Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1956-07-04 / 155. szám

1956. július 4, szerda NÉPLAP Kik lépnek az öreg pékek nyomába ? Mi a helyzet az élelmiszeripar szakmunkás utánpótlása terén? Az élelmiszeripar nehéz­ségekkel {tűzd a szakmun­kás utánpótlásban. Jelen­leg az a gyakorlat, hogy az iparigazgatóságok minden év június—július havában meghatározzák, hogy a fel­ügyeletük alatt álló iparág­ban mennyi tanulót lehet szerződtetni. Ezt a keretszá­mot aztán a megyei tanács élelmiszeripari osztálya „le­bontja“ a vállalatokra. Hátránya ennek a felül­ről jövő szerződtetési ke­retszám megállapításnak, hogy nem a szükségletnek megfelelően szerződte­tik a vállalatok ipari tanulóikat. Osztályunk az iparigazgató- ságnak már többízoen je­lezte, hogy ez a módszer rossz, de mégsem változtat­tak rajta. Indokul azzal ér­velnek, hogy az élemiszer- ipari iskolák befogadóké­pessége nem engedi meg több tanuló alkalmazását. Ez a visszás helyzet különösen súlyos a sütő­iparban. ahol az elmúlt évre mindössze 10 ipari tanulót szerződtethetett a négy vállalat, akik jelenleg a sátoraljaúj­helyi élelmiszeripari isko­lán tanulnak. Pedig a me­gyében meglévő üzemek és azok műszaki vezetői alkal­masak arra, hogy a tanuló­képzést iskolán kívül is biztosítsák. Ezért kértük, a hogy a keretszámokon fe­lül is engedélyezzenek ta­nulószerződtetést, amire még ebben az esztendőben sem kaptunk választ. Csak magának a Nyírbátori Sü­tőipari Vállalatnak 10 ta­nulóra volna szüksége, amit az üzemi adottság, a tanu­lók szakmai oktatása meg is engedne. Ipari tanulót szerződtethetne a nyíregy­házi, kisvárdai, mátészalkai és nyírbátori sütőipari vál­lalat, a megyei Húsipari Vállalat és 27 községi ma­lom, ahol az elmúlt évben 11 tanulót sikerült -'zerzöd- tetni. Az egyesülés Kezelé­sében e malmokhoz tanulót nem szerződtettek, itt a 1a- nácsi kezelésű malmokhoz szerződtetett hat tanulóval sikerült megoldanunk a problémát, ami nagyrészt fedezi a szükségletet. A szakmunkás utánpót­lás biztosítására tavaly a 18. évet betöltött és a sütőiparban régebben foglalkoztatott dolgozók részére 7 hónapos tech­nikai-minimum tanfo­lyamot rendeztünk Nyíregyházán, Nyírbá­torban és Mátészalkán, mintegy 30 szakmunkást vizsgáztattunk sikerrel. Cél­szerűnek tartanánk, ha a felettes élelmiszeripari igaz­gatóságok megszüntetnék merevségüket és a szükség­letnek, valamint a helyi adottságoknak megfelelően engedélyeznék az ipari ta­nulók alkalmazását. Nemes Imre 2 tálirat a sok közül 0 Elcsen elítéljük a póz na ni e§eményeket „Szövetkezetünk dolgozói egyhangúlag és élesen el­ítélik és tiltakoznak az ellenséges ügynökök Poznanban előidézett zavargásai ellen. Most sem és ezután sem fog sikerülni az ellenségnek a demokratikus államok építő munkáját megzavarni. VEGYES KTSZ MÁTÉSZALKA.“ ☆ „A Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalat dolgo­zói megvetésüket fejezik ki a poznani eseményekkel kapcsolatban a nép ellenségei iránt, és együtt éreznek a hős munkásosztály tagjaival, akik visszaverték a pro­vokációt és a rendet helyreállították.“ Kevés a mérnök Angliában Az ADN londoni híradá­sa szerint Callaghan mun­káspárti képviselő az alsó­házban azt javasolta: küld­jenek egy bizottságot a Szovjetunióba a műszaki kiképzés tanulmányozására. Rámutatott, hogy Angha a fejlődés tekintetében elma­radt a többi ország mögött. KÖZELEBB AZ „ÉLETHEZ“ Jegyzetek as anarcsi szövetkezeti napról Pontos, nelkulozhetetlen szempont. E nélkül jó párt­ós gazdasági munka nincs, el sem képzelhető. Nyilván ezt tartották szem előtt azok a járási vezető elvtár­sak is, akik' nagy buzga­lommal vettek részt a szö- | vetkezeti nap előkészítésé­ben Anarcson. Pallagi -és IBerényi elvtársak már na­pokkal előtte kijárogattak a Petőfi és a Szabadság Termelőszövetkezetekbe. Valószínű a legnagyobb problémát az ebéd megszer­vezése okozhatta, mert mindketten erre fordították a legnagyobb gondot. Sza­porán érdeklődtek. A ter­melőszövetkezetek vezetői megnyugtatták őket, hogy nem lesz az ellen kifogása senkinek. Még maga a kí­nai császár is megnyalná utána a száját, hát még az egyéni parasztok ?! A nagy napra valóságos virágos kertté varázsolták a téeszt. Új virágokat ültet­tek. Biztos azért, hogy ez­zel is kedveskedjenek a vendégeknek. A téeszek portái olyan tiszták voltak, mint a patyolat. A kertben az asszonyok sürögtek-forog­tak a kellemes ínycsiklan­dozó illatot árasztó kondér körül. Főtt a finom pörkölt. Felsorakoztak ez alkalom­mal a kocsik is, gazdáikkal együtt, hogy kéznél legye­nek, ha „idegenek jön­nek“. Azonnal vigyék a ha­tárba őket. A földművesszövetkezet is „közelebb került az élet­hez“. Sátrakkal vonult fel, amelyekbe finom üdítő és vidító italokat mérecskél- tek. Csak már a vendégek hiányoztak. No, végre. Meg­érkezett Vince és Áldott elvtárs a megyei tanácstól. Megjött Nagy elvtárs a iárási pártbizottságtól. Mi­hók elvtárs ugyancsak in­nen. Néhány ember járta a '•vdárt. a termelőszövetke­zetek tagjai meg ott hűsől- tek a fák alatt. — Hogy érzik magukat — kérdeztük tőlük. — Nagyon jól — vála­szolta Szabó elvtárs egy idős tsz-tag. — Most az egyéniek sok szépet láthatnak a maguk határában. — Az van itt kérem a legkevesebb — válaszolta. — Kik vannak? Sorolta. — Kinn vannak a Vul­kánból, a megyei tanács­tól, a járástól. Most járják a határt. — Maguk? — Mi!? ... Nem szólt ne­künk senki, hogy mit csi­náljunk. Pedig párttag is vagyok. A pártszervezet in­tézkedhetett volna. # Drága mulatság volt. Mit számít az a kb. 5000 forint. Fő a tsz. látogatás — ahol több volt a megyei, járási és községi vezető, mint az egyéni gazda. — Mi ünnepelni akarunk — nyilatkoztak a tsz. elnö­kök Vince elvtársnak, ami­kor ő kifogásolta a nagy pompát — a helytelen szer­vezést. De mit számít az az elnököknek, hisz nem az ő zsebükre megy az ilyenfaj­ta látogatás, hanem a tag­ságéra. Az a lényeg, hogy a járási szervek részéről tör­tént megbízott elvtársakkal egyetemben ők is „közelebb kerültek az élethez“, s jól érezték magukat. Farkas Kálmán. Á záporeső ellenére sikeres volt a Néphadsereg Színházának vendégjátéka Jegyzetek a Szabadtéri Színpad tegnapelőtti előadásáról Tegnapelőtt Nyíregyhá­zán a Szabadtéri Színpa- Jon hatalmas érdeklőrés mellett tartotta meg a fő­városi Néphadsereg Szín­háza vendégjátékát. Csiky Gergely Nagymama című zenés vígjátékát adták elő a Néphadsereg Színházá­nak művészei. A Nagy­mama fővárosi előadásait is nagy siker kísérte, mely látatlanul is arra muta­tott, hogy mind a darab, mind a játék igen jó. Ez előre bocsájtott dicsérett a tegnapelőtti szabadtéri előadás mindenképpen megérdemelte. Csiky Ger­gely vígjátéka, annak mondanivalója — bár egy régi s a fiatalok előtt már talán ismeretlen kor sza­vaival szól — maradandó és utat talál a nézők szi­véhez, gondolataihoz. Ez a mondanivaló nagyon emberi, tehát örök: semmi más nem teheti boldoggá a házasságot, csak a he­lyes vonzalom; sem pénz. sem más érdek nem fűz­het össze nőt és férfit őszinte boldogsággal, csak a szerelem. A darabban társadalmi béklyókat igyekszik lerázni a fiatal­ság, s ebben segít a nagy­mama is, — Berki Lili ér­demes művész, az előadás legtöbbet megtapsolt mű­vésze. Alakítása annyi: a kiforrott, oly tökéletes, hogy néhol mér kiválik az együttesből s meg lehet érezni a fiatal színészek játékának némely hibáját, pedig úgyszólván az együttes minden tagja ki­tűnő játékot nyújtott. Igen nagy tapsot kapott Gőzön Gyula Kossuth-díjas ki­váló művész is a nyugal­mazott ezredes, báró Ör­kényi szerepében. Jól jel­lemzett figurája, a kato­nás öregúr igen sok derült percet hozott. Temesi Hédi elhihetően, színesen ala­kította Mártának, az uno­kának szerepét, a kis nevelőintézeti lányt a fia­talság minden naív ra­vaszságával, bájával. Ki­emelkedett Harsányi Re­zső: Koszta, a nyugalma­zott tábori lelkész alakítá­sával. Mondhatni, hogy a legderűsebb perceket a két öreg veszekedős barát­sága fokozta az előadáson. Biztos mozgásukkal feled­tették a Szabadtéri Szín­pad kezdetleges díszletei­nek mozgásrontó hatását. A többi szereplők is álta­lában jó alakítást nyúj­tottak. Az előadás sikerére jel­lemző, hogy még az álló­helyek is elkeltek. A má­sodik felvonás kezdete után látszott, hogy ziva­tar közeledik. Villámok fénye világította meg a színpad hátterét, a Sztá- lin-kert hatalmas fáit. A közönség körében az első szórványos esőcseppekre támadt csak nyugtalan­ság, azonban a játék a színpadon tovább folyt. Már kiadósán zuhogni kezdett a zápor, s elalud­tak a lámpák, a színé­szek abbahagyták vidám jelenetüket s a nézők me­nedéket keresve felugrál­tak helyeikről. Bár későn kezdték az előadást, s már 11 óra pár perccel elmúlt, amikor a zápor közbe­szólt, a közönség — együtt maradt. Mintegy félórás esőszünet után házak alól és a fák védelméből is­mét előözönlött a másfél- ezernyi tömeg s hangos tapssal kérte az előadás folytatását. Legfeljebo 2-300 néző távozott. Bár a színpadon tócsákban ál­lott a víz s körül az égen villámlással fenyegetett a zivatar, az előadás zavar­talanul folyt tovább s jóval éjfélután be is feje­ződött. A Néphadsereg Színházának együttese GONDOLÁTOK a megyei népművelési tanfolyamén A népművelési osztály szervezésében több mint 200 népművelési munkást érintő széleskörű tanfo­lyam indult hétfőn reggel Nyíregyházán. Mindnyá­jan sokat várunk ettől a tanfolyamtól. Az elmúlt évek során oly sokat emlegettük a népművelés fontosságát. Kormányzatunk is soha nem tapasztalt segítséget adott egy országra szóló nagy népmüvelődési háló­zat kiépítésére. E széles­körű hálózat láttán ön­kéntelenül is felmerül bennünk a kérdés, hogy mi is a népművelés, mi­lyen feladatokat kell be­töltenie ezen hálózat in­tézményeinek. munkásai­nak. A népművelés fogal­ma nem régi keletű, alig százéves. Ezen idő alatt, hol a népnek iskolán kí­vüli művelését jelentette, hol meg az iskolai és az iskolán kívüli oktatás egy­séges rendszerét foglalta magába. Széchenyi gya­korta hangoztatta, hogy a népjólét ölelkezve jelent­kezik a népműveltséggel, a nép kultúrájával. A nép művelődésének a problémájával két nagy kérdést kell megoldani. Az egyik az írástudat’an- ság megszüntetése, mely nálunk már lényegében majdnem megoldódott és a másik, népünk általános műveltségének szüntelen emelése. Az előbbit meg­oldják az iskolák, míg az utóbbit csak az állam és a társadalom együttes munkájával, lényegében a szabadoktatással, a fel­nőttoktatással lehet el­érni. Ebben a tekintetben megyónkszerte legfonto­sabb a falvak népének a művelése. A feltételek mát szinte mindenütt megvanr nak a művelődési házak, könyvtárak, néhol iskoláis keretén belül, most már jé tíz esztendő múltán az d feladat, hogy az iskolai oktatáshoz hasonlóan, de merőben a metodikai mód* szerekkel megszervezzük a szabadoktatást is. Mondi juk ki nyíltan parasztfőis-t kólákra, helyesebben, népj főiskolákra gondolunk itt{ A testvéri finn nép ma-> gasfokú népi kultúrájának a szakemberek véleménye szerint az a magyarázatai hogy igen sok népfőisko­lával rendelkezik ez aj állam. Az első finn népfőj iskolát 1889-ben egy nőj Hagman Zsófia szerveztd s ezzel a finn népet Euró] pa egyik legművelteblj nemzetévé tette. 1926-baA Finnországban már 56! népfőiskola működött ki-t zárólagosan a felnőtt genej rációk nevelésével foglal-j kozva. Nálunk is voltak virágzó népfőiskolák, ilyep volt a sárospataki, melyj nek megnyitójára Móricj Zsigmond csikorgó hideg-) ben elzarándokol, hogy részt vegyen munkájában1 Megyénkben is működtél] hasonló szabadiskolák, j Ügy gondoljuk a népmü-j velési munka tartalma sabbá való tétele idején^ már számolni kellene, ezekkel a haladó vonások-j kai s a számtalan műre-j lődni vágyó igényt ilyen formán is ki kell elégíted ni. Azt hisszük, ez a tan\ folyam, ahol megyénk vaj lamennyi népművelés] munkása együtt van, ezzel, a kérdéssel is részleteibeni foglalkozik majd, FARKAS JÓZSEF. A jó munkának gazdag gyümölcse lesz A nyíregyházi MezügaziMi Technlfeum Tangazdaságában] Baksa János elvtárs nem kis büszkeséggel mutatía be a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Technikum Ilona ta­nyai gyümölcsösét és szőlő­j jét. Dicséretet érdemlő aj munkacsapatok közötti ver-i seny. Úgy szervezték meg] a munkát, hogy egy-egv munkacsapat egész eszten­dőre megkapott egy terü­letet. nevében Gőzön Gyula ér­demes művész fordult a közönséghez és köszönetét fejezte ki azért a türele­mért, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is együtt maradtak. A nagy siker és a kö­zönség ragaszkodása elis­merést és meghatódás; váltott ki a Néphadsereg Színházának tagjaiból. Többen megjegyezték, hogy még csak egyszer találkoztak olyan közön­séggel, mely eső után az előadás folytatáséra visz- szatért. Gőzön Gyula az öltözőben könnyes szem­mel jelentette ki, hogy reggelig is tudna játszani ennek a közönségrek. Mind a színház tagjai, mind a nézők részéről történt szép megnyilvá­nulás alátámasztja szt a jogos igényt, hogy Nyír­egyháza dolgozóinak kul- túrszükságlete a színház s várakozással néz a nyír­egyházi színház elkészülé­se elé. S. B. Sárosi András munkacsa­patát két részre osztotta. A permetezés miatt így köny- nyebb dolgozni, hiszen egy töltőhöz öt ember szüksé­ges. A csapat két csoportja viszont brigádokon belül versenyez. Párosversenyük egész évre szól. A versenyt gyakran ér­tékelik. — Nehéz lenne most el­dönteni, hogy melyik mun­kacsapat jobb, hiszen olyan szép mindenünk. — mond­ja a 30 holdas gyümölcsöst nézve Baksa elvtárs. — Ha mégis dönteni kellene, Sárosiékat nevezném meg a. jobbik csapatnak. Bodnár Vera munkacsapata is jó. A versenynek, a jó mun­kának gazdag gyümölcse lesz. Almatermésből a ta­valyi rekordtermésnek leg­alább 80 százalékára számi- tanak, szőlőtermésük pedig eléri a tavalyit. (O. A.) Terjeszd aNEPLÄP-ot->

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents