Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-04 / 181. szám
NÉPLAP 1956. augusztus 4, síwmbaf Munkában a* országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Antalné, Tenczer Béláné, Urbán Ernő, Veres Péter, Vető Lajos. A szociális és egészség- ügyi bizottság pedig 31 tagból áll: pr.- Bárczi Gusztáv, dr. Bene Zoltán, Bárdosí Lajos, Dombi Jánosné. Dubi Ferencné. Elekes Ferenc, dr.' Kende Zsigmond, Ki- killai Sándorné. Lengyel István, Máté János. Mónus István, Németh József. Pataki Lajosné, Festa László, Sárii Rózsi, Sípos Istvánná, dr. Sivó József, dr. Szabó 1 Miklós, Varga M. János, Váczj Sándor, Vámos Ferencné. Végül 11 tagú mentelmi cs összeférhetetlenségi bizottságot választottak. Tagjai: Ács Lajos, Berki Miháíy- né, Bozsóki Ferenc, Gru- bics István, Győré József, Kovács Béla, Martin Ferenc, Nagy János, Parragi György, Szabó Piroska, Zentai József. A bizottságok megválasztása után az országgyűlés áttért az interpellációk előterjesztésére. Tisztáu, keverés nélkül hozzuk forgalomba a borokat Elsőnek Mészöly Gyula Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő interpellált a földművelésügyi töményalkohol — rum és pálinka — fogyasztására. Az- elmúlt esztendőben miniszterhez a homoki sző- közepesen jó bortermésünk lőtermesztés időszerű kér- volt és máris értékesítési déseirőL Bevezetőben hangoztatta, hogy a magyar szőlőtermesztésből jelenleg csaknem hiányzik a gép. Első ötéves tervünkben meglehetősen keveset tettünk á szőlőművelés gépesítéséért. Felteszem tehát a kérdést, mit kíván tenni a földművelésügyi miniszter a nagyüzemi szőlőtermesztés megteremtésére, a szőlőtermesztés önköltségének csökkentésére? A továbbiakban elmondotta, hogy véleménye szerint helyes volna a korábban jól bevált, a szőlőtermelők és az egész ország szőlőtermesztésének érdekeit jól szolgáló hegyközségi szervezeteket visszaállítani. . • . r .A magyar bor jó híre — folytatta — az utóbbi években sajnálatosan csorbát szenvedett. Ebben elsősorban a borkereskedelmi szerveink a hibásak, amelyek szőlészeti szakembereink tiltakozása ellenére és a magyar bortörvény mellőzésével az átmeneti borhiány enyhítésére áttértek a műbor gyártására. Ennek az lett a következménye, bogy a fo- gyasztóközönseg elfordult a bortól és áttért a sörfogyasztásra, illetőleg az egészségre ártalmas nehézségekkel küzdünk. Eb. ben az esztendőben ismét jó közepes és a tavalyinál lényegesen jobb minőségű bort várunk. Ha az elmúlt esztendei gyenge minőségű borokat nem tudjuk idejében kiüríteni, kétséges, hogy az idei jó bortermésünket el tudjuk-e helyezni? Hogy ezen a bajon segítsünk, az volna a javaslatom, hogy meg kellene szervezni a belföldi borfogy asz. tást. Az egyes bortermő vidékeken termelt tiszta borokat tiszta 'állapotban, tehát keverés nélkül, úgynevezett házasí- tás nélkül hozzuk forgalomba, mert a magyar közönségnek nem tetszenek ezek az úgynevezett pancsolt vagy házasított borok. (Derültség.) Matolcsi János válasza Az interpellációra Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszolt. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hat-hét esztendőben elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítésére fordítottuk a fő figyelmet, amelyek a legdöntőbbek a terméshozamok növelése szempontjából, s amelyek a legnehezebb munkákat könnyítet, ték meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy belenyugodhatunk a szőlőművelés gépesítésének elmaradottságába, tehát jogos Mészöly Gyula képviselő interpellációja. Most azon dolgozunk — folytatta, hogy a különböző külföldi jó tapasztalatok fal használásával kialakítsunk olyan géptípusokat, amelyeket kellőképpen alkalmazhatunk szőlőinkben. Az elmúlt évben kialakítottuk a robbanómotoros szőlőművelő csöriőgép prototípusát. Ebből 25 darabot készítettünk. Ha beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor ezeket a gépeket az elkövetkező években már nagyobb mértékben tudjuk gyártani. Addig is amíg iparunk kellő mennyiMil mond a szocialista illemkódex ? Mi a közvélemény ? A z elmúlt hetek tapasz, lalatai, a „Vitatkoztunk“ rovatban megszólalók sokrétű hozzászólásai azt bizonyítják, hogy a dolgozókat érdeklő kérdések képesek aktivizálni a dolgozók széles rétegeit. E tapasztalatok alapján szeretnék vitaindító kérdéseket feltenni, mivel érdemleges választ — bár szakembereket, pedagógusokat, pártfunkcionáriusokat is kérdeztem — eddig nem kaptam. A z én korombeli embi- * rek még jól emlékeznek arra, hogy szüléink, ha Idegen helyre vittek bennünket látogatóba, el nem mulasztották volna a figyelmeztetést, hogy „hangosan köszön j: kézit csókolom', sőt néha kezet csókoltattak velünk, ami abban a korban, természetes dolog volt. Hangsúlyozom, idegenekről, ■nem pedig közeli és főleg idős rokonokról volt szó. JTiaial diák koromban 1 a „komilfó“ megszólítás a hasonló „korú" hölgy felé szintén a kezét csóko- lommal kezdődött. Száz és ezer olyan apró társadalmi érintkezési forma akadt a múltban, ami akkor természetes volt, ma pedig nevetséges. A múlt rendszerben ne- velkedett szülőnek komoly problémát jelent, hogy gyermekét -a mai kor követelményeinek megfelelően nevelje, hisz erre, mint említettem, pedagógusok sem tudtak érdemleges választ adni. Kérdésem ezen téma körből a következő: 1. lilik-e bármilyen kis gyermeknek „kézit csóko- lommal‘ köszönni a felnőttnek? 2. Hozzá tartozik-» a jó' neveltséghez, ha idős asz- szonnycl beszélünk, hogy „kézit csókólommal“ köszöntsük? 3. Van-e a mai irodalomban olyan mű (pedagógiai), mely ezekre a kérdésekre választ ad? ENDRÉSZ LÁSZLÓ Mátészalka, séget tud gyártani ezekből a nagyüzemi gépekből, természetesen támogatjuk a szőlőtermelőket, hegy az eddig használt, jól bevált kézi, vagy lóvontatású eszközöket hasznáják a szőlőművelésben. Ami a szőlőtermelés hegyközségekbe tömörülését illeti, — folytatta — úgy gondolom, hogy kormányunk a szőlőtermelőknek ezt a többször felvetett kívánságát ^ teljesíteni tudja és teljesíteni fogja. Kormányunk foglalkozik a magyar bor minőségének megjavításával, illetve a minőségi bor hírnevének megóvásával. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a közismert és elismert borfajtáink — mint a szekszárdi vörös, egri bikavér, a tokaji és a badacsonyi — palackozva kerüljenek újra forgalomba és álljanak a fogyasztók rendelkezésére. Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés, tudomásul vette, majd Nagy Károly képviselő interpellált a békés megyei vízügyi hatóságok összevonása és a csatornahálózat rendezése ügyében. Ezután Sási János képviselő interpellált a földművelésügyi miniszterhez a termelőszövetkezetek beruházá-1 sairól. 1 Matolcsi János válasza Matolcsi János földműve-' lésügyi miniszter az inter-; peliációra adott válaszában; leszögezte, hegy a kormány a termelőszövetkezetek építéseire az idén körülbelül húsz százalékkal fordított többet, mint az elmúlt évben. Ebből a keretből az inter-; pelláló képviselő által tn>: lített Somogy megyei ter-1 melőszövetkezetek is na-1 gyobb mértékben részesü -1 tek. mint bái mikor az'eddigi évek folyamán. A termelőszövetkezetek építkezéseit nem pénzügyi keret, hanem építkezési anyag hiánya hátráltatja a jelen pillanatban. Ennek egyrészt az az oka,: hogy az építőanyagipa-1 terv teljesítésében elmaradó ;i mutatkozik, másrészt új feladatok jelentkeztek az építkezés számára. Remélhetőleg az Építésügyi Minisztérium intézkedései elősegítik majd, hogy az építőanyagipár pótolja mulasztását. Ezután hangoztatta, hogy feltétlenül szükség van a megyei és a társadalmi szervek sokkal nagyobb aktivitására is annak érdekében, hogy helyileg minél több építőanyagot állítsanak elő. A minisztérum a termelőszövetkezeti építkezések elősegítésére lehetővé teszi, hogy több termelőszövetkezet közös építőbrigádot hozzon létre, amennyiben önálló építőbrigád létrehozása a szövetkezet számára nem volna gazdaságos. Ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium az építésügyi, a közlekedésügyi, valamint a Város- és községgazdálkodási miniszterrel egyetértésben intézkedett arról, hogy a megyékben működő vállalatok adjanak na- gyobb műszaki segítséget a termelőszövetkezeteknek, s a kivitelezésben is támogassák őket. A hiányzó faanyag helyett nagyobb mértékben juttatnak majd köny- nyű vasszerkezeteket a termelőszövetkezetek részére. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta. Varga Károly interpellációjában kifejtette, hogy egyes szervezeti intézkedések erősen befolyásolják a szarvasmarhatenyésztést. Matolcsi János válasza Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszában közölte, hegy a kormány a második ötéves tervben vízrendezésre há romszázharminc millió forintot irányoz elő, amelynek tekintélyes részét a rétek és a legelők víztelenítésére fordítják. Hangsúlyozta, hogy a májmétely- kór leküzdése érdekében szükség van a különböző állategészségügyi intézkedésekre. Eddig már 150 ezer szarvasmarhát kezeltek az állatorvosok. Megvan a lehetőség arra, hogy a közeljövőben a distol árát mintegy 30—10 százalékkal csökkentsék, hogy minél többen tudják állataikat kezeltetni. A tenyésztési szerződésekkel kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy az államapparátus egyszerűsítése során ezt a kérdést újra felülvizsgálják és igyekeznek biztosítani a . tenyésztői munka egységes irányítását és abban a szakmai szempontok helyes érvényesítését. Matolcsi János fö'dműve- lésügyi miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. Köböl József országgyűlési képviselő feltette a kérdést: hogyan kívánja biztosítani a Kf.- nisztertanács, hogy az állami hivatalok szeretet.el és megbecsüléssel foglalkozzanak az országgyűlési képviselők és általában a választott tanácstagok áltál képviselt munkások, parasztok igazságos ügyéivel? Azt hiszem — mondotta — nem engedhető meg. hogy például Nagy Károly képviselőtársam, aki ma két interpellációt is mondott, 1956 január 16-án fordult az állami gazdaságok minisztériumához és választ azóta sem kapott. Ugyancsak nem engedhető meg, hogy Berki Zoltán képviselő 1956 február 16-i beadványára a Veszprém megyei tanács július 13-án válaszolt. Hliva Ferenc képviselőnek képviselői beszámolója során elmondták Szabolcs megyében, hogy a Szabolcs-megyei villamosítási vállalat már a múlt évben beszedte a villany bevezetése költségeinek összegét, de semmi munkát, nem végeztek. A képviselő április végén, májusban eljárt a megyei tanácsnál és a villamosítási vállalatnál, de választ a máj napig sem kapott. Az ilyen jelenségek nem tűrhetők. Hegedűs András - válasza — Sajnos, elég sok adattal és ténnyel rendelkezünk arra, hogy egyes államigazgatási szerveink a képviselő elvtársak munkáját nem segítik megfelelő mó- dóm A Minisztertanács végrehajtási utasítást készít. amelyben megszabja állami szerveinknek ■ a képviselő elvtársakkal kapcsolatos kötelességeit. Rögtön hozzáteszem, hogy, nem vagyunk barátai a végrehajtási utasítások sza-i porításának. Mégis úgy látjuk, hogy ebben az esetben szükség van ilyen végre-, hajtási utasításra. — Először is ki akarj ukj mondani, hogy a képviselő] elvtársak által felvetett panaszokat és kérdéseket az állami szervek vezetőinek,' illetve dolgozóinak azonnal kell inlézniök. Ki akarjuk mondani, hogy azoknak az állami vezetőknek és dolgozóknak kell az ügyekkel közvetlenül is foglalkóz-1 niok, akikhez a képviselő, elvtársak a javaslatot beadták. i — A végrehajtási utasításban ki akarjuk mondani1 azt is, hogy a kérdést csak okkor lehet elintézettnek tekinteni, ha a képviselő által felvetett ügyekben érdemben intézkedtek. Rögtön hozzá akarom tenni: __ könnyen meglehet, az érdemi intézkedés az lesz, hogy nem helyes, vagy nem oldható meg a képvi-' selő elvtárs által felvetett javaslat. De akkor is sokkal jobb a határozott ér-] demi intézkedés, mint a halogató, semmitmondó válasz. — Ebben a végrehajtási utasításban kötelezni akar- . juk a megyei, a városi és a járási végrehajtó bizottságokat arra is, hogy a roá- guk igazgatási területéin1 szintén hozzanak hasonlódöntést. Ez arra vonatkozzék, hogy igazgatási apparátusukban foglalkozzanak a munkatársak a tanácsok; tagjaival. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak kell tehát döntést hoz-« niok arra vonatkozóan,: hogy az államapparátusnak a végrehajtó bizottság alá] tartozó részlegén hogyan; keil foglalkozni például ,a] Borsod megyei tanács tag-, .iái által beadott kérdések-’ kel és javaslatokkal. — Meg kell mondani aéj is. hogy ennek a kérdésnek] a megoldása a Minisztert»-] nács és az áll am igazgatás] számára nem jelent terhes1- kötelézettságet. (Folytatása a 3. ollalon) Hogy mitől és hogyan jutott eszébe a nyíregyházi JÁSZÖV-nek az, hogy gombkészítő üzemet kellene Nyíregyházán létesíteni, azt ma már nem lehet kideríteni. Fgy azonban tény — és pedig az, hogy Nyíregyházán a Dózsa György út 7. szám alatti kisgép raktárában még most is ott állnak a gomb- készítő gépek. (Aki nem hiszi, saját szemével győ- :ödhet meg róla.) Már több mint egy esztendeje, hogy megszületett ez az ötlet. Gombüzemet Nyíregyházának. Félreértés ne essék, nekünk nem az ellen van kifogásunk, hegy ilyen üzemet akartak létesíteni városunkban. Nem! Ezt csak helyesélni tudjuk. De a többi ellen, ami ezután történt, igenis van kifogásunk! Mert mi történt? A föld- művesszüvetkezstek járási központja megvásárolta a .épeket (négyei) 61.830 forintért. Mivel gép már volt — ha ü?em nem is de (KARCOLAT) ennék kellett egy üzemvezető. Azt is taláitak Kollár Sándor személyében, . havi 1.600 forint fizetés mellett. Kollár Sándor ezután elkezdett szervezni. Helyiséget szerzett, amikor ez megvolt, akkor átalakítási munkákat kellett volna végezni (hozzá is kezdtek). Időközben azonban jött a SZÖVOSZ-lól egy levél, amiben az állt, hogy sokkal kifizetőbb egy ilyen üzem működtetése ott, ahol a kagylókat — ez a nyersanyag — felvásárolják. — Közben a megyei tanács sem engedélyezte az építést. Tehát nem lesz Nyíregyházáik sómbüaegft, - Agony ban még mindig itt vannak a gépek. Kollár Sándor pedig havonként felvette az üzemvezetői fizetését — egyesek szerint kelj évig, mások szerint csal« egy esztendeig. Nem kétséges, hogy ez *' „gombüzemesdi” jó sok pénzébe került a szövetke* zetnek. Egy részben az, hogy a gépek kihasználatlanul álltak a raktárban — és még állnak ma is, —1 másrészben az üzemvezető fizetése. Volt erre szüksége a szövetkezetnek? Nem. És ha már itt tartunk, akkor beszélhetünk arról is. hogy, nem volna-e helyesebb előbb gondolkozni — • a szükséges engedélyeket beszerezni, az üzemelés eló-j nyét megvizsgálni — és] csak utána cselekedni, illetve intézkedni. Most el akarják adni aj gépeket. Ez helyes, De art is már joideje meg lehetett? volna .tenni. Miért kellett _C22£Jl_ eay ; esztendőt -varai? 2
