Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1956-07-01 / 153. (154.) szám
1956. július 1, vasárnap NÉPLAP A „farkas-gyermekek" A pszichológusokat és a filozófusokat régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogyan alakulna egy újszülött gyermek fejlődése, ha emberektől elszigetelve, minden nevelés híján nőne fel. Erre a társadalom- és neveléstudományi szempont- írói egyaránt érdekes kérgyermek, kit szülei magukhoz vettek, csak négykézláb tudott járni, de ilyen helyzetben oly gyorsan futott, mintegy felnőtt ember. Tenyerei és térdei kérgesek voltak, lábujjai csaknem derékszögben felfelé hajlottak, teste sebekkel volt borítva. Harapott, ha közeodúban összebújva két kölyköt és két 7—8 évesnek látszó meztelen leány- gyermeket találtak. A két gyermeket a község árvaházába vitték és Kamara és Amala névre keresztelték. Amala két év múlva meghalt, Kamala 19‘29-ig élt az árvaházban, ahol Singh nem volt teljesnek mondható. Két alatt megtanult állni, de akkor is tartani kellett. Négy év alatt megtanult egyedül egyenesen járni, de sohasem tanult meg futni. Ha sietni akart, négykézlábra ereszkedett. Beszédében úgyszólván semmi eredményt nem mutatott. Négyévi nevelés után bizonyos kérdéseket megértett, de mindössze hat szót tanult meg. összes szókincse hát év után 45 szó volt. Singh Kamala életében három szakaszt különböztetett meg. Az első két évben úgy viselkedett, mint egy farkas. A következő négy évben lassacskán em- j beresedett, de viselkedése | még mindig farkasszerü is volt. Csak az utolsó három évben lett az emberi vonás uralkodó. Teljésen megszokta az éjszakai alvást, sőt most már félt a sötétben. Kereste mások elésre bizonyos mértékig fényt vetnek azok az esetek, amelyekben — régi tudósítások és iőleg ujab'o megfigyelések szerint — vadállatokkal való együttélésben gyermekeket találtak. * AZ indiai Monts Caushar falu lakosai hajtóvadászat közlőén, odújukban megöl- ' tek két leopárd kölyköt. Az anya követte a vadászokat és a falu körül ólálkodott, Két nap múlva egy parasztasszony földjén dolgo- rott Gyermekét a földre fektette. Egyszéi-re csak kiáltozást hallott és mire megfordult, a leopárd már futott a kisdeddel. A kuta- iások eredménytelenek maradtak és a gyermeket már holtnak tartották, amikor — három, év múlva — a falutól nem távol megöltek egy nőstény leopárdot és odúiában megtalálták a gyermeket két leopárd kölyök társaságában. Az ötéves ledtek hozzá, a csirkék után vetette magát: ha mag- I fogott egyet, széttépte és | mohón felfalta. Három év í alatt megtanult egyenesen j járni és gabonafélét enni, de a legszívesebben to- ! vábbra is négykézláb járt. i Tanulságosabb a Calcutta | közelében fekvő Midnapore- | ban történt eset, amelynek | teljes lefolyásáról egy hin- i du pap, Singh számolt be. I Singh egy kőrútján, 1920- ban, a falu lakóitól hallotta, hogy a közeli erdőben egy négykézláb járó ember formájú szellemet látlak. — Este Singh a megjelölt helyen maga is megpillantotta a rejtélyes lényt három farkas és két farkaskölyök társaságában odújukból előjönni, Néhány nap múlva kísérőkkel körülvette az odút, a két farkas elmenekült, a harmadikat — a n őstényt —, • mivel nem akart elíutni, lelőtték. Az napról napra meglátogatta és fejlődéséről részletes naplót vezetett. Kamala, mikor megtalálták, valóban úgy viselketársaságát, kezeivel evett és pohárból ivott. Fenti tényekből milyen következtetést lehet levonni? E gyermekek példája „ , , három év alatt megt anult egyenesen járni . , , ' A farkasok között. i detf, mint a farkasok. — . Négykézláb járt. Félt a/, i erős fénytől. Sötétben jól érezte nugát és teljes bk- lonsüggal mozgott. Cíuk éjjel járkált, nappal aludt a padlón egy sarokban őssze- | kuporodva. Széttépte a ruhaneműt, ha rá akarták : adni. Félt a víztől és kapá- ' ’ózott,' ha meg akarták j mosni. Italát nyalva itta, i növényi táplálékot nem ío- ! gadotl el, de a nyers húsra ! rávetette magát cs felfalta anélkül, hogy kézbe vette volna. A csontokat is szétrágta. Táplálékot csak a : földről vett fel, kézből nem fogadta el. Nem beszélt, a: •éjszaka farkasok módján | üvöltött. Észrevehotőleg va j lamiféle társas érzéssel vol • Amala iránt. A két jy ének egymáson fekve aki . cs amikor Amala mcghV ' Kamala két r.apig ne evett és még tíz nap szaglászott azokon a he Ív. Ken, ahol emez tartózke..; j szokott. Singh fáradozása K.i í mala . erhberesitcsére' éve kig tartott, de eredménye világosan mutatja az első életévek rendkívüli fontosságát az embernél az intellektuális tartalom kialakulásában. E gyermekek agya, amikor visszakerültek a hozzájuk hasonlók társaságába, már túl volt azon fermálódási perióduson, amelyben a gyermek köny- nyen és igen gyorsan asz- szimilálja a külső benyomásokat és amelyben megszerzi az ember két nagy jellemzőjét: a beszédet és a függélyes tartást. (La Nature, 1955) Kamala. a családi demokráciáról Olvastam a 21-i lapban a csahold nőtlen fiatal ember i megválaszolásra váró kér-1 | dóséit. Az első kérdéssel j kapcsolatosan — ,.ha a férj j í súlyos beleg lesz, vagy nem j ind dolgozni, vajon kötelezhető-e arra a feleség, hogy a férjét és a gyermekeket eltartsa. Ha a nő az ilyen I férfit elhagyja, vajon elitél- hető-e magatartása?“ —i I mondom el véleményemet. í iMint nőtlen embernek az aj meglátásom. hogy ilyen ! esetben kötelessége a fele- j ségnek eltartani a férjét és ] ; a gyermekeit. Feltehetjük j : úgy is a kérdést: vajon j azért ment férjhez az a nő, hogy legyen aki dolgozzon, j pénzt keressen neki, vagy j azért, hogy közösen dolgozzanak és boldog családi éle-\ I tét. éljenek? Én úgy gondo- \ lom. inkább az utóbbi a he- ! lyes. Súlyosan elítélem. az i olyan nőt. aki ilyen esetben ott hagyja a férjét és a családját. Az ilyen asszony csak azért ment annak, idején férjhez, hogy ne maradjon vén lány, s amikor a családban egy kis hiba van, szétrombolja a családi életet. Mit csinálna a beteg férjétől elmenekült nö, ha újra beteg emberhez kerülne? Azt is elhagyná? Ügy gondolom, ha egyik, vagy másik fél megbetegszik, kötelességük egymáson segíteni, hiszen egy egész életre fogadtak egymásnak örök hűséget. A hásascletben előfordul nagyon sok jő. de gyakran rossz is. azonban ha meg van a kölcsönös megértés és szeretet, nem vezethet elváláshoz a fent említett eset.; Az egymás iránti hűség ésj kölcsönös megértés — azt: hiszem■ ez felel meg legjob-l ban szocialista együttélésünk szabályainak. KISS JÁNOS hadnagy.. Záhony. 32 EZER FORINTOS VERSENYTABLAK (KARCOLAT) A vezetők összedugták | fejüket. Hiába, már elmúlt az az idő, hogy a régi.mó- I dón régi versenytáblával lehessen dolgozni. Az új j szellem új módszereket — • és új versenytáblát is követel. így határoztak a baktalórántházi járási laj nács végrehajtó bizottsá• gának tagjai; „a jé rá; í minden községe részére í egyforma versenytáblát csináltatunk az ófehértói ktsz-szel. Nem megy a legjobban a verseny, s ebben ; a régi. elavult versenytáb- lák ,,a ludasok“. Éppen ideje már, hogy ez a határozat egyesapásra változtasson a helyzeten, megoldja a versenyszervez« s problémáit. Mert valóban nagyszerű dolog, ha a dolgozó paraszt neve szépen festett, üvegezett versenytáblán olvasható — vélekedtek. Egyről azonba elfeledkeztek. Éspedig arról, hogy a községekben is van tanács, ott. is élnek, gondolkodnak a vezetők, s bár mennyire csorba is a jog- I körük, de valami ilyesféle ! csak van. s talán érvénye- j sülne a demokratizmus is, J ha nem szólna bele s nem ; venné el önállóságú--a' napról-napra többek között a járás. / 1 1 "" Kezel 15.IMM! nézte mh eMip Byiregfiiázan ' „Veres és fekete“-! Kétségtelen, hogy kevés j ilm dicsekedhet, olyan si-j . tőrrel, mint Stendhal világ-! hírű regényének filmválto-: /.ata. A francia filmművé- zet remeke meghódította ■ Nyíregyháza mozilátogatóit. í Június hónapban ír ind-I három mozi műsorán sze-j re pelt a Vörös és fekete *—; és mintegy 15.G30 látogató] volt kíváncsi a filmre. I'yen. érdeklődéssel kevés filmetj játszottak még városunk-', l-ban. ' Dehát... a ktsz megkapta a rendelést, s ez esetben gyorsabban mint más munkát — elkészítették a versenytáblát. A járási tanács értesítette a községi tanácsok vezetőit, hogy elkészült a község részére egy új versenytábu la, menjenek érte Ófehér- tóra. A községek vezetői meglepődtek, s kezdetben még örültek is az ajándék- táblának. Hamarosan tizenkilenc községből ugyanennyi ember, tizenkilenc fogattal vágott útnak Öf;- hértó felé, az ajándékért. — Miért csináltatták ezt a szép verseny táblát? — kérdezték azt^n a járási tanácselnökhél.yettestől. amikor az végigvonult a versenytáblák díszszemléje alkalmával a járás községeiben. Mint egy győztes tábornok, válaszolt az elnök- helyettes. — Hogy egységes versenytábla legyen a községekben! Csak amikor elment, vágtak savanyú képet a vb. elnökök és titkárok. Mert szép, szép a gondoskodás, de mint kiderült, a járási tanács a községek pénzéből csináltatla az ajándékot! Darabonként 1714, összesen 32.566 forintért. Mert ennyit fizie tek* ki az ófehértói kt“z-: nek. miközben nyomda- festéket nem tűrő módon hangzottak el az alulról jövő bírálatok. Most már csakugyan egységesek a versenytáblák. Kielégítik a járási tanács vb. elnökének, titkárának. s talán a vb. tagjainak szépérzékét is. Engedtessék meg azonban, hogy, megkérdezzük: az új ver- senytáblák szervezik-e a versenyt? Nem lett volna okosabb a 32.566 forinton; kaszát, kapát, kisgépet, vagy más hasznos ajándékot vásárolni azoknak a tsz lagoknak, dolgoz® parasztoknak. akik a verseny legjobbjai? Farkas Kálmánv s ........a leopárd már futott a kisdeddel..
