Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-07 / 183. szám
NÉPLAP 1356 augusztus 7, kedd 3 Értekezletet tartott a megyei pártaktíva Nyíregyházán (Folytatás az l, oldalról.) kell növelni. A terven mint főgondolat húzódik végig a talaj termőerejének fokozása, a vízgazdálkodás megjavítása. A nyírségi részen közel 500 ezer hold homok van. Ebből mintegy 120 ezer holdnyi futóhomokon az elsivatago- sodás veszélye áll fenn. Megvannak azonban az eszközeink arra, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, a homok termőképességét emeljük. Ezt a feladatot a fásítással, csillagfürttermesztéssel, a Westsik-féle homoki vetésforgó következetes bevezetésével oldjuk még. A Westsik-féle homoki vetésforgó gyakorlatban való elterjesztése nem a holnap feladata, hanem a máé. Mi a helyzet a homoki vetésforgó bevezetésében ? Az elmúlt évben javasoltuk a homoki vetésforgó bevezetését. Megindult a munka, de több volt a hang, mint a tényleges cselekedet. A megyei tanács kijelentette, hogy a megyében közel 200 termelő- szövetkezetben van bevezetve a Westsik-féle módszer. Ám- egyes járásokban, mint a nyírbátori járásban, alig tettek ennek érdekében valamit. Hasonló a helyzet a homoki területen lévő állami gazdaságoknál. Az idén már kedvezőbben alakult a helyzet. Ez év tavaszától kezdve a párt és tanácsi funkcionáriusok, mezőgazdasági szakemberek, termelőszövetkezeti tagok százai tanulmányozták Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató termelési módszereit, tanfolyamot szerveztünk. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának, a megyei tanácsnak fontos feladata, a gyakorlati megvalósítás. A megyei terv a szatmári ép beregi területek megjavításánál a talajerő javítása, mellett fő feladatként jelöli meg a káros talajvizek levezetését. Itt nemcsak állami támogatásra kell szajnítani, hanem a társadalmi munkára is. Javul termelőszövetkezeteink munkája Látni kell a megye valamennyi kommunistájának, hogy a párt és kormány világosan állást foglalt a termelőszövetkezeti mozgalom mellett. Ezen a téren semmiféle ingadozásnak helye, sem alapja nincs, sőt az eddigieknél sokkal bátrabban, az önkéntesség szigorú betartásával magyarázzuk az egyénileg dolgozó parasztoknak: a parasztság jobblétét a szövetkezésben találja meg. Az utóbbi időben megyénkben nem folyt kellő felvilágosító munka termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. Pedig termelőszövetkezeteink munkája egyre inkább javul. A növényápolási munkát időben elvégezték, nem ritka az olyan termelőszövetkezet, mint a nyíregyházi Dózsa, ahol 40 métermázsás kukorica átlagtermést várnak, burgonyából 150 mázsát, és a búzájuk 11.5 mázsát fizetett holdanként. — Ennek eredményeként előreláthatólag 82 forintos munkaegységük lesz. A termelőszövetkezeti szarvasmarhatenyésztés területén is van javulás. A géberjéni Kossuth TSZ saját nevelésű fiatal teheneitől napi. 13—16 liter tejet fej. Németh Béla, az ibrá- nyi Dózsa TSZ tehenésze átlag 15 és fél liter tejet fej a rábízott tehenektől. A szarvasmarha tenyésztést tovább kell fokozni. Különösen nagy gondot kell fordítani az ősszel és tél folyamán alakult termelőszövetkezetekre. Sajnos, nem mindenütt általános a fejlődés. Egyes helyeken még mindig csak állattartás van, amely egyáltalán nem kifizető. Ez a tény sok középparasztot tart vissza a belépéstől. Az első feladat az állattenyésztés fejlesztése érdekében, hogy minden termelőszö ■ vetkezet biztosítsa a takarmányalapot és a .gondozók hozzáértő emberek 1? gyének. . Néhány szót a®máktermelésről. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár- nyersanyaga a mákgubó, amelyből az üzem gyógyszeralapanyagot állít elő- Az üzem most csak félerővel tud dolgozni mákgubó hiány miatt. Szövetkezeti szerveink sokkal nagyobb gondot fordítsanak a mák vetésterületének további növelésére, a mákgubó szervezett felvásárlására. A megyei tanács, a MÉSZÖV kezdjen tárgyalásokat a szomszéd megyékkel, a mákgubó felvásárlására. Megyénk termelőszövetkezeteiben távolról sincsenek kihasználva azok a lehetőségek, amelyek mellék üzemágak szervezését biztosítják. Elsősorban a tej- feldolgozásra, gyümölcsaszalásra gondolunk, de fontos nádfeldolgozó, kosárfonó üzemágak létesítése is. Termelőszövetkezeteink önálló építő brigádokat is tudnának szervezni. Meg kel! erősíteni a termelőszövetkezeti demokráciát A termelőszövetkezetek fejlesztésének fontos előfeltétele. hogy tovább erősítsük a termelőszövetkezeti demokráciát. Segítő és ellenőrző munkánk során sokszor megsértjük ezt. A megyei és járási mezőgaz- sági osztályok dolgozói be- avatkoznak a szövetkezetei? belső ügyeibe, utasításokat adnak az elnököknek. A mátészalkai járásban Vass elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője a Zalka Máté Termelőszövetkezet vezetőségét arra utasította, hogy a brigádvezetőt váltsa le. Ezzel a tagság nem értett egyet. Naponta előfordult, hogy az élettől, helyi ismeretektől elszakadva ad ki a megyei, vagy járási tanács utasítást. A csengeri járásban a tanács a permetezés befejezése után küldött ki körlevelet, a permetezés megsürgetésére. Az utasítgatások következménye az, hogy sok tsz. elnökünk még az intézőbizottsági ülést sem tudja megfelelően levezetni. Persze, olyan eset is van, hogy a termelőszövetkezet elnöke nem veszi figyelembe a tagság javaslatát. Mindkét gyakorlat fékezi a dolgozók aktivitását. A megyei, járási párt és tanácsvezetőknek jobban meg kell ismerkedniük a gazdaságok belső problémáival és ehhez az szükséges, hogy a vezetők hosz- szabb időt töltsenek egy-egy termelőszövetkezetben. Egyes vállalatok, gépállomások oly módon próbálnak bánni a termelőszövetkezettel, mintha azok állami vállalatok lennének. Nem akarják megérteni, hogy a termelőszövetkezet a dolgozó parasztok önkéntes társulása, amely teljes egészében a tagságé. Súlyosan sértik a termelő- szövetkezetek jogait és önállóságát, ha a termeltető vállalatok nem tartják be a szerződésben vállalt kötelezettséget. Ennek következménye többek között az, hogy gyenge a zöldségtermelés. sanak nyugdíjat az öreg! Ez az intézkedés rendkívül szövetkezeti tagok számára.' jelentős* Iparosodik a Nyírség A KV második ötéves tervre vonatkozó határozatában az eredeti tervezettnél nagyobb mértékben szerepel a Nyírség iparosítása. Pártunk figyelembe vette a szabolcs-szatmári dolgozók ezirányú javaslatait. A második ötéves terv során összességében, mintegy 1000—1500 munkást foglalkoztató üzem telepítése válik lehetővé Nyíregyházán. Kibővítjük a nyíregyházi gépjavító üzemet t mezőgazdasági gépek gyártására. Bővítjük a kisvárdai Vulkánt, a nyírbogdányi növényolajipari üzemet, 10 millió forintos beruházással a nyíregyházi húsüzemet és teljesen átépítjük a demecseri burgonyakeményítő gyárat. Az új ipari létesítmények bővítése azzal jár. hogy megyénk munkássága többezer fővel növekszik. Biztosítani tudjuk a mezőgazdaság gépesítése során felszabaduló munkaerő és a női dolgozók foglalkoztatását. Természetesen nem szabad elfeledkeznünk a ma feladatairól sem. A megye szocialista ipara első félévi tervét 101.3 százalékra teljesítette. Külön dicséret illeti a helyi ipari vállalatok dolgozóit, akik első félévi tervüket 113.6 százalékra Gyarapítani kell a termelőszövetkezeteket Megyénk termelőszövetkezeteinek magasabb színvonalra kell emelniük gazdálkodásukat. A belterjes gazdálkodás felé kell haladniuk. Ezen a téren keveset mentünk előre. Sajnos, Nyíregyháza zöld-légellátását nem a szabolcs- szatmári termelőszövetkezetek, állami gazdaságok oldják meg. Nincs kialakítva Nyíregyháza és a járási székhelyek körül a zöldövezet. Tűrhetetlen, hogy a nyíregyházi piacra Békéscsabáról és Kecskemétről szállítanak paprikát, paradicsomot és uborkát. Ez a piaci árakat megemeli és bizonytalanná teszi a folyamatos ellátást és jogosan elégedetlenkednek a fogyasztók. Á második és harmadik ötéves terv során 100—120 miliő forintos beruházással megépülő konzervgyár, mely már ebben az ötéves tervben meg is kezdi munkáját, azt a feladatot állítja elénk, hogy mintegy 15 ezer holdon nyersanyagbázist szervezzünk a gyár számára. Paradicsomot, zöldségféléket, spárgát kell termelnünk. A spárgatermeléshez a szakemberek véleménye szerint kiváló talajadottsága van megyénknek. elsősorban a Szamos és más folyók árterületein. A spárgátermelés holdanként, mintegy 15 — 20 ezer forint jövedelmet biztosíthat. Jelentős exportcikk, korlátlan mennyiségben ei tudjuk adni. A kisváidai. vásárosnaményi, fehérgyarmati, a mátészalkai járásban a Tisza, Szamos, Krasz- na, a Túr mentén máris lássanak hozzá a zöldség- termelési övezet kialakításához, - . A termelőszövetkezetek megszilárdítása mellett sokkal nagyobb gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek gyarapítására. Űi módon kell elősegíteni ezt. Az eddiginél jobban előtérbe kell állítani az alacsonyabb típusú társulásokat, amelyekről eddig megfeledkeztünk. A megyében 30 előkészítő bizottság van nyilvántartva. Ebben az évben még egy sem alakult át szövetkezetté. A topogás abból is fakad, hogy mindenáron termelőszövetkezetet akarunk létrehozni és nem vesszük figyelembe a fokozatosság elvét. Pártszervezeteink politikai munkájából például teljesen kiesik a szakcsoportok alakítása. Sajnos, a földművesszövetkezeteknél is túlteng a kereskedelmi tevékenység és háttérbe. szorul a tömegszervezeti, politikai nevelő- jelleg. A termelőszövetkezetek számszeríj fejlesztését szervezetebbé, tervszerűbbé kell tenni. Az agitáció főbb erői továbbra is a helvbrtiek le gyének. Járási pártbizottságaink és tanácsaink törőd jenek többet az előkészítő bizottságokkal és fokozottan foglalkozzanak azokkal a községekkel, amely helyeken az előfeltételek jobban megértek. A termelőszövetkezetek alakításánál nem volt h lyes az a gyakorlatunk. amikor szétszórt területen kevés földdel hoztunk létre kis termelőszövetkezeteket. Most legalább 3—400 holdas szövetkezeteket kell alakítani. Az alakulás előtt tisztázni kell a dolgozó parasztokkal, hogy milyen szövetkezeti formát választanak. Mindez azt jelenti, hogy a falvakban hozzáértő segítőket küldjünk ki s ezek ne legyenek többen egy-két elvtársnál. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését nagyon komolyan kell vennünk. Semmiféle trükköt, huncutságot, kalandor- ságot nem tűrünk meg ezen a téren. Óvakodni kell minden elvtelen ígérgetéstől. A 'meggyőzés nem azonos a „meg- gyúrással“. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében továbbra is szervezni kell a szövetkezeti napokat, kölcsönös látogatásokat. Fordítsunk nagyotö gondot a középparasztok meggyőzésére. A Központi Vezetőség több határozata megkönnyíti a munkát: ilyen elsősorban az a javaslat, hogy biztosítteljesítették. Jelentős előrehaladást értek el üzemeink a műszaki terv fejlesztése terén. Számos új terméket állítunk elő. A mezőgazdasági gépjavító gömbvasból födémgertndát készít, Üzemeink eredményeit még nagyobb mértékben lehetne fokozni, ha növekedne a termelékenység, csökenne az önköltség, — különösen vonatkozik ez a Vulkánra, — ha az üzemi munkásdemokrácia még szélesebben bontakozna ki. Műszaki fejlesztésünket, az üzemi demokrácia kitereté- lyesedését fékezik az olyan lélektelen bürokratikus módszerek, amelyekkel például a Vulkánban elutas:-, tották a dolgozók újítási ja-: vaslatainak nagyrészét. A szakszervezetek sem törődnek eleget a mun- kaverseny értékelésével. A Szabadság téri, az Építők Területi Bizottsága által kitett „dicsőség tábla“ a legjobb bizonyítéka ennek. Szakszervezeteink keveset törődnek a dolgozók szociális és kulturális helyzetével, különösen az építőiparban. Ezek a hibák elsősorban abból származnak, hogy a pártbizottság sem foglalkozott kellőképpen a szak- szervezetekkel. Növekszik népünk jóléte A KV határozatai, a második ötéves terv irányelvei, mint legfőbb célkitűzést emeli ki népünk anyagi jólétének növelését. Ez a reálbérek legalább 25 százalékos növekedésében nyilvánul meg. A párt és a kormány az elért termelési eredmények alapján már is jelentős lépéseket tett az életszínvonal emelésére. Május elsején részleges árleszállítás volt, amely megyénk dollgo- zóinak 31 millió forintos megtakarítást jelent. Intézkedés történt az alacsonyabb fizetésű dolgozók bérének emelésére. Jelentős az a bérrendezés, amely az építőipari munkásokat, vasutas és postás dolgozókat érinti. Több, az egészségre ártalmas iparágakban már csökkentették a munkaidőt. Kormányunk nem bocsát ki békekölcsönt. Megyénkben ez utóbbi intézkedés a munkások és alkalmazottaknál évi 23.5 millió forint, a falun 7 és félmillió megtakarítást jelent. A kisvárdai Vulkánbaji egy-egy dolgozó átlagos évi jövedelme 550 forinttal növekedik. Az országgyűlés legutóbbi ülésén a' Minisztertanács bejelentette a zsír, szalonna és tepertő árának leszállítását, a bor árának csökkentését, az égetett szeszesitalok árának emelését. Ez az intézkedés helyesléssel találkozott. Ami a helyi feladatokat illeti: testetlenül javítani kel) szövetkezeti és kereskedelmi szerveink munkáján, hogy a zöldség és gyümölcsféleségek árai alacsonyabbak legyenek. Különösen vonatkozik eí Nyíregyházára. Földművesszövetkezeteinknek nsgy szerepe van a húsellátás további javításában. Erősítsük a pártdemokráciát, a kollektiv vezetést A pártélet lenini normáiról szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy a megyei és járási pártbizottság kollektív munkájában még távolról sem kielégítő a helyzet. Ez kihatással van az alapszervezetek munkájára is. A bírálat és önbírálat fejlődése ellenére még mindig tapasztalható, hogy nem mernek személyekre való tekintet nélkül bírálni. Egyes elvtársak az önbírálat hiányában odáig mennek, mint Gedö elvtárs, a Kemecsei Állami Gazdaság pártszervezetének titkára, aki ellene van. hogy hibáiról a tagság előtt bepártvezetés sem bátorítja eléggé a pártszerű vitát.; Sőt! A vásárosnaményi járás Kisvarsány nevű községében az egyik párttagot a párt vezetőség indokol atJ lanul ki akarta zárni. A párttagság, amely nem értett egyet az eljárással, nem mert határozottan nyilatkozni. hanem tartózkodott a szavazástól. Változtatni kell a pártmunka módszerén: a segítésnek, irányításnak, a helyi beszélgetéseknek nem szabad csak a helyi vezetőkre korlátozódni, hanem a megyei és járási ve- (Folytatasa a 3oldalon) Szövetkezeteinknek a belterjes gazdálkodás felé kel! haladniuk
