Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1956-07-01 / 153. (154.) szám
1956. július 1, vasárnap NÉPLAP 3 Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Kíniii Kommunista Párt Központi Bizottságához A KÍNAI kommunista part KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, Peking Drága ein társak! A Magyar Dolgozók Pártja és egész dolgozó nép ink nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük kínai testvérpár- tünk mcgalal ulása 35. évfordulója alkalmából. Pártjuk öbb évtizedes tevékenysége — szüntelen harc története Kína népeinek a gyarm iti elnyomás alóli felszabadításáért, a nemzeti függetlenségért, a kínai forradalom győzelméért. Dolgozó népünk mély együttérzéssel és őszinte rokonszenvvel kísérte és kíséri a nagy kínai nép hősies küzdelmét, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetésével a marxizmus-leninizmus szellemében hazája felvirágoztatásáért, szebb és boldogabb jövőjéért, az ázsiai és a vüágbéko megőrzéséért, a szocializmus ügyének végső győzelméért folytat. Ehhez ?. harchoz kívánunk az elvtársaknak további kiemelkedő sikereket. Forró kommunista, üdvözlettel: A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. aláírták a magyar-görög árucsereforgalmi megállapodást Június 28-án a magyar kormány megbízottai és a görög, kormány képviselői között barátságos légkörben lefolyt tárgyalások eredményeként ÚJ magyar-köriig árucserefcrgalmi megállapodást útak alá Athénban. Az jdáírt megállapodás az elmúlt évi árucserefor- galom terjedelmének mintegy háromszorosára való növelését irányozza elő az új szerződéses évre. Magyarország többek között mezőgazdasági, ipari termákét, különféle mezőgazdasági gépeket, járműveket, távbeszélőközpontokat, textilárut és élelmiszeripari termékeket szállít Görögországnak, főleg pamut, továbbá nyersbőrök, különféle ércek, dohány és cit- ruszfélék ellenében. Moszkvába utazik Nasszer, Kim ír Szén és Síhanuk A Tangjug hivatalos forrásból származó hírek alapján közli, hogy INasz- szer egyiptomi köztársasági elnök augusztus elején Moszkvába utazik, utazásának pontos ideiét azonban még nem állapították meg. Ezenkívül július elején a Szovjetunióba látogat Kim Fr Szén, a KNDK miniszterelnöke, valamint Sihanuk herceg, volt kambodzsai miniszterelnök. Moszkvai hivatalos körökben igen nagy! .jelentőséget tulajdonítanak Siha- nuk látogatásának és annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy Kambodzsa független politikájánál fogva fontos tényezőt jelent a délkeletázsiai béke megőrzésében. A begyűjtési miniszter rendeleté A begyűjtési miniszter rendeletet adott ki a gabona béadási kötelezettség teljesítéséről, valamint a gabona forgalmának és fel- használásának szabályozása ről. Munkakönyv nélkül is lehet dolgozni az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseken A Minisztertanács rendeleté alapján az állami építőiparban és a mezőgazda- sági építkezéseken —- legfeljebb háromhavi időtartamra — münkakönyv nélkül alkalmazhatók azok a mezőgazdasági főfoglalkozású dolgozók, akik az építkezéstől 30 kilométeres körzeten belül laknak. A mezőgazdasági főfoglalkozást az illetékes tanács igazolja. Botin megegyezett Londonnal A bonni kormány hivatalos közlése szerint abban egyezett meg az angü kormánnyal, hogy évi 400 millió márkával hozzájárul a Nyugat-Németországoau állomásozó brit csapatok eltartási. költségeihez. Bonn ugyanezen a címen az Amerikai Egyesült Államoknak 850 millió, Franciaországnak 287 millió márkát fizet, jóllehet a párizsi szerződések rendelkezése értelmében 1956. május 5-e óta nem kellene hozzájárulnia a külföldi csapatok költségeihez. Ülést tartott a MOHOS? megyei választmánya A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség megyei választmánya tegnap kibő-, vített ülést tartott. Az ülés megvitatta a megyei elnökség első félévi munkáról szóló beszámolóját, ‘'a'.a- mirit a megyei nevelési i osztály beszámolóját. Az I ülés részletes ismertetésére I visszatérünk. Nagyhalászi gondok... Homlokát ráucolja az idő.., Nagyhalász. Bomladozó íellegek, oszló ködök, tegnapi tócsák, ázott föld,' vizesen fénylő házsorok. A tűnődő csendben érzi az ember, hogy ilt most gondokat hordanak a percek: emberek, sorsok sorakoznak érdemmel és bűnnek a nagy bíró, a falu elé, hogy kötelékek pecsételődjenek és kötelékek bomol- janak. Ezek a napok a gond napjai. A tanácsháza előtt áll három ember. Beszélget. — Hány holdja is volt annak? — Száz! — De nem szerezte, hanem kapta. — Mint szamár a füléi é* nem tehet róla, mi? — lobban a gúny. Várnak,' gondolkoznak, hogyan is vágjanak az igazság kenyeréből. — És mi lesz? — Ami eddig volt, kulik! — így lesz igazságos! Itt így. amott másként folyik a vita, de mindenütt egyről: az osztályharcról Az igazságot keresik, de nem mindenki jó úton. Van olyan is. aki sajnálkozásból az osztálybéke felé . hajlik: ne legyenek kulákok. Akad olyan is, aki azzal érvel: ne bántsuk egymást, hiszen mindnyájan magyarom vagyunk. Van ám, akinek fején, hátán, vagy az arcán a kulákbot nyoma, emlékezetében még a régi szegénység, az éhség és a szomjúság és megfelel: magyarok vagyunk, de ók mégis hajtottak, szipolyozNegyven kisgyüiés A községi pártbizottság által életre keltett bizottság szervezésevéi negyven kis- gyűlést tartottak. Ezen a negyven kisgyülésen több, mint 1800 ember —no. férfi, fiatal, öreg — vitatta meg 63 nagyhalászi lakos dolgát: ki kulák és ki kö- zépparaszt. Szombaton délelőtt a középparaszt rendezést előkészítő bizottság a kisgyűlé- seken részt vett dolgozók javaslatai. emlékezései alapján 43 kulakelbírálss | lak, ütöttek minket és ha I rajtuk állna, most sem len-.j I nének jobbak! A nagyhala-[ i szi dolgozók ieglöbbje tisz- í j tán látja feladatát, érzi u | j döntés jogával járó osztály- , felelősséget és követi az. | igazságot: aki kizsákmáj nyoló volt, kulák marad, | aki tévedésből, visszaélés- j bői, vagy hibás elvek miatt | került a kulákokkal egy el- i bírálás alá. azt magi közé [fogadja a becsületes dolgo-! i zók közössége.- ezernyolcszáz ember | alatt lévő lakost javasol j I felmenteni az eddigi köte i lékek alól, húszról pedig; J megállapította, hogy kulák.1 A kommunisták tegyenek az igazság élharcosai Nagyhalászon a párt, a tanács kezdeményezésére a párttagok- üovbuzgó igyekezetével kezdték meg ezt a nagyjelentőségű munkát: az osztályharc helyi' kérdéseinek megoldását. A leg-' Joxef Cyraiikiewiex beszéde a lengyel rádióban Jozef Cyrankiewicz, a I Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának - elnöke pénteken beszédet mondott a lengyel rádióban. Beszédét Poznan polgáraihoz intézte. — őszintén beszélünk Önök előtt és nem szükséges takargatni, hogy a bűnös provokátorok azokat ez clvitathatatlanul meglévő fogyatékosságokat és azt az elégeedtlenséget használták ki, amelyeket gazdasági nehézségek és különböző, olykor igen érezhető hibák ckoztak néhány gyárban. Ami ezeket, az egész sor poznani gyárban felfedezett hiányosságokat érinti — ezek okai jelentős mértékben. hibák voltak, valamint a kötelező törvények helytelen alkalmazása — teljésen érthető, hogy ezeket a hibákat haladéktalanul ki kell és ki is fogjuk javítani, annál is inkább, mert a kor-- many és a párt már néhány nappal ezelőtt határozatot hozott, e hibák kijavításáról, amikor a kormány képviselői fogadták a munkásküldöttségeket és pozitív megoldást nyert igazságos követeléseik kérdése. — Poznanra összpontosult az imperialista központok figyelme, mivel az'vólt a céljuk, hogy Poznanbán, a nemzetközi vásárok ’’városában az éppen itt folyó vásár idején idézzenek elő rendzavarásokat. -— Nincs oivan naiv ember, aki ne látta volna ezt. Az ilyen dolgokban nincsenek véletlenek. így próbálta az ellenség kihasználni a poznani munkások és al- j kalmazottak egy részének elégedetlcnségét, amelyet a város dolgozóinak és különösen a munkásoknak nehéz anyagi körülményei váltottak ki. Ismeretes, hogy ezek a körülmények nem olyanok, mint amilyeneknek mi látni szeretnénk. A párt központi bizottsága és a kormány munkatervet dolgozott ki, amely lehetőve teszi a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelését. De erre • törekedtek-e a provokátorok? Ok természetesen más célt tűztek maguk' elé. Míg a munkások valóban követeléseiket akarják előterjeszteni, amihez minden joguk megvan, addig a provokátorok és az imperialista ügynökök pontosan az ellenkezőjére gondoltak. Meg akarj; á akadályozni a munkások e követeléseinek teljesítését — ez pedig nem sikerül nekik. A munkások többsége elhatárolta ma;ct tőlük ás nem vett részt a, további .tüntetésben, a fegyverrel támadó és középületeket megrohamozó ügynökök, és provokátorok gyalázatos kirohanásaiban. A munkások egészben véve, kevesek kivételével támogatták népi hatalmukat. Ekkor a város néhány pontján, egyes épületek tetőzetén a provokátorok gépfegyvereket állították lel, tüzet nyitottak, mind a rendet őrző személyekre, mind a város békés lakosságára, ennek következtében emberáidozatok- voltak. Ennek ugyanannyi köze volt a munkásokhoz, mint amennyi közük van a munkásokhoz az imperialista ügynököknek, akik szeretnék egész országunkat szakadékba taszítani, majd megismételni azt a tragédiát, amelyet Poznan hős lakossága a hitlei'i uralom idején élt át. Ki kell emelni a rendőrség, a csapa tök és a biztonsági szolgálat tagjainak magasrendű felelősségérzettől és állampolgári kötelesség- tudattól áthatott magatartását. Az utolsó pillanatig elkerülték a fegyverek alkalmazását, amíg tüzet nem nyitottak rájuk a támadók, akiket felbátorított a ■ ’-TT“ ■TT1" -mr~ «r t- -r*«" -"Vf--"-r hatalmi szervek nyugodtsága.- Mély fájdalommal és szomorúsággal tölt el az, hogy az események során elestek hús katonák, rendőrök ca a biztonsági szolgálat tagjai, akik őrhelyüket védték, valamint poznani munkások, akik a rendőrséggel qs a csapatokkal együtt visszavágtak a provokátoroknak. Fájdalommal és szomorúsággal tölt el bennünket azoknak az ártatlan polgári személyeknek halála is, akik véletlenül az események színhelyén tartózkodtak. A Poznanban kiömlött vér az ellenségnek, a Lengyelországgal szemben ellenséges imperialista központoknak és a reakciós földalatti mozgalomnak a bűne. amelyek közvetlenül vétkesek az eseményekben. A poznani véres események azonban nem tartják feles nem gyengítik a pártnak és a kormánynak azokat az erőfeszítéseit, amelyek életünk demokratizálására, feladataink jobb végrehajtására, a gazdasági élet és a nemzeti kultúra fejlesztésére irányúinak, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a dolgozók életkörülményeinek minél gyorsabb megjavításáról való odaadó gondoskodás diktál. Minden provokátor vagy örült, aki kezet mer emelni a népi hatalomra. ne kételkedjék abban, hogy a népi hatalom lefogja kezét a munkásosztály érdekében. a dolgozó parasztság és az értelmiség érdekében, a lakosság életszínvonalénak emeléséért folyó harc, életünk további demokra'i- zálasa, hazánk érdekében. De mindig köszönettel fogjuk üdvözölni fogyat Okosságaink, hibáink és hiányosságaink egészséges, hazafias bírálatának minden I megnyilvánulását. jobb párttagok sürgetik pártunk politikájának megvalósítását. Hiba azonban, hogy nem minden kommunista kapcsolódott bele ebbe a munkába. A községi alapszervezet vezetősége sem tesz meg mindent ennek érdekében: nem számoltatja be a bizalm akat arról. Tiogy beszélgettek-e erről a fontos kérdésről a tagsággal, megkérdezték-e véleményüket, figyelmeztették-e őket arra, hogy minden kommunistának az igazság' élharcosának -. kell lennie, hívják-e a tagokat és megjelennek-e maguk >s pontosan a taggyűléseken? A vezetőség ezt nem tette. Ennek tudható, hogy a bizalmiak közömbösen régzik munkájukat. Ezt tar pasztalhatluk a napokban- is. A vezetőség taggyűlésre hívta a tagságot és a. tagság alig 30 százaléka : jelent meg. 17 bizalmi közül csak nyolc ment el. A taggyűlés legyen a tagság nevelöiskeiája A gyenge pártélet. a tagság gyűlésről való elmara- öozása és egy egész sor más hiba. régibb mulasztások, hanyagságok következménye. Ebben az aíapszevve- zetben nem törődtek sokáig a tagság nevelésével, nem kísérték figyelemmel a kommunisták életét, nem adtak munkát és a taggyű lesen jelenlévő kommunisták közösségi és egyéni dolgairól — által ánösrág- ban. „elvileg“ beszellek, vagy csak beszámoltak valamiről. Ilyen volt a vezetőség mostani beszámolója is — ámít Csombók elvtál s ismertetett. Ezt a beszámolót úgy 'jellemezhetnénk, hogy 80 százaléka nemzetközi tájékoztató volt, 5 százaléka az oktatással, 15 százaléka pedig a falu dolgával. a kommunistákat érdeklő feladatokkal — kapálás, aratás, csíplés. adózas. begyűjtés ~ foglalkozott. A taggyűlés akkor les/, a tagság nevelóiskolaja ha a vezetőség változtat a pártmunka stílusán, nem nagyvonalakban, hanem a mindennapi élet „apróbb" dolgainak elintézésével,' megoldásával tesz eleget a tagság előtti kötelességének, ha a taggyűléseken nem az ..elvi“ dolgokról tárgyalnak, hanem a marxizmus-leru- hiizmus elveinek birtokában a nevelés, az oktatás, a termelés gyakorlati dolgaink, ha a vezetőség raneveli a tagságot a bírálatra es önbírálatra. Erre azzal, hoar elfogadja a bírálatot önbírálatot gyakorol, hibáját azonnal kiküszöbölj bírálja es Felelősségre vonja a pártfegyelem megsértőit, a páit- ! kötelességek elhanyagolok. [Sokkal jobban kell ismernie. oktatni. _ nevelni a tagságot, hogy minden kommunista érezze: a part figyelemmel kíséri munkámat, egész életemet. (Ne torául jón elő olyan eset, hogy [valaki hoss:u é\ek óta tag-' j jelölt. Szilágyi Antai el' - | társ például most tölti be I tagjelölisége negyedik evét; Tolnai elvtárs hasonlóan.! Ha ezt a vezetőség megte. i szi. Nagyhalászon sokkal előbb és sokkal joboán | megoldják a kommunisták | az egész falu dolgozó népé- | nek segítségével a •• I- I nyajukra váró feladat ca .
