Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-12 / 188. szám

(VitáiI pMÍefarfai njtjetüíjfhk! SZABOLCS­SZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIII. évfolyam, 188. szám A KA 50 FILLER 1956 augusztus 12. vasárnap CÁ ÜíUlítUAúk iuuupíie Százakra tehető azoknak a vasutasok­nak a száma, akik kitüntetésben része­sültek, de ezren és ezren vannak azok, akik mindennapi munkájukkal segítik az utazókat, akik gondosan vigyáznak a pá­lyára. Azt a sokszáz és ezer vasutast kö­szöntjük ezen a napon, akik naponta kezdik munkájukat a váltó mellett, a vonaton, az állomáson, a rakodón. Államunk is mindent elkövet annak ér­dekében, hogy a vasutasok gondjait csök­kentse, munkakörülményeiket javítsa. Ki ne tekintene büszkeséggel a szép nyír­egyházi állomásra? Felszerelése, beren­dezése a legkorszerűbb és ez hozzájárul a biztonságosabb közlekedéshez, a jobb, gyorsabb munkához. A napokban hozott határozatot arról a Minisztertanács, hogy emelni kell a vasutas dolgozók bérét, 50 százalékkal megnövelték a prémiumkere­tet. Mindez, ha nem is törli el egészen f a gondot, de nagyban csökkenti azt és jelentősen hozzájárul életkörülményeik megjavításához. Az állam gondoskodásáért hasonlóval válaszolnak a vasutasok is. A pályafenn­tartási főnökség dolgozói a vasutasnapon ünnepük negyedszeri élüzemkitünteté- süket. Rendszeresen túlteljesítik tervüket és gondos, alapos munkájuk egyik bizto­sítéka a jó közlekedésnek. A rakodási főnökség már háromszor volt élüzem, a fűtőház és az állomás is elnyerte már egyszer ezt a kitüntető címet. A gyors, pontos és balesetmentes forgalom bizto­sítása, az áruknak irányvonatokon tör­ténő továbbítása — mind egy-egy meg­nyert csata eredménye a vasúton. Sok vasutas dolgozó figyelmes, összehangolt munkáját követeli meg egy ilyen szállít­mány útnakindítása és célbaérése. A mozdonyvezetők és fűtők minden útról úgy térnek vissza, hogy beszámolnak mennyi szenet takarítottak meg. Az el­múlt félévben 3.000 tonnán felül volt az a szénmennyiség, amit visszahoztak. A Központi Vezetőség ülésén elhangzottak­ra, a Minisztertanács határozatára vála­szolva megfogadták, hogy 5 százalékkal többet takarítanak meg. Ez a havi 250 tonna szén komoly hozzájárulás a szén­csatához. Ma, a vasutasnapon mindenről szó esik. Beszélnek a vasutasokról, tetteik­ről. Elhangzanak fogadalmak, a jobb, fegyelmezettebb munkára. És mi hozzá­tehetjük — ünneprontó megszólás nél­kül —, hogy bizton számítunk a foga­dalmak valóraváltására. A vasutasnap államunk, népünk megbecsülésének ki­fejezője. Az e napon elhangzott fogadal­mak, ígéretek valóraváltása minden vasutasnak becsületbeli ügye. Bízunk abban, hogy hírnevüket elkövetkező tet­teikkel öregbíteni fogják.­A Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata a Szuezi-csatorna társaságnak az Egyiptomi Köztársaság részéről történt államosításával kapcsolatban (3. oldal) Munisaverseny augusztus 20 tiszteletére a Dohánygyárban A Dohánybeváltó és Fer­mentálógyár munkaverse­nyében a tizes szárító dol­gozói járnak az élen. 80 százalékos minőségi munka végzését vállalták, A vilá­gos dohány kihozatala terv­szerint 40 százalék — ők a 42 százalék kihozatalát, to­vábbá a „Dohányra ne ta­poss!“ mozgalom betartá­sát vállalták. A fenti válla- ---------------<%%%>-----------­lásokat napról-napra telje­sítik, munkahelyükön a leg­nagyobb a rend és a tiszta­ság. Ríbóczi Pál. Mi újság a berkeszi Sajcsi Zsilinszky ISZ-ben? MEGÉRDEMLI A FARADSÁGOT Idei kalászosaink termé­séből ezideig több mint 16 vagonra való mennyiséget csépeltünk el. Átlagtermé­sünk még nem végleges számítások szerint 12 má­zsa. A cséplés nagy szor­galommal folyik tovább, mert az ilyen eredmény minden fáradságot megér­demel. MINT A DAGADÓ ERSZÉNY . . , Egyik fő üzemágunk az 57 hold gyümölcsös, ami­nek talaja szép tiszta s a fák jól gondozottak. A ben­ne dolgozó munkacsapat ez évben már tízszer per­metezett. Minden remé­nyünk megvan ahhoz, hogy a termés 70 százaléka ex­port minőségű legyen. A gyümölcsösben dolgozik Nagy Péter, Papp Lajos, Jenei János, Hajnal István, valamint Liva János párt­titkár elvtárs és nevetve mondják: olyan a gyümöl­csösünk, mint a dagadó er­szény, amiben hatalmas összegű kincs van. Valóban jól mondják. HÍZIK A NÁSZAJÁNDÉK A csépléssel egyidöben 24 tagból álló dohányter­melő munkacsapatunk igyekezettel végzi a do­hánytörést s a levelek fű­zését. Mindenképpen azon vannak, hogy szégyent ne valljanak a többi növény­termelő brigádoktól. Mé­hész Erzsiké és Balogh Jó­zsef, akik egyébként ősz­szel összeházasodnak, ebé­delés után azonnal leülnek a gyönyörűen fejlett leve-' lek halmaza mellé és fű­zéshez kezdenek, nehogy túl tegyen rajtuk Barilló Borika, meg Szidor Lajos. Az állattenyésztési brigád- vezető amikor elmegy mel­lettük, tréfásan szól nekik oda: Erzsiké, Borika, a birka már hízik. Ugyanis nálunk az lépett szokásba — persze a tagság akaratával, — hogy minden férjhez menő lány, vagy nősülő le­gény lakodalmára egy bir­kát kap ajándékba, ha munkájukat becsületesen elvégzik a szövetkezetben. S miután a feltételt telje­sítik, az ajándékra számí­tanak is a fiatalok, ODA A SZEGÉNYSÉG Általában a szövetkeze­tünk veteményei mind jók, aminek eléréséhez a nagy­üzemi gazdálkodásban ed­dig szerzett tapasztalataink segítettek hozzá. Ügy gon­doljuk: az előző esztendők­höz mérten nem leszünk szegényebbek. Pedig az el­múlt évben is nem egy család vitt haza 20.000 fo­rint készpénzt zárszám­adáskor 30—35 mázsa ke- nyémekvaló és egyéb ter­mészetbeni járandóság mel­lett. Erősen számítunk arra, hogy ebben az évben számbelileg ismét tovább erősödünk. Az egyénileg dolgozó parasztok jó véle­ménnyel vannak szövetke­zetünkről. Szőke Mária, a berkeszi Bajcsy-Zsilinszky TSZ könyvelője, A nagyvarsányiak bizonysága Nagyvarsány egyénileg dolgozó parasztsága, ter­melőszövetkezeti tagsága egy emberként áll ki a párt határozata mellett, az állampolgári fegyelem meg­szilárdításáért. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint a mezőgazdasági és begyűjté­si állandó bizottság mun­kája s a dolgozókkal fenn­álló kapcsolat eredmé­nyessége. Községünkben a cséplés befejeződött augusztus 8-án s a kötelező gabonabegyüj- tésnek minden termelő ele­get tett. Most a szabadfor­galmú gabonát szállítják a begyűjtő helyre. Nincs hátralékos termelő egy sem az állat és állati termékek beadásában, ugyancsak 100 százalékra teljesítettük adótervünket is. A Szabadság Termelő­szövetkezet tagjai pedig már egész évi tojás, barom­fi, vágómarha és tej beadá­sukat is teljesítették. Célkitűzésünk az, hogy állam iránti kötelezettsé­günk éves tervét ne csak globálisan, hanem minden részletében, elszámoltatás és hátralékos nélkül telje­sítsük, Vincze Géza vb.-elnök* FELEZER ESZTENDŐ Félezer esztendő telt el azóta, hogy el­ragadta Hunyadi Jánost a járvánnyal arató halál. Pár nappal korábban még oroszlánként harcolt, verte a törököt, s világraszóló győzelemre vezette csapatát Nándorfehérvárnál. Úriás veszett el ben­ne, „minden vitéz embernek példája“ —< ahogy Zrínyi emlékezett reá. A magyar haza szülte, külső és belső viszálykodással teli kor nemzette. Hatal­mas urak és hatalom nélküli királyok kezében senyvedett az ország. És jött, özönlött a török, a középkori európai kul­túra legnagyobb veszedelme. Ki állt ki ellene? Egész Európa? Ó, nem, A pápai, királyi, császári trónok megelégedtek a lelkesítő szónoklatokkal. És kiállt-e az ország királyostul, oligarchástul? Ó, nem. A főurak közül egyetlen egy akadt, aki magánvagyonát sem sajnálta, ha a haza megvédéséről volt szó, a harcokban edzett vezér, Hunyadi János. Nála job­ban senki nem ismerte a török hozta veszedelmet. És nála jobban senki nem aggódott Magyarországért. Neki is volt segítsége, ha nem is kül­földi királyok, hazai kiskirályok küldték, ö toborozta seregét, ő hirdetett népfelke­lést, keresztes hadjáratot, ö nem félt fegyvert adni a jobbágy kezébe,■ bár fris­sek voltak még a sebek, amelyeket Bu-, dai Nagy Antal parasztmozgalmának elfojtói ütöttek rajtuk. Hunyadit híven követte a hadba a nép, s a városi és fa­lusi szegények a határokon kívül is csa­patokat szerveztek a török ellen. Osztrák, német, cseh, lengyel, albán és román ka­tonák segítettek, hogy minél több várról lekerüljön a török félhold. ötszáz éve, hogy meghalt az az em­ber, aki honvédő háborúra szervezte és vezette a népet, aki bátran számított az egyszerű emberek hősiességére, haza­szeretetére, önfeláldozására, katonák és nem katonák kemény fegyverére, erős karjára. Ma ünnepi szónokok emlékeznek Hu­nyadira, történelmünk egyik legnagyobb alakjára. Meleg szavak, koszorúk róják le a kegyeletet annak az embernek az emléke előtt, aki Legtisztábban látta ko­rának gondjait és legtöbbet tett az or­szágért. Azonban elszürkül a szó, elher­vad a virág, ha Hunyadit bezárjuk a szűk 15. századba. Nagy ő ma is. Szelle­me él és kell is hogy éljen. Világítson minden idők magyarjai előtt, tanítson hazaszeretelet, önfeládozást, hirdesse, mint századokkal később Kölcsey: „A ha­za minden előtt“. Példája tanítsa a mai vezetőket: Lebirhalatlan erők rejlenek a népben. És aki a néppel van, annak nyert az ügye. MWVVVVW VV^VV X -V www.ww \ X v\v\vv\lVAVvvwv\v\vxvvv\wv\\\\\\\\wwvv\\A V V -V V,VY\\\AX.\VV.VVW\A\.VVVV\VVWM VX'XVVX.VVV^X\V'V\V>>\>\N\VXx>NV\'V\V^XN'%.VX.X\'^KX KIVÁLÓ VASUTASOK Mándi Jánosné, a szocialista munkaérdem­éremmel kitüntetett sze­mélypénztáros. Podránszki Ferenc, kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett kisvasúti vonat­vezető, L. Nagy Pál tolatásvezető, az őszi for­galom idején végzett jó munkáért kapott szocialista munkaérdemérmet. Enyedi Tamás váltókezelő, kiváló jel­vénnyel és érdemes vasutas címmel lett kitüntetve, Kocsis József, a kisvasút kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett vo­natvezetője. Bodák Mária, érdemes vasutas jelvénnyel kitüntetett jegyvizsgáíó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents