híján 6000 forintot kapott. Számos hasonló példa van még a községben. Kéken befejeződön a cséplés A nyíregyházi járáshoz tartozó Kék községben már az elmúlt hét végén befejeződött a cséplés. 3 cséplőgép dolgozott. Az a gép, amelyiknek Nagy Béla volt &z&tf einten embei baktat eicLúbea A baktai erdészet vezetőjével, egy középkorú férfivel vitatkozva, beszélgetve haladunk a poros, kocsikvágta úton az erdő felé. A múltkor utazás közben valaki megkérdezte tőlem a vonatban: mi a foglalkozása? Mondtam, hogy erdész vagyok. Ö! kiáltott fel az utas, milyen jó magának, milyen gyönyörű hivatása van... Az erdész elhúzza a száját. — Pedig ha tudná... — Nem szereti a munkáját? Megvonja a vállát. — Hiszen ha... . Várni kell, amíg folytatja. Latolgatja, érdemes-e beszélni róla, hiszen már oly sokszor esett erről szó. Folytatja és panaszolva sorolja, hogy miként öli még mindig az erdészek kedvét a bürokrácia, a sok papírmunka, a rengeteg kimutatás, jelentés, a zavaros és felesleges ügyvitel. — Ügyszólván ki sem juthatnak az erdészek az e dobe, hozzá vannak kötve az íróasztalhoz. S azt is elmondja, hogy az egyszerűsítési javaslataik már régen az illetékes helyeken hevernek. Ügy látszik, hogy tényleg hevernek ... Már alkonyodni kezd és az út kétol- dalán pihenő csemetekerti fáeskák levelei álmosan ringatóznak az esti fuvallat szárnyain. — Azt, azt nézzék meg — élénkül fel az erdész és az egyik tábla felé mutat. Jávorfácskák vannak ott csemetekerti nevelésben. — Eddig csak a mesében hallottam róluk, most ott látom őket elevenen, szép csipkézett leveleikkel. Kigyúló tekintettel magyarázza neveltetésük történetét a férfi. Továbbhaladunk. — Beérünk az erdőbe, áttörünk a cserjéken és már ott is vagyunk a baktai erdő büszkeségei, a vörös tölgyek között. Kígyóinak a csillagok, és végtelen csend készteti arra a látogatót, hogy még az avart se zörgesse, s ha szól, azt is csendesen tegye. A csend és a fák beszelhetnek csak és az ember szíve nemesedik, ha meghallja szavukat. Milyen fenséges itt, az alkonyati erdőben! Arra várok, hogy az erdész barátom lelkendezni kezd a birodalmúba érve és megmutat minden fát, tölgyet, fenyőt, akácot, juhart, bük- kpt. De nem. nem hallom a hangját. Rápillantok. Ott áll az egyik vöröstölgy derekának dőlve, nem szól egy szót sem, csak néz valahová, valahová a messzibe révedezve, mintha megigézte volna az erdő, mintha tündérvarázslat szállta volna meg a fák közölt. Mintha... mintha szerelmes lenne! ★ Ó, ti lelketlen bürokraták, akik kitaláljátok a felesleges jelentéseket, statisztikákat, mért nem vagytok egy kis belátással?! Mért akarjátok barátomat megfosztani szerelmétől — az erdőtől, az igazi munkától?! S. 1. a felelős vezetője, augusztus elsején kezdte a munkát. 2 napig üzemi hiba miatt állt a gép. Aug. 10-ig 1770 mázsa terményt csépelt el az 1070-es cséplővel. Elek Balázs 1070-es géppel július 23-án kezdte a munkát. 3 nap kieséssel 20 vagon terményt vert ki a gépe. Czubók Gyula július 16-án indult. Az üzemi hiba ideje 1 nap. Cséplőié eredménye 30 vagon termény. Gottfried Gyula, a tanács vb-elnóke. Hyíon hajócsaysrok Néhány dán gyár a női harisnyák anyagához hasonló nylonszerú műanyagból készített hajócsavarokat. Az ilyen hajócsavarok legnagyobb előnye az, hogy nem rozsdásodnak. így nincs szükség festésükre és tisztításukra; úszó tárgyakba, vagy zátonyokba ütközve nem törnek. Egyelőre csak közepes tonnatartalmú hajókra, így például halászhajókra és kikötői vontató- rozösökre alkalmaznák ilyen hajócsavarokat. A közeljövőben azonban felszerelik már őket a legnagyobb: óceánján), hajókra is»
