Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1956-07-21 / 170. szám

1956. július 21, szombat N E P L A í 3 H külügyminiszfir síévífőjéíifk A Külügyminisztérium Tájékoztatási főosztályán Rubin Péter rendkívüli kö­vet és meghatalmazott mi­niszter, a Külügyminiszté­rium szóvivője pénteken sajtóértekezletet tartott, amelyen tájékoztatta a ma­gyar sajtó képviselőit az időszerű magyar külpoliti­kai kérdésekről. A Külügyminisztérium szóvivője a következő kér­désekre válaszolt: KÉRDÉS: Hogyan érté­keli a magyar-görög diplo­máciai kapcsolatok felvéte­léről szóló nyilatkozat alá­írását? VÁLASZ: A diplomáciai viszony felvétele jelentős lépés a két ország közötti kapcsolatok normalizálása útján, ugyanakkor hozzájá­rul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének to­vábbi kibontakozásához is. Ismeretes egyébként, hogy a magyar-görög kereske­delmi kapcsolatok már né­hány éve fennállnak és szé­pen fejlődnek. A legutóbbi kereskedelmi tárgyaláso­kon az árucsereforgalom 1956. évi volumenét a tava­lyinak szinte háromszoro­sában állapították meg. A diplomáciai kapcsolatok felvételét nyomon fogja kö­vetni a függőben lévő gaz­dasági kérdések rendezése. Olyan görög követelésekről van szó, amelyek háború­előtti kereskedelmi adós­ságokból és görög állampol­gárok vagyonát Magyaror­szágon ért háborús károk­ból erednek és amelyek a két ország szakértőinek becslése szerint nem tesz­nek ki jelentős összeget. Bizonyos vagyok benne, hogy a diplomáciai kaocso- Jatok felvétele lehetővé te­szi a kulturális együttmű­ködés kialakítását is, an­nál inkább, mivel Magyar- országon komoly hagyomá­nyai vannak a hellén kul­túra kutatásának. KÉRDÉS: Mi a vélemé­nye Eisenhower elnökn-k Kos Péter magvar követ megbízólevél átadásakor mondott beszédéről? VÄLASZ: Eisenhower el­tájékoztatójci nők beszédéből kitűnik a vitás kérdések rendezésére való törekvés. Örömmel üd­vözlöm ezt a kétségtelenül pozitív nyilatkozatot és em­lékeztetek arra, hogy a ma­gyar kormánynak az Egye­sült Államokkal szemben folytatott politikáját hason­ló törehvés jellemzi. KÉRDÉS: Mi a vélemé­nye Dulles amerikai kül­ügyminiszternek a július 11-i sajtóértekezleten tett kijelentéséről a népi de­mokratikus országok „Fel­szabadítását" illetően? VÁLASZ: Dullesnek ez a kijelentése azt mutatja, hogy az amerikai külügy­miniszter vonakodik tudo­másul venni, hogy hazánk­ban és a többi népi demok­ratikus országban a szocia­lista rendszer szilárd és megingathatatlan. Egészen nyilvánvaló, hogy a magyar nép, amely 1945-ben végleg felszabadult és azóta bát­ran él szabadságával, az ilyen nyilatkozatokat be­avatkozásnak tekinti, amelynek egyetlen célja bá­torítást adni a kapitalista rendszer restaurálását kí­vánó reakciós erőknek. KÉRDÉS: Mi a vélemé­nye Magyarország részvéte­léről az Egyesült Atomku­tató Intézetben és hogyan értékeli a szovjet kormány­nak az atomenergia békés felhasználására irányuló ál­talános euróvai együttmű­ködésről szóló javaslatát? VÁLASZ: Az Egyesült Atomkutató Intézet meg­szervezéséről szóló egyez­mény, melyet 11 ország — köztük a Magyar Népköz- társaság — kormánya a kö­zelmúltban írt alá, komoly ‘jelentőséggel bír az atom­energiának békés célokra történő, az egész emberiség javát szolgáló felhasználása szempontjából. Világos, hogy az atomenergia békés felhasználásával kapcsola­tos bonyolult kérdéseket egy olyan kis ország, mint ha­zánk, önállóan nem oldhat­ja meg. Amennyiben a szovjet kormánynak általános euró­pai együttműködésre irá­nyuló javaslatát az európai államok magukévá teszik, a magyar kormány, éppen a fenti okokból, örömmel csatlakoznék ez újabb, szé­leskörű egyezményhez is. KÉRDÉS: Magyarország milyen munkál folytatott 1956 első felében a UNES­CO-ban? VÁLASZ: Az elmúlt fél> évben az UNESCO-ban folytatott munkát egyes UNESCO-akciókba való fo­kozott bekapcsolódásunk és az UNESCO magyar nem­zeti bizottsága tevékenysé­gének megélénkülése jelle­mezte. Bizonyos fokig fej­lődtek az UNESCO tagálla­mainak nemzeti bizottsá­gaival való kapcsolataink is. Részt vettünk megfigye­lővel az UNESCO végre­hajtó tanácsa áprilisban rendezett madridi ülésén, a rádiók kulturális prog­ramjaival foglalkozó párizsi értekezletén, továbbá az UNESCO szakértői értekez­letén Genfben, melyen a békés együttélés elve tu­dományos vizsgálatának módszereit vitatták rreg. Legutóbb az európai UNESCO-tagállamok nem­zeti bizottságainak francia- országi értekezletén fejtet­tünk ki hasznos tevékeny­séget. Jelenleg a novemberben sorrakerülő UNESCO köz­gyűlésen való magyar rész­vételt készítjük, elő. A köz­gyűlés napirendjéhez Ma­gyarország már eddig is számos jelentős javaslattal járult hozzá. Magyarország egyébként tagja annak a bizottságnak, amely a köz­gyűlésen a tagállamok által benyújtott jelentéseket vi­tatja még. Külföldi hírek Róma, MTI) Az Egyesült Államok haditengerészeté­nek két repülőgépe szerdán a stromboli tűzhányó fölött összeütközött és lezuhant — jelenti az ANSA hírügynök­ség. A repülőgépek sze­mélyzetének sorsáról még nem érkezett jelentés. # Belgrad, (TASZSZ), — Csütörtökön este Gamal Abdel Nasszer, az Egyipto­mi Köztársaság elnöke és. Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke különrepü- lőgépen Pulából elutazóit Kairóba. ■£ London, (MTI) A News­week londoni tudósítója úgy értesül, hogy az angol kormány nemsokára meg­hívja a szovjet hadsereg vezetőit, szemléljék meg az angol légierő szeptember­ben Farnborough-ban . tar­tandó légibemutatójót. * Moszkva, (TASZSZ) Csü­törtökön Moszkvában ün­nepséget rendeztek a Jugo­szláv népfelszabadító há­ború és népi forradalom tizenötödik évfordulója al­kalmából. Az ünnepséget' a Szovjetunió szláv bizottsá­ga, valamint a Szovjet Tu­dományos Akadéma szla­visztikai intézete és törté­nelemtudományi intézete szervezte. * Belgrad, (Tanjug). Csü­törtökön este a jugoszláv újságírók szövetségének küldöttsége elutazott Len­gyelországba. A küldöttsé­get Dusán Blagojevies, a Borba igazgatóhelyettese vezeti. Az elrabolt magyar repülőgép utasai szombaton visszaérkeznek Budapestre Bécs, (MTI) Az elrabolt és erőszakosan Nyugat- Németországba irányított magyar repülőgép becsületes, hazájukhoz és népükhöz hű utasai pénteken megkap­ták az osztrák átutazást engedélyt, A hazatérő utasok, akik közül többen megsérül­tek a rablókkal vívott közelharcban, előreláthatóan pénteken, a késő esti órákban érkeznek Becsbe és innen rövid pihenő után gépkocsin folytatják útjukat Budapest felé, ahová szombaton érkeznek meg. .x\x\vx vwv*vV.v\wvvsv v.\-v v x XXX x x vx-xxxx,x\xxcvx xx\x,vVx.x\x.\xxx\x\v .xw.xxs SOLTÉSZ ISTVÁN: JíúhoqÁ Lángnak — Regényes történet as utolsó hossorhányégetés idejéből — Eddig: 1715. nvarán gróf Károlyi Sándor és a szatmári császári főkapitány kérésére Hedrv jezsuita főnök meg­ígéri. hogy segít az egyház a lázongó nép lecsillapításá­ban. Rögtön megbízza az egyik jezsuitát. Lőcseit, hogv készítsen elő csodát Póoscn. a rend többi taglát más megbízatásokkal küldi szét Közben Tyúkodra hazaérke. zik Babócs András bujdosó kuruc. Első ..élménye": egv Jezsuita megrabol egv anyját temető lányt, akiről ki­derül. hocv Kiss Anna. Babócs gyermekkori pajtása, szomszédja. Lőcsei, a jezsuita noyicius megérkezik Pócs- ra. («) A novicius belovagolt a faluba. Ütközben észre­vette, hogy nemcsak az is­pán vigyázza a munkát, ha­nem katonák is táboroznak a környéken. Egymásután bukkantak fel az őrségek, valósággal körbezárták az aratókat. Lőcsei gúnyosan gondolta: Károlyi altábor­nagy hadvezért képességeit fitogtatja Lőwenburg gróf­fal együtt. Megvetést érzett a két gróf iránt: ügyetle­neknek és ostobának tartot­ta mindkettőjüket. Ügyetle­neknek, mert az erőszakon kívül semmi más eszközük nem volt, ostobáknak, mert mérhetetlenül gőgösek vol­tak. Hedry superior egyszer azt mondta neki: „Jól je­gyezd meg fiam, a magyar urakat pénzzel és ranggal mindenre meg lehet vásá­rolni, Legkönnyebben saját- magúk eladására." Mennyi­vel más az egyház! Okosabb és ravaszabb, magát el nem adja, semmi eszme el nem térítheti évezredes útjáról. Kőszikla, amely a vész hul­lámait záporozva töri ösz- sze. Évezredes sziget., ame­lyen megvetheti a lábát minden földi fenség és e szikla, harcos őrzői a papok, parancsnokaik a püspökök és a jezsuiták. A faluba beérve a szalma- tetős kunyhók közölt azon­nal szembetalálta magát a templommal, amely fából épült és a parochiával, amely a templomnál állott. A paróchus, Papp Mihály a faoszlopos tornácon pipá­zott és szemmel tartotta az udvaron dolgozó cselédséget. A novicius az első pillan­tásra felmérte: gondtalan életet élő falusi lelkész, akinek a hasánál csak a torka kedvesebb, aki gondol­kodás nélkül, puszta meg­szokásból is megsérti a papi fogadalmakat, erkölcsi tör-, vényeket. Ami. pedig a val­lást illeti: megkövült dogmák olajozott darálója lehet ez a pap — szintén gondolatok nélkül. A novicius, akinek gyakorlata volt a papi tu­lajdonságok megítélésében, már az első percekben mindezt leolvasta a pócsi paróchus arcáról. Termé­szetesen semmit nem mu­tatott ki. Nyájas arccal szállt le lováról és kéz­csókra járult a paróchus elé, aki ülve várta vendé­gét. Köznapi látogatóval: nézte Lőcseit, afféle ván­dorló barátnak. Pócson gyakran megfordultak pa­pok és szerzetesek, minori­ták, nagyszőlősi szürkeba­rátok, szatmári jezsuiták és így tovább. A tisztelen­dő nem nagyon örült az ilyen látogatóknak, mért mindenkor vittek a falu­ból, vagy adót, vagy kol­duspénzt, s ezzel saját ma­ga lett szegényebb. Fanya­logva fogadta a noviciust, de amikor kiderült, hogy az semmit nem akar vinni tőle, megnyugodott. Sőt egyenesen jókedve kereke­dett és szuszogva kiáltot­ta az egyik asszonycselcd- nck: — Vágjatok tyúkot, ven­dég érkezett. Lőcsei leült és minden igyekezetével azon volt, hogy elnyerje a paróchus rokonszenvet. — Azért jöttem Pócsra, hogy áhítatot tartsak Mária kegytemplomában tisztelen­dő uram, ha jóságod hoz­zájárulna. Ennél szentebb és csendesebb helyet alig­ha találnék. A paróchus helyeseli. — Csak az emberek kö­zött ne járj fráter, mert könnyen lekaphatnak a lábadról és eltűnsz a. ná­das közölt, hogy a csodáié vő szüzanyc sem talál meg. — Sok a baj a hívekkel atyám ? A paróchus megütközött ezen a kérdésen: egy je­zsuita ne tudna a történ­tekről, a pócsi lázongások­ról? Lehet, fiatal még, nem avatják bele mindenbe. —mumm«ii.iiwi »i iujjhíiiiuij. I J' M.aw. pw,»u.»|iii»» Dobi István iidvesl© távirata Belgium nemzeti ünnepe alkalmából I. BAUDOUIX őfelségének, a belgák királyának, Bclgium nemzeti ünnepe alkalmából engedje meg felséged, hogy kifejezésre juttassam a magyar nép. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam jókívánságait az Ön személyes jólétére, s a belga nép boldogságára és felemelkedésére. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Angliában tartóz­kodó küldöttségének tagjai szerdán este balettelőadáson vettek részt a londoni Ro­yal Festival Hallban. Meg­tekintették Csajkovszkij Diótörő című balettjét és a Hattyúk tavá-nak második felvonását, Csütörtökön délután a küldöttség tagjai részt vet­tek II. Erzsébet királynő­nek a Buckingham-valotá- ban rendezett, nagyszabású fogadásán. Csütörtök este a szovjet küldöttek egy csoportja Glasgowba, másik csoportja pedig Cardiffba utazott. Küzzéielték a Jugoszláv Szövetségi Nénkgziársasen elnökének, az Egyiptomi Köztársaság elnökének és India miniszterelnökének közös nyilatkozatát Brioni, (.Tanjug). Gamel Abdel Nasszer Egyiptomi Köztársasági elnöknek és Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnöknek a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saságban történt tartózko­dása alkalmával Brioniban 1956 július 18-án és 19-én megbeszélések folytak Jo- szip Broz-Tito elnök, Ga­mel Abdel Nasszer elnök es Dzsavaharlal Nehru mi­niszterelnök között. A szí-1 vélyesség és a barátság lég­körében lezajlott megbeszé­lések során részletes esz­mecserét folytattak közös érdekű kérdésekről. A megbeszélésekről kö­zös nyilakozatot adtak ki. Leszállították a csillagfürt vetőmag árát A Minisztertanács a ho­moktalajok javításának elő­segítésére az édescsillagfürt vetőmag fogyasztói árát 640 forintról 400 forintra, a keserű csillagfürt vető­magét pedig 420-ról 300 fo­rintra csökkentette. Jjíz liatwéd... Kedves kis ünnepség volt tegnap a megyei kiegé­szítő parancsnokságon. Tíz honvéd indult útnak Mo­hács szigetére, hogy segít­sen az árvíz által lerombolt hajlékok felépítésében. Ennek a lelkes vállalko­zásnak érdekes a története. A közelmúltban a kiegészí­tő parancsnokság DISZ- szervezete felajánlást tett: segít az árvízkárosultakon. A felajánlás valóra vált. Tíz DISZ-fiatal lelkesen lít- nak indult. Az ünnepségen Unaten- szki alezredes mondott be­szédet. A DISZ-szervezet az útbaindulókkal virágcsok­rot küldött szerelete jeléül a Mohács szigeti DISZ-szer-, vezetnek. Kortyolt a boroskancsóból és nagyot, fújva válaszolt. — Rebellis banda lakik itt. Károlyi úr ellen tá­madtak és a császárt szi­dalmazzák. Belevörösödött a pap a haragba. — De mcgemlegetik ezt a nyarat: Károlyi megkel- tőzte az őrséget, deresre rántotta az engedetleneket. Én pedig a haragvó úris­tent szabadítottam rájuk, kiűztem őket a templom­ból. Nincs mise, nincs te­metés, nincs keresztelő szá­mukra ... De az adót fizet­ni kell! Lőcsei érdeklődéssel ha­jolt előre. — És? Jöttek már kér­lelni? A paróchus köpött. — Ide jöhetnek! De nem is jöttek. —Mi a terve az atyá­nak? — kérdezte hirtelen a jezsuita. A pap megvonta a vállát és nem felelt. Beleivott a borba. Eddig még soha nem vett magának annyi fáradtságot, hogy előre gondolkodjék. Nem is kí­vánt tovább beszélgetni a pócsi parasztokról. A kony­ha felől sült hús szaga bo- dorodott feléjük. A pa­róchus a levegőbe szima­tolt nagy vörös orrával cs fürgén kiadta a. parancsot. — Asztali miséhez frá­ter! A vacsora után a jezsui­ta a szobájába ment. Ágy, asztal, szék volt a beren­dezés, valamint a falon egy kereszt. Kinyitotta az abla­kot, az éjszakai falut fi­gyelte. Szeretett volna ész­revétlenül bclopózni a há­zakba és meghallgatni, mi­ről duruzsolnak az embe­rek a szalmáiétól: alatt. Ám nem sokat hallott vol­na. Az emberek nem vol­tak otthon. Éjfél után vo­nullak haza a földekről. Némán, hangtalanul siettek házaikba, mint az árnyékok cs a holdfényben csak a sarlók villogtak. A jezsuita növendéket félelem remeg- tetle meg egy pillanatra — de csak egy pillanatra: úgy érezte, hogy mérhetet­len szakadék választja el az emberektől és ha na­gyot kiáltana, akkor sere hallanák mag a hangját Fgy percig tartott mindez: Elszállt a félelem. Megfo­gadta, hogy holnap böjtöt tart és sürgősen munkához lát. Nincs idő késlekedni, gyorsan segítségül kell hív­ni az isteni gondviselés: és hírül kell adni: omnia po- lestc a Deo! (Folytatjuk.) A Legfelső Tanács küldöttségének angliai látogatásai

Next

/
Thumbnails
Contents