Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1956-07-01 / 153. (154.) szám
(Világ pmfpfapjcii cqtj.p liiljefr’k ! SZABOLCS« SZATMÁRI ura mígTiecri rvf! er-> f» éiiilJu,iLat vA %sS»eneb697Ö|ftés §tk9F©n®k @gv*k fontos feltétele a hátralékok felszámolásáé*." Részletek Ssobek András begyűjtési miniszter beszédéből — Nyíregyháza — és az idegenforgalom Ilyenkor nyárelőben oly egyforma és mégis oly változatos a vasárnap hajnal képe a nyíregyházi pályaudvaron. Egyformává teszi a sürgés-forgás, a bemondó monoton hangja, változatossá a kirándulók tarka képe. Egyformává, hogy az IBUSZ különvona- tot indít, változatossá, hogy hazánk különböző tájait keresik fel ezek a kiránduló vonatok. Miskolc, Hajdúszoboszló, Eger: a nyíregyháziak kedvenc kirándulóhelyei. Áthaladó vonatokat is láthatunk: Kisváráéról, Mátészalkáról indulókat. Arra pedig igaz /eleletet csak az IBUSZ menetjegyirodái tudnának adni, hányán mennek és hányán készülne« külországok közeli vidékeire, Kárpálukrajnába, Csehszlovákiába, Romániába. Valamikor a falu széle jelentette a látóhatár peremét. Aki túlment rajta, nemigen érdeklődésből tette. Hivatalos ügyeket kellett talán intéznie a főszolgabírói hivatalban vagy gyanakodva járkálnia vásárokon: nem csapják-e be a vételnél vagy az eladásnál? Ma a fehérgyarmati járás úttalan utjain is autóbuszok járnak. 20—30 kilométerről is felkeresik a falusiak Nyíregyházát. Üjíazonú szandált választanak az áilami áruházban, játékot visznek a kicsiknek. Beülnek a mozi délelőtti előadására vagy nézelődnek a városban. Az az igazság, hogy van mit nézni puszta időtöltésből is. A nyíregyházi vasútállomáson mégsem hangzik fel vasárnap hajnalban vagy délelőtt: IBUSZ-vonat érkezik innen és innen, erre és erre a vágányra , . . Nem. Kiránduló vonatok nem jönnek Nyíregyházára. Azaz hogy jött egy ebbe az évben Budapestről, a Kossuth gimnázium jubileumi ünnepségére. Jubileum azonban nincs minden héten, másegyéb nevezetesség pedig nem vonzza a látogatókat.. De ugyan miért nem? Ha a sóstói szálloda vendégkönyvet vezetne, sok idegen nevével találkozhatnánk benne. Híres gyógyhely volt a Sóstó. Külföldről is felkeresték strandját, kádfürdőjét. És a Sóstón kívül is volnának nevezetességeink. Az irodalom, a művészetek zarándokai bizonyára szívesen felkeresnék Krúdy szülőházát, Bessenyei sírját. Akik az újat keresik, megnézhetik vasútállomásunkat, a vonatkísérők laktanyáját, a dohányfermentálót. A régi korok kutatói a múzeumot, a levéltárat. Ki-ki megtalálhatná azt, ami éppen érdekli. De vajon megtalálhatná-e valóban azt, amit keres, és úgy, ahogy azt elképzeli? Nem lehetne-e tetszetősebb néhány nevezetességünk? Nem unatkoznának-e mondjuk azok, akik Sátoraljaújhelyről, vagy éppen Kassáról jönnek el a Sóstót megnézni? Nem találnák-e elhanyagoltnak a strandot, a csónakázót? Nem csóválnák-e rosszallóan a fejüket, ha megtudnák, hogy tizenegynéhány év után először nyílik meg ezen a nyáron a sóstói fedett uszoda? Nem mondanák-e, hogy bizony többet kellene törődni a Sóstóval, a látogatók szórakozásával, hogy ott kellene lebonyolítani egyes — főleg csendes — sporttalálkozókat és kulturális versenyeket, hogy ne a poros város, hanem az üde Sóstó legyen legalább szomba- ton-vasámap a szórakozás központja. Hajdúszoboszlón és a Balaton mentén mindenütt, még a legkisebb helyen is vörössalakos kedves állomás, gondozott park, felszerelt fürdők várják az „idegenforgalmat”. Nyíregyházán ezzel keveset törődünk. Ha sok a vendég, lassú a kiszolgálás a sóstói teraszon. Városszerte rendszerint olyan_italt kell inni, amilyen van, és nem olyat amilyet az ember kér. Friss fagylalt sincs mindig. Idebenn a városban kevés ember tudja megmutatni, hol áll vagy hol állt «gy-egy nevezetesebb ember szülőháza,fés végtelenül elhanyagoljuk a legnagyobbnak, Bessenyeinek a sírját is. Pedig milyen jó volna, ha fellendülne Nyíregyházán az idegenforgalom! A dolgozó nép kitáguló látóhatárában Nyíregyháza sem volna jelentéktelen pont. Ahogy a megyei tanács meg tudta nyitni kiránduló helyét, éppúgy üdülők is nyílhatnának a Sóstón. A magyar haza távoli vidékeinek lakói, más országok kirándulói egyaránt szívesen eljönnének hozzánk. Nem válna kárára sem a vendéglátóiparnak, sem más szerveknek a látogatás. Kombájn vágja az őszi árpát a kótaji Lenin Termelőszövetkezetben Tegnap délután a kő’ táji Lenin Termelőszövetkezet 20 holdas őszi árpatábláján is megkezdődött az aratás. Az árpát kombájn vágja. Belíöldi tervét teljesítette Export tervével lemaradt # a Nyirbogdányi Kőolajipari Vállalat Két nappal ezelőtt teljesí-' tette második félévi tervét a Nyirbogdányi Kőolajipari Vállalat. Ám az export tervteljesí- ] tése nem kielégítő. Sárga gyógyvazelin készítésre kapott rendelést a vállalat külföldről, de szállítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni, mivel a gyártáshoz szükséges alapanyagot nem kapta meg időben a gyárrészleg. Ugyancsak lemaradás van a parafingyártási terv teljesítésében is. Ezen a területen mintegy 60 százalékra tett eleget a tervben előirt gyártásnak a vállalat. Svédország és Svájc már várta a parafint, az üzemben pedig várták a jobb parafincs olajpárlatot, amit a csepeli Kőolajfinomitó Vállalatnak kellett volna időben és jobb minőségben szállítani. A szállítások — a minőséggel együtt — azonban rendre el maradtak, így most adóssággal kezdi a második félévet a gyár kollektívája. Kedves ünnepség volt öt nyugdíjas nevelő tiszteletére a nyírbátori járásban! Nemrég kedsAs ünnepség színhelye volt a nyir- gelsei klub. A nyírbátori járásból mintegy száz pedagógus vett részt az öt nevelő búcsúztatásán. Lengyel Elemér 1916—1956 között tanított Nyírgelsén. A községhez tartozó Szal- mad-puszta tanítónője Tc- nyi Józsefire, Darabánt Sándor nyírderzsi igazgató-tanító, Sulyánszki litvánná nyírmihálydi nevelő és Bonykai Sándorné nyírpilisi nevelő sok évi tanítás után nyugalomba vonult. Az ünnepségen beszédet mondott Kása János t:lvMár hírt adtunk arról lapunkban, hogy csütörtökön egésznapos értekezleten vitatták meg a begyűjtési hivatal, az állami gazdaságok és a felvásárló szervek dolgozói a begyűjtési feladatokat. Az értekezleten részt vett Szobek András begyűjtési miniszter is. Felszólalásában ismertette népünk ellátáséinak biztosításából adódó feladatokat. — A gabonabegyűjtés sikerének egyik fontos feltétele — mondotta Szobek elvtárs — a hátralékok felszámolása. Ha begyűjtést most megfigyeljük, azt látjuk, hogy a hátralékok emelkednek. A hátralékok rendezésekor, januárban az országban 19.745 hátralékos volt, május végére 210.000- re emelkedett és júniusban még rohamosan növekedett, ma 350—380.000 hátralékos van. Ezután a hátralékosok száma növekedésének okairól beszélt. — A hátralékosok számának emelkedése azt mutatja — folytatta —, hogy lazult a politikai felvilágosító munka és eluralkodott a liberalizmus, nem néznek utána a hátralékosoknak. Politikai felvilágosítással fel kell számolni a hátralékokat. A kulákhátraléko- sokkal szemben minden liberalizmust ki kell irtani. Rendezni kell, a kuláknak írt középparasztok hátralékát is. Ezután a cséplésre tért rá. Elmondotta, hogy a cséplést gyorsan és minőségi munkával kell végezni: vagyis szemveszteség nélkül. A raktározási nehézségekről azt mondotta, hogy ilyen nehézségek lesznek, de jó előzetes munkával sokat könnyíthetünk. Már most dolgozni kell azon, hogy kinek, hová adják a begyűjtési szervek raktározásra a terményt. A termény 20—25 százalékát ki lehet adni az egyéni dolgozókhoz is raktározásra. Ezután a szabadpiac kérdéseivel foglalkozott. — Tavaly megsértettük a dolgozó parasztságot, mert hosszú ideig zárolva tartottuk a piacot. A píaczáro- lással kapcsolatos rendelkezések ezután is fennmaradnak. de jó polilikai felvilágosító munkával, a begyűjtés serény szervezésével — és ez a begyűjtési dolgozók feladata — el kell érnünk, hogy előbb megnyithassuk a szabadpiacot, miat tavaly. Ezzel kapcsolatban adott' néhány útmutatást is. Legfontosabbnak a begyűjtő- szervek a párt és tanács együttműködését jelölte meg, mert az nem vezet eredményre, ha csak a begyűjtés, vagy csak a tanács töri a fejét, dolgozik*: Ezután a begyűjtési terv részleteiben való teljesítéséről beszélt. — Tavaly a begyűjtésben: az volt a jelszó — folytatta,1 — hogy „Tiszta lap“. Ez helyes volt és eredményes! A begyűjtési agitáció a;J idén sem csökkenhet, e"ért! én javaslom ezt a jelszól. A begyűjtési tervet maradéktalanul, részleteiben teljesítsük. Ehhez hozzá kell tenni, hogy helyszíni eiszel-, moltatás nélkül, felvilágosító munkával. Ma 900 község van, ahol nincsen hátralékos és kétszáz oiyan község van, ahol nem volt helyszíni elszámoltatás. Az a cél, hogy legalább 1500— 1800 olyan községünk legyen, ahol nincsen hátralékos. Ezt elérni nem köny-' nyű feladat, de elérhető;! Ügy érhetjük el, ha összekapcsoljuk munkámmal a párt és a tanács operatív munkájával, támaszkodjunk a tömegszervezetek mozgósító munkájára. Különös) szerep vár a tanácstag gokra: mozgósítsák a doU, gozókat. Tűrhetetlen az,! hogy csak egyetlen olyan) begyűjtési megbízott rs le-l gyen, aki lebecsüli a tanács-' tagok segítségének szere-! pét. Helyes lenne, ha a nép-j front kiadná a jelszót: „Begyűjteni, tervet teljesíteni! helyszíni elszámoltatás nélkül“. Ezt tömegmozgalom-! má kell szélesíteni. — Elvtársak! — mondotta a miniszter — SzeretJ néni szeptemberben a MiJ nisztertanács vándorzíszló-l ját ide hozni. El kel] egyet; árulnom, a megyék közti! verseny nagy lendületű) lesz, igyekezniük kell. LeszJ nek nehézségeik, de olyanok! nem. amiket ne lehetne ki-! küszöbölni. A kormány bízik az elvtársakban, bízik a sikerben. : Halló, ifi a nyár! — gyors beszélgetések az időről — Halló! Lillafüred? Sitck Irént keressük Nyíregyházáról. — Itt SZOT üdülő, Lillafüred. Azonnal keressük. Néhány perc türelmetlen várakozás. Azután felcsendül Irén hangja, amelyet már ismerünk a 'Dohányfermentálógyárból, ahol dolgozik, mint hő- fokoló. — Hogy érzi magát? — Köszönöm, nagyon jól — kacag —, egy kicsit álmos vagyok még, de azért olyan az étvágyam., mint a farkasnak. Kiváló a koszt, ötször étkezünk naponta. Ezek a gyönyörű hegyek már látásra is meghizlalják a soványakat, csak az idő... Az idő... • — Igen az idő. fMost sem süt a nap? — Most süt, ma szép idő van. Tegnap kirándultunk a környéken, délután esett, kétségbe voltunk esve. Ma újra csak mennénk. S00 méter magasra szeretnénk eljutni, Bánkúira a turista, házhoz. Jó lenne felmenni a bálvá- nyosi kilátóra. Azt mondják csodálatosan szép a majdnem 1000 méter magasról a kilátás. De hát az idő... — Reméljük, jobb lesz. — Szere.tném, ha köny- nyen öltözve sétálhatnék e mellett a gyönyörű Hámori-tó mellett, s ne csak a szálló ablakából vágyakoznék a hatalmas erdők kis ösvényeire! — Itt Nagykálló, Vörös Zászló Termelőszövetkezet. — Szeretnénk tudni elvtársak — aratnak-e már? — Dehogy aratunk, csak/ szerelnénk! Tegnap közgyűlésünk volt, a tagság valósággal méltatlankodott az időjárásra. Ara’ni legfeljebb csak a jövő hét közepe táján kezdhetünk. — Nem érett még be a termény? — Beérni beért, de zöld. Van itt például 30 katasz- trális hold rozsunk egy nagy táblában. Egészen zöld még, ha ilyen az időjárás, jó egy hét kellene a teljes érésig. — S ha sütne a nap? — Megeshet, erős napsütés után már egy-két nappal aratni kellene, olyan rohamos érés várható. De bár lenne, mert fel vagyunk készülve teljesen. Háromnegyed részben géppel állunk neki majd az aranyló tábláknak. Csak ne esne az eső már. Sütne a nap, hsz utóvégre nyár van! *í— Halló! Budapest? — Igen, itt a Meteorológiai Intézet. Az időjárásra kíváncsiak? — Nagyon! — Hát kérem, egy kis javulás vasárnapra várható. — Csak ennyi? — Távolabbi időre nehéz jóslásokba bocsájlkoz- ni. — De mégis öntök mit; gondolnak, legalább egy vigasztaló szót... Hisz! annyian várják már a }6 időt. Hagy ne legyen igaza a vénasszonyoknak,: hogy 40 napig fog esni az eső, a tiszteletre méltó Medárd alkalmából. — Az nem azt jelenti, hogy 40 napig eshet, lehet az pár napra, vagy egykét hétre vonatkozó. Any« nyit mindenesetre megír* hatnak, hogy valamivel melegebb, szárazabb és naposabb idő várhatói Természetesen lehetséges, hogy a jövő héten beköszönt a szószerinti nyár. # — Halló! Kérem mi nem a felhőket, hanem magát a napot keressük! Igen kérem a NA-POTH Hogy még nincs itt? Dehogy nem, ne tessék ilyet állítani, hiszen időnkénti látjuk. Hogy jönni fog, ] hogy sütni fog? Na, végre. S1FKAY BARNA,1. XIII. éTŰolyam, 153. szám AHA 50 FILLER 1956. július 1, vasárnap társ. a nyírbátori oktatási osztály vezetője, valamint beszédet mondjak a járás községeiből megjelent vb. elnök elvtársak és MDP titkárok is. Az ünnepeltek közül Lengyel Elemért az oktatásügy kiváló dolgozója címmel és egy havi fizetés összegével tüntették ki, illetve jutalmazták meg. A nyugalomba vonuló pedagógusokat értékes ajándékokkal halmozták el. Az ünnepély óvodások, úttörők előadásával, majd ezt követően közös vacsorával ért véget. Fügedi Imre
