Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1956-07-21 / 170. szám
135«. iűllus 81. szombat N EPLA P JOGI TANÁCSADÓ A bírósági félfogadási napok anyagából Milyen jogok illetik meg a dolgozót a fegyelmi eljárás során? v I. KÉRDÉS: Mikor lehet fegyelmi eljárást indítani? Meddig indíthat a vállalat igazgatója fegyelmi eljárást? Az eljárás során milyen formában kell a dolgozót meghallgatni? FELELET: A munkafegyelem biztosítása érdekében a vállalat igazgatóját fegyelmi jogkör illeti meg, melynek helyes gyakorlása inagy feladatot és komoly felelősséget tó a vezetőre. Üj jogszabályok a gazdasági vezetők jogkörét kiszélesítették, mert lehetővé van téve, hogy kisebb kárt okozó cselekmények is fegyelmi útra kerüljenek a büntető eljárás kikerülésével. Az új jogszabályok végrehajtásának sikere összefügg azzal is, hogy a gazdasági vezetők a jövőben lelkiismeretesebben törődjenek a dolgozók problémáival, gondjaival, bajaival. A fegyelmi jogkör szélesítésének éppen ezért együtt kell járnia a dolgozók jogvédelmének fokozásával. A fegyelmi eljárások lefolytatása fokozott gondosságot követel. Nem szabad elfelejteni a gazdasági vezetőknek, hogy emberek sorsáról döntenek,, melynek során az emberségesen és világosan indokolt, igazságos határozat helyes útra vezetheti azt a megtévedt dolgozót, akit az oktalan és alaptalan büntetés, a rideg hang, a helytelen eljárás véglegesen a bűn útjára taszít. A téves információk, a személyi, szubjektív érzések helyett a tényekre támaszkodjanak. Fegyelmi eljárást a fegyelmi vétségek alapos gyanúja esetén lehet indítani. Ha a dolgozó a munkájával összefüggő, vagy egyéb súTájékoztató cs nyíregyházi szennyvíz-csatornázásról • Nyíregyháza város végrehajtó bizottsága ez év januárjában határozta el, hogy a jövőben nem engedélyez egészségügyi szempontból is kifogásolható újabb egyedi szennyvízkezelő telepeket létesíteni, az jjő.OOO lakosú város területén, az új építési beruházásokkal kapcsolatban, mert ezek helyett a végleges szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével évenkint 1 millió forint takarítható meg a népgazdaság számára. •A MÉLYÉPTERV által időközben elkészített műszaki tanulmányterv szerint a városban összesen 58 km. hosszú elválasztó rendszerű. különböző méretű szennyvízcsatornát kellene megépíteni, melynek előirányzati költsége a város végleges szennyvízkezelő telep létesítési költségével együtt 42 millió forint. A szennyvízcsatornázás megépítése tehát több évtizedet venne igénybe és komoly pénzügyi tehertételt jelentene az államháztartás szamára. Helyi — műszaki és — városrendezési kezdeményezéssel azonban sikerült olyan megoldást találni, mely lehetővé teszi a szennyvízfőcsatornák szakaszos megépítésén felül a fokozatos üzembehelyezést 'is, még a végleges szennyvízkezelő telep üzembehelyezése előtt. lyos bűncselekményt követ el, vagy olyan magatartást tanúsít, melyből kitűnik, hogy szembenáll államunk és társadalmunk rendjével, munkafegyelmet, tervfegyelmet, vagy a szociálisra munkaerkölcs szabályait megsérti, botrányos életmódot folytat, vagy munkakörének ellátására méltatlan magatartást tanúsít. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétség elkövetésétől több mint egy év, vagy az igazgató tudomásszerzésétől számítva több mint három hónap telt el, kivéve, ha büntető eljárást indítottak. Magán- munkáltató a dolgozó ellen fegyelmi eljárást nem indíthat. A fegyelmi eljárás fontos alapkövetelménye a dolgozó személyes meghallgatása, mely csak akkor mellőzhető, ha meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik. De a dolgozónak ilyenkor is módot kell adni, hogy védekezését írásban terjeszthesse elő. Nem csak a fegyelmi gyanúokot kell a fegyelmi eljárás alá vont dolgozóval közölni, hanem a terhelő bizonyítékokat is, hogy azokra is megtehesse észrevételeit. A tanúkat lehetőleg a fegyelmileg tér. helt jelenlétében kell meghallgatni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ugyanis, hogy a fegyelmi eljárás keretét egyfelől a fegyelmi vád, másfel 51 a dolgozó védekezése szabja meg. A legtöbb hiba ott merül fel, hogy ez a meghallgatás formális és nem ad módot az igazgató, hogy a dolgozó védekezését előterjeszthesse. (Következő cikkben a fegyelmi büntetésekről, a fellebbezésről írunk.) Dr. Kovács Pál. (’Folytatás a 4. oldalról.) Vége. Mintegy 250 ezer forint fuvarköltséget fizettek ki azért, mert az anyagok hem kellő ütemben érkeztek, vagy egyes anyaghiányok miatt más munkahelyre megrendelt anyagokat kellett a munka zavartalan vitele érdekében átszállítani. ; Az építő és szerelő vállaiad tervét 114 százalékra téliesítetté, 107.8 százalékos munkáslétszám felhasználással. Az egy főre eső termelékenységi tervét 106 százalékra teljesítette. — A vállalatnál az egy munkásra eső bér 4726 forint volt. öt hónapra, a szakmunkásbér pedig 5331 forint. Ez a szám a helyes munkaszervezést bizonyítja. Az átlagbérek tehát itt a legmagasabbak. Ez a körülmény is igazolja azt, hogy a dolgozók érdekeltté tétele a termelésben feltétlenül kedvezően hat ki a tervteljesítésre és a termelékenységre. A villanyszerelő vállalatnál — bár tervét 118.3 százalékra teljesítette, — mégis kedvezőtlenül alakult a ter- .melékenység és béremelkedés mutatója. Az önköltség alakulásánál eredményt tudnak felmutatni, hiszen 88 ezer forint nyereséget fizettek be a megvizsgált dőszak alatt. A vállalat ál- alában belső munkálatokat /égez, de az utóbbi időben lágy mennyiségű hálózat- pítés is szerepelt programéban. A vállalatnál erősen ehet érezni a megfelelő szállítási eszközök hiányát. Az utóbbi időben mind gyakrabban alkalmazzák a hálózatépítéseknél a vasbetonoszlopot, ahol nagy szükségük lenne darus szállítógépkocsikra és utánfutókra. Ezek segitségével lényegesen emelhetnék terMunkaverseny, a s: Az építőipari vállalatoknál általában nehéz a munkahelyek szétszórtsága miatt a verseny szervezése. Mégis ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy megyénkben a mélyépítöipari vállalatnál, a megyei építőiparnál, az építő és szerelő vállalatnál, a villanyszerelőknél és az útfenntartóknál a lehetőségekhez képest jól szervezik a munkaversenyt. Egymással és a testvérvállalatokkal kötnek versenyszerződéseket és azt rendszeresen értékelik is. Hiba azonban, hogy a munkaverseny eléggé formális, csak a faliújságon, a versenyhíradókon él, a munkások — a verseny részvevői — keveset beszélnek róla. Az üzemi híradók havonta értékelik az eredményeket, bár megoldható lenne a dekádonkénti értékelés is. Meg kell említeni azonban azt is, hogy az egyösszegű munkautalványozás bevezetése ázinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. — Az anyag- ellátás nehézségei magával hozzák az állandó átcsoportosításokat, az egyösszegű munkautalvány melékenységüket. Az új szállítóeszközök beállítása annál is inkább indokoltabb, mert a nagysúlyú vasbetonoszlopok állítása nagyfokú emberi munkaerőt igényel és . a dolgozók testi épségét is veszélyezteti. sociáiis ellátoítság csak akkor alkalmazható, ha mindezek megszűnnek. A munkásszállókról szólva meg keli állapítanunk azt, hogy azok rendje és tisztasága egy-két kivételtől eltekintve jónak mondható. Nem kielégítő azonban a politikai és erkölcsi nevelés ezeken a helyeken. A pártszervezet, a szakszervezet, a DISZ és a nőbizottságok, de maguk a vállalat vezetői sem fordítanak kellő gondot arra, hogy megfelelő kulturális és sporteszközöket biztosítsanak, hogy kielégítsék a dolgozók kulturális igényeit. A munkásszállásokon elhelyezett ipari tanulók a megfelelő nevelés és munka utáni foglalkoztatottság hiánya miatt sok esetben a városban csavarognak és számukra nem megfelelő szórakozás után néznek (tivor- nyázás). A megyei építőipari vállalat központi munkásszállásán (Árpád utca) mindössze egy sakk készlet van, de kártya korlátlan .mennyiségben található. III. MILY NAGYSZERŰ kép volt. a Tiszalöki Vízierőmű! Diadalmas igazságszolgáltatás az öntözés mellett. Ma még sokszáz, egymás mellé épült fészekből röppennek fel a parti fecskék, s a sárgás parton mint géppuskanyomok, sötétlenek a fészkek földbevájt Lehet, hogy a fecskék és a gémek is megtalálják helyüket a majdani új Tiszán, s nem tűnnek el, mint annyi más élő az idők folyamán ebben a harcban. Temető a Tisza, mikor kivirágzik! :— így szól a nóta, de mi bizony cseppet sem viselkedünk a temetőhöz illő komolysággal. Igaz, víz alatt, az iszapban él, fontos haltáplálék. A kecse- ge hosszú orrporca egyenesen arra való, hogy az álcát kitúrja. Amióta a duzzasztómű elkészült Tiszalökön, egyre inkább eltűnik a kecsege, márna a felső Tiszából.'— Nem tudnak átvergődni ide/ — állítják a halászok. De baj van általában mindén hajfajtával. Száz év előtti szólás-mondás azt tartja: több a hal a Tiszában, mint a víz. Bizony, ez a mondás már annyira nem áll, hogy* pesszimista módon azt is ki lehetne jelenteni: a tiszai halászat végnapjait éljük — legalább is a felső Tiszán,, Eltűnnek a régi halászok is, szájai, a vízbe nyúló, csillogó homokú kis félszigeteken szürke gémek ácsorog- nak, s nehézkesen reben- nek fel az uszály közeledtére. De mi lesz holnap, ha egyre inkább birtokba vesz- szük a folyót? Már az erőmű megépülésével tapasztalható némi változás. A készülő monográfia mint egy fénykép, megőrzi az eredeti képet. A természet harcol, de az ember győz. Van mit tenni tehát építőipari vállalatainknál a munkások nevelése terén. Nincs megoldva a szórakozás, a sport és a könyvtár dolga sem. Az alacsony keresetre és a nem megfelelő nevelésre vezethető vissza az is, hogy a' vizsgált időszakban nagyon magas — mintegy 80 százalék — a munkásvándorlás. Mindezeken a hiányosságokon abban az esetben lehet változtatni, ha a párt éy lömegszervezetek az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak a dolgozók nevelésére, szórakozására. Tanulmányozzák — ha szükséges, más megyékben is — a legjobb módszereket ezen a téren és törekedjenek arra, hogy a legmesszebbmenőkig elégítsék ki a munkások ilyen irányú igényeit. Ez szükséges ahhoz, hogy megjavuljon a munkafegyelem és valamennyi dolgozó megszeresse munkáját. A vállalati vezetők ás a partszervezetek titkárai kötelesek arról gondoskodni, hogy megjavítsák a munkafeltételeket és az eddiginél jobbá tegyék a munkások anyagi érdekeltségét. Csakis ezen az úton lehet azt elérni, hogy a második ötéves tervben az építőiparra háruló feladatokat egész népünk megelégedő sere tudják ellátni. hogy még nem is virágzott a víz, mert a tiszavirágba csak akkor „nyiladoztak ’, lévén de-iután négy-öt óra, amikor Záhony—Tokaj aö- zött halautunk az uszállyal, nem ’ messze már Tisza- bercéltől. Sárgásán' villanó villás farokkal röpköd íea a tiszavirágok, a kedvei kis kérész-íeie rovarok, Szinte hallottuk szárnyaik zizzené- sét (s talán halljuk is, ha nem züg a motor). Példátlanul korán jelentek meg a víz felett, általában hat óra után szoktak csak „öltözködni” a parton. A dél-lV szához képest viszont meglehetősen kései volt a „vi- rágZaS”. Most, hogy visszaemlékezem, ismét érzem napiól áttüzesedett bőrömet, orromban van a' víz szaga, s előttem ,a hosszú, nyugodt, fényes folyó.. A tükre felett imbolygó -parányi testek, le-lecsapva a. vizre, tr.a;a ismét k emelkedve, mint a karcsú testű vízirepülők. A távolban kékes-lila párákon át sötétlik a parti erdő, mély kék égen vakító fehér felhők úsznak, mint mi, itt lent. Örök téma a tiszavirág röpke élete — a hím 1—1',2, a nőstény iy2—2 órát él csupán. De azt már kevesen tudják, hogy ezekegyre inkább a sporthorgá-» szók veszik át a helyüket* nomeg az orv-halászok. —> Azok aztán nagy igyekezett tel! Tuzséron találkoztunk Molnár bácsival, az uszály, mellé ügyeskedle a maga ladikját. Utolsó halász, .man Tuzséron, de ö is gondolkot zik, hogy pályát változtat*, — Nem' érdemes már hat lászni, ,— mondja, — se halj se nyugalom. Még a var-' sáimat is elemelik, nerrv hogy belőle a halat. Az expedíció egyik leg-f nagyobb .célkitűzése volt* hogy ezeket a bajokat felt térképezze, hogy irányt mutasson a segítségnek. A főt lyó szabályozásával eltűnj tek a széles kiöntések, a vadvizek, amelyek virágos növényeikkel jó területet adtak a halak ivásához, a halivadékok neveléséhez. —< Nyílt, folyó vízben, védett helyek- hiányában a hal int káb nem ivik. Az erőmű duzzasztás sa következtében változékony, és szokatlanul magag a vízállás,, amely szintén befolyásolja a halak életét, A i kutatók erre is tettek megfigyeléseket, a laboratóriumi vizsgálat nyomán pedig kiderítik, hogy mely szakaszon milyen halnak nyílik inkább élettár, ahol .aztán mesterséges telepítést
