Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1956-07-06 / 157. szám
•» NÉPLAP 1958. július 8, péntek Olcsóbban és jobban dolgozhatunk-----------------------------------------------------------------------------------Hozzászólás a% államigazgatás egyszerűsítéséhez A területi, szervezeti, működési felépítés mellett bonyolulttá, drágává- teszi a helyi szervek tevékenységét szűkhatáskörű gazdasági megkötöttségük. Ez a bürokrácia érvényesülését is elősegíti. Az egyszerűsítéssel kapcsolatban a következőket javasoljuk: A tanács működésé- vei kapcsolatban indokoltnak tartanám a tanáén hatáskörének szélesítését úgy, hogy működése területén valamennyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet szervezne és irányítana. Valamennyi fúllami szert-, intézmény irányításában, ellenőrzésében részt venne, még az országos jelentőségű ■pari, vagy mezőgazdasági termelőegységek, kereskedelmi és kulturális intézmények ügyeiben is bizonyos mértékben. (A dolgozók nevelése, a termelés ársadalmi ellenőrzésének szervezése, a dolgozók szociális, kulturális helyzetének vizsgálata terén.) Természetesen a területi adottságoknak megfelelően a tanács igazgatási szerveit is ennek megfelelően differenciálttá kellene tenni. Ezek szerint A járások területén működő vállalatok, gépállomások, állami gazdaságok, kulturális intézmények a tanács irányítása alá kellene, hogy kerüljenek. (Pl. a járási mezőgazdasági igazgatóság irányítaná a gépállomásokat, a járás területén működő állami gaz daságokat, megfelelő osztá lyán, csoporttal kibővítve ; jelenlegi ÁMG létszámából vagy a begyűjtési hivata irányítaná felvásárlási cső portján keresztül a felvá sárló vállalatokat.) Szerintünk képesek err. már tanácsaink, s a terme lésben ez feltétlenül elő nyös lenne. rokráciát. Az utalás ellenőrzése is könnyebb volna. Szükséges a járási *-*• pénzügyi osztályok átszervezése. Ez magával hozná az adóügyi megbízotti rendszer felszámolását, a járási biztosító kirendeltég, földnyilvántart.ási csoport megszűnését is, ha a községi tanácsok végrehajtó bizottságainál a pénzügyi feladatok ellátására pénzügyi előadót biztosítanánk, akik az adókivetési, nyilvántartási, beszedési földnyilvántartási, költségveté- I st feladatokat ellátnák. Ekkor nem lenne két adófőkönyv, az adóalany nem 10 papíron kapná meg köztar- 1 ozásainak összegét, külön- külön 10 csekkel, hanem egy adóívben együttesen kezelt közadóját, községfejlesztési hozzájárulását, biztosítási díjat, egyéb köz- terhét is. Nem kellene egy adóalanynak csak a nevét is egy évben tízszer feleslegesen leírni. /f, A mezőgazdaságban ■r* túlbonyolult a mezőgazdasági szakemberek elosztása. irányítása is. Egy községben 4—5 agronómus dolgozik, akik más-más állami szerv irányítása alá tartoznak (tanácsi, gépállomási. termelőszövetkezeti, állami gazdasági stb. agronómus). Ha a hatáskörük más-más is, miután a céljuk egy. ezért is egységes tanácsi irányítás alá kellene. hogy kerüljenek. Mű- j ködésük során ma még sok-' szor ellentétes munkát vé-! i geznek. C Egy jelenlegi területi j I beosztású járás a fel- j i adatát a hatáskör, a feladat | j bővülésével, a községi apparátus megerősítésével, jóval kevesebb létszámmal képes megoldani: 1. Titkárság Elnök 1 Elnökhelyettes 2 Titkár 1 Gép- és gyorsíró 1 Szervezési előadó 3 Adminisztrációs előadó 1 Személyzeti előadó 1 Adminisztrátor 1 összesen: 11 fö 2. Szakigazgatási szervek Mezőgazdasági osztály Osztályvezető 1 Termelőszövet, esőn 4 Génállomási csőn. 3 Állami gazd. csőn. 3 Ált, aazd. osop. 4 (állattenyésztés. gyümölcstermelés) Foagronómus 1 Terv és statisztikus t Építés beruházási i Adminisztrátor 4 összesen: 30 ft Pénzügyi osztály Osztályvezető 1 Költségvetési csőn. 2 Cazdasági csoport 2 Bevételi, könyvelési 3 Földkataszteri oson. 1 Adminisztrátor 1 összesen; i o fi Oktatási — népművelési osztály Osztályvezető 1 Tanulmányi felügyelő 2 Népművelési felügyelő i Cyám- és szooiális ea. 1 Általános előadó 1 Adminisztrátor 1 összesen: 7 fi Igazgatási osztály (kommunális) Osztályvezető 1 Szabálysértési előadó 1 Iparügyi előadó i Kereskedelmi előadó t építés lakásügyi ea. i Munkaerógazdálkodási ea, 1 Adminisztrátor 1 O A gazdasági megkö“~d% töttség csökkentését elősegítené a tanácsok pénz- és vagyonkezelésének egyszerűsítése. (Ez lényegesen csökkentené az adminisztrációt, bürokráciát.) Például: a) A tanácsi költségvetésben népgazdasági ágazatokon túl a rovatrendszer megszüntetésével csak személyi és dologi megkötöttséget hagynánk meg. b) Meghagynánk a létszám és béralap nyilvántartásból a létszám engedélye'z.ését, ugyanis a költségvetésben személyi kiadásra csak engedélyezett létszám után lenne felvéve előirányzat. Munkábaállítás is ennek alapján történhet. A hitel felhasználós ellenőrzésével nem szükséges havonta több állami szerv ellenőrzése. c) A dologi felhasználásra. költségvetési előirányzásra országos normákat állíthatnánk fel, melynek megváltoztatására indokolt esetben, általános hatáskörű államigazgatási szervet bíznánk meg. d) Az SZTK díjakat, hozzájárulásokat központilag minisztériumi bontásban, a minisztériumhoz tartozó létszámok figyelembevételével a minisztérium utalná át az SZTK-nak havi bontásban, nem pedig minden állami szerv havonta kü- lön-külön lekötve munkaerőt. időt, növelve a büA napokban az allami gazdaságok igazgatósága újítási bemutatót rendezett a mátészalkai központi műhely udvarán. Az ankétnak nagy volt a sikere. Több mint 10 nagyobb jelentőségű gépeken végrehajtott újítást láthattak itt az egybegyűltek. A legnagyobb elismerést a traktoros csör. lőgép, a szőlőoltvány- és vadcsemetekiszedő, az önjáró permetező, univerzális csiszológép, a borszivattyú és az univerzális köszörűgép kapta. A bemutatón komoly vita alakult ki, aminek legfőbb részesei Burján Sándor gyakorlómérnök, Czigler Elek gépcsoportvezető, Harmaty István vezető mechanikus és dr. Kovács Barna főkertész voltak. Az eredmény mellett hibája is voit az ankétnak. Az egyik az, hogy a gépállomások megyei képviselői csak késön, a bemutató végére érkeztek meg és így7 természetesen kevés remény van arra. hogy munkájukban alkalmazzák az ott látottakat. A termelő- szövetkezetek képviselői is meg lették híva az ankétra. de nem vettek részt a bemutatón. i Mostoha gyermek az újítás A bemutató ui.án ankétot :artottak Mátészalkán. Nagy volt ennek a jelentősége már csak azért is, mert megbeszélték a látottakat és bírálataikkal, magjegyzéseikkel segítették a további munkát. Egészséges javaslatok, is születtek. Egyik igen fontos része volt az ankétnak az, hogy hogyan lehetne rendbehozni megyénk állami gazdaságaiban az újítások területén lévő hibákat. Kitűnt, hogy az újítási mozgalom igán mostoha gyermek. A hozzászólók többsége azzal foglalkozott, hogy sem az elmúlt évben, sem pedig ebben az esztendőben újítási javaslataikért nem kapták meg a törvényben megállapított díjat. Kovács Barna Bujtatott adminisztrátorra van pénz, de újítási előadóra nincs az állami gazdaságok igazgatóságának Az ankét részvevői megállapították azt is, hogy az újítási felelősök gazdasági munkájuk mellett nem látják el feladatkörüket és nem ismerik az újításokról szóló rendelkezéseket. Ez annak is az oka, hogy rossz és helytelen az újítási felelősök kiválasztása. — A megyei igazgatóságon nincs függetlenített újítási előadó, pádig a minisztérium ezt engedélyezi. Czigler eivtórs azt is megjegyezte, hogy bújtatott adminsztrá- tor van az igazgatóságon, műszaki vonalon pedig nem kapnak elegendő segítséget. Azt javasoljuk, hogy feltétlen és minél rövidebb időn belül teremtsenek rendet az állami gazdaságokban az újitások terén. Meg kell szűnni annak a véleménynek, hogy nem érdemes újítani, mert úgy sem törődik vele senki. Ki kellene végre fizetni a több éves újításokat, mert a ki nem fizetett újítási dijakkal nemcsak az újítót éri károsodás, hanem államunkat is. Az ankét nyomán elhatároztuk azt is, hogy még jobban segítjük az újítási mozgalmat. Egy tanfolyamot hívunk össze, ahol egy nap alatt ismertetjük az újítási felelősökkel az újítási rendeletek minden pontját, főképpen pedig azokat, amelyeket gyakorlatban alkalmazni kell. Ribóczi Pál, az SZMT újítási bizottságának elnöke. Tízéves a tiszadobi gyermekotthon Végigéltük, filmen is láttuk: jól ismerjük a háborút, mindazokkal a károkkal együtt, amelyeket anyagiakban és a lelkekben okozott. Emlékszünk arra is, hogyan bolyongtak az elhagyott, árva vagy íélárva gyermekek az országútikon, hogy ía- gyoskodtak meleg hajiéit nélkül, hogy álltak korgó gyomorral egy-egy kirakat előtt. Megláttak egy hasonló korú, kenyeret vagy húst cipelő gyermeket? Egy pillanatnyi el- bámészkodás elég volt ahhoz, hogy kikapják kezéből a kis csomagot és eltűnjenek vele a ’egkö- zelebbi utcasarkon. Loptak vagy koldúltak, — ahogy a szerencse fordult. A felnőtteknek meg annyi sok-sok gondjuk volt, hogy nemigen törődtek ezekkel a gyermekekkel. A menhelyi rendszer, a nevelőszülőhöz való kihe- helyezés jobbára elvűit, A legjobb esetben is csak „kis cselédeket” nevelt,. olcsó, nagyon-nagyon olcsó munkaerőt, amelyet lehetett dolgoztatni, beérte kis ennivalóval, pénzbe nem került, sőt az állam még fizetett is érte. Ezek a gyermekek vagy jártak iskolába vagy nem. De inkább, nem, mert a ház körül mindig akadt tennivaló: tehenet, disznót, libát legeltettek hónapszámra, s a legelő sarja legfeljebb álmodozni tanította meg őket, de a betűvetésre, a számolásra nem. Most tíz éve aztán valami új született. Olyan intézmény, amelynek párját hiába keressük a régi Magyarországon. A fejlődő demokrácia tető aiá gyűjtötte a kis „hontalanokat”: Hajdúhadházon megkezdte működését a gyermekváros, amelynek utóda, munkájának szerves folytatója a tiszadobi gyermekotthon. Az otthonok száma aztán évről- évre nőtt, s minden remény megvan arra, hogy a „kihelyezés rendszerét teljesen fel fogja váltani az otthonbeli gondozás. Mit kaptak az első naptól kezdve itt a gyermekek? Meleg otthont? Ruhát? Rendszeresen ennivalót? Elsősorban ezt. Hiszen ez hiányzott a legjobban a kis számkivetetteknek. Az új tanévben aztán szépen hozzászoktak a rendszeres tanuláshoz, a közös foglalkozásokhoz. Nevelésük nem volt könnyű és nem könnyű ma sem. Nem egyszer kerültek ide olyan gyermekek is, akiket a rendőrség vagy a bíróság csavargás, lopás, erkölcstelen élet miatt gyermek- otthoni elhelyezésre javasolt. Az új környezet, a közösségi élet, a hasznos foglalatosság, a rendszeres nevelői munka adta őket vissza a társadalomnak. Bebizonyosodott, hogy a „kis csavargókból” is lehet becsületes embert nevelni. Különösen akkor, ha a gyermek nemcsak „futó vendég” az otthonban, hanem itt tölt jónéhány évet. Kezdetben idegenkedést, félénkséget tapasztalhatunk a kis növendékeknél, Hétről hétre fokozatosan szabadulnak meg tőle. •— Végül aztán feloldódnak a hasonló korúak társa-; ságában. Részt kérnek! maguknak a közösségi i életből — legyen szó akár szórakozásról, akár tana- lásról, akár munkáról. — Megtalálják minden napnak az értelmét, különösen ha az itt töltött hónapok évekké nőnek. A pedagógus is jobban látja ilyenkor munkája eredményét, s a gyermek számára is igen hasznos az itt töltött hosszabb idő. Gondoljunk csak arra, hogy az államilag gondozott gyermekek a múltban alig-alig jártak iskolába. A „kihelyezett” gyermekeknél ma sern sokkal jobb a helyzet. — Gyakran jönnek ilyen árvák is otthonunkba. Es mi a tapasztalat? Találkozhatunk olyan fiatalokkal, akik 13—14 éves; korukban nem tudnak’ írni-olvasni. Ha megkezdik az első osztályt, 20! éves korukra sem végezhetnének a nyolcadikban. Ilyen korban viszont már nem iskolakötelesek, szakmát kell tanulniok. Márpedig a tudásra, legalább az alapvető általános iskola-adta ismeretekre nagy szükség .van, bárhol is keresse ■ a fiatal élete célját. Ma leginkább olyan gyermekek vannak nálunk, akik több évet elmaradtak a tanulással. — Gondolkoznunk kell ezeknek a gyermekeknek a jövőjén. Ügy lehetne eltervezni, hogy a 14. életévüket betöltött gyermekek akkor is tanulhassanak szakmát, ha még nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. AT’szakma elsajátítása és általános ismereteik gyarapítása egyidő- ben történnék, egyik oldalról sem szenvednének tehát károsodást. Tízéves a gyermekotthonunk. Tíz esztendeje napról-napra érezzük/ milyen szerető szívvel gondoskodik államunk a gyermekekről, otthont ad azoknak, akiktől a háború, a mostoha sors, vagy. szüleik zilált családi élete megtagadta az otthont,1 Dolgozó emberré neveli' azokat, akiket másként csak az utca nevelt volna lopásra, más bűnök elkövetésére. Növendékeink, mint nagy ünnepre, úgy készülnek az évfordulóra. Várják azokat a fiatalokat, akik tíz év alatt kikerültek ebből az. intézetből. (Számuk megközelíti a 900-at.) Várják őket, hogy beszéljenek -ás megszeretett munka szépségeiről, arról, hogyan állják meg helyüket az életben. Nekünk pedagógusoknak az lenne a legnagyobb öröm, ha mindannyian boldogulásukról beszélnének. Kelemen Lajos igazgató. Gépkocsivezető 1 Hivatalsegéd 1 Gondnok 1 összesen: 10 fő Terv- és statisztikai csoport Tervelöadö 1 Technikus Statisztikus 1 összesen; 3 lő Egészségügyi csoport Tisztiorvos 1 Egészségügyi előadó i Általános adminisztrátor 1 összesen: 3 fő Begyűjtési Hivatal .(tanács irányítása alatt) Osztályvezető 1 Begyűjtési csoport 3 Felvásárlási csoport 4 Adminisztrátor 1 összesen: 9 tő Járási apparátus összesen í 73 fő. (A jelenleginek mintegy fele!) Községi apparátus 1000—2000 lakosú községben Vb. elnök 1 Vb. titkár 1 Pénzügyi és adóügyi ea. 1 Agronómus 1 Ált. igazgatási előadó 1 Adminisztrátor 1 Hivatalsegéd i összesen; 7 lő A szerkesztőség kéri a ta- : nácsi dolgozókat, szóljanak [ hozzá e javaslathoz, egészítsék ki, vitázzanak vele. A csengeri járási tanács vb. apparátusa nevében: MOLNÁR JÓZSEF vb. titkár, Országos jelentőségű újitások Mátészalkán, amit nem becsülnek meg eléggé tőkertész a Csengeri Allami Gazdaságban hét újítási javaslatot nyújtott már be, amiből ötöt elfogadtak és bevezettek. Eddig mindössze egyért kapta mag az újítási díjat, illetve annak is csak a felét. Harmaty István vezető mechanikus a szőlőoltvány és vadcsemete- gépét be sem adta újításnak, mivel azt úgy sem fizetik ki, pedig ez a gép 50—80 ember munkáját végzi el naponta. Ugyanez a véleménye a központi műhely úiítóinak is.
