Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-03 / 180. szám

4 N E P C * P 1956 angusitue S, péntek Munkában (Folytatás a S. oldalról.) Innen az országgyűlésből hívunk fel minden hazáját, népét szerető, a szocializ­musért harcolni kész ma­gyar dolgozót, valamint a társadalmi és tömegszerve­zetek vezetőit, a tanácsok tagjait, hogy kapcsolódjanak be a Hazafias Népfront- mozgalomba. Segítsék, tá­mogassák a helyi népfront bizottságok munkáját, mert csak így, közös erővel tud­juk megvalósítani azokat a nagyszerű célokat, amelye­ket a párt iparunk, mező- gazdaságunk továbbfejlesz­tésére. a dolgozó nép élet- színvonalának emelésére, egész állami életünk de­mokratizálására, Szocialista építésünk programjaként elénk állított. Tisztelt országgyűlés! A tárgyalás mai napirendjén most két nagyjelentőségű javaslat szerepel. Az egyik az országgyűlés és az or­szággyűlési képviselők mun­kájáról szól, a másik pedig az országgyűlés új ügy rendje. Mindkét előterjesz­tés célja erősiteni, növelni az országgyűlés szerepét, az ország vezetésében, irányí­tásában, hogy országunk legfőbb államhatalmi szer­ve, az országgyűlés, jobban töltse be hivatását, mint ed­dig. Az országgyűlés munkájá­nak megvitatása nagyjelen­tőségű politikai kérdés. Az országgyűlés jó munkája nagy ösztönzést adhat a me­gyei, járási, községi taná­csokban és minisztériumok­ban folyó munkának is. Ha sikerül — és kell hogy sikerüljön — az országgyű­lés alkotó, irányító, ellenőr­ző tevékenységét széles kör­ben kibontakoztatni, akkor jelentős lépést teszünk előre a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésében. Pártunk ehhez minden támogatást megad a képviselő elytár- saknak. az országgyűlésnek. Ügy gondolom, hogy az előterjesztés helyesen veti fel az országgyűlés szerepét, amikor azt tűzi ki célul, hogy a dolgozó nép összessé­gét érintő alapvető kér­déseket az országgyű­lésben tárgyaljuk meg, s hogy a Minisztertanács rendszeresen számoljon be munkájáról. Ez utóbbi kér­désben az elmúlt esztendő­ben van jelentős előrehala­dás. Hegedűs elvtársnak a Minisztertanács részéről tartott beszámolója világos képet adott az országgyűlés­nek arról, hogy milyen kér­désekkel foglalkozik, ho­gyan dolgozik a miniszter- tanács — s ezt a rendszeres beszámolási módszert kell továbbfejleszteni. A szocialista törvényesség további erősítése érdekében nagyon helyes az a javaslat is, hogy a legfőbb ügvész, s a legfőbb bíróság elnöke évenként számoljon be te­vékenységéről az ország- gyűlésnek: Ügy hiszem, egyet lehet érteni azzal is, hogy gyakrabban kell össze­hívni tanácskozásra az országgyűlést. \ Ebben az évben legalább még kétszer össze akarjuk hívni az országgyűlést. Az a körülmény, hogy államunk kormányzásában a széles dolgozó rétegeket érintő kérdések eldöntésé­ben az elmúlt években az országgyűlés tanácskozásai formálisak voltak, úgy gon­dolom, nemcsak annak kö­vetkezménye, hogy ritkán hívták össze az országgyű­lést.- Természetesen ez is egyik ok; A fő hiba azt hi­szem, inkább abban kere­sendő. hogy az országgyűlés tagjai számára nem teremtet­tük meg a jó munká­hoz szükséges poétikai és szervezeti előfeltéte­leket, azt ugyanis, hogy a képvise­lők rendszeresen tájékozód­A képviselők munkájában mutatkozó hibákról szólva rámutatott arra, hogy sokan nem jártak el rendszeresen az ülésekre, nem mutattak megfelelő érdeklődést a na­pirenden lévő kérdések iránt, sokan nem tartottak beszámolókat, s nem egy képviselő elvtárs felszólalá­sa. amelv elhangzott az or­szággyűlésben, olyan benyo­mást tett az emberre, ami­kor a költségvetés vagy más kérdésekben folytak a tanácsVroróso'r. hogy eayes felszólalók úgy beszéltek mintha nem a nép válasz­tott képviselői lennének, ha­nem olyan beszámolókat tartottak, amelyekben szá­mokkal, tények tömegével bizonyították, hogy eev-egy minisztéróim müven iól dol­gozik. íSzbIrí Béla: Mintha a minisztérium képviselői lennének! (Derültsén.) Pedig sok a hiba, fogyatékosság a mi munkánkban, a minisz­tériumok munkájában, a végrehajtó bizottságok mun­kájában, amelvet joggal és bátran lehet bírálni, sze­mélyre való nélkül itt az országgyűlésben is. (Taps.) Az építő, bíráló hang nagyon gyenge volt az országgyűlés tanácsko­zásain. Pedig a jószándékú, * építő bírálattal, a hibák nyilt, őszinte feltárásával sokat segíthetünk a miniszter elv­társaknak és a végrehajtó bizottságoknak. Ezután az előadó a bizott­ságok jelentőségével foglal­kozott, majd a képviselők tájékoztatásának szükséges módozatait ismertette. Meg kell szüntetni azt áz állapotot — hangoztatta —, hogy egyes képviselők azért Mondjuk meg őszintén, hogy különösen a vidéki képviselők munkájának szervezettebbé tételéért, a rendszeres beszámolók meg­tartása érdekében keveset tettünk. Ezért csak üdvö­zölni lehet azt a javaslatot, amelyet a párt kezdemé­nyezett, hogy a Hazafias Népfront égisze alatt meg kell szervezni minden me­gyében a képviselők megyei csoportját, így lehetőség lesz arra, hogy a képviselők időkö- zönkint megtárgyalják me­gyéjük problémáit. Párt- szervezeteink több támoga­tást, segítséget fognak ad­ni párttag- és pártonkívüü képviselőinknek ahhoz, hogy munkájukat jobban végez­hessék. Most, amikor a ki­sebb megyék egyrészét ösz- szevonjuk, az elaprózott já­rásokat átszervezzük na­gyobb járásokká, amikor az új választási törvényben a lajstremos rendszer helyeit a személyenkinti választási rendszert akarjuk bevezetni, különös politikai jelentősé­Szólni szeretnék néhány szót ezzel kapcsolatban a sajtó munkájáról. A or­szággyűlés tanácskozásairól az va legyenek az ország leg­fontosabb politikai, gazda­sági. államvezelési kérdé­seiben. Az elmúlt években sok­szor alkalomszerű volt az országgyűlés tanácskozása — és világosan meg kell mondani — ez elsősorban a vezetés hibája. nem tudnak beszámolókat tartani, mert nincsenek tá­jékozódva az ország ügyei­ről. A Minisztertanácsnak gondoskodnia kell arról, hogy az állami hivatalok­ban, minisztériumokban, so- ronkívül intézzék a képvise­lők hozzájuk beküldött ké­réseit, a választópolgárok panaszait. (Felkiáltások: he­lyes! Taps.) A Minisztertanács meg akarja szüntetni azt az állapotot is, hogy igen nagy horderejű kérdé­sekben törvényerejű rendcletek alapján kor­mányozzon. 1949. óta 44 törvényt hozott az országgyűlés, ezzel szem­ben 229 törvényerejű ren­deletet hozott az Elnöki Ta­nács. Az elmúlt évben 4 törvényt hozott az ország- gyűlés és ugyanakkor 39 törvényerejű rendeletet az Elnöki Tanács. Ügyhiszem e számok is mutatják, hogy változtatni kell az állami vezetés munkamódszerein is, A határozati javaslatter­vezet részletesen előírja az országgyűlési képviselők jogait, kötelességeit. Pár­tunk álláspontja, hogy a jö­vőben a megtisztelő képvi­selői címnek nagyobb súlyt, tekintélyt kell adni, minde­nekelőtt azzal, hogy a képviselők mindenna­pos munkájukkal bizo­nyítsák be a dolgozó nép előtt, hogy jól vá­lasztottak, hogy való­ban az összekötő kapocs szerepét töltik be a nép, a párt, a kormány kö­zött és közéletünk de­mokratizálásában élen­járnak. ge van annak, hogy a kép­viselőket megismerjék, jó munkájuk nyc-mán megbe­csüljék az ország választó- polgárai. Ezért csak támo­gatni és helyeselni lehet a határozati javaslatnak azo­kat a megállapításait, ame­lyek a képviselők munkájá­nak jobbátétele érdekében javaslatokat tartalmaznak. Azt hiszem, a jogi bizott­ság munkájában részvevő képviselőtársaim és a szak­emberek jó munkát végez­tek, az új ügyrend elkészí­tésével, amely részletesen szabályozza az országgyűlés megalakulását, az ország- gyűlés szervezetét, üléssza­kait, tanácskozási rendjét, az interpellációs jogot, a bizottságok működésének alapelveit, vagyis átfogja, magasabb színvonalra eme­li, demokratikusabbá, aktí­vabbá teszi az ügyrend or­szággyűlésünk egész mun­káját, növeli a kollektivizá­lást, a közös munkát, a kö­zös felelősséget az ország ügyeiért. Ezért javaslom mindkét előterjesztés elfo­gadását. a mi sajtónk rendszeresen ad tudósításokat. Tájékoz­tatja az ország közvélemé­nyét, De ami a képviselők Az országgyűlési Képviselők munkájáról Meg kell szervezni a képviselők megyei csoportját írjon a sajtó a képviselőkről ©i* szag-gyűlés munkáját illeti, nagyon ke­vés esetben lehet találkozni olyan cikkekkel, közlemé­nyekkel, amelyek megmu­tatják, hogyan tevékeny­kednek, dolgoznak a nép ér­dekében országgyűlésünk tagjai, a nép választott kül­döttei. Pédig országgyűlé­sünknek sok kiváló tagja van, áldozatkész elvtársak, párttagok és pártonkívüliek, férfiak és nők, akik időt és erejüket nem kímélve, szin­te apostolként járják az or­szágot, hirdetik, magyaráz­zák a választók között a párt, a kormány politiká­ját, a Minisztertanács hatá­rozatait, sok segítséget ad­nak a dolgozók panaszainak elintézésében, orvoslásában, komoly politikai felvilágo­sító munkát végeznek kör­zetükben. Ezekről az áldozatkész képviselőkről keveset ír a magyar sajtó, pedig hasznos lenne és szép írói hivatás lenne nem­csak a vezető szervek, vezető testületek mun­káját propagálni, mar gyarázni, hanem kivá­lóan dolgozó képviselő- társainkat is népszerű­síteni a dolgozók előtt. Ez nem személyi kultusz, ez a képviselőknek kijáró megtisztelő elismerés! Sajnos, még elég sok az olyan eset, hogy képvise­lőink közérdekű panaszok elintézésében nem kapnak elegendő támogatást az ál­lami vezetőszervektől. Nem ártana az sem, csak hasz­nálna az ügynek, ha a saj­tó élesen bírálná azokat a vezetőket, akik nem segítik, nem támogatják a képvise­lőket munkájukban. A párt Központi Veze­tőségének határozata felszólítja a pártszerve­zeteket, hogy fokozot­tabb segítséget adjanak a képviselők munkájá­nak megszervezéséhez. Úgy gondolom, helyes lesz, ha a Minisztertanács hatá­rozott hangú utasítást ad az állami szerveknek, hogy minden támogatást adjanak meg a képviselőknek és akik ezt nem teszik, azokat felelősségre is kell vonni. Országgyűlésünknek je­lentős számú pártonkívüü tagja van. Ezek nagy több­sége jól dolgozik. Áldozat­kész munkájukról, mint a pártonkívüü képviselők te­vékenységéről szintén ke­veset tud az ország közvé­leménye. Erről is írnia kel­lene a magyar sajtónak. Az ügyrend 46. paragra­fusa az interpellációs jog­gal foglalkozik. örömmel kell üdvözölni, hogy már ezen az ülésszakon képvi­selőtársaink közül számo­sán interpellációt jegyez­tek be. Az új ügyrend nagy se­gítség lesz az állami munka megjavításához, az országgyűlésben a kol­lektív munka, a kollektív felelősség, az építő kritikai szellem kialakításához. Az interpellációk bevezetése növeli a miniszter elvtársak felelősségét, az országgyűlés előtt kell nyilatkozniok, az interpellációkban szóvátett kérdésekre válaszolnioli. Az új ügyrend még szá­mos intézkedést tartalmaz a bizottságok működésének alapelveire, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizott­ság munkájára, az ország- gyűlés irodájának tevékeny­ségére. Ezekre a kérdésekre nem akarok kitérni, a ja­vaslatokat helyeslem, azok­kal egyetértek. Tisztelt országgyűlés, mi­vel az új ügyrend, az or« szággyűlés és a képviselők munkájára vonatkozó mind­két határozati . javaslat nagyban elősegíti az or­szággyűlés munkájának megjavítását, az előterjesz­tések megfelelnek a párt Központi Vezetősége hatá­rozatainak, a szocialista demokrácia továbbfejleszté­sére, a dolgozó nép, az or­szággyűlés kapcsolatának erősítésére, a javaslatokat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, s Ha­zafias Népfront nevében el­fogadom. Kérem képviselőtársai­mat, emeljük az előterjesz­téseket határozattá. (Taps.) Ezután Dinnyés Lajos or­szággyűlési képviselő szó­lalt fei. A képviselők — mondot­ta — máris a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat1 szellemében szólaltak fel s ezzel a törvényjavaslatot, magukra nézve máris köte­lezőnek ismerték eh Hogy az interpellációs joggal eddig nem él­tünk, ebben mi, képvi­selők is hibásak va­gyunk, mert a bírálat helyett a Kényelmesebb hallgatást választottuk. A törvényjavaslat parla­menti életünkben forduló­pontot jelent és nagymér­tékben elősegíti a szocialis­ta demokrácia fejlesztését. Az országgyűlés pénteken folytatja munkáját. Az el­nök javaslatára a pénteki ülés napirendjén az ország- gyűlési bizottságok tagjai­nak megválasztása és az interpellációk szerepelnek. l.$!iSÍL: Álarcosbál A Debreceni Csokonai Színház opera társulata Puccini Pillangókisasszonya után szerdán este Verdi Álarcosbál című három fel- vonásos operájával lépett színre a nyíregyházi Sza­badtéri színpadon. E két előadás, amely a nyár fo­lyamán a nyíregyházi kö­zönség előtt lejátszódott, végérvényesen meggyőzött benünket arról, hogy opera kultúrája nemcsak Buda­pestnek és Szegednek van, hanem Debrecennek is, s méghozzá igen jó színvona­lú előadásokkal ajándékoz­za meg a közönséget ez a fiatal opera társulat. Töb­bek között különös érdekes­sége is van ezeknek az elő­adásoknak: a fejlett színészi játékra gondolunk itt. Már a Pillangókisasszonynál is megfigyelhettük, a szerda esti előadásban pedig még jobban láthattuk, hogy mi­lyen kidolgozott ezeknek az operaénekeseknek a színé­szi játéka. Persze nem zök­kenőmentes. Hiszen egy-két operistánál bizonyos túlhaj- tás is érvényesül, így pél­dául Hankiss Ilona Oszkár apródja és Bán Elemér fő­bírója néha operettízű figu­rává vált. De ezek csak el­szórt jelenségek. Az általá­nos kép az, hogy nagyszerű összjátékkal és jó egyensú­lyozott, — sokkal egyensú- lyozottabb — összhanggal és kórusfegyelemmel múlta fe­lül ez az előadás a Pillan- gókiszasszony bemutatását. Richárd grófot Oszvald Gyula alakította. Színes, kellemes tenorjával ismét nagy sikert aratott. Csakúgy Virágos Mihály is, aki Re­gét énekelte. Mindkettőnél egy kicsit persze a szabad­téri operaelőadások egyik betegségét figyelhettük meg. Nagy hévvel, erőteljesen kezdtek, de a harmadik fel­vonásban már kicsit elszín- telenedtek, erőtlenebbekké lettek. Ellentétben a női énekesekkel. Balogh Évá­val (René felesége), Dósa Máriával (néger jósnő), akik bizonytalan kezdés után szinte szárnyakat kaptak, s a legutolsó akkordokig tar­tották ezt a szintet. Hankiss Ilona apródja a fent emlí­tett hibán túl igen színes je­lenség volt, ehhez termé­szetesen a szép csengésű énekhang is hozzájárulta Horváth László és Kerekes Gábor (a két összeesküvő) igen jól kidolgozott, finom hatásokra törekvő alakítást nyújtott. Ezt mondhatjuk Angyal Sándor matrózáról is. Mindent összevetve egy szép estével gazdagabbak lettünk. Sajnos Nyíregyháza zeneértő közönsége nem képviseltette magát teljes számmal az előadáson. Ta­lán az az oka, hogy Verdi Álarcosbál című operáját nem ismerik eléggé, vagy talán az, hogy a színház szervezői, de még lapunk sem tett meg mindent az előzetes népszerűsítésért. Mindenesetre az a vélemé­nyünk, hogy az ilyen elő­adások telt házat érdemel­nek. Hiszen igen nagy igye­kezet jellemezte a színház művészgárdáján túl a kivá­ló debreceni MÁV filhar­monikus zenekart is, de túl ezen, különösen meg kell dicsérni a pompás kiállítá­sú, s gazdag díszleteket. Mind az öt kép monu­mentálisán volt megalkotva. — ój — Apróhirdetések Id. Végső András tta&arádi la­kos 9 éves zíemlelarka tehené­nek .i ári áttevőiét a közeéeri ta­nács körözteti és megsemmisíti. Festő-mázoló. kőműves é& fér­fi segédmunkásokat felvesz a Megyei Építőipari Vállalat nyíregyházi munkahelyekre. Je. lenrtkezóa Nyíregyházán. Széche­nyi utca 43. se. alatt. A kéki ..TJ.i Utakon Járó“ me­zőgazdasági termielőisrzövetkeaet most generálódott Sevrolet gép­kocsihoz sofőrt, keres h avi fize­tésre. aki eg.vben szerelő is. Azonnali belépésre. A Nyírségi Hengermalom föl­vesz állandó munkára rakodó­munkásokat. Szabol cs-Szatmári NÉPLAP Szerkeszti, a szerkesztő bizott­ság. — Felelős kiadó: MŰP jzaüolcs-Szutiuár Megyei Ri. rotteása. — Szerkesztősé?: Nyíregyháza. Sztálin tér 21. szám — Telefon • 11-70. 11-71 11-76. — Kiadóhivatal: Nyír-, egyháza, ZEdánov u 1 Telefon: 30-00. Terjesztik: a Megyei Postahiva­tal hírlanosztál.va és a hirlan- kézbesítő postahivatalok. Elő­fizetés: postahivataloknál rfl kézbesítőknél Havi előfizetési dU 11 forint. Szabolcs-Szatmár Megyei Evőm- daiparl Vállalat Nyíregyház a,j Dózsa György u. B Tel.: 32-23 Felelős vezető: Szilágyi <Jőzsel i

Next

/
Thumbnails
Contents