Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-02 / 179. szám
I N E P L V P HUHM T556 augusztus It csütörtök unkában a x Orsiaggynles (Folytatás az l. oldalról) az igazságszolgáltatási apparátust a párthoz Ilii, öntudatos és gerinces dolgozók százaival erősítettük meg, közöttük számos olyannal is, akiket rehabilitáltunk. Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztó lat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvény- sértés miatt felelősségrevo- nás történik. Ez alatt az idő alatt 54 államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések elkövetőit 13 ügyben katonai bíróság elé állította. Az ügyészi szervezet feladata, hogy minden erővel segítse az államvédelmi szervek munkáját. Az a munka, amelyet az újra-; szervezett és megerősített államvédelmi szervek végeznek, igen nagyjelentőségű és rendkívül felelősség- teljes. Ebben a munkájában segíti és támogatja egész népünk az államvédelmi szervek dolgozóit. Világosan kell látnunk, hogy a háborús uszítók elszenvedett kudarcaik ellenére sem tették le a fegyvert. ;Még hatályban van az Amerikai Egyesült Államok 1953 október 10-i törvénye, amely évi száz millió dollárt irányoz elő a békeszerető államok elleni aknamunkára és kémkedésre. Ezt az összeget a legutóbb 25 millióval felemelték. Az ilyen szennyes feladatra azonban egyre kevesebb a jelentkező. De még mindig akadnak olyan elvetemült elemek, akik semmit sem tanultak, mint például Sulyánszki Jenő és 14 társa, akik volt ludoyi- kás tiszt jelöltekből, hadapródokból regrutá- lódtak. Fegyvereket gyűjtöttek a magyar nép ellen. Az ítélet kiütötte kezükből a fegyvert és lesújtott rájuk. Utasszállító repülőgépünk ellen elkövetett gyalázatos merénylet is fokozott éberségre int bennünket. Ez az alavaló gaztett és annak teldícsérése az imperialista sajtó részéről újból felhívja a figyelmünket arra, hogy ellenségeink nem válogatósak. Fokozottabb éberséggel, elszántsággal kell küzdeni, hogy ártalmatlanná tegyük azokat, akik hazánk, népünk, törvényeink ellen fordultak. Az államvédelmi és igazságügyi szervek a szocialista törvényesség maradék- ' tálán megtartásával ma már valóban csak az ellenségre mérik csapásaikat. Munkájuk egyre eredményesebb. A Központi Vezetőség határozata megerősíti büntető politikánknak az utóbbi időben már kialakított helyes gyakorlatát, amikor arra szólítja fel bűnüldöző szerveinket, ügyészeinket, ■ bíróinkat, hogy államunk biztonságát és a törvényes rendet sértő súlyosabb bű: cselekmények ellen o , pontosítsák erejüket. A megtévedt dog ozók jelentéktelenebb bűncselekményeivel szemben elsősorban társadalmi úton, nevelő jellegű intézkedésekkel kell eljárni. A büntető eljárás szocialista alapelveinek. következetes érvényesítése, amit törvényeink és a K. V. határozata oly nyomatékosan megkövetelnek minden ilyen ügyben eljáró szervezetünktől, lehetővé teszi, hogy véget vessünk azoknak a súlyos törvénysértéseknek, amelyek a múltban olyan nagy károkat okoztak. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkövetőinek megfelelő üldözése, felelősségre vonása fontos állami feladat. Jó egynéhány ügy tanulsága alapján megragadom az alkalmat, hogy innen is kérő szóval forduljak a vállalatok igazgatóihoz, földművesszövetkezeteink tag. jaihoz, főleg a szövetkezeti ellenőrző bizottságok tagjaihoz, hogy még jobban vigyázzanak a felügyeletük alatt álló népvagyonra. A bűnüldöző és igazságügyi szervek komoly eredményeket értek már el a szocialista vagyon védelmében a társadalmi tulajdonban esett kár megtérítésében. Eredmények mutatkoznak a városi és a falusi lakosság, dolgozó parasztságunk vagyonának védelmezésében is. Rá kell mutatni azonban arra, hogy ezen a területen is, csakúgy, mint a társadalmi tulajdon kezelésében, sok a hanyagság. Azáltal, hogy lakosságunk között számosán sokszor őrizetlenül hagyják dolgaikat, zá- ratlanul portájukat, lakásukat, egyenesen csábítják a lopások elkövetésére az alkalmi és szokásos bűnözőket. Rendőrségünk áldozatos helytállása és munkája komoly eredményeket mutat fel a polgárok személye ellen intézett erőszakos támadások, emberölések, rablások elleni harcban. Örömmel számolhatok be az Országgyűlés előtt arról, hogy az ilyen bűncselekmények száma lényegesen kisebb a felszabadulás előtti hasonló cselekményeknél. Állampolgáraink hasonlíthatatlanul biztonságosabb körülmények között élhetnek és dobozhatnak, mint azelőtt. Az államrend elleni izgatások száma is csökkent. — Világosan elkülönítjük azokat, akik bírálattal feltárják a megmutatkozó hibákat, segítik ezeknek kijavítását, azoktól akiknek gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához, s izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesznek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadályozzák építő munkánkat. Az ilyen rosszhiszemű ellenséges elemeket természetesen bíróság élé állítjuk. Nyilvánvaló, hogy nálunk nem lehet szabadsága azoknak, akik a dolgozók érdekei ellen akarják azt felhasználni, akik pártunk, államunk, intézményeink ellen izgatnak, akik a sovinizmust, antiszemitizmust és más bur- zsoá-reakciós nézeteket terjesztenek. A bűnözés okainak vizsgálata során a rendőri és ügyészi Szervei': egyaránt sok taoasztalatra tettek r-rt ahhoz, hegy követel jék az alkoholizmus romboló jelenségei elleni általános küzdelem megerősítését. Gyakorlati munkánk során sokszor láttumc eseteket, amikor főleg a rum és pálinka mértéktelen fogyasztása nemcsak az egészséget rombolja, de bűncselekményekre is vezet. A kapitalista társadalom egyik legalávalóbb maradványát, a prostitúciót megszüntettük. De főleg nagyvárosainkban még előfordul a titkos prostitúció. A társadalom szervezett erőinek kell odahatniok, hogy több gondoskodással az ilyen jelenségeket megszüntessük. A három évi felügyeleti munka tapasztalatai azt mutatják, hogy rendőri és ügyészi szerveink nyomozati munkája egyre javul. Méltán rászolgáltak dolgozó népünk elismerésére és további bizalmára. Rendőreink évről-évre képzettebbek, tapasztaltabbak, és ennek eredménye, hogy egyre jobban becsülik őket dolgozóink. Hozzá kell tenni azonban, hogy néha, főleg a még tapasztalatlanabb rendör.ök fellépésében is akad hiba, amikor fellépésük vagy nem eléggé határozott, vagy éppen túlzott és kiváltója lesz egyes személyek meggondolatlan magatartásának. Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan panaszok, hogy a rendőrségen egyes beosztottak durva törvénysértéssel erőszakot alkalmaztak az előállítottakkal szemben. Az ügyészi felügyelet kötelessége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett személyek ellen eljárni. Katonai bíróságaink ilyen esetekben megfelelő szigorral torolják meg a törvénysértéseket. A bűnügyi munka lassúsága sajnos, gyakran oda vezet, hogy a nyomozás ideje elhúzódik. Ennek oka a létszámban, szakmai felkészültségben, technikai felszerelésben mutatkozó hiányosságok. Elhúzódnak az ügyek azért is, mert a feljelentők maguk sem nyújtanak megfelelő segítséget, sokszor későn tesznek feljelentést és ez megnehezíti a felderítő munkát. De sok a nyomozómunkában is a bürokratizmus, huzavona. Hiányzik a megfelelő ügyészi felügyelet és segítség. Jelentős mértékben javult az előzetes letartóztatás elrendelésének gyakorlata. A múlt év hasonló időszakához képest az előzetes letartóztatottak száma több, mint a felére csökkent. De a javulással még mindig nem vagyunk elégedettek. Sokszor alapos indok nélkül foganatosítanak előzetes letartóztatást, amit sablonosán a szökés veszélyével indokoltak. Ügyészeink külön figyelmet fordítanak a fiatalkorúak, a 12—18 évesek bűncselekményeire. Itt is javulás tapasztalható. Egy év leforgása alatt a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma 30 százalékkal csökkent. Elmondotta, hogy a fiatalkorúak bűnözésének csök- 1 kenlésérc legfontosabb a megelőzés. Ezen a téren már sok helyen jól működnek az ifjúságvédelmi bizottságok, amelyek számon- tartják a fiatalokat, a késői órákban hazakü.dik őket, vigyáznak, hogy züllött elemek közé ne kerüljenek stb. A megelőzés legfontosabb követelménye a 14—16 éves fiatalok munkába állítása. Hazánkban éppenúgy, mint a többi szocialista államban a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy 1932 évben 310.482 személy ellen indítottak eljárás,, viszont 1955. évben ez a szám csak 172.749-et telt ki. A büntető eljárás alá vontak száma'^még sokkal kevesebb lenne, ha maga az ügyészi szervezet nem követett volna el a múltban számos hibát. Sok esetben formális szemléletből kiindulva apró-cseprő ügyekben is bíróság elé állított dolgozókat. Erre a hibára határozottan rámutatott pártunk Politikai Bizotságának 1955. novemberi határozata, amikor elitélte ezeket a torzításokat. — A rendőri és ügyészi szervek egyaránt komoly lépéseket tettek az ilyen hibák kijavítására. Saját hibáinkon kívül még ma is sokhelyütt gátja a helyes fejlődésnek, hogy egyes gazdasági vezetőink, dolgozóink sokszor a legjelentéktelenebb ügyekben is a rendőr, illetve az ügyész beavatkozását kérik. Az ilyen feljelentések egyik oka volt, hogy törvényeink a legutóbbi időkig nem adtak lehetőséget arra, hogy a jelentéktelen ügyek társadalmi úton, a bíróság mellőzésével kerüljenek elbírálásra. E hiányosságok kiküszöbölésére a Minisztertanács és a SZOT komoly intézkedéseket tett. Módosításra került a munka törvénykönyve, a vállalatok, intézmények vezetőinek fegyelmi jogköre ki- szélesedett. Vállalataink, intézményeink vezetői munkájukban komoly támogatást kapnak a felállításra kerülő társadalmi bíróságoktól. A megtett első lépések helyenkint már komoly sikerrel jártak. A szakszervezeteknek egyik fontos feladata a társadalmi bíróságok szervezése. Az ügyészek hathatós segítséget nyújtanak e feladat megoldásához. Az országgyűlésünk mostani ülésszaka foglalkozik majd azzal a törvényjavaslattal, amely a szabálysértési bizottságok létesí ését javasolja. Anélkül, hogy a vitának elébe vágnék, felhívom a Tisztelt Ország- gyűlés figyelmét a törvényjavaslat jelentőségére. A szabálysértési bizottságok lehetővé fogják tenni, hogy főleg falun, a dolgozókat sokszor bosszantó kisebb kárt okozó 'ügyek elintézése a leggyorsabban megtörténjen. Ezek az intézkedések lényegesen hozzájárulnak a törvényesség megszilárdulásához, a bíróságok elé kerülő ügyek csökkentéséhez. Az eredmények máris mutatkoznak. A vádlottak száma fokozatosan és erőteljesen csökken. Et év második negyedévében a vádlottak száma 17.549 volt, az előbbi év azonos időszakában 32,535-tei szemben. Azáltal, hogy megszűnnek azok a bírósági ügyek, amelyekoen — mint mondják — ágyúval lőtték a ve.ebet, meggyorsul és jobb lesz a Diróságok munkája is, Az ügyészi szer vezetet a bíróságok munkájának törvényessége tekintetében is feiügyeteu jog illeti. Bíróságaink a munkás- osztály és szövetségese, a dolgozó parasztság hatalmát, állami, társadalmi és gazdasági rendjét védik. A burzsoázia szószólói — érthető okokból — élesen támadják bíróságainkat, a nép bíróságait es azzal vádolják, hogy nem az igazságot keresik. Mi visszautasítjuk az ilj’en rágalmakat. Szocialista bíróságaink függőkének és kizárólag csak a törvénynek vannak alárendelve. A szocialista bíróságok, a nép bíróságai és senkit sem ítélnek el pusztán osztályhelyzete miatt. Az osztályellenség, ha nem vét törvényeink ellen és eleget tesz az állam iránti kötelezettségeinek, pusztán osztályhelyzete miatt nem kerülhet bíróság elé. Bíráskodásunk mélyen demokratikus jellege viszont megköveteli, hogy az ügy elbírálásánál mindenkor figyelembe vegyük azokat a körülményeset, amelyek arra mutatnak, hogy a büntetés ártó, szándéka éppen osztályhelyzetéből, a dolgozók társadalmi rendjének gyűlöletéből fakad. Világosan rá kell mutat- nynk arra is, hogy bíróságaink nem mindenkor tartottak lépést társadalmunk fejlődésével. Pártunk Poi; tikai Bizottságának 1955. novemberi határozata megállapította, hogy túlsók olyan, alapjában véve rendesen dolgozó embert ítéltek el a törvény merev felfogásával börtönbüntetésre, akikkel szemben nem börtönt, hanem más, elsősorban nevelőjellegű, a szocialista humanizmus szellemének megfelelőbb intézkedéseket kelle'.t volna alkalmazni: Ennek okait megtalálhatjuk azokban a hibákban, amelyeket a KV júliusi ülése feltárt és abban a merev tájékoztatási rend szerben, amely bíróságainkat ilyen útra irányította. Komoly mulasztást követtünk el mi, ügyészek is A Politikai Bizottság 1955. novemberi határozi- ta alapján felülvizsgáltuk a közönséges bűncselekményekre meghozott ítéleteket. Javaslatunkra három- százkilencven elítélt kegyelmet kapott, míg nyolcezerötszáz személyt ügyük felülvizsgálása után feltételesen szabadlábra helyeztettünk. Azoknak az ítéleteit is felülvizsgáltuk, akiket még nem hívtak te börtönbüntetésük megkezdésére. Ennek során több mint 12.000 személy börtön- büntetését nevelő jellegű büntetésre változtattuk. Fejlődésünk nagy eredményeink, közbiztonságunk jelentős megsz'lár- dulásának arra kell irányítania bíróságainkat, hogy állandóan figyelemmel kísérjék az életet és a törvény keretén belül ne mechanikusan alkalmazzák a törvény / rendelkezéseit. Ezen az úton meg kell; javulnia népi ülnökeink' tevékenységének, akik a hivatásos bírákkal egyenjogú bírákként Ítélkeznek.- A múltban sok esetben a puszta beismerés túlkoti jelentőségét nyert. Le kell szögeznünk, hogy a beismerés egy bizonyíték c sít-- pán, amelyet a bíróság mint minden más bizonyítékot,. a perben felmerült minden adatot összefüggésében szabadon mérlege'. Az igazság kiderítésében nagy jelentősége van a . védelemnek, a védelem szabadságának. A védelemhez! való jog érdemben illeti meg minden bíróság elé"; állított személyt. Meg ke l! állapítanunk, hogy sokszor! nem vettük kellőleg figyc-*- lembe a szocialista igazságszolgáltatás eme alapvető követelményét. A védői jogqk korlátozása törvénysértés és hátrányára van az igazságszolgáltatásnak. A védők jogait, amelyeket a büntető perrendtartás tö: - vényben biztosít, minden, nyomozó, ügyész és bíró a legpontosabban köteles fisz- leletben tartani valamennyi büntetőügyben. A törvé-j' nyesség érvényesülése érdekében a vádképviselet mellett biztosítani Ítéli vádlott jogait éppen úgy, mint az ügyben fellépő védő minden törvényadta jogát. Az igazságszolgáltnt.á s,... törvényességének nagvfon- . tosságú biztosítéka a tár.-., gyalás nyilvánossága és az .. így is érvényesülő .társa- ; dalmi ellenőrzés. Ezzel a lehetőséggel sem éltünk rnégi teljes mértékben.. ...... A bíróságok által .kiszabott börtönbüntetések vég- ' rehajtásában az ügyészi felügyelet hároméves ta- . pasztalatai alapján ugyancsak fejlődésről adhálokr- számot. Társadalmi rendszerünk. megerősödése, a köz bizton , ság megszilárdulása, vala,- mint büntetőpolitikánk. szektáns gyakorlatának fel- , számolása azt eredményez-; te, hogy a bebörtönzöl.tek; -y száma állandóan csökken. , 1955 november elején 37.927. ■ 1956 március elsején 27.838. július 10-én pedig 22.032 volt a bebörtönzöttek szá- = ma. Túlnyomó többségüket ! közönséges bűneselekmé-' nyékért ítélték el. Megteremtettük a leitete- ’ les. szabadonbocsálás széles törvényi lehetőségét. Ezzel - azonban a büntetés végre- 5 hajtási szervek nem éltek megfelelően. Az ügyészség ezt a hibás gyakorlatot, í megszüntette és ennek -. eredményeként már ez év május és június havában 1.222 elítélt feltételes sza- . badságra bocsátását kezde- - ményeztük. A börtönbüntetésnek nálunk nem a megtorlás a célja, hanem elsősorban a nevelés. Börtöneink legfontosabb nevelőeszköze a munka. Ennek biztosítására főleg a minisztériumoktól lényegesen több támogatást kell kapnunk. A letartóztatottak munkájukért fizetést kapnak és ebből gondoskodhat-, nak családjukról is. (Folytatása a 3, ollalon) 9 i
