Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-12 / 188. szám

1956 augusztus 12, vasár nan NÉPLAP rDíLa (r iku i le D ele k Qloemforuein híres egye­■*-* lemén sokezer délafri­kai diák tanul. Itt tanít dr. Louis Bök egyetemi ta­nár is, a természettudomá­nyok doktora. Szenvedélyes természetbúvár, és szabad­idejében szenvedélyes bé­lyeggyűjtő is. 8 éve bará­tom és cseretársam dr. Louis Bök. Nemcsak leve­lei, fényképei, képeslapjai és a küldött délafrikai bé­lyegei Különlegesek és tg- aclikusak, de már megis­merkedésünk is egészen különös módon történt. 1948-ban bélyeggyűjtő cseretársakat Kerestem szerte a nagyvilágban. — Külföldi címeim nem lé­vén, elővettem az 5 világ­rész térképeit, kiválasztot­tam a legegzotikusabb or­szágokat, ahol a legritkább és legszebb bélyegeket ad­ták ki, s megcímeztem le­veleimet angol vagy fran­cia nyelven a következő módon: Bármelyik diák­kollégiumnak, egy bélyeg­gyűjtő kezeihez. Egy ilyen levelem megérkezett Bloem- fonteinbe, ahol a postás azt egy egyetemi kollé­giumnak továbbította. A levelet dr. Louis Bök, a kollégium felügyelő tanára bontotta fel és ő maga is bélyeggyűjtő lévén, azon­nal válaszolt csereajánla­tomra. így indult meg kö­zöttünk az immár 8 éve tartó baráti levelezés. „Kedves Barátom, — írja egyik levelében — számta­lan kérdése közül nem is tudom, hogy melyikre vá­laszoljak először. írjak az élétemről, a munkámról, Délafrika bélyegeiről vagy magáról Délafrikáról? Talán kezdjük beszámo­lómat Délafrika bélyegei­vel. A Délafrikai Unió első bélyege, amely V. György királyt ábrázolja, 1910-ben jelent meg. 1910. előtt Fokföld, Natal, Orange és Transvaal önállóan adták ki bélyegeiket. Az unió bé­lyegei igen változatosak és kifejezőek, ezért keresi őket minden bélyeggyűjtő szerte a világon. Az 1926— 28-ban kibocsátott soroza­tokon megtalálhatjuk Dél­afrika legnagyobb városai legszebb épületeinek, a leg­szebb délafrikai tájaknak, a jellegzetes afrikai vadálla­toknak ábráit. Több bé­lyegsorozattal állított az unió emléket Délafrika első pionírjainak, akik több mint egy évszázaddal ez­előtt meghódították ezt a hatalmas földterületet. Az 1938-as sor a hős búr pio­níroknak állít emléket, akik 1838-ban hódították meg Orange és Transvaal közársaságok területét. A háborús évek katona sorai után 1945-ben megjelent a fasizmus felett aratott győ­zelem emléksorozata, mely­nek 3 pennys bélyege ta­lán a legszebb délafrikai bélyeg: egy férfit és egy nőt ábrázol ,akik az éger. megjelenő békecsillagot fi­gyelik. Mi délafriKaiak reméljük, hogy ezt a béke- csillagot többé sohasem fogja elhomályosítani a háború gyűlöletes sötét felhője. Az unió legközkedveltebb bélyegei azonban nem a pionír emléksorczatok, sem nem a királyi család tag­jait ábrázoló sorozatok, ha­nem az 1954-ben kibocsá­tott 14 értékből álló szín­pompás vadállat sorozat, amelyen eredeti színeiben láthatjuk Délafrika vala­mennyi közismert vadálla­tát. Ennyit Délafrika bé­lyegeiről. Legközelebbi le­velemben megpróbálok be­számolni önnek — ha ez önt nem fogja untatni — éjietemről, munkámról, az itteni életről és mindarról az egzotikus furcsaságró', ami gondolom, hogy egy európai embert érdekel­het.” Dr. Horváth Sándor. Egyetem Bloemfonteinbcn. Tájékoztatjuk a nyíregyházi közvéleményt: Mi van a gyógyforrással? „Düledező kéményű, bent még ízléstelenebb, ócska épület” — ez a nyíregy­házi gőzfürdőről szóló álta­lános vélemény. Nyáron nem tart nyitva, szünetel az üzem és helyette a sós­tói strandfürdő szolgálná a türdözők igényeit. Műkö­dik a kis kádfürdő is, amely előtt kora reggeltől késő estig hosszú sorok kí­gyóznak — fürdésre várva. Fürdőjegy van bőven, — kád annál kevesebb, s aki bátor, inkább megkeresi a strandot, amelynek vize sokszor hasonlít bármely kacsaúsztatóhoz, minden­hez, csak kultúrált fürdőé­hez nem. A víz szélét sű­rűn benőtte a nád, ame­lyet nem tudni mi okból, nem vágat ki onnét a vá­rosgazdálkodási , vállalat. (Nevetséges, hogy nádvá­gási tilalomra hivatkoz­nak.) Nem csoda tehát, ha megkopott a Sóstó hírneve, s csak igazi forró nyári napokon — főleg vasárnap keresik fel ezt a helyet a nyíregyháziak. Akkor sem fürdés, hanem inkább ki­rándulás céljából a több­százholdas erdőben és a szép parkban. Aki fürödni akar, az családjával együtt felpakol a két-három he. tenként induló szoboszlói IBUSZ-vonatra és 140 ki­lométert utazik egy kiadós fürdőzésért. Ezekután jogosan várják a nyíregyháziak, hogy jó fürdőjük legyen. Volt nagy öröm, amikor 1954 áprilisában olaj­fúrás közben 62 fokos víz tört fel a Kallói úti MÄV állomás men­tén 2200 méter mély­ről. Először 300 köbméternyi sós, jódos, fluoros és bró- mos vizet kaptunk, — ál­lapította meg a közegész­ségügyi és a földtani inté­zet vegyielemzés alapján. A feltörő víz -akadályozta a további olajkutatást, ezért a béléscsövet perforálták, s a víz nagy része a föld alatt szóródott szét. (Saj­nos, akkor a városi tanács végrehajtó bizottsága nem állt hivatása magaslatán.) Azóta két év telt el. A megyei tanács, a Város és Községgazdálkodási Minisz­térium rendeletére elren­delte a lezárt fúrólyuk ki­takarítását, Július közepén kompresszor kezdett dol­gozni a kútnál és percen­ként 270 liter 44 fokos vi­zet termelt, amelyről az a vélemény, hogy erősebb, mint a hajdú- szoboszlói gyógyvíz es alkalmas „Szabolcsi gyógyvíz” készítésére is. A kompresszorozás idején sokan fürödtek e forrás vízében. A nyíregyháziak és a távolabbi vidékekről valók véleménye szerint a víz igen hatásos, gyó­gyító. Most pedig ... az em­berek tovább f űrödnek a kompresszor húzta víz kis tócsájában, amely napok múlva kiapad. Kellene a fürdő — mondják, követe­lik a dolgozók. Megkér­deztük az illetékeseket: mit terveznek a gyógyfor­rásra vonatkozóan. Első utunk a városi tanács vég­rehajtó bizottságához veze­tett. Botrágyi Zoltán vb- elnök panaszkodik: „Semmi közünk nincs a kúthoz — bár az Nyíregy­házáé. Mi szóltunk a me­gyei tanács vto-nek, h~gy adjon 300 ezer forintot, amivel feltárhatjuk: meny­nyi vizet kaphatunk, meny­SZELLEMIDÉZÉS A szellem halk suhogás­sal végiglibegett a városi tanácsházán és megállt a 48-as szoba előtt. Két rö­videt köhintett, kopogta­tásra görbítette ujjait, majd meggondolta magát és egyszerűen _ beszivár­gott a kulcslyukon — ahogy ezt egy jólnevelt szellemtől el is várja az ember. — Hu-hu! Itt vagyok — szólalt meg síri hangon és megállt az íróasztal előtt. — H-nét keresem. A megszóllitott kezében megállt a toll. Meglepő­dött. Mit keres itt ez a szellem, amikor ö meg­' l| ' Egy csodálatos', i óra J. Ulsen dán órás i : 45 esztendőt áldozott i. életéből egy különle­ges óra megszerkesz- ; tésére. I i A dán mester órája több mint 14 ezer al- i ; katrészből áll. Egyes , fogaskerekek olyan | lassan forognak, hogy i mozgásuk megfigyelő- ; , i séhez sok évtizedre i lenne szükség. (Az I egyik áttételi kerék I; i 25.700 esztendő alatt l tesz meg egy teljes i : fordulatot. Erre a hi- 1: hetetlennek tetsző las- ; I' sú forgásra azért van l I szükség, hogy az óra : , I: mutatni tudja az égi (' pólus eltolódását. 1 : Szilveszter éjszaká­1! ján, amikor tizenket- i ’ tőt üt az óra, egy la- i pon megjelennek az új ; esztendő összes nap- i ’ jainak dátumai. A kü- 1 I lönös órában 6 perc :, 1: alatt 570 ezer művelet ; I' megy végbe. ’1 Az óra annyira pon- , 1; tosan jár, hogy egy ; I másodpercnyi eltérés 1 ; csak 750 esztendő alatt i II halmozódhat fel. nyi időre és hány fokosat. Ezután a megyei vkg. osz­tály átvette tőlünk a kez­deményezést s megkezdték a kompresszorozást. De ez kevés. A Geofizikai Intézet műszerkocsijára volna szükség, hogy megálla­pítsuk : érdemes-e ezen a helyen fürdőt építeni, enélkül egy lépést sem me­hetünk előre. Ha ez meg­lenne, csak az anyagra kellene pénz, talán még arra sem, mert a város minden dolgozója jönne se­gíteni, ezt tudjuk. Mi több­ször voltunk a Geofizikai Intézetnél, ígérték a gépet, de nem jön. Nézzük meg hát, mi a véleménye a forrás jelen­legi felelősének, Kotolics Jánosnak, a megyei vkg. osztály vezetőjének. „Az elmúlt héten fenn voltunk Pesten. Nagyon szeretnénk egy új Szcbosz- lót. A műszerkocsit várjuk, amely választ ad kéte­lyeinkre s utána kezdhet­jük a munkát. (Ügy mond­ja: azért vették kezükbe az ügyet, mert a városi ta­nács elaludt.) Ha a gyógyforrásról negatív lesz a geoló­gusok véleménye, ak­kor a Sóstón kezdjük meg a fúrást. mondta odakinn, hogy ne engedjenek be hozzá sen­kit? De ha már itt van, csak nem dobhatja ki. Hellyel, cigarettával kí­nálta. — Köszönöm — mond­ta a jövevény. — Jólesik a pihenés. Holt fáradt va­gyok. A cigarettát azonban nem fogadta el. — Nem való az nekem, kérem — mondta. — Meg­öregedtem és dohányzás nélkül. Most szokjak rá éppen, amikor már öt éve meghaltam? — Bizony, bizony, hogy telik az idő — bólogatott a hivatalnok is. Csak még mindig nem tudta hova tenni az idegent. Az vi­szont nem váratott soká­ig magára és bemutatko­zott: — Az Űj utcából jöt­tem. N-né vagyok. — Csak ilyen röviden? — Maguktól szoktam meg. Itt is az a divat, hogy csak H-nét írnak a hivatalos papírokra. — És mi járatban van? — Én kérem meg va­gyok idézve. Szellemidézés -ez, vagy hogy is hívják, — Milyen ügyben? — Hát nem emlékszik? Évek óta kapom a tanács tói a meghívókat a föld- rendezés dolgában. Nem akartam jönni, csak már nagyon zaklattak. Az én földem egyébként nagyon1 jól el van rendezve. Egy méter széles, kettő hosszú. Igazán meg vagyok vele elégedve. — De azért mégis el kellene rendezni azt á ré-, gi ügyet. Mutassa csak azt az idézést! — Tessék. — Valóban ide szól. Tértivevényes. Elhozta a gazdakönyvet? — Nem, kérem. Ami­kor leváltottak az élők sorából és kineveztek a holt lelkekhez, nem vit­tem magammal irataimat; — Az baj, nagy baji' Bármennyire is sajnálom, nem intézhetjük el az ügyet. Keresse meg vala­hol azt a gazdakönyvet ési jöjjön vissza pár hét múl­va. Majd küldök egy idé­zést. (k) Keresztre] t vény 1 ,2 |3 |4 — |7 I8 9 10 11 12 13 n 14 15 ■ 16 17 m 18 m 19 m 20 21 ■ 22 1 ft 23 »I24 25 m 26 27 m 28 |29 » 30 31 S3 32 33 J34 35 36 37 Hl38 m 39 ■ 40 41 M H12 43 ■ 44 45 47 1 1 1“ 49 P ■ 51 53 ■ 54 M 55 VÍZSZINTES: 13. Egy vidék vagy korszak állatvilága —- né­velővel. — 14. írjuk le ..hatá­Szakembereink szerint itt hamarabb találunk hason­lóan gazdag melegforrást. Gyebrószki József, a vá­rosi pártbizottság titkára szintén helyesli a sóstói fúrás tervét. Kocsis László, a megyei taná cs vb. tervosztály ve­zetője elmondja: „Az Or­szágos Tervhivatal a me­gyei vb. kérésére 500 ezer forintot adott a sóstói gyógyvíz feltárására. Szep­temberben megkezdik a fúrást a Sóstón. Ila tervünk sikerrel jár, több medencés gyógyfürdőt építünk. Ezenkívül természetesen tovább foglalkozunk a bor­bányai forrás ügyével is. A sóstóin kívül egy meden­cés fürdőt építünk itt a kórház és hasonló egész­ségügyi intézmények bete­gei számára.” A nyíregyházi és a sza­bolcsi dolgozók nevében ez­úton is kérjük a városi és a megyei tanács végrehajtó bizottságát: intézkedjenek mihamarabb a lakosság számára oly égetően fon­tos fürdő megépítéséért. — Kérjük a Város és Község­gazdálkodási Minisztériu­mot is: bocsássa rendelke­zésre a Geofizikai Intézet műszerkocsiját. Kooka János— Zsurakovszki Mihály. rok” . nélkül: Bolíviát.. — lS. Ausztráliai kutyafajta. — 16, Viaszaiéi! 18. Létezik + az el. lenkezője. — 19. Ugyanott ma. gánhangzói. — 20. Kopíroz. — 22. Ássad röviden 23. Eömiai kétezres. — 24. Sok németül. — 26. Irt kezdődül a. kiugrás. — 28. Tettrugó. — 32. A osíz ke- verve. — 34. Vissza: a féltucat poharazó. — 55. Az öregség. —1 37. Meg van engedve. hogy[ szondát oltsa, — 58. Felveszi. — 39. A fás — keverve. — 40. Gipsz németül. . __ 42. Zavaró, ha az rltső magánhangzót táv. írógép ír.ia. — 44. Vajon szét-' szedsz? — 47. Pamutmennyiség (az elejéről éti a végéről egy.i egy G hiányzik) — 49. Majd-' nem Zénó. — 50 Énekesnő. —■ 51. Textilonyag. — 53. A gal.j Hum vegyjele. — 54. Igen fel-; tűnő — ékezetek nélkül. — 55,' Személynévmás. FÜGGŐLEGES: 1. Fölött -. oroszul. — 2. Ópium. 3. Zola-, regény címe. __ 4. Hunyadi hős vitéze. (A kettősbetűk egy koc-' kába kerülnek). 5. Semleges nemű orosz személy név ni ál. —■ 6. Helyrag. — 7. Vasútállomás Debrecen és Hajdúszoboszló kőé zott. -— 8. Hérosz magánhang., zói. __ ELÉ. —10. Az 500 évvel, ezelőtt meghalt Hunyadi seregé-, nek legnagyobb fegyverténye.; (Folytatva a 30 és az 1. víz­szintes sorban.) — 11. ÁVHS. —■' 12. Alarm. — 16. Nyakbava*; lóim. __ 17. Mulató — távirati] nyelven. — 20. Bgv vadállat' testrésze. — 21. Ezüstös színű fémet. — 23. Hunyadi Cyula- tehérvárnál legyőzött ellenfele. _ 25. A 12. függőleges magán-] hangzói. — 27. UÖA. — 29. Vis=za: Augusztus 1-én rendez-; ttk. — 30. Diagnózis része. —. 31 Etel — keverve. — 33. In. dulatezó. — 36. A 45. és 33.1 számnál lévő betűk. 41, PSHE 43. Ez a táncmuiatság.i — 45. Mint a függőleges 5. de nőnemben. — 46. Derbi közepe. — 47. Védő. __ 43. Hosszú1 mássalhangzó a fordítottja. A múltheti rejtvény megfej-, tése: Vízszintes 1. A tíz, húsz és huszonöt forintos ti.i ezüst­érmék. — 30. A hároméves terv. &

Next

/
Thumbnails
Contents