Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1956-07-01 / 153. (154.) szám

1956. július 1, vasárnap NÉPLAP A „farkas-gyermekek" A pszichológusokat és a filozófusokat régóta foglal­koztatja az a kérdés, ho­gyan alakulna egy újszülött gyermek fejlődése, ha em­berektől elszigetelve, min­den nevelés híján nőne fel. Erre a társadalom- és ne­veléstudományi szempont- írói egyaránt érdekes kér­gyermek, kit szülei maguk­hoz vettek, csak négykéz­láb tudott járni, de ilyen helyzetben oly gyorsan fu­tott, mintegy felnőtt ember. Tenyerei és térdei kérgesek voltak, lábujjai csaknem derékszögben felfelé haj­lottak, teste sebekkel volt borítva. Harapott, ha köze­odúban összebújva két kölyköt és két 7—8 éves­nek látszó meztelen leány- gyermeket találtak. A két gyermeket a község árva­házába vitték és Kamara és Amala névre keresztel­ték. Amala két év múlva meghalt, Kamala 19‘29-ig élt az árvaházban, ahol Singh nem volt teljesnek mond­ható. Két alatt megta­nult állni, de akkor is tar­tani kellett. Négy év alatt megtanult egyedül egyene­sen járni, de sohasem ta­nult meg futni. Ha sietni akart, négykézlábra eresz­kedett. Beszédében úgy­szólván semmi eredményt nem mutatott. Négyévi ne­velés után bizonyos kérdé­seket megértett, de mind­össze hat szót tanult meg. összes szókincse hát év után 45 szó volt. Singh Kamala életében három szakaszt különbözte­tett meg. Az első két év­ben úgy viselkedett, mint egy farkas. A következő négy évben lassacskán em- j beresedett, de viselkedése | még mindig farkasszerü is volt. Csak az utolsó há­rom évben lett az emberi vonás uralkodó. Teljésen megszokta az éjszakai al­vást, sőt most már félt a sötétben. Kereste mások elésre bizonyos mértékig fényt vetnek azok az ese­tek, amelyekben — régi tu­dósítások és iőleg ujab'o megfigyelések szerint — vadállatokkal való együtt­élésben gyermekeket talál­tak. * ­AZ indiai Monts Caushar falu lakosai hajtóvadászat közlőén, odújukban megöl- ' tek két leopárd kölyköt. Az anya követte a vadászokat és a falu körül ólálkodott, Két nap múlva egy pa­rasztasszony földjén dolgo- rott Gyermekét a földre fektette. Egyszéi-re csak ki­áltozást hallott és mire megfordult, a leopárd már futott a kisdeddel. A kuta- iások eredménytelenek ma­radtak és a gyermeket már holtnak tartották, amikor — három, év múlva — a falu­tól nem távol megöltek egy nőstény leopárdot és odú­iában megtalálták a gyer­meket két leopárd kölyök társaságában. Az ötéves ledtek hozzá, a csirkék után vetette magát: ha mag- I fogott egyet, széttépte és | mohón felfalta. Három év í alatt megtanult egyenesen j járni és gabonafélét enni, de a legszívesebben to- ! vábbra is négykézláb járt. i Tanulságosabb a Calcutta | közelében fekvő Midnapore- | ban történt eset, amelynek | teljes lefolyásáról egy hin- i du pap, Singh számolt be. I Singh egy kőrútján, 1920- ban, a falu lakóitól hallot­ta, hogy a közeli erdőben egy négykézláb járó ember formájú szellemet látlak. — Este Singh a megjelölt he­lyen maga is megpillantotta a rejtélyes lényt három far­kas és két farkaskölyök társaságában odújukból elő­jönni, Néhány nap múlva kísérőkkel körülvette az odút, a két farkas elmene­kült, a harmadikat — a n őstényt —, • mivel nem akart elíutni, lelőtték. Az napról napra meglátogatta és fejlődéséről részletes naplót vezetett. Kamala, mikor megtalál­ták, valóban úgy viselke­társaságát, kezeivel evett és pohárból ivott. Fenti tényekből milyen következtetést lehet levon­ni? E gyermekek példája „ , , három év alatt megt anult egyenesen járni . , , ' A farkasok között. i detf, mint a farkasok. — . Négykézláb járt. Félt a/, i erős fénytől. Sötétben jól érezte nugát és teljes bk- lonsüggal mozgott. Cíuk éjjel járkált, nappal aludt a padlón egy sarokban őssze- | kuporodva. Széttépte a ru­haneműt, ha rá akarták : adni. Félt a víztől és kapá- ' ’ózott,' ha meg akarták j mosni. Italát nyalva itta, i növényi táplálékot nem ío- ! gadotl el, de a nyers húsra ! rávetette magát cs felfalta anélkül, hogy kézbe vette volna. A csontokat is szét­rágta. Táplálékot csak a : földről vett fel, kézből nem fogadta el. Nem beszélt, a: •éjszaka farkasok módján | üvöltött. Észrevehotőleg va j lamiféle társas érzéssel vol • Amala iránt. A két jy ének egymáson fekve aki . cs amikor Amala mcghV ' Kamala két r.apig ne evett és még tíz nap szaglászott azokon a he Ív. Ken, ahol emez tartózke..; j szokott. Singh fáradozása K.i í mala . erhberesitcsére' éve kig tartott, de eredménye világosan mutatja az első életévek rendkívüli fontos­ságát az embernél az in­tellektuális tartalom kiala­kulásában. E gyermekek agya, amikor visszakerül­tek a hozzájuk hasonlók tár­saságába, már túl volt azon fermálódási perióduson, amelyben a gyermek köny- nyen és igen gyorsan asz- szimilálja a külső benyo­másokat és amelyben meg­szerzi az ember két nagy jellemzőjét: a beszédet és a függélyes tartást. (La Nature, 1955) Kamala. a családi demokráciáról Olvastam a 21-i lapban a csahold nőtlen fiatal ember i megválaszolásra váró kér-1 | dóséit. Az első kérdéssel j kapcsolatosan — ,.ha a férj j í súlyos beleg lesz, vagy nem j ind dolgozni, vajon kötelez­hető-e arra a feleség, hogy a férjét és a gyermekeket eltartsa. Ha a nő az ilyen I férfit elhagyja, vajon elitél- hető-e magatartása?“ —i I mondom el véleményemet. í iMint nőtlen embernek az aj meglátásom. hogy ilyen ! esetben kötelessége a fele- j ségnek eltartani a férjét és ] ; a gyermekeit. Feltehetjük j : úgy is a kérdést: vajon j azért ment férjhez az a nő, hogy legyen aki dolgozzon, j pénzt keressen neki, vagy j azért, hogy közösen dolgoz­zanak és boldog családi éle-\ I tét. éljenek? Én úgy gondo- \ lom. inkább az utóbbi a he- ! lyes. Súlyosan elítélem. az i olyan nőt. aki ilyen esetben ott hagyja a férjét és a csa­ládját. Az ilyen asszony csak azért ment annak, ide­jén férjhez, hogy ne marad­jon vén lány, s amikor a családban egy kis hiba van, szétrombolja a családi éle­tet. Mit csinálna a beteg férjétől elmenekült nö, ha újra beteg emberhez ke­rülne? Azt is elhagyná? Ügy gondolom, ha egyik, vagy másik fél megbeteg­szik, kötelességük egymá­son segíteni, hiszen egy egész életre fogadtak egy­másnak örök hűséget. A hásascletben előfordul na­gyon sok jő. de gyakran rossz is. azonban ha meg van a kölcsönös megértés és szeretet, nem vezethet elvá­láshoz a fent említett eset.; Az egymás iránti hűség ésj kölcsönös megértés — azt: hiszem■ ez felel meg legjob-l ban szocialista együttélé­sünk szabályainak. KISS JÁNOS hadnagy.. Záhony. 32 EZER FORINTOS VERSENYTABLAK (KARCOLAT) A vezetők összedugták | fejüket. Hiába, már elmúlt az az idő, hogy a régi.mó- I dón régi versenytáblával lehessen dolgozni. Az új j szellem új módszereket — • és új versenytáblát is kö­vetel. így határoztak a baktalórántházi járási la­j nács végrehajtó bizottsá­• gának tagjai; „a jé rá; í minden községe részére í egyforma versenytáblát csináltatunk az ófehértói ktsz-szel. Nem megy a leg­jobban a verseny, s ebben ; a régi. elavult versenytáb- lák ,,a ludasok“. Éppen ideje már, hogy ez a hatá­rozat egyesapásra változ­tasson a helyzeten, meg­oldja a versenyszervez« s problémáit. Mert valóban nagyszerű dolog, ha a dol­gozó paraszt neve szépen festett, üvegezett verseny­táblán olvasható — véle­kedtek. Egyről azonba elfeled­keztek. Éspedig arról, hogy a községekben is van ta­nács, ott. is élnek, gondol­kodnak a vezetők, s bár mennyire csorba is a jog- I körük, de valami ilyesféle ! csak van. s talán érvénye- j sülne a demokratizmus is, J ha nem szólna bele s nem ; venné el önállóságú--a' napról-napra többek kö­zött a járás. / 1 1 "" Kezel 15.IMM! nézte mh eMip Byiregfiiázan ' „Veres és fekete“-! Kétségtelen, hogy kevés j ilm dicsekedhet, olyan si-j . tőrrel, mint Stendhal világ-! hírű regényének filmválto-: /.ata. A francia filmművé- zet remeke meghódította ■ Nyíregyháza mozilátogatóit. í Június hónapban ír ind-I három mozi műsorán sze-j re pelt a Vörös és fekete *—; és mintegy 15.G30 látogató] volt kíváncsi a filmre. I'yen. érdeklődéssel kevés filmetj játszottak még városunk-', l-ban. ' Dehát... a ktsz meg­kapta a rendelést, s ez esetben gyorsabban mint más munkát — elkészítet­ték a versenytáblát. A já­rási tanács értesítette a községi tanácsok vezetőit, hogy elkészült a község részére egy új versenytábu la, menjenek érte Ófehér- tóra. A községek vezetői meglepődtek, s kezdetben még örültek is az ajándék- táblának. Hamarosan ti­zenkilenc községből ugyan­ennyi ember, tizenkilenc fogattal vágott útnak Öf;- hértó felé, az ajándékért. — Miért csináltatták ezt a szép verseny táblát? — kérdezték azt^n a járási tanácselnökhél.yettestől. amikor az végigvonult a versenytáblák díszszemléje alkalmával a járás közsé­geiben. Mint egy győztes tábor­nok, válaszolt az elnök- helyettes. — Hogy egységes ver­senytábla legyen a közsé­gekben! Csak amikor elment, vágtak savanyú képet a vb. elnökök és titkárok. Mert szép, szép a gondos­kodás, de mint kiderült, a járási tanács a községek pénzéből csináltatla az ajándékot! Darabonként 1714, összesen 32.566 fo­rintért. Mert ennyit fizie ­tek* ki az ófehértói kt“z-: nek. miközben nyomda- festéket nem tűrő módon hangzottak el az alulról jövő bírálatok. Most már csakugyan egységesek a versenytáb­lák. Kielégítik a járási ta­nács vb. elnökének, titká­rának. s talán a vb. tagjai­nak szépérzékét is. Enged­tessék meg azonban, hogy, megkérdezzük: az új ver- senytáblák szervezik-e a versenyt? Nem lett volna okosabb a 32.566 forinton; kaszát, kapát, kisgépet, vagy más hasznos ajándé­kot vásárolni azoknak a tsz lagoknak, dolgoz® pa­rasztoknak. akik a ver­seny legjobbjai? Farkas Kálmánv s ........a leopárd már futott a kisdeddel..

Next

/
Thumbnails
Contents