Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-15 / 190. szám

'T)iInq p n’-tfin f jn t pgypsüljetek SZABOLCS­SZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 190. szám AHA 50 FILLÉR 1956. augusztus 15, szerda November 7-re megjelenik a Szabolcs-Szatmári Szemle első száma (2. oldal) Göröngyük s tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala TSZ-ben (5. oldal) Tiszta város, tiszta falu — jó egészség Egy város -vagy falu külső képe rendszerint híven tükrözi a helyi vezetés színvonalát, kulturáltságát és a lakosok kulturáltságát is. De nemcsak erről van szó. A tisztaság nem egyszerűen a külső ruha képét je­lenti, hanem fontos egészségügyi kérdés is. A tiszta városban és faluban nehezebb dolga van a baktériumok, baciliusok, vírusok hadának, a ragálynak, a betegség­nek. míg az elhanyagolt, piszkos utcák, udvarok való­ságos melegágyai a fertőző nyavalyáknak. Nagyon fon­tos tehát a tisztaság. Falvainkban egyre nagyobb gondot fordítanak a helyi vezetők és lakosok az utcák, udvarok, lakások tisztántartására. Nagyecseden például hagyományos szép szokás, hogy vasárnaponként nemcsak felseprik, de még fel is gereblyézik az utcákat és így nemcsak tiszták azok. hanem a szó szoros értelmében szépek is. Számos községben seregestől ültetik a fákat, csemeté­ket. A tisztaság azonban még nem mindenütt egyed­uralkodó. Helyi tanácsainknak sokkal nagyobb gondot kell fordítani a csatornázásra, a lefolyók karbantartá­sára, az utcák tisztaságára, boltok, elárusító helyek, piacok higiéniájára. A népfront bizottság mellett mű­ködő nőbizottságok az egészségügyi állandó bizottsá­gokkal karöltve többet tehetnének az egészségügyi felvilágosítás érdekében. Feltétlenül szükségesek a rend­szeres előadások, amelyek legalkalmasabb előadói or­vosok, gyógyszerészek, pedagógusok. Külön kell szólni városunk, Nyíregyháza tisztasá­gáról. A nyíregyházi városi tanács és annak végrehajtó bizottsága kétségkívül sokat tesz azért, hogy Nyíregy­háza tiszta város legyen. Nincs könnyű dolga, hiszen a nyíregyháziak terhes örökségként egy közművek nél­küli várost kaptak a múlt rendszertől. Sem csatorna- hálózat, sem vízvezeték nincs. Ugyanakkor sok még a földes, kövezetlen utca a város belterületén is — me­zőgazdasági város lévén, kocsik, szekerek, állatok ez­rei piszkítják naponta az utakat. Népi államunk segítségével az idén megkezdődött a város csatornázása, a városi tanács végrehajtó bi­zottsága a parkosítással, új szemétgyűjtők elhelyezésé­vel, locsolással igyekszik tisztán tartani Nyíregyházát. Mindez azonban kevés. Egyrészt több állami segítségre lenne szükség, mert Nyíregyháza viszonylag elmaradt az ország többi városának fejlődése mögött nemcsak a közművesítés terén, hanem az utcák kövezése, rendbe­hozása, az egészségügyi berendezések, épületek mo­dernizálása terén is. Fontos és sürgős lenne a bujtosi agyaggödrökben összegyűlt egészségtelen vadvizek, az alvégesi nyitott, büzhödt vizű csatornák, árkok eltün­tetése. Másrészt a helyi vezetőknek is több lelemé­nyességgel, kezdeményezőbben kellene javítani a tisz­tasági helyzeten. Vajon kik tehetnek arról, hogy a város utcái, járdái állandóan szemetesek? A kor­mány ezeket nem fogja sepertetni. Persze nemcsak a város vezetői, hanem a különböző üzletek, vállalatok vezetői is felelősek. Különösen a nagykereskedelmi vállalatok, — élenjárva a Vasnagykereskedelmi Válla­lat — jeleskednek a szemetelésben. Általában a Vá­rosgazdálkodási Vállalat feladata a tisztaság és rend fenntartása. Sajnos ,ennél a vállalatnál egyetlen olyan műszaki, vagy egészségügyi szakember, mérnök sem dolgozik, aki hozzáértőbben tudna cselekedni. Mért nem öntözik a nyíregyházi utcákat például olyan idő­ben, amikor a nedvesség nem szárad fel rögtön, vagy mért nem locsolnak olajkeverékkel, amely letapasztja a port? A tisztaságért felelősek a lakosok is. De itt első­sorban újra a városi vezetőket kell hibáztatnunk, mert nem szervezik meg a társadalmi munkát sem a par­kosítás, sem az utcák tisztántartása érdekében. Pedig a dolgozók, a város polgárai szívesen segítenének! A Tejipari Vállalat, a kenyérgyár, kórház, Húsipari Vál­lalat, a református esperesi hivatal és sok-sok magán­lakás előtt valóságos kiskertek vannak a járda és az úttest között. Vajon kik tehetnek arrql, hogy a „Vi­rágos, fás, tiszta Nyíregyházá”-mozgalom nem vált általános városi mozgalommá Nyíregyházán? Nyilván­valóan a vezetők, a tanácstagok — a kerületi és üzemi pártszervezetek. A Mártírok tere környékének lakói például felajánlották a városi tanács végrehajtó bizottságának, hogy társadalmi úton parkot, gyermek- játszóteret létesítenek. Ehhez semmi segítséget sem adott eddig a vb., pedig a titkára éppenséggel annak a kerületnek a tanácstagja. Nyíregyháza és a megye arról híres, hogy itt min­dig fúj a szél. Jó lenne, ha ez a híres nyíri szél mi­nél kevesebb port. szemetet, hulladékot keverne az ut­cákon. Ez rajtunk, mindnyájunkon múlik, , 11 | I Augusztus 19-én | | nagygyűlés lesz J Nyíregyházán ! I Augusztus 19-én i Nyíregyházán az ál- 1 ,; lomás melletti Petőfi I ■ téren 10 órai kezdettel : nagygyűlés lesz, amely­nek előadója Kristóf ' ; István elvtárs, a Köz- , : ponti Vezetőség tagja, II az Elnöki Tanács tit- 1 ; kára. Nyíregyháza dől- | 1 gozóin kívül több ez- I ren jönnek a tiszalöki, 1 ■ nagykállói és nyíregy- i S házi járásokból is. *» *•+ «^» Budapestre érkezett az ENSZ főtitkárának ügyvezető helyettese Andrew W. Cordier, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete főtitkárának ügyvezető helyettese kedden délelőtt rövid látogatásra Buda­pestre érkezett. Andrew W. Cordier a repülőtéren elmondotta a sajtó képviselőinek: rövid látogatása során megbeszé­léseket folytat a külügy­minisztérium vezetőivel Magyarország ENSZ-tagsá- gávai kapcsolatos kérdések­ről, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének előkészületeiről. Teljesítették Jelajánlásukat A nyíregyházi Útfenn­tartó Vállalat mátészalkai önelszámoló egységének dolgozói már teljesítették az Alkotmány ünnepére tett felajánlásukat. Megfogad­ták, hogy a Debrecen—Vá- sárosnaményi utat július 31-ig befejezik. Megalakult az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja Augusztus 14-én megala­kult az országgyűlési kép­viselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja. Az alaku­ló ülésen részt vett Darvas József népművelési minisz­ter, országgyűlési képviselő és meghívták Hajdú Sán­dort, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács elnökhelyet­tesét is. A képviselők meg­beszélték az országgyűlés legutóbbi üléséből adódó feladatokat és megegyeztek A bolgár nagykövet bemutatkozó látogatása az MDP Központi Vezetősége első titkáránál Krasztjo Sztojcsev a Bol­gár Népköztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te, augusztus- 14-én bemu­tatkozó látogatást tett Gerő elvtársnál, az MDP Központi Vezetősége első titkáránál. A barátság jegyében Holland hadihajók baráti látogatásra Leningrádba érkeztek. A felvételen a holland hadihajók a Néván láthatók. abban, hogy minden hónap­ban egyszer találkoznak a Hazafias Népfront megyei irodájában és beszámolnak tapasztalataikról. Ugyan­csak összejönnek az ország- gyűlések megkezdése előtti napokban is, hogy közösen vitassák meg a megye sajá­tos problémáját, esetleges interpellációs kérdéseket; átmenetileg is, az új válasz­tásokig, megoldják a képvi­selők területi beosztását. Nyolcvanegy üzemet tüntettek ki a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége az 1956 első félévében el­ért eredmények alap­ján 81 üzemet tüntetett ki a nagy dicsőséget jelentő vörös vándor- zászlóval. Ezzel együtt jj a kitüntetett vállala­tok összesen 1,993.000 forint jutalomban is részesültek. A Minisztertanács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját kapta meg többek között me­gyénkből is a Nyír­egyházi Pályafenntar­tási Főnökség és a Keletmagyarországi Faipari Vállalat, Hírek a termelőszövetkezetekből Mindkét út korszerűsíté­sét határidőre teljesítették az útépítők. Munkájuk nyo­mán könnyebb lett a köz­lekedés és két korszerű út­tal bővült megyénk útháló­zata. A Hazafias Népfront Nő­tanácsa a mezőgazdasági kiállítás főbejárata közelé­ben gyermekgondozó he­lyet állít fel, ahol a kis­gyermekkel érkező látoga­tók, amíg a kiállítást meg­tekintik, kicsinyeiket védő­nők és óvónők gond jav a bízhatják. A Magyar Divatcsarnok a kiállítás vásári részében valóságos fiókáruházat léte­sít, ahol sok meglepetés várja majd a fővárosi és a vidéki vásárlókat. Itt áru­sítják először a mezőgazda­ságban is jól használható Dongó kismotort, továbbá többféle importált tiszta­gyapjú szöveteket és sok más árucikket, Termelőszövetkezeti leve­lezőink leginkább arról ad­nak hírt, hogy milyen ered­ményeket értek el a gabo­natermelés terén. Az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás tartama alatt — szeptember 2 és 16 kö­zött — a magyar televízió naponta négy ízben sugároz televíziós műsort. # Az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás rendezősége közli, hogy a kiállításra feljövő vidéki látogatók számára a szállásjegyeket augusztus 15-től árusítják. Személyenként 10 forintos szállásjegyek az IBUSZ ki- rendeltségeinél igényelhe­tők. Tanulók és főiskolai hallgatók személyenkint 5 forintos szállásjegyeket igé­nyelhetnek a megyei taná­csok oktatási osztályán. Szováti Gusztáv, a ho- dászi Úttörő TSZ-ből mél­tán dicsekszik eredmé­nyükkel. Búzából 12 és fél mázsás átlagtermést értek el. A rozs cséplése a levéi megírásakor még tartott, de abból is szép eredmé­nyek mutatkoznak. A búza cséplése után első volt a kötelezettségek teljesítése, majd a vetőmagot tették félre. Az így maradó meny- nyiségből 5 kiló körül jut egy-egy munkaegységre. Ennek most előlegként 60 százalékát osztják ki. Be­számol arról is, hogy mi­ként gondoskodnak az álla­tok téli takarmányáról. Többek között 400 köbmé­ter silót készítenek csala- mádéból. A kállósemjéni Űj Elet TSZ munkájáról Belicza István elvtárs küld tudósí­tást. Berki János volt 5 holdas dolgozó paraszt a ta­vaszon lépett az Űj Élet tagjai közé. Eddig harmad- magával 434 munkaegysé­get teljesített. Kenyérgabo­nából 20 mázsán felül visz­nek haza. Az 5 hold föld­jén az összes termése nem volt annyi, mint most a tiszta keresete. A kukoricá­jukon is 2-3 cső van egy-» egy száron. Nem bánta meg Berki János, hogy szö­vetkezeti tag lett. A jékei Szabad Föld Ter­melőszövetkezet rozsból 3 mázsával csépelt többet holdanként, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok — írja levelében Stránszky György levelező. Ma már a tejhozamukkal sem valla­nak szégyent. A fejési átla­guk 8.8 liter, ezért a jó eredményért Banga Sándor tehenész érdemel dicsére­tet. Az 1956-a előírt 3 száza* lékos terméshozam emelé­sét tulteijesitei'ék a tuzséri Béke TSZ tagjai is. Búzá­ból 9.60 mázsát, rozsból 10.90 mázsa átlagtermést takarítottak be. A tagság egész évi kenyere meg van, egyesek a munkaegységre kapott gabonából sicrző- désre adtak is el az állam­nak. A kapásból is hasonló szép eredményeket érnek el, különösen a gyümölcsö­sük ígér rekord termést.-1 Július 15-ig 17.60 forintot osztottak ki munkaegység génként, ami még nem volt! egy évben sem eddig — ír-J ja levelében Katkó Gyula' tsz. elnök. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás hírei

Next

/
Thumbnails
Contents